Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-07 / 82. szám
8 2006. ÁPRILIS 7., PÉNTEK GAZDASÁGI TÜKÖR « II ■ I 1 ■ II II ■ i; 1 . ■ ;p TTIíffrV Magyarországon kevés az internet-hozzáférés az EURÓPAI UNIÓ 25 tagországában Litvánia és Csehország után Magyarországon volt a legalacsonyabb a háztartások internethozzáférése tavaly az első negyedévben az Ecostat adatai szerint. A vállalatok internetkapcsolódását tekintve sem állunk jobban, ebben a tekintetben csak Lettországot sikerült megelőzni. Újabb írásbeli figyelmeztetés az EURÓPAI BIZOTTSÁG írásban figyelmeztetett hat tagállamot, köztük Magyarországot az éghajlatváltozással foglalkozó kiotói egyezmény megszegéséért. Az érintett kormányok nem tájékoztatták Brüsszelt az alkalmazott politikai döntésekről, és nem ismertették az üvegházhatást előidéző gázok jövőbeni kibocsátásával kapcsolatos értékeléseket sem. Nyolcmilliós bírság gyógyszerreklámért A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak találta az Abbott Laboratories Magyarország Kft. egyes gyógyszerreklámjait. Ezért 8 millió forint megfizetésére kötelezte a társaságot. A Hírsávot a támogatja. A BUX-index 2006. április 6-án 15.30, a New York-i ó tőzsde nyitása 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: bét NYERTESEK 2000.04.06. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft BorsodCnem 2429 +3,14 236 Mól 23 600 +3,08 15142 Richter 45 480 +2,69 3200 OTP 7 545 +2,44 6903 Egis 32 725 + 1,47 312 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) MtHió Ft Hűmet 75-10,71 69 IEB 2 350-2,49 11 Émász 12960-0,69 34 Fotex 727-0,68 165 MTelekom i 943-0,21 1305 A BUX-index az elmúlt napokban 23 500 23250 23000 22 750 22500 22 250 22 000 21 750 _____________,______________ po nt 03.30 03.31 04.03 04.04 04.05 04.06 /nap FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. április 6-án /Ft $/Ft /$ f «MM f 268,53 +2,45 Ft 217,91 +1,09 Ft 1,23 Ocent Egyre kevesebb könyvmoly kutatás Egy átlagos magyar 7-8 könyvet vesz a kezébe évente Portugáliában is másfélszeresét keresik a magyar fizetéseknek A legnépszerűbbek ma az ismeretterjesztő kiadványok, de a könyvesboltok szerint már feljövőben van a szépirodalom is Az elmúlt három évben visszaesett a könyvolvasó felnőttek aránya, és nőtt az egyáltalán nem olvasóké - derül ki a Tárki most nyilvánosságra hozott felméréséből. Beke Károly Az elmúlt három évben 27-ről 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem olvasnak - áll a Tárki összevetésében. A nem olvasás minden társadalmi csoport esetében megfigyelhető, de legszembetűnőbb a középkorúak (40-59 évesek) esetében. „Igazából mi sem tudjuk a pontos okait a visszaesésnek. Az egyik lehetséges tényező az lehet, hogy 2005-ben az év más időszakában végeztük a felmérést, mint három évvel korábban” - mondta el lapunknak Bernát Anikó, a Tárki munkatársa. A felmérésből az derül ki, hogy a sosem olvasók fele azért nem vesz a kezébe könyvet, mert nincs rá ideje, a válaszolók közel ötödé pedig bevallotta, hogy nem szeret olvasni. Az emberek tizede a tévé és a mozi mellett nem igényli az olvasást. A felmérés egyik megrendelője a Libri, az ország egyik vezető könyvkereskedője volt. A cég nem számít jelentős visszaesésre, inkább a piac átrendeződését tartja valószínűnek. „Nagyobb könyváruházaink évről évre egyre népszerűbbek, a kisebb utcai boltokat pedig specifikus kínálattal kell vonzóvá tenni a vásárlók számára” - mondta el Horváth Gabriella, a Libri szóvivője