Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-28 / 99. szám

2 2006. ÁPRILIS 28., PENTEK SZÉCSÉNYI NAPLÓ Önálló útját járja az Iglice Szécsény. Az Iglice tánccsoport 2005 augusztusában kivált a művészeti iskolából, önálló civil szervezet­ként működik tovább. A csoport szakmai vezetője, koreográfusa továbbra is Oláh József és Oláhné Csercsics Ivett. A megalakult egyesület elnöke Balázs Róbertné az egyik táncos kislány anyukája. A döntés­ről és az azóta eltelt időszak munkájáról, tapasztala­tairól Oláhné Csercsics Ivettel beszélgettünk. Sz. F.- Mi volt a döntés oka?- Döntésünket az határozta meg, hogy az elmúlt időszak­ban a bérjellegű kifizetéseken kívül a művészeti iskola na­gyon szűkösen tudta azokat az igényeket teljesíteni, amelyek a szakmai munkának nélkü­lözhetetlen része. Gondolok itt a fesztiválokon való részvétel­re, a táncruhák beszerzésére, a zenekari díjakra. Minden cso­portnak az a célja, hogy a szép produkciókat szeretné a szak­mának, más közönségnek is megmutatni, s a gyermekeket versenyeztetni. Finanszírozási gondok miatt döntöttünk úgy, hogy megpróbálunk közhasz­nú egyesületként tovább mű­ködni, abban a reményben, hogy a civil szférától igenyel­hető pályázati támogatásokat meg tudjuk szerezni. Termé­szetesen az elképzeléseinkről tájékoztattuk a szülőket. Őszin­tén elmondtuk, hogy nálunk is tandíjat kell fizetni. A szülők ezt vállalták, egyetértettek dön­tésünkkel. Remélhetőleg eljön az az idő, amikor pályázati pén­zekből, egyéb támogatásokból anyagilag úgy megerősödünk, hogy nem lesz tandíj.- Mi a tapasztalat? Azóta si­került több pénzforráshoz jutni?- Igen. Nagyon bizakodóak i vagyunk. Az igazság, hogy so­kára sikerült az egyesületünket bejegyeztetni. Kaptunk a Nóg­rádi Mecénás Alapítványtól 100 ezer forintot, amelyből elkészí­tettük az ez évben tanult tánc­hoz a ruhát. Ez volt az első év, amikor a nagyoknak szülői se­gítség nélkül új ruhát tudtunk beszerezni. Több pályázatunk van benyújtva. A városi önkor­mányzattól is kaptunk 200 ezer forintot. Az önkormányzattal kapcsolatosan szeretném el­mondani, úgy éreztük az elején, hogy fenntartásokkal fogadnak minket, aminek megértettük az okát. Úgy látom, hogy az elmúlt félévnek a munkája feléjük is bizonyított, s látják, hogy létjo­gosultságuk van a városban. Az önkormányzattól kapott támo­gatásnak köszönhetően április végén részt veszünk a pápai or­szágos ifjúsági fesztiválon. A kiscsoportunk május 20-án Sá­rospatakra utazik.- Hány táncosa van az Iglicé- nek?- Jelenleg 65-en vagyunk. Két csoport működik. A na­gyok létszáma 28. A többiek a kiscsoportban táncolnak. Szep­tembertől a 6-10 éves korosz­tályból harmadik csoportot is szeretnénk elindítani.- Azt mondta a csoportok él­tetőeleme a fellépések. Szeptem­bertől hol mutatkoztak be?- Jók a tapasztalataink. Volt számos helyi fellépésünk, de több helyen is bemutatkoz­tunk. Mindenhonnan jó visz- szajelzéseket kaptunk. Ebben az évben az első nagy fellépé­sünk a hollókői húsvét volt, ahol mind a két napon színpa­don voltunk. Szakmai sikere­ink közé tartozik az április 22- i Nógrád megyei gyermek és if­júsági szólótáncfesztivál. Az Ig­lice táncosai a kiosztott 27 pántlikás, illetve bokrétás díj­ból 15-öt hoztak el. Táncosaink sok elismerő oklevelet kaptak. Még egy örömteli hírünk van. Ebben az évben meghirdették az országos ifjúsági szóló­néptánc-fesztivált. Megyénk­ből a területi döntőből, ame­lyen 220-an vettek részt, né­gyen jutottak be a május 20-21-i egri országos