Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-14 / 88. szám
8 2006. ÁPRILIS 14., PÉNTEK GAZDASÁGI TÜKÖR HÍRSÁV Nekiiramodott a regisztrációs adó az Év elsó hónapjaiban várakozáson felül nekiiramodott a regisztrációs adóbevétel, a bevételek messze meghaladták a tervezett összeget. Januárban a prognosztizált 4,5 milliárd forint helyett 4,9 milliárd, februárban 4 milliárd forintnál egymilliárddal több, márciusban 9 milliárd folyt be, ami a duplája az egy évvel ezelőtti értéknek. Hetvenmilliós bírság az Aegonnak bírsággal sújtotta a gazdasági versenyhivatal az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Rt.-t, mert a cég nyugdíjpénztári szolgáltatásának hozamára és költségeire vonatkozó tavalyi tájékoztatója alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére. Megugrott az internetes hirdetési piac az IDEI ÉV első három hónapjában a Magyar Online Hirdetési Indexben szereplő nyolc szervezet reklámbevétele megközelítette az egy- milliárd forintot. Ez mintegy hetvenszázalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. 2005-ben egész évben 40 százalékos növekedést mutattak ki 2004-hez képest. A Hírsávot a lí^UHWilámQaatia. •o u s A BUX-index 2006. április 13-án 23 4M— -— p% 09 00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006. 04. 13. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Richter 46 700 + 1,53 917 Démász 17 300 +1,23 41 Egis 33 700 +1,19 427 Graphisoft 1945 +0,78 33 OTP 7 680 +0,66 3653 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mól 24 500-1,13 3271 PannonPlast 3 005-0,83 539 Fotex 780-0,51 304 BorsodChem 2 325-0,30 292 MTelekom 965-0,21 676 A BUX-index az elmúlt napokban 23 963 23 750 23 500 23 250 2343 74 non 3560 ^ 23 771^0-------yf z 23 985 23 574 22 750 22 500 22250 Cí ÍJU 04.05 04.06 04.07 04.10 04.11 04.12 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. április 13-án /Ft $/Ft /$ f f \ 266,52 219,94 1,21 +1,84 Ft +2,19 Ft-1 cent A húsipari dolgozók által kezdeményezett tiltakozáshoz azok a cégek is csatlakozhatnak, ahol már megszületett a megállapodás a béremelésről Bajban a magyar húsipar sztrájkkészültség A béremelés és a munkahelyek is veszélyben Sztrájkra készül a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ), mert hat üzem tulajdonosa máig nem emelte a dolgozók bérét. Europress-összeállítás „A Húsipari Dolgozók Szakszervezete összesen 16 céget tömörít, ezek nagy részénél már megszületett a megállapodás a 2006-os béremelésekről, vagy megállapodásközeli helyzetben vannak a tárgyalások” - közölte lapunkkal Kapuvári lózsef, a szakszervezet elnöke. A gyulai, kaposvári, kapuvári, pápai, pécsi és a szegedi húsüzemek esetében azonban még ajánlatot sem tett a tulajdonos, ezért döntöttek a sztrájkkészültség mellett. „Ahol április 24-ig nem lesz konkrét ajánlat, ott megalakul a sztrájk- bizottság, azonban a konkrét sztrájkfelhívás előtt még megszavaztatjuk a munkavállalókat, hogy egyetértenek-e a munkabeszüntetéssel” - tette hozzá az elnök. Ha sztrájkra kerül sor, akkor nem csak az említett hat üzemben szünetel majd a munka, a szakszervezet többi tagja szolidaritásból vesz részt az akcióban. Az érdekvédelmi szervezet idén hatszázalékos béremelést szeretett volna kiharcolni a dolgozóknak, de az eddigi megállapodások során is hajlottak a kompromisszumra. „Ezt a mostani felhívást figyelemfelkeltésnek szánjuk, hogy a cégek tudják, hogy nem a levegőbe beszélünk, komolyan kell számolni velünk. Megelégeltük azt, hogy a magyar húsipar jelenlegi nehéz helyzetében minden gazdaHETI TÖBBKAMIONNYI olcsó holland csirkét hoz be az országba a magát „magyar üzletláncként” reklámozó