Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-10 / 84. szám
2006. ÁPRILIS 10., HÉTFŐ NO GRAD MEGYE 3 Ipolyon innen, Ipolyon túl Hídavatásra vár többtucatnyi település lakossága a határ két oldalán Bussán, a Ludányhalászi és Nógrádszakál között, de az Ipoly jobb partján fekvő községben tartotta legutóbbi, sorrendben 36. ülését a Polgári Társulás az Ipoly-hidak Újjáépítéséért nevű szervezet. A nemrég megtartott tanácskozást megtisztelte jelenlétével és hozzászólásával Bugár Béla, a szlovák parlament megbízott elnöke is. A magas rangú vendég tiszteletére a polgármesteri hivatal dísztermében Miroslav Homolka polgár- mester kedves két nyelvű ünnepséget rendezett. Beszédében a lakosság etnikai összetételétől a helyi labdarúgócsapat bajnokságbéli szerepléséig bemutatta a nagy múltú községet: az első ismert írásos említés alapján ugyanis tavaly ünnepelték a fennállás 760. évfordulóját. Faragó Zoltán Mintegy huszonöt résztvevő jött el a tanácskozásra. Ott voltak Bussán a tágabb értelemben vett környék településeinek polgár- mesterei: Magyarországot dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet Szécsényből és Szabó Tibor Ipolytarnócról képviselte. Jelen volt dr Serfőző András és Kárpáti Zsuzsa, mindketten a magyar Országgyűlés MSZP-s képviselői, a Nógrád és Pest megyében egyaránt tervezett beruházások megvalósításának elkötelezettjei. A tanácskozásra eljött G. Szűcs László parlamenti szakértő, egyben újságíró kollégánk is. A folyó jobb partjáról Szécsénykovácsi, Pető, Apátújfalu első embere vett részt a megbeszélésen, a már említett Bugár Béla mellett ott volt HamerlikRichánf a pozsonyi parlament képviselője is. A hivatalos szerveket a besztercebányai ön- kormányzat műszaki szakemberei képviselték. Jelen volt egy nemzetközi szaktekintély is, a po-. '""'«s’ ko Jf:« A bussai polgármesteri hivatalban immár 36. alkatommal tanácskoztak a résztvevők zsonyi műszaki egyetemről prof. Agócs Zoltán. Magyarországról Ürmössy Ákos a megyei közút kht.-t, a tervező Reformút Kft.-t vezető munkatársai, Siffemé Tóth Olga, Tárczy László és külsős kollégájuk, Szabó László képviselte. A tanácskozást a polgári társulás vezető munkatársa, a bussai Molnár Katalin nyitotta meg és vezette - két nyelven. Elsőként Tárczy László foglalta össze a 2003 áprilisa óta végzett munkát amelynek során a 29 lehetséges hídhelyet vizsgáltak meg. Szólt arról is, hogy 2003 novembere óta immár 36. alkalommal találkoznak az érintettek. Mennyi hidat lehetett volna építeni ez idő alatt? - tette fel a költői kérdést, amire persze nem hangzott el válasz. - Azóta már eurorégiók alakultak, megtörtént a két ország uniós csatlakozása is - folytatta - amelyek újabb lendületet adtak a munkának. A 29 lehetséges helyszínre kiterjedő vizsgálat 29 szlovákiai és 27 magyar- országi települést, mintegy százezer embert érint. A forgalom résztvevőit és a tágabb környezetben élőket is figyelembe véve ez a szám a 300 ezres nagyságrendet is elérheti! Beszélt arról, hogy az Ipoly mindkét oldala hasonló gondokkal küzd: a munkanélküliség nagy, az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítettsége csekély mértékű. A híd helye Rárós és Ráróspuszta között, az Ipoly jobb partjáról- A mikrotérségi kapcsolatokhoz kötődő híd program megindult - mondta Tárczy László - a legelőrehaladottabb állapotban a Pösténypuszta-Pető és a Rárós- Ráróspuszta közötti objektum megvalósítása van. Mindkettő építési engedélye megvan, államközi megállapodás is született róluk. A következő lépésként meg kellene állapodni az ajánlati tervek elkészítéséről... Beszélt még arról, hogy melyik híd kiviteli terveit ki készítené el. Ezután Ürmössy Ákos szólt arról, hogy mind a ráróspusztai, mind a pöstényi híd megvalósítására pályázatot nyújtottak be.