Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-14 / 88. szám

NÓGRÁDI KOZIGAZGATAS 2006. ÁPRILIS 14., PENTEK A törvényességi ellenőrzés 2005. évi tapasztalatai A Nógrád Megyei Közigazga­tási Hivatal törvényességi ellen­őrzési és felügyeleti főosztálya ellenőrzési munkájának kiemelt területét - a korábbi évekhez ha­sonlóan - 2005. évben is a tele­pülési és kisebbségi önkormány­zatok működésének, döntései­nek törvényességi ellenőrzése képezte. Emellett új feladatként jelentkezett a többcélú kistérsé­gi társulások törvényességi el­lenőrzése, illetve felügyelete. A fentieken túl jelentősen megnőtt az állampolgári panaszok, közér­dekű bejelentések, kérelmek száma. A helyi önkormányzatok mű­ködésében a korábbi évek ten­denciája érvényesült: a képvise­lő-testületek alapvetően törvé­nyesen működtek, döntéseik ál­talában jogszerűek voltak. Az önkormányzati törvény, illetve a saját szervezeti és működési sza­bályzatuk előírásait többségé­ben betartották. A törvényességi észrevételek száma viszont - tekintettel a 2004. és 2005. évi költségvetési, zárszámadási rendeletek ki­emelt vizsgálatára - jelentős mértékben megnövekedett. Te­kintettel arra, hogy az észrevéte­leket az érintettek kivétel nélkül elfogadták, így sem alkotmány- bírósági, sem pedig bírósági el­járásra nem került sor. A 2005. év egyik kiemelkedő feladata volt a kistérségi szer­veződés meghatározó elemeit képező többcélú kistérségi tár­sulások létrejöttének segítése, illetve a társulások törvényes­ségi ellenőrzéséből adódó teen­dők ellátása. A többcélú társu­lások bázisát a területfejleszté­si társulások adták, amelyek átalakulása révén a megye va­lamennyi kistérségében létre­jött az új társulási forma. Bár az ez irányú munka már az előző évben elkezdődött, de a kistér­ségek egy részében a 2005-ös év hozta meg a kívánt fordula­tot: januárban megalakult a pásztói, júniusban pedig a bátonyterenyei többcélú kistér­ségi társulás. A társulási megállapodások és a társulási szervezetrendszer ki­alakítása - az előzetes vizsgála­tok, a többoldalú konzultációk, egyeztetések eredményeként - a törvényi előírásoknak megfele­lően szabályosan történt. Az egyéni jog-, illetve érdeksé­relmek orvoslására irányuló be­adványok többsége az eljáró szervek működését, döntéshoza­tali tevékenységük hiányossága­it, illetőleg visszásságait kifogá­solta. Ugyanakkor az elmúlt évekhez képest jelentősen meg­nőtt a közérdekű bejelentések száma. A bejelentők túlnyomó része továbbra is a saját sérelmeit ki­fogásoló magán- és jogi személy, illetőleg képviselője. Emellett - korábban soha nem tapasztaltán - jelentős arányú volt az önkor­mányzati, kisebbségi önkor­mányzati tisztségviselőktől, kép­viselőktől, önkormányzati intéz­ményektől érkező beadványok száma. Növekedett a névtelen és a „neve elhallgatását” kérő beje­lentések száma is. ■ Dr. Máthéné dr. Laczkó Mária főosztályvezető törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosztály Határon átívelő együttműködés A Magyar Köztársaság kormá­nya és a Szlovák Köztársaság kor­mánya közti határon átívelő együttműködésről szóló 200/2001. (X. 20.) kormányren­delet alapján létrejött magyar­szlovák kormányközi vegyes bi­zottság - 2005. április 28-án Magyarnándorban megtartott ülésén - egyetértett a Nógrád Me­gyei Közigazgatási Hivatal azon kezdeményezésével, mely a ma­gyar és szlovák közigazgatási kap­csolatok bővítését irányozta elő. A közigazgatási hivatalnak Szlovákiával vannak nemzetkö­zi kapcsolatai. Említést érdemlő partneri viszony került kialakí­tásra a rimaszombati illetve a lo­sonci járással, a besztercebányai kerülettel, valamint a Szlovák Köztársaság kerületi kereskedel­mi felügyelőségeivel. A partneri kapcsolatok kibon­takozásának eredményeként együttműködési megállapodás létrehozására került sor 2005. utolsó negyedévében az