döntőbe. A négy táncosból három a mi tanítványunk: Rácz Csaba, Fe­re ncz Réka, Varga Réka. A ne­gyedik táncos a karancsla- pujtői fiatal tehetség Oláh Ger­gő. Mi azon dolgozunk, hogy itt Szécsényben a néptácmozga- lom fejlődjön, kiteljesedjen, a néptáncon keresztül erősödjön Szécsény hírneve. Bővülnek a kétoldalú kapcsolatok Az elmúlt napokban Molnár Katalin, a bussai pol­gári társulás elnöke és Serfőző András országgyű­lési képviselő a Losonc melletti Bolyk repülőterén tettek bemutatkozó látogatást. Fogadta őket Miria Sluk úr a bolyki repülőtér tulajdonosa és vezetője. Szenográdi Ferenc- Mi volt a látogatás célja? - kérdezem Serfőző Andrást.- A két ország uniós csatla­kozása óta felgyorsult a határ menti térségek együttműködé­se. A kapcsolatok bővítéséhez először a hidakat és az átveze­tő utakat kell helyreállítani. Ez a munka négy évvel ezelőtt el­kezdődött és két Ipoly-híd át­adására sor kerül Pöstény- puszta, illetve Ráróspuszta tér­ségében. 2007-ben hidak, és az utak helyreállítása kedvezően megváltoztatja a közlekedési kapcsolatokat. Ezzel kialakul egy nagy régió, amelynek mű­ködését az Európai Unió is se­gíti. Egy nagy régió keretében már vonzó térség lehetünk a befektetők számára, ugyanis égető probléma mindkét olda­lon a magas munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása. Az unióban is megfigyelhető, a tő­kék koncentrálódása miatt na­gyobb létszámú ipari üzemek csak akkor létesülnek, ha eh­hez megfelelő mennyiségű szakember áll rendelkezésre. A beruházók döntése során új fejlemény, hogy már nemcsak a jó megközelíthetőséget, a jó utakat, hanem a kedvező légi közlekedési feltételeket is vizs­gálják munkahely-teremtési döntések során.- Ez azt jelenti, hogy repül& teret is építeni kell a térségünk­ben?- Ha nem lenne a térségben repülőtér, akkor kellene, mert ennek hiányában lemaradunk mások mögött a munkahelyek létesítéséért folyó versenyben. A napokban az alábbi híradá­sokat lehetett hallani légi köz­lekedési ügyekben. Pécs és Bécs között megindult a légi forgalom. Gödöllő városa pá­lyázatot nyújtott be 800 méter hosszú szilárd burkolatú fel- és leszállópálya létesítésére. Deb­recen és Budapest között meg­indult a hazai belső légi forga­lom. Budapesten úgy megnö­vekedett a légi forgalom, hogy a zajterhelés csökkentése ér­dekében Lenkovics Barnabás ombudsman javasolja a forga­lom egy részének vidékre irá­nyítását. A magyar kormány az igényeket és lehetőségeket felismerve körülbelül 200 kilo­méteres távolságokon indo­koltnak tartja a repülőterek lé­tesítését, illetve a meglévők bő­vítését.- Hogyan néz ki jelenleg a bolyki repülőtér?- Kellemes meglepetés volt, amit láttunk. Sluk úr minden lényeges dolgot szívesen meg­mutatott, 800 méter hosszú, 30 méter széles aszfaltpályával rendelkezik a repülőtér. Az adottságok lehetővé teszik 700 méterrel történő bővítését is. 1500 méteres pályán pedig már a kisebb utasszállító gé­tési^ lehetősé^ gekkel és bőséges gépkocsi- és autóparkolási lehetőséggel is. Közel van az Ipoly-hidak által felnyíló észak-déli és kelet­nyugati közúti kapcsolatokhoz.- Használják-e jelenleg a re­pülőteret?- Igen, látogatásunk idején AN-22-es repülőgép és MI-8- as helikopter fel- és leszállásá­ban gyönyörködhettünk. A heli­kopterről 2000 méteres magas­ságból szlovák fiatalok ejtőer­nyős ugrásokat végeztek. Meg­mutatták a parkoló Cesna típusú repülőgépeket, egy sze­relés közben lévő AN-24-es gé­pet is.- Van-e együttműködési haj­landóság a szlovákok részéről a magyarokkal a reptér bővítésére?