Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-29 / 100. szám

4 2005. ÁPRILIS 29., SZOMBAT KULTÚRA „Jeles palócok" - rovaton belül és kívül Egy lapszámot nemcsak azért nehéz recenzálni, bemutatni, mert minden arra érdemes írást - már csak a terjedelmi korlátok miatt - sem lehet méltatni, sőt megemlíteni sem, hanem azért is, mert bizonyos tendenciák nem kötődnek egy-egy konkrét számhoz, átívelnek néhányat, sőt esetenként több évfolyamot is. így volt például az elmúlt év­ben, amikor a József Attila-cen- tenáriumról úgy emlékezett meg a Palócföld, hogy vala­mennyi számában jelent meg írás a költőről, illetve költészeté­ről. Az idei évfolyamban ilyen témának látszik az 1956-os for­radalom és szabadságharc ötve­nedik évfordulója, amelyről a második számban „’56 ötven éve” címmel indult provizóri­kus, de nyilván az egész emlék­évet átfogó rovat. Mintegy „be­köszöntőként” Juhász Attila, a Politikai Foglyok Országos Szö­vetségének Nógrád megyei el­nöke mondta el gondolatait a várható ünnepi rendezvények céljáról, jellegéről. A mostani harmadik számban Fancsik Já­nos emlékei jelentek meg. A nógrádi megyeszékhelyen jól is­mert és köztiszteletnek örven­dő nyugalmazott belgyógyász és reumatológus főorvos, egykori kórházigazgató éppen 1956 őszén vehette át a diplomáját a pécsi egyetemen és kezdte meg a munkát szülővárosában, Sal­gótarjánban. Fancsik János él- ményszerűen írta le, hogy mint kezdő orvos miként érzékelte az október végi napok hangulatát, mit tapasztalt a kórházban, kol­légái körében. Természetes, hogy visszaemlékezéseinek kö­zéppontjában a december 8-i tragikus sortűz áll, annál is in­kább, mert mint szakember köz­vetlenül is rész vett a sebesültek ápolásában: a vérvételeknél és a műtétek előkészítésénél műkö­dött közre. Megrendítő módon meséli el a halottak - akik kö­zött ismerősöket is felfedezett - látványát és szól a városra tele­pedett félelem megnyilvánulá­sairól is. Ugyancsak 2005-ben kezdő­dött a lapban a „Palóc portrék” sorozat, amely aztán egy idő után - Solymár Józsefnek a sal­gótarjáni születésű, de Pásztón gyerekeskedett kiváló filmren­dezőről, Gaál Istvánról szóló írá­sa nyomán - „Jeles palócokéra változott. E számban ebben a ro­vatban kapott helyet Solymár József dolgozata „napjaink híd- emberéről”, a Szlovák Köztár­saság magyar nemzetiségű mi- niszterelnök-helyetteséről, Csáky Pálról. Ő az első, aki mint határon túli palóc szerepel e so­rozatban. „Alapozásként” Soly­már József saját személyes pél­Radics István: Mátramindszent végez: a miniszterelnök általá­nos helyettese, s egyben felelős az európai ügyekért, az emberi jogokért és a kisebbségekért. Egy évtized alatt öt könyve és mintegy kétezer cikke is megje­lent. Következetes szorgalmazó­ja volt az Esztergom-Párkány közti Duna-híd újbóli megépíté­sének és hasonlóan cselekszik az Ipoly-hidak ügyében is. Tá­mogatta az alsósztregovai Ma- dách-kastély és a szklabonyai fésüléséből keletkezett. Oláh Jo­lán nyolcszáz körüli képet fes­tett három és fél évtizeden át. Amire gondolt, azt képes volt ily módon megjeleníteni. „Ha bánatom van, akkor örömet aka­rok, és senkinek nem panasz­kodom... mosolyogva megyek mindenkihez. Belülről sokat sír­nék, vagy sírhatnék, de azt nem akarom, hogy más is ágy érezze mint én” - mondta Oláh Jolán empátiából, emberségből is pél­dát adva sokat számára. Igazán „jeles palócinak te­kinthető a jelenleg is Nógrádmegyerben, a szülői ház­ban élő Radios István festőmű­vész, akinek a névjegyét ezút­tal a hátsó borítón közli a lap, s az ő megyei ihletésű míves raj­zaival illusztrálja e számát. Mindeddig nem szóltunk a szépirodalomról, pedig megér­demli a figyelemkeltést, annál is inkább mert a távolabbi szer­zők