észak­magyarországi régió fogyasztó- védelmi felügyelőségei, valamint a Szlovák Köztársaság kerületi kereskedelmi felügyelőségei kö­zött, melyben Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megye mellett annak részese volt a Nógrád Me­gyei Közigazgatási Hivatal fo­gyasztóvédelmi felügyelősége és a szlovák oldalról a besztercebá­nyai, kassai és nyitrai felügyelő­ségek. A megállapodás tartalmi­lag magában foglalja a felek köl­csönös tájékoztatását, a piac­felügyeleti rendszerek működé­séről, tájékoztatási és oktatási módszereiről, nemzetközi kap­csolataikról, fogyasztóvédelmi rendezvényeikről. Megjegyzendő továbbá, hogy a hivatal együttműködési megál­lapodás tervezettel rendelkezik a besztercebányai kerülettel. A tervezet gerincét képezi mind a magyar, mind pedig a szlovák közigazgatás szervezetének köl­csönös áttekintése, fejlesztési irányainak, a közszolgáltatások helyzetének megismerése és megismertetése szakmai kon­zultációk, fórumok útján. A hiva­tal támogatást nyújt az önkor­mányzati kapcsolatfelvételhez, illetve koordináló szerepet tölt be az egyes pályázatok közös lét­rehozása érdekében. Előkészítés alatt áll a szlovák belügyminisztériummal történő kapcsolatfelvétel, melynek célja a határokon átívelő együttműkö­dés kialakítása és fejlesztése. Eb­ben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Heves megyék közigazga­tási hivatalai vennének részt. Vélhetően az eddig elért ered­mények és a folyamatban lévő kapcsolatok fejlődése hatéko­nyan biztosítja a vegyes bizott­ság által jóváhagyott eredeti cél­kitűzések megvalósulását. ■ Kőszeginé Vágvölgyi Nikolett tanácsos hatósági főosztály Készült a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával Tizenöt év a területi közigazgatás szolgálatában A hivatal munkatársainak csoportképe A rendszerváltást közvetlenül követő évek magyar közigazga­tásában kiemelkedő szerepet ját­szottak a köztársasági megbízot­tak hivatalai, majd az ezt követő időkben - talán egy születésnap alkalmából nem túlzás kijelente­ni - mind a mai napig jogutód szervezeteik, közismert nevükön a közigazgatási hivatalok a terü­leti közigazgatás legfontosabb szervei. 2006. év elején ezen hi­vatalok elmúlt tizenöt éves tevé­kenységére tekintenek vissza szerte az országban. Középszinten regionális szerv­ként a Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest megyei köztársasági megbízott szervezete, ennek terü­leti szerveként a Nógrád megyei hivatal 1991. február 1-jén jött lét­re. A köztársasági elnök által kine­vezett néhai dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott a hivatalvezetői teen­dők ellátásával néhai dr. Várkonyi Józsefet bízta meg. Az elmúlt másfél évtized alatt a hivatalok jogállása, közigazgatás­ban elfoglalt helye változott, fel­adataik kibővültek és kiteljesed­tek, a személyi állomány felké­szültebb, kvalifikáltabb lett, tevé­kenységük mindinkább ügyfél­centrikussá válik. Az 1994-es választásokat kö­vetően az Országgyűlés módo­sította az önkormányzati tör­vényt. Megszüntette a köztársa­sági megbízott tisztséget, ugyanakkor a kormány a 161/1994. (XII. 7.) számú rende­letével létrehozta a megyei köz- igazgatási hivatalokat, melynek élén a belügyminiszter által ki­nevezett vezető áll. 1994-96 között a megyei hiva­talok státusa meggyengült. Ön- kormányzati tevékenységet el­lenőrző hatáskörük és - zömé­ben a belügyi ágazathoz kötődő - hatósági jogkörük ugyan meg­maradt, de koordinációs jogkö­rüket elvesztették, működésük egyre kevésbé felelt meg a nö­vekvő követelményeknek. Ezért (is) a kormány a 191/1996. (XII. 17.) számú rendeletével (további­akban: rendelet) a közigazgatási hivatalokat a kormány területi szervévé alakította át. Jelentős változást jelentett, hogy 1997. ja­nuár 1-jétől - szakigazgatási szervként - a hivatalok részévé vált a fogyasztóvédelmi