Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-13 / 111. szám
2 2006. MÁJUS 13., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE „Már van mit megvédeni” Sebeket tép fel a múlt Balról dr. Balázs Ottó, a megyei önkormányzat alelnöke, dr. Ölti Ferenc és Bárány László, a film rendezője * A Soá napja című dokumentumfilm bemutatóját tartották a minap a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, amely premierjén részt vett a rendező, Bárány László és a projektigazgató, dr. Ölti Ferenc is. A tananyaggá nyilvánított 65 perces, a zsidóság üldözéséről szóló filmet elsősorban a középiskolásoknak szánják az alkotók. Juhász A. Salgótarján. Dr. Ölti Ferenc beszélt arról, hogy édesanyja és édesapja is megjárta a haláltáborokat. Ő már csak felnőttként „találkozott” a hírével. A filmben dr. Rapcsák Vil- mosné, Neumann Lajosné és Barnáné Blumberger Katalin is mesél a haláltáborokról és a nógrádi városokban történtekről. Tényeket mondanak, azt, hogy üldözték őket, negyedekbe kényszerítették, ahová még egy táblát is kitettek: „keresztényeknek bemenni tilos!” Bárány László, a film rendezője úgy fogalmazott, hogy alkotása a „nácizmus intim megnyilvánulásait” mutatja be. Dr. Balázs Ottó, a megyei önkormányzat alelnöke szerint kérdéses, hogy emberi ésszel fölfogható-e egyáltalán mindaz, ami történt a második világháború alatt? - Nem tudjuk, hogy hol szorít, a szívünkben vagy a torkunkban - mondta a film megtekintése után az alelnök, aki tragédiának nevezte mindazt, ami a zsidósággal történt. Az alkotók megköszönték a Nógrád Megyei Önkormányzatnak, hogy azon kevesek közé tartoznak, akik támogatták a filmet. Továbbá a Nógrád Megyei Levéltár munkáját is, ahol már évek óta igen komoly kutatómunkát végeznek a témát illetően. A Dolinka képe egyre rendezettebb, őrzése most már szervezett kereteket ölthet szervezetet. A Dolinka természetes és épített környezetének védelme, valamint a károkozások megakadályozása érdekében együttműködési megállapodást írt alá tegnap Puszta Béla, Salgótarján polgármestere és Csohány Tibor, az Acélgyár Környéke Polgárőr Egyesület vezetője. Schveiczer K. Salgótarján. Méltán nevezik a Dolinkát a város tüdejének, hiszen Salgótarján egyik legjelentősebb szabadidőközpontja, de az acélgyári háttér elbizonytalanodásával az elmúlt években jelentősen romlott az állapota. A városvezetés 2005-ben tízmillió forintot biztosított a liget rendbetételre, de egyesület is alakult állapotának javítása érdekében. Egy tavaly kötött együttműködési megállapodás okán már a határőrök is kiemelten figyelnek a környékre. Az eltelt évben hatmillió forintot használtak fel a Dolinka rendezésére: elszállították a hulladékot, felújították a volt céllövöldét és az illemhelyet, téliesítették a lőházat és kilenc fedett esőbeállót alakítottak ki. Mindezt kiegészítette az erdei játszótér tervezése. A munkaügyi központ támogatásával gondnokot alkalmazhattak hét hónapra.- Egyértelmű tehát, hogy már van mit megvédeni a Dolinkán, amely fokozatosan visszanyerheti korábbi szerepkörét - hangsúlyozta Puszta Béla, hozzátéve: idén megoldásra vár a központi épület tervezése, a vil- lamosenergia-ellátás kiépítése és - a polgárőrséggel kötött együttműködés keretében - a folyamatos, közvetlen védelem. Az Acélgyár Környéke Polgárőr Egyesület vezetője, Csohány Tibor elmondta, hogy a 2001 áprilisában megalakult, jelenleg 33 fős tagságú szervezet megtiszteltetésnek vette az önkormányzat felkérését.