- Felszólítást kaptunk időközben az anyag hiánypótlására, ami mindenképpen jó jel, hiszen arra következtethetünk, hogy pályázatainkat nem utasították el, hanem további feldolgozásra érdemesnek találták! Ugyancsak az eredmények között számolt be arról, hogy magyar részről mindkét híd építési engedélye jogerőre emelkedett. Hozzátette, hogy célszerű lenne a még szlovákiai előrehozott országgyűlési választások előtt aláírni a két híd újjáépítésre vonatko zó külön megállapodást. A továbbiakhoz azonban újabb pénzügyi források kellenének. Siffemé Tóth Olga az újabb pályázati lehetőségekről beszélt, amelybe beleférne a norvég alap gazdasági előmenetel-támogatására. Amint erre válaszként elhangzott, szlovák részről a norvég alap már lefutott, ott nem látnak benne semmiféle lehetőséget. Agócs Zoltán professzor a távolabbi célokról szólt, amint elmondta, a Bússá-Nógrádszakál és az Őrhalom-Ipolyvarbó között építendő hidakra is kiadták már a területrendezési engedélyt, így a szlovák oldalon megkezdődhet a tervezés. Szlovák részről öt híd terve van meg, az önkormányzati szinten illetékes Besztercebánya kerület pedig a szükséges bekötő utak megépítésére átadja a tulajdonjogot a szlovák közúti hatóságnak. Beszámolt arról is, hogy a polgári társulás 3,2 millió koronás (kb. 20 millió forint) támogatást kapott egy pályázatára - amit azonban még nem fizettek ki. A tanácskozáson elhangzott, hogy a szlovák költségvetés 40 millió koronát (mintegy 270 millió forintot) különített el a 2006-os költségvetésből a hidak megvalósítására. A megrendelő Besztercebánya kerület az öt szóba került hídra igyekszik is lefolytatni a lehető legmagasabb szintű engedélyezési eljárást. A gondok között említették a szlovákiai szakemberek, hogy az ottani útügyi törvényt kellene módosítani ahhoz, hogy dolgozni tudjanak. Ez elsősorban az érintett területek kisajátítását érinti. Bugár Béla hozzászólásában úgy fogalmazott: az Ipoly hídjainak újjáépítéséért nagyon sok munkát elvégeztek már, de mind a magyar, mind a szlovák oldalon bőven van gond és baj.- Szlovákiában a közlekedési, Magyarországon a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik a hidak és a hozzájuk kapcsolódó beruházások megvalósítása - mondta. - A legfontosabb az lenne, hogy a két tárca között olyan együttműködés alakuljon ki, ami a kormányokat mindkét oldalon kötelezné az együttműködésre. Szlovákiában június 17-én rendkívüli parlamenti választások lesznek, így arra nem lehet számítani, hogy az utolsó ülésen még éppen ezzel a témával foglalkoznak a képviselők. Áprilisban azonban még sok minden eldőlhet! - hangsúlyozta. Szólt még arról, hogy a vagyoni, emberi és jogi károkat, amelyeket elsősorban a kapcsolódó beruházásokhoz szükséges kisajátítások okoznak, mindenképpen tisztességesen rendezni kell. A tanácskozás a következő találkozó helyszínének és időpontjának egyeztetésével ért véget. Siker az országos döntőn H. E. ________________________________ A Szakma Kiváló Tanulója verseny országos elődöntőjében két hegesztő és egy szerkezetlakatos képviselte a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola Szakiskola és Kollégiumot. A központi írásbeli alapján a szer- kezetlakatos-tanuló Horváth Ádám bejutott az országos döntőbe, amelyet a közelmúltban rendeztek meg Dunaújvárosban. A döntőn 4+6 óra időtartamban gyakorlati feladatokat kellett a tanulóknak elkészítenie, illetőleg ezen belül szóbeli kérdésekre kellett válaszolniuk. Az elődöntőn elért írásbeli és a döntőn elért gyakorlati és szóbeli eredmények alapján értékelték a tanulókat: Horváth Ádám szerkezetlakatos-tanulót a versenybizottság a gyakorlati versenyen elért 80 százalékos teljesítménye alapján mentesítette a gyakorlati szakmunkásvizsga letétele alól. A tanulót a Mátrafűtőber Kft. szakoktatója, Szabó Ferenc és az iskola mérnök-tanára, Ispán János, valamint az osztályban tanító szaktanárok, szakoktatók készítették fel a versenyre, ahová Krasznai István osztályfőnök kísérte el. RÓLUNK SZOL Háború és hídépítés Faragó Zoltán A második világháborúnak áldozatul esett az Ipoly valamennyi hídja. Kár volt őket felrobbantani, a Vörös Hadsereget ugyan meg nem állította a trianoni diktátum szerint hajózható nagy patak - viszont a határ két oldalán élőket elszakította egymástól. A hidak háborúban pusztultak el, a háborúhoz pedig, Montecuccoli is megmondta annakidején, három dolog kell: pénz, pénz, pénz... De hogy jön ez ide? az átellenben, egymástól sokszor csak pár száz méterre eső falvak egymástól való elszakítottsága, az emiatt gyengülő rokoni szálak, a