felügye­lőség, mely a főfelügyelőség szakmai irányítása alatt éves munkaterv alapján folytat vizs­gálatokat. A másik szakmailag önálló igazgatási szerve a hivata­loknak az 1997. november 1-jétől létrejött megyei gyámhivatal, mely többek között ellátja a szak­mai irányítást és a másodfokú hatósági jogkört a jegyzői gyám­hatóságok és a városi gyámhiva­talok tekintetében. Az 1998-as választásokat köve­tően a hivatalok rövidebb ideig a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alá kerültek, gazdálkodási szem­pontból viszont a belügyminiszté­rium költségvetési fejezetében ma­radtak. 2000. január 1-jétől a köz- igazgatási hivatalokat a kormány újra a belügyminiszter közremű­ködésével irányítja, továbbra is megmaradtak a kormány területi szerveinek, a hivatalvezető-helyet­tes államtitkári besorolást kapott. A továbbiakban néhány gondo­latban szeretném áttekinteni a hi­vatal tevékenységének főbb jel­lemzőit. A hivatal vezetője - számos hatáskör telepítetne - eltérő jogi szabályozás kivételével ellátja a felettes szervi feladatokat mind­azokban az államigazgatási ügyekben, ahol első fokon a pol­gármester, főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a képviselő- testület hivatalának köztisztvise­lője járt el. Ellenőrzi az első fokú hatóságok tevékenységét, közre­működik az egységes jogalkal­mazási gyakorlat kialakításában. Másodfokú hatósági tevékenysé­get végez mindazon ügyekben, ahol első fokon a helyi önkor­mányzat jegyzője járt el és szűk körben elsőfokú hatósági ügye­ket is intéz. A polgármesteri hi­vataloknál végzett komplex fel­ügyeleti hatósági, valamint cél- és témavizsgálatokon túl külön­féle szakmai értékelésekkel és iránymutatással, illetve az érin­tett köztisztviselők oktatásával, szakmai értekezletek megtartá­sával segíti az első fokú hatósági tevékenységet. A hivatal ellátja a helyi önkor­mányzatok, helyi kisebbségi ön- kormányzatok, valamint a kisebt)- ségi települési önkormányzatok döntéseinek törvényességi ellen­őrzését - mely alapvetően a meg­hozott helyi rendeletek, határoza­tok jogszerűségének vizsgálatát jelenti - valamint a területfejlesz­tési tanácsok törvényességi fel­ügyeletét. Végzi a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos fel­adatokat és ellátja a területi állam- igazgatási szervek tevékenységé­nek megyei szintű koordinációját, bizonyos szempontú ellenőrzését. Feladatkörébe tartozik a választá­sok informatikai háttrének bizto­sítása, a személyi adat- és lakcím­nyilvántartási, valamint az ok­mányirodái feladatok segítése. A jogállamiság és a demokrá­cia erősítése jegyében nagyjelen­tőségű, új intézmény alapítására került sor. A Nógrád Megyei Ál­lamigazgatási Kollégium a ren­delet 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján létrehozott, a közigazga­tási hivatalvezető véleményező, összehangoló munkát elősegítő testületé, egyben a Nógrád me­gyei területi államigazgatási szer­vek átfogó együttműködésének fóruma. A kollégium célja, hogy a területi államigazgatási szervek között folyamatos együttműkö­dés alakuljon ki a közigazgatási szolgáltatások színvonalának fo­lyamatos javítása, az állampolgá­rok ügyeinek gyorsabb, szaksze­rűbb és barátságosabb légkörben történő intézése, problémáinak megoldása érdekében. A testület az általa elfogadott éves munka- program alapján látja el feladata­it. A tárgyalt napirendek döntő többsége olyan ágazatközi vagy területi közigazgatást érintő aktu­ális téma, amely nemcsak a me­gyei szervek, hanem az országos hatóságok érdeklődésére is szá­mot tarthat. Ez a rövid visszatekintés és be­mutatkozás jól mutatja, hogy mi­lyen nagy utat jártak be a hivata­lok. Az évforduló alkalmából 2006. február 24-én dr. Szandai László hivatalvezető úr ünnepélyes kere­tek között emléktárgyak átadásá­val ismerte el azon dolgozók mun­káját - dr. Máthéné