Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-13 / 87. szám

2006. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK 11 SPORTTÜKÖR Erő a nyerő Gyarmaton kele-gáz kupa Nógrád megyei fekvenyomó-baj nokság, Balassagyarmat A Vitalitás SE győztes csapata A Vitalitás SE erőemelő szakosztály és a Nógrád Megyei Erőemelő Szövet­ség szervezésében hetedik alkalom­mal került megrendezésre a Nógrád megyei fekvenyomó bajnokság Balas­sagyarmaton, idén a KELE-GÁZ Kupá­ért. A Kiss Árpád Általános Iskola au­lájában a vártnál némileg szerényebb nevező létszám ellenére remek ver­senyt láthattak az érdekLődő szurko­lók. A versenyrendszer változása miatt idén már tavasszal kerül lebonyolítás­ra az országos bajnokság. Ebből adódó­an a megyei versenyt is őszről tavasz­ra kellett áttervezni. A versenyt Lombos István, Balassa­gyarmat város polgármestere, képvi­selőjelölt, valamint Omaszta Zoltán, a Nógrád Megyei Sportági Szakszövet­ség újonnan megválasztott elnöke nyi­totta meg. Utóbbi elmondta, hogy egy nagyon jól szervezett sportágként is­merte meg az erőemelést. Honti Attila versenyigazgató bevezetőjében el­mondta, hogy ennek a versenysorozat­nak nagymértékben köszönhető, hogy az elmúlt négy esztendőben az erő­emelés bizonyult az egyik legeredmé­nyesebb sportágnak szőkébb hazánk­ban, valamint említést tett azon sza­bályváltozásról, mely szerint a megyei bajnokságon ez évtől nem használha­tó a speciális fekvenyomóruha. A sza­bályváltoztatás következtében így mindössze egy új megyei csúcs szüle­tett. A Vitalitás SE csapata remek erő­állapotának eredményeként az ifjúsá­gi és a felnőttcsapatversenyben is a legjobbnak bizonyult. Első helyezettek. Ifjúsági leányok. 52 kg-os súlycsoport: Farkas Ale­xandra (Vitalitás SE) 40 kg-os telje­sítménnyel. 82,5 kg: Gömör Marian­na (Vitalitás SE) 47,5 kg. Ifjúsági fi­úk. 56 kg: Molnár Attila (Szécsényi Szakosztályok Egyesülete) 60 kg. 67.5 kg: Pálmafi Zoltán (Vitalitás SE) 102.5 kg. 75 kg: Molnár Zsolt (Szécsényi Szakosztályok Egyesüle­te) 95 kg. 82,5 kg: Balázs Kornél (Vi­talitás SE) 87,5 kg. 90 kg: Garamvölgyi Ádám (Vitalitás SE) 85 kg. 100 kg: Bocsó Péter (Szécsényi Szakosztályok Egyesülete) 100 kg. 110 kg: luhász Gábor (Vitalitás SE) 102.5 kg. Nők. 56 kg: Vincze Barba­ra (Pásztói SE) 37,5 kg. 67,5 kg: Lotharidesz Zsófia (Vitali­tás SE) 32,5 kg. 75 kg: Sándor Judit (Qua­simodo TSE) 75 kg - megyei csúcs. Férfiak. 56 kg: Sallai Sza­bolcs (Vitali­tás SE) 60 kg. 60 kg: Vraskó Roland (Vitali­tás SE) 65 kg. 67.5 kg: Holub Norbert (Vita­litás SE) 95 kg. 75 kg: Karvai Erik (Vitalitás SE) 110 kg. 82,5 kg: Kelecsényi lános (Vitalitás SE) 150 kg. 90 kg: Oláh József (Vitalitás SE) 167,5 kg. 100 kg: Ponyi Tamás (Quasimodo TSE) 200 kg. 110 kg: Kirschner Krisztián (Quasimodo TSE) 162,5 kg. 125 kg: Juhász Csa­ba (Quasimodo TSE) 170 kg. +125 kg: Juhász Attila (Vitalitás SE) 140 kg­Abszolút. Nők: 1. Sándor Judit, 2. Far­kas Alexandra, 3. Vincze Barbara. Fér­fiak: 1. Ponyi Tamás, 2. Oláh József, 3. Honti Attila. Ifjúsági csapatverseny: 1. Vitalitás SE, 2. Szécsényi Szakosztá­lyok Egyesülete. Felnőttcsapatverseny: 1. Vitalitás SE, 2. Quasimodo TSE, 3. Szécsényi Szakosztályok Egyesülete. A verseny színvonalas lebonyolítá­sához nyújtott támogatást Kelecsényi János vállalkozó, a Nógrád Sportjáért Alapítvány, Karát óra-ékszer bolt és a Nógrád Megyei Hírlap. SPORTTURMIX Példátlan vitorlázóink Majthényi Szabolcs és Domokos András az utolsó, kilencedik futamot is megnyerte a floridai St. Petersburgban rendezett vitorlá­zó repülőhollandi-világbajnokságon, noha pályafutásuk ötödik aranyérmét már ko­rábban bebiztosították. Majthényiék ezzel egyedülálló teljesítménnyel, nyolc első és egy második hellyel végeztek az élen, mi­vel azonban két legrosszabb eredményü­ket kiejthették, makulátlan mérleggel zár­tak. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem csak a világbajnoki aranyat, hanem a leg­jobb összteljesítményért járó örökös ván­dordíját, a színezüst sombrerót is a ma­gyar egység hozhatja haza. A kettős rajt­cél győzelmet aratott a zárófutamon, erre ezt megelőzően nem volt példa. A korábbi részversenyekben nagy csatában, a vitorlá­zás teljes taktikai fegyvertárának mesteri kihasználásával tudtak győzedelmeskedni. A vüágbajnoki ezüstérmet a német Schwarz-Kirst páros, a bronzot az olasz Cipriani-Morelli duó nyerte. Junior vívó^b A magyarok közül a kardban kilencedik Gémesi Csanád szerepelt a legjobban a dél-koreai Taebaekben zajló kadett és juni­or vívó-világbajnokság negyedik verseny­napján, amikor is az idősebb korosztály képviselői kezdték meg küzdelmeiket. Ugyanebben a szakágban Noszeda Tamás 19., Szüágyi Áron 31. lett. Szerdán még a junior női tőrözők versenyére került sor, ebben a kadett korosztályban vasárnap aranyérmes Kreiss Fanni a 20., Lemberg Mercedes a 21. lett. Kelecsényi János, a verseny főtámogatója a 82,5 kg-os súlycso­portban végzett az élen Blaskovits Adrienn büszke arra, hogy Salgótarjánból indult A kézilabdázó Blaskovits Adrienn a salgótarjáni Beszterce-lakótelepről indult, bajnok lett a Fradival, jelenleg az NB I-es Vasas megbízott csapatkapitánya. Vele beszélgettünk.- Felvázolnád az eddigi pálya­futásodat? - kérdeztük tőle el­sőként.- Salgótarjánban, a Beszterce- lakótelepen nőttem fel, és az ot­tani általános iskolába jártam, ahol Szabóné Sipos Éva tanárnő buzdítására előbb tornásztam, majd átpártoltam a kézilabdára. Az iskola csapatában diákolim­pián, majd a korosztályos válo­gatottban is játszottam. így ke­rültem be a Ferencváros látóte­rébe, ahová 14 évesen szerződ­tem. Négy szezon után aztán köl­csönadtak. A Fradinál min­denkinek el kell mennie egy év­re kölcsönbe játszani, még Pádár Ildikó és Siti Eszter is sze­repelt máshol. Utánam érdeklő­dött a Pécs, a Vác és a Vasas is. A suliból még egy évem hátra­volt, ezért egy Pesthez közeli csapatba akartam menni, így a Pécs kiesett. A Vasasban kevés irányító volt, ezért választottam ezt az egyesületet. Akkoriban nehéz helyzetben volt a Vasas, de az engem kevésbé érdekelt, hogy mennyi pénzt kapok, az volt a lényeg, hogy játszhassak, és bizonyíthassak.- Miként maradtál a Vasas­ban?- Annak idején, mikor a Vasas­ba kölcsönjátékosként szerepel­tem, a Fradi tele volt irányítókkal (Csenki Judit, Rábai Edina, Kamper Olivia), ezért célszerű­nek látszott, hogy maradjak, és hogy őszinte legyek, már akkor is nagyon jól éreztem magamat a piros-kék együttesben. Ezután megvásárolt a Vasas. A Ferenc­várostól nem kerestek meg azóta, viszont más NB I-es klubtól már igen, de mivel a Vasasnál mind szakmailag, mind anyagilag ren­dezettek a viszonyok, ezért nem láttam értelmét a váltásnak.- Mi a csapat célja a bajnok­ságban? Az egyesület mostaná­ban egy komoly anyagi megszilár­duláson van túl, és nagy terveket szőnek a vezetők, ti ezt hogyan élitek meg?- A Vasas célja ebben a sze­zonban mindenképpen az 5-8. helyezés valamelyikének eléré­se volt, amit teljesítettünk is, és a rájátszásban az 5. helyért fo­gunk küzdeni. A Magyar Kupá­ban bekerültünk a legjobb négy közé, ahol nem sikerült a döntő­be jutni, de már ez is nagy telje­sítmény volt, hogy idáig eljutot­tunk. Szeretnénk megerősödni, és 1-2 éven belül a legjobbak közé felkerülni. A vezetők tény­leg nagyon kemény munkában vannak, mivel igen komoly ter­veket szőttek a Vasas-sporttele­pekkel. Több edzésünket is a már korszerűen felújított pasaré­ti sportcentrumban végezzük, il­letve hamarosan a Fáy utcai sportpályákat is felújítják.