CBA annak ellenére, hogy néhány hete azt állították: csak magyar baromfit forgalmaznak - állítja a Baromfi Termék Tanács. „Nekünk ilyen esetekben semmilyen eszközünk nincs, Hollandia szintén uniós tagország, így szabadon szállíthatnak be onnan baromfihúst. Nem nagy mennyiségről van szó, inkább a dolog erkölcsi oldalát kifogásoljuk” - mondta el Takács László, a tanács igazgatója. sági nehézséget a dolgozókra akarnak hárítani” - nyilatkozta Kapuvári József. Gyulán, ahol tavaly nem volt béremelés, konkrét ajánlatot még most sem tett a Gyulai Húskombinát Rt. A kaposvári Komé- tánál gőzerővel folynak a bértárgyalások. Ha április 24-ig nem zárul le az egyeztetés, valószínűleg ott is sztrájkbizottságot hoznak létre. „A szakszervezet még tavaly decemberben adta be 6,5 százalékos béremelési igényét, Úgy gondolják, hogy etikátlan a reklámjuk. Takács László elmondta: először levélben kifogásolták a cég holland importját, de mivel erre nem kaptak választ, ígéretükhöz híven a sajtóhoz fordultak. A termék tanács lépésére reagálva a CBA közleményt adott ki, amelyben ez áll: „A 3000 boltból tizenhatban valóban kínáltak kifogástalan minőségű holland baromfit, viszont a CBA változatlanul és egyértelműen azt az irányelvet adja ki hálózatának, hogy a magyar baromfi értékesítését kell szorgalmazni”. s eddig két fordulót tartottunk” - tájékoztatott csütörtökön Vida Kálmán, a HDSZ kaposvári vezetője. Kérdésünkre elmondta: az egyeztetés javában tart, de a pillanatnyi helyzetről nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Reményét fejezte ki, hogy eredményesen lezárul a megbeszéléssorozat. Mellesleg erre vár a csaknem négyszázhúsz szak- szervezeti tag is. „A húsipar helyzete nem rózsás - fogalmazott a szakszervezeti titkár - Két dolog motivál minket: a béremelésen kívül célunk, hogy a munkahelyek hosz- szú távon is megmaradjanak.” Pécsett jó eredménnyel zárult a béregyezség a Délhúsnál, az ágazatban kialakult helyzet miatt szolidáris alapon mégis sztrájkkészültségben van a szakszervezet. Tóth Ferenc érdek-képviseleti vezető elmondta, hogy az egyeztetés után 6 százalék fölötti emelést sikerült elérni a bérekben és a bérjellegű juttatásokban. Külön eredményként értékelte, hogy a cég évente három alkalommal ajándék- utalványokban fizeti ki a minimálbér legalább tíz százalékát, idén 6500 forintot adnak hús- vétkor, iskolakezdés és karácsony idején. Túlkínálat ellenére behozatal baromfiból SZÓSZÓLÓ Beárazták az árut, fizetéskor többet kértek SZABÁLYTALANSAG Olvasónk csokoládét vásárolt egy üzletben. Amikor fizetett, többet kértek az áruért, mint amennyi a tartódobozára volt írva. Az eladó azt mondta: a kisebb ár tévedés volt. „A tévedésnek nevezett szabálytalanságnak a vásárló nem ihatja meg a levét. Az eladó jogszerűtlenül cselekedett. A fogyasztóvédelmi törvény szerint a termékért ugyanis csak any- nyit kérhet, amennyit előzőleg ráírt” - mondta Tóth Istvánná, a budapesti Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója. Ha ilyesmi történik velünk, ne restelljünk beírni a vásárlók könyvébe. Ez a későbbi vizsgálatkor fontos dokumentum lehet. Jogos panasz, hogy a feltüntetett és az elkért ár nem egyezett. A törvény kimondja: a vásárlót hitelesen kell tájékoztatni az árról. Vagyis minden terméket el kell látni árfelirattal, és egy terméken csakis egy árat szabad feltüntetni. Ha a kereskedő kevesebbet ír, akkor a vásárlótól csak azt az összeget kérheti. Ami történt: szabály- sértés. Mégpedig árdrágítás, s ezért akár százezer forint szabálysértési bírságot is kiszabhatnak. A fogyasztóvédelmi hatóság pedig fogyasztóvédelmi bírsággal sújthatja a céget Ennek