Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-25 / 96. szám
2 2006. ÁPRILIS 25., KEDD NÓGRÁD MEGYE Egy bujáki életútja tál kijelölt útjával együtt és felidézze a régi emlékeket. Nemcsak a Nógrád megyei kis település életképeit villantotta fel írásaival és archív fotóival, hanem megidézi a frontszolgálatot is a Donnál, s mint írta: „én, a legfiatalabbak közé tartoztam a harcba induló kétszázezer katona közül. Láttam az idős, tartalékos, családos, velem utazó bajtársaim arcát, amelyekből csak a szomorúság, a bizonytalanság sírt le és bánatos szemmel, szótlanul bámultak maguk elé.” A könyv írója képet fest a háborút átélt szülőfalujáról, valamint az 1950-es és 1960- as évek szociális helyzetéről, majd pedig nyugdíjaséletéről. Szeles E. Buják. A falu népéről, sokszínűségéről, édesapja egykori szatócsboltjáról, palóc lakodalomról, disznótorról, le- génybíró-választásról is írt Gál Vencel, egykori bujáki lakos „Életutam” című művében, amely az 1921 és 2001 közötti időszakot mutatja be az olvasó számára. A 84 éves szerző gyermekkorától szenvedélyesen gyűjtögette az életével ösz- szefüggő okmányokat, fényképeket, amelyeket életrajzi visszaemlékezéseivel egészített ki. Mint írta, célja csak az volt, hogy ismertesse az akkori időket a sors álr Gál Vencel ELETUTAM Falvak határ menti találkozója Két ország, két településének lakossága találkozik április 30-án, vasárnap délután, a Karancsberény és Romhány között húzódó határ mentén, amely ideiglenesen megnyílik majd az esemény tiszteletére. Schveiczer K. Karancsberény. Hagyományteremtő szándékkal tavaly április 30-án az Európai Unióhoz való csatlakozás egyéves évfordulóján, az országhatáron találkozót szerveztek a falubeliek a szomszédos szlovákiai községgel, Romhánnyal (Lipovany) - várakozáson felüli sikerrel és érdeklődéssel.- A már korábban megismert polgármesterrel azóta is jó, mondhatni napi kapcsolatban állunk. Elmondhatom, hogy mindkét fél nyitott a közös szálak ápolására, kiszélesítésére - ecsetelte Havran Zoltán, Karancsberény első embere. Terveik között szerepel például, hogy a nem túl távoli jövőben egy határon átnyúló pályázat eredményeként megépítsék, felújítsák a két települést összekötő utat. Az április 30-án, vasárnap megrendezendő találkozó kötetlen kirándulásra is lehetőséget ad, délután két órától megnyitják a határt, így egy ellenőrző ponton keresztül személyi igazolvánnyal, vagy útlevéllel mindkét irányba átkelhetnek az érdeklődők. A helyszínen tűzra- kási lehetőséget is biztosítanak, tehát szalonnasütésre, vagy más étel elkészítésére is lehetőséget biztosítanak. Este tábortüzet gyújtanak, amely mellett har- monikások gondoskodnak a kellemes hangulatról.- Az érdeklődéstől és az időjárástól függően késő estébe, vagy akár az éjszakába nyúló találkozóra szeretettel várunk mindenkit, aki a szabadban, a természetben, s jó társaságban kívánja szabad idejét tölteni - zárta szavait Havran Zoltán. Száznegyven zsáknyi szemét... Hiába szedik szervezetten a szemetet, az rendre újra „termelődik” a környezetben... M. 1. ______________________ Nó grád megye. Virágzik a barack, a mezőn pedig a kökény, bimbóban a (vad)körte. A későn és nehezen ébredt tavasz ismét bebizonyította, hogy csak „ő” képes széppé tenni, elfedni mindazt a csúfságot, amit emberkéz művel úton, még inkább útfélen. Elképesztő nemtörődömséggel