- Nemcsak hajlandóság, ha­nem kialakult partnerség is van. A Nógrád megyei könnyű és ultrakönnyű gépek rendsze­res vendégek a bolyki repülőté­ren. Különösen a salgótarjáni repülősökkel gyakori a kapcso­lat. Slul úr a tulajdonos gyakor­lott pilóta, aki örülne, ha a repü­lőteret közös együttműködéssel bővíthetnénk és bekapcsolhat­nánk a nemzetközi légi forga­lomba. A repülőtérnek jó a sze­mélyi kiszolgáló infrastruktúrá­ja is. A hangárokkal szinte egy­beépítve szállási, étkezési, spor­tolási lehetőségekről is gondos­kodnak a vendégek részére.- Miért nem Nógrád megyé­ben építünk repülőteret?- Azok a létesítmények, amelyek már jelenleg is meg­találhatók Bolykon, nálunk kö­rülbelül 10 milliárdos beruhá­zásból hozhatók létre. Nem jók a terepadottságok sem a me­gyében, egy regionális repülő­tér kialakításához. Az uniónak pont az a célja, hogy a határok átjárhatóságának megteremté­se után kihasználhatók legye­nek a nagy beruházási össze­geket felemésztő fejlesztések.- Mi lesz a következő lépés az ügyben?- A közlekedési kapcsola­tok helyreállításán dolgozó szlovák-magyar vegyes bi­zottság már májusban a repü­lőtéren tartja következő ülé­sét. Az ülés alkalmat nyújt ar­ra, hogy a bizottság azon tag­jai, akik jelentős légi közleke­dési tapasztalatokkal is rendelkeznek, segítsenek ne­künk a konkrét fejlesztési programok elindításában. Tavasz a határban Szécsény. A szécsényi falugazdászközponthoz ti­zenhat település tartozik, ahol a gazdák 14 ezer hek­táron gazdálkodnak. Kuris Tamással, a falugazdász te­rület központ vezetőjével az aktuális mezőgazdasági munkákról beszélgettünk. szeno- A szeszélyes időjárás, a tavasz késése hogyan befolyásolta a tavaszi munkálatok kezdetét?- A késői kitavaszodás, a hideg, csapadékos időjárás miatt később lehetett indítani a tavaszi munkála­tokat. A munkák kezdetét tovább nehezítette az Ipoly menti területen az árvíz és a belvíz. Körzetünkben 400 hektár terület került víz alá, amelyből 70 hektár a vetés. Ezen kívül 400 hektáron erősen átned­vesedett a talaj, főleg Szécsény, Endrefalva és Ludányhalászi térsé­gében. A mezőgazdasági munkákat csak a múlt héten lehetett intenzí­vebben elkezdeni.- Melyek most az aktuális mun­kák?- Jelenleg a napraforgó, kukori­ca vetését végzik a gazdák. A nap­raforgónak 40 százaléka, a kukori­cának csak 20 százaléka került a talajba. Elmúlt évben április végé­re mind a két növénykultúra veté­se befejeződött. Késésbe vagyunk a burgonya ültetésével is. Követve az elmúlt évek tendenciáját, tovább csökken az elültetett burgonyate­rület. Megtörtént az őszi kalászo­sok fejtrágyázása. Soha nem látott mértékben vásárol­tak műtrágyát a ter­melők. A szécsényi térségben az Ipoly gazdaszövetkezet integrálásában 12 kamion műtrágyát hoztunk, ami dup­lája az elmúlt évinek. A nehezen elkezdhető talajmunkák miatt töb­ben még mindig nem tudják, hogy mit tesznek az erősen átnedvese­dett földjükbe.- Melyek az aktuális adminisztrá­ciós munkák, amelyet a gazdáknak most el kell végezni?- A határba végzett munkavégzé­seken kívül jelentős feladat hárul a mezőgazdasági dolgozókra. A terü­letgazdálkodási alap beadási határ­ideje május 15. Ezt meghosszabbít­ják 25 nappal, de naponta egy szá­zalékkal csökken az igényelhető tá­mogatás mértéke. Május 8-a az anyajuhok támogatási kérelmének a határideje.- A mostoha időjárás miatt már a startnál veszteség érte a gazdákat. Az állam részéről lesz-e ennek valami­lyen kompenzációja?