megszűnt gazdasági és kulturális együttműködés, az idegenforgalom kihasználatlanul maradó lehetőségei, szóval az Ipoly két partján haldokló kapcsolatok - a sokat emlegötett európai szinten - megoldásért kiáltanak! Kézenfekvő is lenne a hídépítés, amelynek kapcsán szó esett már sok mindenről. Például magyar-szlovák közös hadgyakorlaton megépülő, majd megmaradó fahidakról, egyszerű gyalogos-kerékpáros átkelőkről, kis forgalmú helyeken olcsóbb kivitelű félpályás hídról, amelyiken lámpa irányítaná, éppen melyik irányból lehet átmenni. Aztán a német hadsereg kiselejtezett pontonfiídelemei is megérkeztek pár éve a szécsényi vasútállomásra, majd 2004. május 1-jén megtörtént a XXI. század - ez idáig - legnagyobb jelentőségű történelmi eseménye, Magyarország és Szlovákia is az Európai Unió tagja lett. A kínálkozó alkalom, a régiós esélyek, a közös pályázatok, mindenféle elképzelhető (és persze elképzelhetetlen) uniós támogatások ellenére egyetlen híd kivitelezése sem kezdődött meg, miközben a csatlakozás óta is elrohant két év. Megtörtént ugyan a pösténypusztai híd alapkőletétele, de szóból és jegyzőkönyvből, újsághírből és az újjáépítést szervező polgári társulás - magyar megfelelője a civil szervezet - lelkesedéséből nem is lehet építeni semmit. talán az kellene a kormányzati szintű magyar-szlovák szándék mellé, ami a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Csakhogy ezt a jó célért vívott közös háborút a mindkét oldalra jellemző belpolitikai csatározások tüzérségi előkészítése mellett mindeddig nem sikerül megindítani az Ipoly-völgyben. Úgy tűnik, Budapesten is, Pozsonyban is előbb fogy el a muníció, semhogy a nógrádi végekre jutna belőle... Oldalára borult Szalmatercs. A napokban a 22-es úton egy férfi személygépkocsijával közlekedett Salgótarján felől Endrefalva irányába. Egy jobbra ívelő kanyar után az autó lesodródott a menetirány szerinti bal oldalra, majd a menetiránnyal szemben a jobb oldalára borulva megállt. A baleset következtében a személygépkocsiban utasként tartózkodó 55 éves nagylóci lakos súlyos sérülést szenvedett. Burkolják az udvart Ságlíjfalll. Kastélylakó a helyi polgármesteri hivatal, s a műemléki épülethez méltóvá igyekszik tenni annak közvetlen környezetét is. Nemrégiben kezdték meg az udvar burkolását előkészítő földmunkákat, ennek tervei a műemlék-felügyelőség jóváhagyásával készültek. Az ön- kormányzat ötmillió forint támogatást nyert a feladatra a megyei területfejlesztési tanácstól. Pályázatok sokasága NÓgrádsipek. A település önkormányzata a közelmúltban több pályázatot is beadott. Idén tervezik a helyi sportpálya, a kézilabdapálya valamint a sportöltöző felújítását. Emellett nagyobb beruházást is terveznek, szeretnének kialakítani egy civil közösségi házat, járdát építenének és felújítanák a helyi orvosi rendelőt is. Képességfejlesztés kisiskolákban Szécsény. A Nógrád Megyei Pedagógiai, Közművelődési Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézmény az idén 27. alkalommal rendezte meg a pedagógiai napokat. A nyitó konferenciát követő három nap a városokban és hét községben zajlottak az események. Április 6-án, csütörtökön Nógrádsipeken a képességfejlesztés jelentősége a kisiskolákban, témakörben cserélt gondolatot a tanácskozás mintegy 50-en résztvevője. Mákosáé Rácz Ella, megyei intézményegység-vezető, az előadásában a gyermekek képességzavarainak felismeréséről, azok kezeléséről szólt Kitért arra, hogy a problémás gyermekek esetében hová lehet fordulni. Felhívta a jelenlévők figyelmét a különböző szakirodalmakra. A konzultációt követően MIDLAB módszert az erről írt könyvét, Csendes Éva, aki hazánkban ennek a módszernek egyik komoly szaktekintélye, tartott előadást. Vinczéné Obrecsány Judit, az iskola tanára két éve sajátította el az új módszert, bemutatófoglalkozást tartott a jelenlévő pedagógusok előtt. Szita Zoltánné, az iskola igazgatója azt mondta, hogy a rendezvényüket a Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatta. Örül annak, hogy egy olyan kisiskolában, mint az övéké, kreatív, az új iránt fogékony kollegák taníthatnak; részesei lehettek egy rangos megyei rendezvénysorozatnak. Sz. F.