szemetel utazó, kiránduló, erdőn járó, gyakran úgy, hogy az otthoni szeméttel telerakott zsáktól lakóhelye határában szabadul meg. például úgy, hogy kidobja azt az autóból. Az út menti rézsűkön, völgyek mélyén, domboldalakon lassan elfedik a szétszórt hulladékot a cseperedő levélkéktől rügyektől zöldellő bokrok, cserjék. Ami persze nem jelenti azt, hogy a kirándulók, erdőn sétálók nem botlanak bele a zöld takarásában lévő műanyag palackokba, lyukas edénybe, szélszaggatta zacskókba, cigarettás- és kólásdobo- zokba. „Az ember lassan, de biztosan a környezete, vagyis maga ellen dolgozik. Például azzal, hogy amikor nem annyira a hasznáért, mint állítólag természetszeretetből gombázni az erdőbe megy, a kiürült vizesflakont, sörösüveget hanyagul a bokrok ágai közé dugja. S persze sokszor hagyja ott így rút névjegyét... Siralmas látvány” - mondta egy erdész bárnai határszemléje után. (Nem vigasz, de hasonlót tapasztal más falvak körül is.) Hozzátette, szinte a lehetetlennel küzd, aki megpróbál a szemetelés ellen tenni. Konok elszántság nélkül szinte semmire sem megy. Mégis el kell kezdeni - véli, vélte az Ipolyvidéki Zrt. salgótarjáni erdészetének vezetője. Lévárdi Györgytől megtudtuk, hogy tizenegy közmunkással nem csak a bárnai bekötőút környékén, hanem a szőröspusztai völgyben, Inászón, Karancsalja és Salgótarján között, valamint Eresztvényben is összeszedték a hulladékot - összesen száznegyven zsáknyit! Nem kis munka volt végighajlongani az érintett területeket és - ahogyan az erdészetvezető fogalmazott - sajnos, szélmalomharcról van szó. A tapasztalatok szerint pár nap alatt ugyanis újra szemetesek lesznek az út- és erdőszélek... Ami Bárnát illeti, a falu belterületén most is takarítanak az önkormányzat közmunkásai. Ennek ellenére ők, munkaadóik vagy a tisztaságra ügyelő helyiek azonban folyton háboroghat- nának azon, hogy újra és újra a patakban, árokban landolnak a műanyagok. S annak dacára, hogy az iskolások folyamatosan szedik, zsugorítják a palackokat, melyeket aztán rendszeresen elszállítanak innen. S hogy még jobban fogyjon a háztartásban felhalmozódó, kukába, konténerbe való, a faluvezetés májusban ismét megszervezi a lomtalanítást is. Kedvelt csempészáruk az állatok Egyre nagyobb tételben találnak a hivatalos szervek egy-egy ellenőrzés során illegálisan szállított, csempészett áruként élő vagy lelőtt madarakat, hüllőket, majmokat, állatszármazékokból készült tárgyakat és úgynevezett kínai, növényi és állatszármazékokból készült „csodaszereket”. Blahó Péter százados, a salgótarjáni fővámhivatal parancsnoka elmondta: Nógrád megyében még nem találtak ilyen szállítmányt. Juhász A. Nógrád megye, a washingtoni egyezmény, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES) a világ legnagyobb természetvédelmi megállapodása, amely 1973-ban, 26 ország társulásával jött létre. Jelenleg 169 tagországa van. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez. Az utóbbi időben megnőtt az egyezmény jelentősége, hiszen megnőtt a vadon élő állatok és növények iránti kereslet is. Amerikában elsősorban a hüllők iránt nagy a kereslet, míg Európa országaiban a madarak (elsősorban a pintyfélék), majmok és növények kedveltek. Körösi Levente, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezető főtanácsosa elmondta: a vadon élő állatok és növények fennmaradásának szempontjából az élőhelyek tönkretétele után a kereskedelem is veszélyezteti őket. Az illegálisan forgalomba kerülő állatok és növények a legértékesebb csempészáruk a kábítószerek után, ugyanakkor a kereskedelmükért kiszabható büntetés mértéke meg sem közelíti a kábítószer-csempészetért kaphatót. A nemzetközi állat- és növénykereskedelemből származó éves bevétel a világpiacon közel 160 milliárd dollár. Ennek az összegnek a 60 százaléka a faanyagokból származik. A leggyakrabban majmokat, rágcsálókat, pókokat, ludakat és kígyókat próbálnak illegálisan hazánkba is juttatni a csempészek. Emellett állati részeket és származékokat is hazahoznak egy-egy útjuk során. Kedveltek az elefántcsontból készült termékek, a bőrökből előállított táskák, cipők, tárcák, de újra fellendült a kereslet a szőrmék és a preparált termékek iránt is. Növények közül kedveltek - akár csempészáruk - az orchideák, a kaktuszok és a ragadozó növények. Körösi Levente megemlítette, hogy egy betanított sólyomért (amelyek kedveltek az arab világban) képesek 100 000 dollárt is megadni. Egy, már 2000-ben kipusztult spix-ara papagáj ára pedig elérheti a 40 000 dollárt. Az állati részeknek is igen borsos áruk van. Egy kiló orrszarvúszarv 35 000, egy kiló pézsma 50 000, egy hópárduc- bőr pedig akár 60 000 dollár is lehet. Ez utóbbiból nemrég Budapesten is lefoglaltak egyet, miután az illetékes hatóságok egy áruház kirakatában megpillantották. A főtanácsos szerint gyakran azzal a kifogással találkoznak, hogy például Szenegálban is meg kell élniük valamiből az embereknek. Mégis, amíg egy szenegáli „vadász” körülbelül 20-60 centet kap egy befogott papagájért, addig a boltban már mintegy 65 dollárért vehetjük meg. Vagyis, jó üzlet az állatok kereskedelme, akár több száz százalékos haszonnal is kecsegtet. A szakember beszélt még arról is, hogy Magyarország egy jelentős tranzitország. Sőt, jó felvásárlópiac is. Az utóbbi években elég nagy kereskedői hálózat alakult itt ki. Romániából érkeznek a farkasok, medvék, hiúzok, Szerbiából a szárazföldi teknősök és az énekesmadarak. Haaz Éva tanácsos az állatok behozatalakor szükséges dokumentumokat ismertette, majd elmesélt néhány esetet, amikor csempészárura bukkantak. Néhány hónappal ezelőtt a fővárosban foglaltak le 400 doboz kaviárt, amelyek darabja 20 ezer forint körül van. A budapesti repülőtereken folyamatos az ellenőrzés és bizony néha megdöbbentő esetekkel találkoznak. Volt már utas, aki teásdobozba, teafüvek közé rejtette az egyiptomi teknősöket, de az egyik utazó a kézi- poggyászában próbálta két majom koponyáját és még friss, lenyúzott bundáját becsempészni. Egy nő például a kabátja ujjábán akart madarat behozni országunkba, de az elefántcsontból készült termékek is mindennapi csempészáruk. Az ellenőrzések során olyan autóval is találkoztak már, amelynek műszerfalában több száz teknős volt összezsúfolva. Körösi Levente tudatta azt is, hogy úgynevezett természetvédelmi bírságot szabnak ki azokra, akik állatokat, növényeket akarnak becsempészni. Az ösz- szeg 50 000-100 000 forintig terjed. Ha a faj Magyarországon védett, akkor az eszmei értéke a bírság mértékének alapja. A Büntető törvénykönyv alapján hazánkban eddig egyetlen esetben szabtak ki letöltendő büntetést természetkárosítás miatt (Pécsett), azonban még ezt is csak első fokon és az ítélet nem jogerős.