alkotásai mellett kitűnő verscsokorral szerepelnek helyi költők - Kiscseri Mihály (Pál Jó­zsef) és Bódi Tóth Elemér - is. Utóbbiról már régen tudni, hogy remek lírikus, az itt közölt mun­kái is ezt igazolják. Bár több mint négy évtizede él Salgótar­jánban, gyermek- és ifjúkora színhelyét, Vas megyét és szülő­faluját, Vasszilvágyot azonban olyannyira nem felejti el, hogy ezúttal is tanulságos - akár a nógrádi költőket is inspirálni ké­pes - ciklust írt vasi kötődései­ről. Bódi Tóth verseit mindig is az intellektualitás jellemezte, ami az életkor előrehaladtával csak tovább mélyült, ha úgy tet­szik érett mondandóvá nemese­dett. Pál József - aki prózis- taként, irodalomtörténészként ismertünk meg - viszont az utóbbi években kezdett verset írni, s - mint kiderült - e műfaj­hoz is kitűnő érzéke van. Az ugyancsak gazdag „Könyvszem­le” rovatból két írást feltétlenül ki kell emelni: Baráthi Ottó a Nógrád Megyei Hírlap .főszer­kesztő-helyettesének, Faragó Zoltánnak kötetét, az „Erdőjáró Eszter Judit”-ot mutatja be, amelyben a szerző a kislányá­val - és esetenként kisfiával, fe­leségével - tavasztól tél végéig végzett sétáinak, túráinak meg­ragadó hangulatú élményeit, a természetszeretet „iskolapéldá­it” osztja meg az olvasókkal. Bedegi Berill Barbara viszont a Nógrád Megyei Levéltár egyik 2005-ös kiadványát mutatja be, amely lényegében Perliczi János Dániel egykori vármegyei főor­vos által 1740-ben „Medicina Pauperum” azaz a „Szegények patikája” címmel papírra vetett korhangulatú egészségügyi ta­nácsokat tette közzé. A Palócföld idei 3. számában folytatódott az a jó kezdeménye­zés, hogy az első borítón egy- egy jelentős kulturális, művé­szeti eseményen elmondott be­szédek néhány találó részletét örökítik meg. Ezúttal Handó Pé­ter visszaemlékezéseinek lénye­gi mondandója került ide, amely 2006. február 17-én, a salgótar­jáni Balassi Bálint Asztaltársa­ság hivatalos megalakulásának 15. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepi összejövetelen hangzott el. ■ Csongrády Béla dáin keresztül azt mutatja be, hogy az elmúlt években milyen jelentős változásoknak kellett ahhoz bekövetkezniük, hogy ez az írás egyáltalán megszület­hessél Természetesen Csáky Pál életútját is meghatározta a történelem, gyermekkorától kezdve meghatározó élménye volt magyarságtudata, noha a középiskolát már szlovák, a vegyipari egyetemet pedig cseh környezetben végezte. 1992 óta vezető a szlovák kormányban, s nagyon komoly érdemi munkát Mikszáth-ház felújítását. Mind­ezek alapján érdemes arra, hogy a Palócfóld olvasói köze­lebbről is megismerjék eddigi munkásságát, személyiségét. A „Palóc tükör” címet viseli az a rovat, amely Oláh Jolánra emlé­kezik abból a szomorú alkalom­ból, hogy az 1932-ben született festő tavaly távozott az élők so­rából. Ez az írás Kovács Bodor Sándor 1992-ben készült „Ha szárnyam lenne, repülnék” és a ’94-es „A kék madár” című portréfilmje szövegének össze­A kéthavonkénti megjelenést figyelembe véve - úgy­mond „időarányosan” - is jól áll a Palócföld, hiszen Nógrád megye irodalmi, művészeti és közéleti folyó­iratának április közepén már a 2006/3-as száma lá­tott napvilágot. E tényen mit sem változtat, hogy az idei első egy különszám volt a januári magyar kultú­ra napja tiszteletére. S bár a mennyiségi mutató sem mellékes, egy szellemi produktumot azonban mégis­csak a tartalma minősíti elsősorban. A harmadik szám - csakúgy mint az első kettő - e tekintetben is kiállja a próbát, színvonalas írások, érdekes olvasmá­nyok kaptak helyet benne. II Dívó - a popopera megasztárjai Magyarországot is meghódítják májusban a szépfiúk Az „II Divo” bombaként robbant be a zenei életbe. A négy sármos fiatal meghódította