- Annyi könnyebbség jelentke­zik, hogy aki a tavaszárpáját nem tudta időben a belvíz vagy az át­nedvesedett terület miatt elvetni, azok igénybe vehetik a nemzeti és az uniós támogatásokat. Ehhez kell, hogy a gazdák keressék fel a falugazdászokat, hogy megfelelő­képpen tudják a történteket doku­mentálni. A falugazdászokkal az őszi kalászosoknál, a belvíz miatt kiveszett kultúrnövényeket is re­gisztráltatni kell. így ez is benne marad a nemzeti támogatásban. A város pénzügyminisztere Amikor leérettségizett a sal­gótarjáni közgazdasági tech­nikumban, a szakmájában helyezkedett el. Dolgozott az Országos Takarékpénztár­ban, az APEH-nél, a varsá­nyi önkormányzatnál. Mun­kája mellett tanult, elvégez­te a pénzügyi és számviteli fqiskolát. Kissné Szita Mária 2003-tól a szécsényi polgár- mesteri hivatal dolgozója. rádi Szécsény. Kezdetben az adóügyek­kel, pályázati írásokkal foglalko­zott. A polgármester, a jegyzőnő fel­figyeltek szorgalmára, szakmai fel- készültségére. Másfél éve a pénz­ügyi és intézményirányító osztály vezetője. Munkája széles körű, fe­lelősségteljes. A város költségveté­sének az elkészítése, az intézmé­nyek gazdálkodásának figyelem­mel kísérése, a pályázati pénzekkel történő elszámolás, adatszolgálta­tások, kimutatások készítése és le­hetne a feladatok sorát tovább foly­tatni.- Nyílván más egy gazdasági ve­zető helyzete, akkor, ha a pénz be­fektetéséről kell dönteni, mint ab­ban az esetben, amikor a takaré­kosság játssza a főszerepet. Mi az utóbbihoz tartozunk. Pozitív gon­dolkodású ember vagyok, nem adom át magam az energiámat fe­leslegesen felemésztő pesszimiz­musnak. Eddig is úgy dolgoztunk, hogy talpon maradt a város, sőt pá­lyázati pénzekből fejlődött, ezek után is ezt tesszük. A főnökeimmel megértjük egymást, a dolgozókkal jó a munkakapcsolatom. Egy nagy­szerű, lelkes, odaadó 11 fős csapat­nak vagyok a vezetője. Olyanok va­gyunk, mint egy jól összeszokott, egymásért, a győzelemért hajtó fo­cicsapat. Mindenki­nek megvan a ma­ga részfeladata, úgy aktívan részt vesz a csapatmunkában - magyarázta az osz­tályvezető. Megszólalt a tele­fon, a házon kívül tartózkodó pol­gármester közölte az osztályveze­tővel, hogy a pályázatuk sikeres volt, 10 millió forintot kap a város - Ne haragudjon, ezt a jó hírt azon­nal közölni kell a munkatársaink­kal - mondta lelkendezve, s ami­kor kiment, másodpercek múlva hallottam a hír lelkes fogadtatását. Arra gondoltam, öröm lehet egy ilyen csapattal együtt dolgozni. A 11 fős „csapat” nemcsak a munká­ban van együtt. Nem feledkeznek meg egymás névnapjáról, közös kirándulásokat szerveznek, pikni- keznek. Kissné Szita Máriának az intéz­mények vezetőivel jó a kapcsolata.- A férjem - aki vállalkozó - azt mondogatja: hallja a városban, hogy baj van a város gazdálkodásá­val. Erre ő úgy reagál: nem lehet nagy baj ott, ahová én minden nap jókedvvel, örömmel megyek dol­gozni. Ezt a kemény, következetes munkát nem lehetne nyugodt, ki­egyensúlyozott családi háttér nél­kül végezni. Amikor az ötéves kis­lányom beteg, maximum az orvos­hoz tudom elvinni. Az otthoni fel­ügyeletet már a nagymama vagy valamelyik húgom látja el. Kissné Szita Mária lelkében ott húzódik egy nagy adag szeretet. Társait, ismerőseit, munkatársait az üdvözlés mellett egy kedves mosollyal is megtiszteli. Azt mondja - a kedvességemmel nem leszek szegényebb, de mások gaz­dagabbak lesznek. Egy kedves te­kintettel, mosollyal nyugodtabb hatékonyabb munkalégkört lehet kialakítani.

Next

/
Thumbnails
Contents