a lehetséges megoldásról. A cég hálózatában nem figyelhető meg a kutatók által tapasztalt csökkenés, évente mintegy 20 százalékkal nőtt üzleteik éves forgalma. A mostani felmérésből az is kiderül, hogy az elmúlt huszonöt évben 1989-ben olvastak a legtöbbet a magyarok, s még a kilencvenes években is elég magas szinten stabilizálódott azoknak a száma, akik könyvet vettek a kezükbe. Tavalyra az 1981- es szintre esett vissza a könyv- olvasás. Ma egy felnőtt magyar átlagosan 7-8 könyvet olvas el évente, a felnőtt lakosság 15 százaléka tekinthető rendszeres olvasónak, ők átlagosan havi egy könyvet olvasnak el. A hajlandóság függ az iskolázottságtól és az életkortól is: az Idősek és a magasabb végzettségűek többet olvasnak. A könyvolvasók 38 százaléka gyakran vesz a kezébe szépirodalmat, 31 százalékuk a szórakoztató irodalmat, 30 százalékuk pedig a tényirodalmat kedveli. A magyar felnőttek legritkábban idegen nyelvű könyveket, művészeti köteteket, illetve ifjúsági és gyermekkönyveket olvasnak. A Libri szóvivője szerint cégüknél az ismeretterjeszAktuális toplista (Libri): 1. Kertész Imre: __________K. Dosszié 2. Arthur Golden: Egy gésa __________________ emlékiratai 4- Méhes György: Orsolya 4. Dan Brown: A megtévesztés foka 5. Dan Brown:__A Pa Vinci-kód 6. J. K. Rowling: Harry Potter és ___________________a félvér herceg 7. C. S. Lewis: Narnia krónikái 1. A varázsló unokaöccse 8. Mirellle Guillano: A francia nők __________________________nem híznak 9. Paulo Coelho: Veronika meg akar halni tő könyvek a legnépszerűbbek, de feljövőben van a szépirodalom is. „Szinte minden évben van egy-két sláger, jelenleg Harry Potter mellett még tart A Da Vinci-kód immár másfél éves sikertörténete”- mondta Horváth Gabriella a jelenleg legnépszerűbb könyvekről. Csökkent a könyvet vásárlók aránya is: ez három év alatt majdnem tíz százalékot esett vissza. A kevesebb vevő azonban többet költött, azaz a könyvpiac tovább erősödött „Ez nem az infláció miatt van, hanem mert a könyvek áfája 12 százalékról 5 százalékra mérséklődött” - közölte Bernát Anikó. A könyvolvasás gyakoriságának változása 1981-2005 KÖZÖTT A FELNŐTT MAGYAR TÁRSADALMON BELÜL (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS) 1981 1989 2000 2002 2005 Rendszeresen 25 35 31 32 24 Alkalomszerűen vagy ritkábban 37 41 43 41 34 Soha 39 24 27 27 42 FORRÁS: TÁRKI ■ Utoljára 1981-ben olvastak ilyen keveset honfitársaink. A nyugat-európai országokban az átlagos bérszínvonal továbbra is sokszorosan meghaladja az új EU-tagországokban jellemző mértéket, Kelet-Európábán pedig az itteninek is csak a töredékét teszik ki a fizetések - erősíti meg az európai munkaadói szövetség (FedEE) legfrissebb, a február eleji állapotokat tükröző elemzése. ■ Moldovában egy átlagos munkavállaló a századát keresi egy dán dolgozó fizetésének. A lista élén álló skandináv államokban és Svájcban a magyarországinál legalább hat- szor-nyolcszor magasabb a bér- színvonal, de a nagyobb nyugateurópai országok esetében is négy-ötszörös a szorzó. Az EU régi tagállamai közül a legszegényebbnek számító Portugáliában kereken másfélszer magasabb az átlagbér, mint hazánkban. Az érem másik oldala az, hogy Szlovákiában vagy a balti országokban a magyarországinál is negyedével-felével alacsonyabbak a fizetések, nem beszélve a balkáni országokról vagy a szovjet utódállamokról. A legszegényebb állam, Moldova átlagos munkavállalója századannyit ér, mint dán kollégája. Robin Chater, a