dr. Laczkó Má­ria, dr. Mótyán János, dr. Laczkó Zoltán, Holeczjózsefnédr., Domon­kos György, dr. Makovnyik Tibor, Fodorjózsejhé, Kováts Gyulánédr., Matos Ferencné, Langár Ágnes, Vadadi Lstvánné, Jakab Pétemé, Ko­vács Gyula - akik immár 15 éve lelkiismeretes és kitartó tevékeny­ségükkel hozzájárultak a hivatal működéséhez. ■Dr. Szőllősné Papp Ildikó főtanácsos A fogyasztóvédelem aktuális kérdései A piacgazdaság eddigi tapasztalatai mára már az állampolgárok széles rétegei számá­ra is nyilvánvalóvá tette, hogy a fogyasztó, mint egyén, alapvetően védtelen a terméke­ket forgalmazó, gyártó és reklámozó konglo­merátumok ellen. Modern korunk egyik leg­fontosabb állami feladata éppen a vásárló információs hátrányának korrigálása, illetve a kiszolgáltatott fogyasztó megvédése. A magyar fogyasztóvédelem intézmény- rendszere három ágra (állami - önkormány­zati - civil) tagozódik. Az könnyen belátha­tó ha a hármas fogyasztóvédelmi intézmény- rendszer bármely eleme elégtelenül műkö­dik az az egész tevékenység hatékonyságát rontja. Szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy a továbbfejlődés útja - az EU stratégi­ájával összhangban - az új fogyasztóvédel­mi koncepció lényege a társadalmasítás és a hatósági munka erősítése, mégpedig pár­huzamosan egy időben történő megvalósí­tása. Bízunk benne, hogy a mindenkori regná­ló kormányok megtalálják a jelenleginél ha­tékonyabb fogyasztóvédelmi rendszer mű­ködéséhez szükséges forrásokat. Sikerként könyvelhetjük el, hogy 2005. évben a megyei fogyasztóvédelmi felügyelő­ség szűkülő humán és anyagi erőforrás mel­lett a munkatervben előirányzott országos és saját kezdeményezésű vizsgálatait maradék­talanul megvalósította és eleget tett a soron kívül felmerült ellenőrzési igényeknek is. Felügyelőségünk 2005. évben 22 orszá­gos és 8 saját kezdeményezésű vizsgálat so­rán 1285 ellenőrzést végzett, ami az elő­irányzottól 28,5%-os túlteljesítést jelentett. Továbbra is kiemelt figyelmet és soronkívü­liséget biztosítottunk a lakossági panasz­ügyek kivizsgálására. Az együttműködés hatékonyság növelő hatását felismerve munkánk során készsé­gesen eleget tettünk a társhatóságok, illetve települési önkormányzatok felkérésére kö­zös, illetve célvizsgálatra. Ellenőrzéseink eredményessége lényege­sen emelkedett, a kifogásolási arány az elő­ző évi 61,3% pontról 68,9% pontra nőtt, az or­szágos átlagot tartósan és jelentősen megha­ladva. A megyei lakosság érdekeit szolgálja, hogy évről évre egyre több saját kezdemé­nyezésű, helyi vizsgálatra kapunk lehetősé­get, nevezetesen 2005-ben ez 547 db volt. Az ellenőrzések megállapításai alapján a feltárt jogsértéseknek megfelelően megtet­tük a szükséges intézkedéseket. A bírságo­lás nem célja, hanem jogkövető magatartás kikényszerítésének végső eszköze hatósá­gunknak. 2005. évben a kiszabott pénzbírságok együttes összege 30 millió forint, ami 9,5 millió forinttal alacsonyabb volt az előző évi­től. A panaszügyintézés fogyasztóvédelmi te­vékenységünk egyik legfontosabb területe. A dinamikusan növekvő ügyfélforgalom a fo­gyasztók, illetve a vállalkozók tájékoztatási igényének növekedését jelenti. Az ügyfél- kapcsolatok javítása érdekében rendszere­sen ügyfélelégedettség-mérést végeztünk. Áttörésként értékelhetjük a határon átíve­lő fogyasztóvédelmi kapcsolatok felvételét a szomszédos Szlovákiával, az együttműködé­si lehetőségek erősítését. A három észak ma­gyarországi - köztük Nógrád - megye fo­gyasztóvédelmi felügyelőségének kezdemé­nyezésére és szervezésében nemzetközi re­gionális konferenciára került sor. A jövőben is azon dolgozunk, hogy a ren­delkezésre álló humán és anyagi erőforrás­ok hatékonyságának optimalizálásával mi­nél eredményesebben segítsük, a megyei la­kosság fogyasztóvédelmi életérzésének javí­tását. ■ Póka György

Next

/
Thumbnails
Contents