nincs felső határa, de Tóth Istvánná szerint a kereskedő náluk sem úszta volna meg százezer alatt. Hasonló panaszainkat bejelenthetjük a fogyasztóvédőknél. A megyei fogyasztóvédőkkel közvetlenül is felvehetjük a kapcsolatot, címűk megtalálható a http://www.fvf.hu/in- dex.php?akt_menu=183 internetes címen is. RADOS VIRÁG. az ön szószólója. Válaszol egy-egy fontos kérdésre, amely önt érdekli. kérjük írja meg, miről szeretne olvasni! CÍMÜNK: 1122 Budapest, Városmajor u. 12-14. E-mail: reggelonline@reggel.hu Kéretlen reklámok, eltérő szabályok direkt marketing A bankoknál tiltakozni kell a hirdetési küldemények ellen Egyre több afízetésképtelen vállalkozás A hazai fizetésképtelenségi eljárások száma 2006 első negyedévében 15 százalékkal, 3641-re emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest. A vállalkozások száma közben három százalékkal gyarapodott - derül ki a Coface Hungary elemzéséből. Különösen rossz a helyzet az építőiparban, a textiliparban, a kis- és nagykereskedelemben. Az építőipar teljesít a legrosszabbul: a bejegyzett cégeknek csak a közel tíz százaléka tevékenykedik ezen a területen, addig az eljárásoknak több mint 15 százaléka az építőiparban keletkezett. Budapesten indult a legtöbb fizetésképtelenségi eljárás, szám szerint 1483. ■ T. M. Az emberek többségét bosszantja az a sok reklámanyag, amely- lyel név szerint keresik meg a különféle cégek. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a személyes adataik direkt marketingcélú felhasználására milyen szabályok érvényesek, hogyan kerülhetik el a zavaró reklámáradatot. Az erre vonatkozó jogszabályok sem elég egyértelműek, ezért az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított a hitelintézetek direkt marketingcélú adatkezelési gyakorlatáról. A hitelintézeti törvény szerint a pénzintézetek nem küldhetnek ügyfeleiknek közvetlen postai vagy elektronikus levelezési úton reklámanyagot, ha az ügyfél ez ellen tiltakozik. A bankok tehát azokról készítenek nyil- vántartatást, az úgynevezett Ro- binson-listát, akik nem járulnak hozzá az adatközléshez. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat szabályozó törvény szerint viszont csak akkor küldhető direkt marketing céljából e-mail, ha az azt igénybe vevő ehhez egyértelműen előzetesen hozzájárul. A két szabályozás egymásnak ellentmond: az egyik szerint azokat tartják nyilván, akik hozzájárultak a direkt marketinghez, míg a másik azokat veszi fel a listára, akik ez ellen kifejezetten tiltakoztak. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a jogSms is csak kérésre A NEM LEVÉL formájában érkező reklámoknál is különbözők a szabályok: az sms- küldés és az emberi beavatkozás nélküli telefonos megkeresés csakakkor történhet, ha az illető ezt kéri. Azonban a cégek munkatársai mindazokat a személyeket megkereshetik telefonon, akik ezt külön nem tiltották le. szabály arra kötelezi a bankokat, hogy biztosítsanak lehetőséget ügyfeleiknek arra, hogy tiltakozhassanak a reklámanyagok küldése ellen. Az adatvédelmi biztos lapunknak elmondta: az lenne a szerencsés megoldás, ha erről a lehetőségről a pénzintézetek tájékoztatnák az ügyfeleiket az üzletszabályzatukban. Az adatvédelmi biztos a hitelintézeti törvény megváltoztatását kérte a pénzügyminisztertől. Ezen felül a témában levelet küldött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatójához. A felügyelet egyetért az adatvédelmi biztos kezdeményezésével - mondta el lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Az adatvédelmi biztos levelét a felügyelet azért tette közzé a honlapján, hogy tájékoztassák a pénzintézeteket. ■ Tóth Marcella