FedEE igazgatója ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a bruttó összegeket módosítják a különböző pótlékok, illetve az egyes országok eltérő adórendszere. Az árszínvonalak közötti különbségek is óriásiak, ezért nem lehet egy az egyben összevetni a kézhez kapott ösz- szegek vásárlóerejét (erről nem közölt adatokat a FedEE). Az AC Nielsen szintén most kiadott felméréséből kiderül, hogy a magyar munkavállalók nem csak a fizetéseket tekintve állnak sokkal rosszabbul nyugat-európai társaiknál, hanem a munkaterhelés alapján is. A magyarok 41 százaléka érzi úgy, hogy túl sokat dolgozik, és csak 53 százalék tartja megfelelőnek a munkaterhelést. A magyaroknak mindössze egy .százaléka nyilatkozott úgy, hogy túl kevésnek érzi a munkával töltött időt; ez az arány a lengyeleknél 8, a németeknél 12 százalék. «V. G. Leépítéseket hozhat a minimálbér gyors emelése javaslat A tb-járulék csökkentése és a legalacsonyabb fizetés növelése kiegyenlítheti egymást A két miniszterelnök-jelölt szerdai televíziós vitáján Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt az ígéretet tette, hogy 2010-re 100 ezer forint fölé emelik a minimálbért, illetve hogy 10 százalékponttal csökkentik a tb-járulékot. A két javaslat ellentétes hatással van a munkáltatók terheire: míg a járulék 29 százalékról 19 százalékra való csökkentése mérsékli költségeiket, addig a minimálbér ilyen mértékű emelése jelentősen növelné azt. A tb-járulék 10 százalékpontos csökkentése rövid távon bevételkiesést okoz az államnak. Hosszú távon ezt részben ellensúlyozza az, hogy új munkahelyeket teremtene a lépés. A minimálbér emelésének ezzel szemben két hatása van: egyrészt a gyengén fizető ágazatokban leépítéseket okoz, másrészt magasabb járulékfizetést eredményez - mondta el lapunknak Fórián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő Rt. elemzője. A szakértő kiemelte: a minimálbér 100 ezer forint fölé emelése nem valósítható meg azonnal, csak lépcsőzetesen, több év alatt. Orbán Viktor szerdai bejelentése és az egész kampány arról szól, hogy ismét kiemelnék az érdekegyeztetés hatásköréből a minimálbér meghatározását- mondta el lapunknak Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) 2005 végén három évre megállapodott a minimálbér mértékéről. E szerint a legkisebb kereset idén 62 500, 2007- ben 65 500, 2008- ban pedig 69 000 forint. Ezen felül abban is megállapodtak a felek, hogy a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben bevezetik a garantált bérminimumot. Az OÉT- megállapodás alapján 2010-re kötelező minimálbér is elérhetné a 100 ezer forintos szintet. Lehetséges, hogy vannak olyan ágazatok, amelyek nem bírnák ki a minimálbér ilyen mértékű emelését - mondta Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (EPOSZ) alelnöke. Ez elsősorban azokon a területeken jelenthet problémát, ahol kevés a hozzáadott érték, például a szolgáltatásoknál. A szakmunkások esetében támogatná a munkáltatói oldali szervezet a minimálbér ilyen mértékű növekedését. A betanított munkásoknál azonban meggondolandó a legkisebb bér nagymértékű emelése, ezt mindenképpen csak fokozatosan lehet megvalósítani. ■ Tóth Marcella A minimálbér alakulása Magyarországon Év Forint/hónap 1990 4 800 1991 7 000 1992 8000 1993 9000 1994 10500 1995 12 200 1996 14 500 1997 17000 1998 19 500 1999 22 500 2000 25 500 2002 50 000 2003 50000 2004 53000 2005 57 000 2006 62 500 ■ A kisebb tb- járulék pár év múlva segíti az állásteremtést.