a világot - és vele együtt hazánkat is. Első albumukból világszerte több mint 5 millió példányt adtak el. Novemberben megje­lent „Ancora” című albumukkal indultak világ körüli turnéra és a Multimedia Concerts meghívására, május 23-án jönnek Budapestre a Papp László Sportarénába. A négy kivételesen tehetséges fiatalember karrierje 2001-ben kezdődött, amikor népszerű da­lokat adtak elő, keverve a klasz- szikus és a popzene stílusát. A popopera kvartett repertoárján világszerte ismert romantikus dalok szerepelnek teljes zeneka­ri kísérettel. A közönség imádja őket! A dalok nemcsak angolul, hanem spanyolul és olaszul is megszólalnak. A tagokat tudatosan válogat­ták össze többéves keresőmun­ka eredményeképpen. Elsődle­ges feltétel volt a kivételes hang és az énektechnika, ehhez kellett társul­jon egyedi előadói stílus és végül, de nem utolsósorban fontos kritérium volt a külső megjelenés is. így alakult ki las­san az alábbi végső felállás DAVID MILLER. 31 éves, tenor. Ohióban végezte el a konzer­vatóriumot, ahol operaénekesi diplo­mát és mesterfoko­zatot is szerezett. Az II Divót megelőző 10 évben főleg New Yorkban lépett fel, de több mint 45 opera és musical főszereplő­jeként megfordult a világ szá­mos városában és Európában is, ahol többek között a Milánói Scalában láthatta a közönség a West Side Story Tonyjaként, de fantasztikusai alakított a Broadway-n Puccini Bohéméle­tében is. SEBASTIAN IZAMBARD, 31 éves. Különleges tehetségű dalszer­ző, gitáros és zongorista egy személyben. Több évig Párizs­ban élt és ez idő alatt számos francia művésznek komponált dalokat. 2001-ben, amikor Johnny Holiday a Párizsi Olympia színpadán adott telt­házas koncertet Sebastian volt az est sztárvendége. Egy évvel később ő játszotta Richard Cocciante A Kis herceg című musicalének egyik főszerepét. 2003-ban csatlakozott az II Divo csapathoz. Carlos martin, 36 éves, bari­ton. Madridban született és olyan darabok főszerepeinek el- éneklésével szerzett magának hírnevet, mint a Nyomorultak, a La Mancha lovagja vagy a Szép­ség és szörnyeteg spanyol verzi­ója. Alfredo Kraus, Monserrat Caballé és Jaime Aragall mester- iskoláiban tanult énekelni. Nem­csak a közönség imádja, hanem a kritikusok is elismerően nyi­latkoznak róla, több opera leg­jobb baritonhangjaként tartják számon. urs buhler, 33 éves. Ti­zenhét éves volt, amikor szülővárosában a svájci Lu- zernben a Conspiracy nevű hard rock bandában kezdett énekelni. Később ugyanitt elvégezte a zeneakadémiát majd Amszterdamba költö­zött ahol a konzervatórium diákja és UdoReinemann ta­nítványa lett, de magánórá­kat vett Costa Winbergh svéd, illetve Christian Papis francia tenortól Is. A salz­burgi fesztiválon a Claudio Abbado által dirigált kórus­ban énekelt, majd az elmúlt 7 évben a holland operában lépett fel több ízben. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Szeretnék javaslatot tenni a költségvetésünk módosítására ” Szerencsés nyertesünk: Gajdár László Salgótarján, Kercseg út 34. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb május 4-ig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! fl MEGHATA- I ROZATLAN HELYRE tt FRANCIA FILM VÉGE ! 1100, RÓMAI SZÁMMAL GSEKÉLY SZÁMÚ RÉGI IPAROS­KAMARA HAJÓ­MF.NEDF.K L VÁZÁBA KERÜL FŐNÉV, RÖV. HOMORÍTÓ (BIRKÓZÓ) INDÍTÉKRA VONAT KOZÓ RANGJEL­ZŐ ELŐTAG NÁLA MÉLYEBB HELYRŐL Cl ... BABA; KELETI MESEHŐS A JÓD VEGYJELEp USA-BELI SZABVÁNY BETŰJELE MÓKUSFÉ­LE ÁLLAT KÖZET­NÉVKÉPZÖ LÁM, MOSTAN­TÓL TRANSZ­FORMÁ­TOR u TARTÓS CSAPA­DÉK­HULLÁS MÁJUS ELEJE ! NAGY FÜLES­BAGOLY KATO­LIKUS PAPSÁG CL KÚSZÓ­NÖVÉNY BIZONY. ŐSI SZÓVAL KÉZ-. ILL. LÁB­UJJAINK SZÁMA SIVATAGI PIHENŐ­HELY AZ IRÍDIUM VEGYJELE R tkr

Next

/
Thumbnails
Contents