- Tevékenységünket át kell szerveznünk, de nem mondhatunk le a garázssor védelméről és a járőrszolgálat fenntartásáról sem. A rendelkezésünkre álló eszközrendszer véges, azt a megnövekedett feladatokhoz mérten kell bővítenünk, fejlesztenünk, s ebben a lakosság és a városi vállalkozók támogatására is számítunk - fejtette ki Csohány Tibor, hozzátéve, hogy nagy szükségük lenne például egy gépkocsira. A megállapodásban a felek vállalták, hogy negyedévente megbeszéléseket tartanak, s közösen kockázatelemzést készítenek, amely alapján kidolgozzák a szolgálatvezénylést. Az önkormányzat idén 500 ezer forinttal támogatja a feladatok megvalósításában a Tizenhat év, némi keserűséggel... Salgótarjánban a Rákóczi út 103-105. szám alatt található a Tűzvér Kft. telephelye Egy cég életében tizenhat esztendő meglehetősen nagy idő. Főleg ha ezt az időt a rendszerváltás hajnalától számítjuk, hiszen az elmúlt tizenhat esztendőben rengeteg vállalkozást láthattunk csődbe menni, megszűnni. Csörgő B. Salgótarján. A Tűzvér Kft. azonban azok közé a cégek közé tartozik akik az évek során folyamatosan fejlődtek, bővítették tevékenységi körüket. A tűzvédelmi, nyomdaipari munkák mellett, a vasipari, lakatosszakma irányába is „nyitottak”. Mindeközben Nógrád megyében máig egyedülálló tűzvédelmi szakboltot alakítottak ki Salgótarjánban. Tavaly pedig ISQ-minősítést szereztek, mely komoly kihívást jelentett a cégnek és egyben minőségi garanciát biztosít a vevőknek. A tavalyi tizenötödik születésnapra pedig eljutott oda a cég, hogy oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények részére különösen kedvező ajánlatot kínáljon.- Több mint egy tucat Nógrád megyei közintézményt kerestünk meg egy egyedülálló lehetőséggel, mely szerint a hathavonta esedékes tűzvédelmi ellenőrzés kiszállási díját elengedtük volna - mondja a cégvezető, Csecsődi Sándor. - Ezzel azonban nagyon kevesen éltek, sőt több intézmény válaszra sem méltatott. Pedig a mostani körülmények között, ez jelentős összegek megspórolását jelenthette volna.- Mindezek után úgy döntöttünk, az erre elkülönített összeget Heves megyei intézményeknek ajánljuk föl, hiszen ott másképpen reagálnak az ilyen gesztusokra. Emellett természetesen a régi nógrádi partnereinkkel továbbra is ápoljuk a kialakult remek kapcsolatunkat, hiszen a Tűzvér Kft. Nógrád megyei cég és nógrádi alkalmazottaknak ad munkát - zárta szavait a cégvezető. Megújulás százmillió forintból Sz. E. Kutasó. A falu, ahol hat év után először tavaly nyáron született gyermek. A falu, amelynek jelenleg 102 lakosa van. A falu, amely fiatal polgármestere, Szepes Péter vezetésével számos területen fejlődött az elmúlt években. Amíg az 1930-as években 330 fő élt Kutasón, addig az 1960 óta tartó folyamatos csökkenés következtében ma, 102 főre csökkent a lakosok száma. 2003-ban és 2004-ben azonban három budapesti család költözött a településre nyolc gyermekkel, akik segítségével megtörni látszik az eddigi folyamat. A kis település életében nagy jelentőséggel bír a tavaly szeptemberben elkezdődött 96 millió forintos szennyvízberuházás, amely a tervek szerint június végére készül el. A saját szennyvíz- tisztító teleppel működő rendszer próbaüzeme várhatóan júliustól december végéig tart. A helyi temető kerítése még tavaly elkészült 2,2 millió forinttól, egy cédatámogatásnak köszönhetően, amelyhez az önkormányzat tíz- százalékos önerővel járult hozzá. Kétmillió forint támogatást nyert a település egy teki-pályá- zaton, amelyből a falu összes járdája új, aszfalt borítást kap. A beruházás teljes költsége 2,5 millió forint. A település 620 méter hosszú járdaszakaszának június végére kell elkészülnie. Jelenleg a vállalkozási szerződések aláírása zajlik, s mint azt Szepes Péter elmondta, a kishartyáni Demó Bt.-t bízták meg a kivitelezéssel.- A falunapi rendezvényre önerőből szeretnénk készíttetni egy négyszer öt méteres színpadot, fakorláttal, lépcsővel, a községháza mögötti területre. Emellett parkunk díszeként egy tavat fogunk kialakítani - nyilatkozta Kutasó polgármestere. Hozzátette: a közelgő falunapra beüzemelik a tavaly elkészült és átadott falukemencét is, amelyben kenyeret és túrós lepényt sütnek majd nemcsak a helyieknek, hanem a vendégeknek is.- Az eddigi fejlesztések mellett még van tennivalónk és számos feladat vár ránk a jövőben, ilyen az utak helyreállítása, a tu- ristaszálló korszerűbbé tétele és egy játszótér létesítése - nyilatkozta Szepes Péter. A falukemence kenyérrel, túrós lepénnyel várja majd a község vendégeit