- Milyen esélyed van a csapat­ba kerülésre? Van-e rangsor köz­ietek, irányítók közt?- Az irányítók között Mocsai Lajos nem tesz különbséget, mindig az adott taktika, illetve az ellenfél védekezése határozza meg, hogy melyik irányító ját­szik. Mindenkivel nagyon jó a kapcsolatom a csapatban és úgy érzem, hogy a lányok is bíznak bennem, mivel jelenleg én va­gyok a megbízott csapatkapi­tány.- Milyen együtt dolgozni jelen­legi edződdel, a női válogatott ko­rábbi szövetségi kapitányával, Mocsai Lajossal?- Mocsai Lajos érkezése nagy izgalommal töltött el, és nagyon vártam már az edzések kezde­tét, mert kíváncsi voltam, hogy milyen lehet együtt dolgozni egy Blaskovits Adrienn, a Vasas kézi­labdázója ilyen szaktekintéllyel. Nagyon jó a kapcsolatom az edzővel, az edzései nagyon változatosak és jó hangulatban telnek el.- Milyen edző volt Németh And­rás, a válogatott jelenlegi vezető­je, a fradis korszakod idején?- Nagyon jó. Roppant segítő­kész, például ő olvasta el elő­ször a Vasastól kapott szerző­déstervezetemet, és kihúzatta velem a hátrányos pontokat. Neki megvolt a kezdő hét embe­re, amin ritkán változtat és így nagyon nehéz a többieknek a csapatba kerülés. Az is nehezí­tette a helyzetünket, hogy nin­csenek könnyű mérkőzések, így ő is kevésbé próbálkozha­tott a cserékkel.- Miben vagy erős és miben kell még javulnod?- A szervezőtevékenységem­mel nagyjából elégedett vagyok, bár ezen a területen is van még fejlődnivalóm. Véleményem sze­rint a dinamikában, a technikai elemekben és a gólerősségben van mit bepótolnom. Szerencsé­re Mocsai Lajos mindenben tá­mogat, és sokat segít a fejlődé­semben.- Van példaképed?- Ahogy növök, másképp lá­tom a dolgokat. Mindig újul a ké­zilabda. Korábban Kökény Bea volt a példaképem, és Siti Eszter is volt számomra a követendő példa. Más-más stílust képvisel­nek. Gro Hammeerseng játéka tetszik a legjobban.- Melyik a legemlékezetesebb mérkőzésed?- Természetesen az első mér­kőzésemre szívesen emlékszek vissza. A Vác ellen kaptam elő­ször lehetőséget az utolsó tíz percben, és fantasztikus érzés volt az élvonalban bemutatkoz­ni. Az első gólomat sem fogom soha elfelejteni, ami a mérkőzés vége felé betörésből született. Visszafutásnál majdnem sírva fakadtam örömömben. Szintén felejthetetlen élmény volt a Baj­nokok Ligája elődöntője és a döntője Szkopjéban, illetve Podgoricában, ahol valósággal úgy kellett kimenekülnünk a csarnokból, mert köpködtek és a székeket dobálták felénk. Senki­nek nem ajánlom, én sem szíve­sen élném át még egyszer.- Van kabalád?- Anyukám minden mérkő­zésre elkísér, és az ő táskájában van egy kis maci. Ezen kívül ter­mészetesen nekem is megvan­nak a szertartásaim a meccsek előtt, mint mindenkinek a csa­patból. Egy új kabalám a nagy­mamámtól kapott kis faelefánt, ami minden meccsen velem van.- Hogy állsz az iskolával, mi­lyen gyakran jársz haza mosta­nában?- Jelenleg a Heller Farkas Tu­risztikai Főiskolára járok, első­éves hallgatóként, levelező sza­kon. Sajnos az edzések és az is­kola nagyon leterhelnek, ezért kevés időm jut arra, hogy haza­látogassak. Ráadásul a barátom is itt van Pesten. De ha tehetem, leutazok és ellátogatok a tarjáni csapat meccseire is.- Mivel foglalkoznál, ha nem sportolhatnál?- Ha nem sportolnék, akkor már előrébb tartanék a főiskolai tanulmányaimban és valószínű­leg az idegenforgalomban he­lyezkedtem volna el. Ezen belül bármilyen szakirány érdekel. Szívesen dolgoznék szállodában vagy a turisztikában, de a wellness-fitness és a rekreáció­animáció érdekel a leginkább. Bár még csak elsőéves vagyok, már most nagy érdeklődéssel fi­gyelem a különböző szakirányo­kat, amelyekből majd csak a má­sodik év végén veszem fel vala­melyik részterületet. Addig az általános dolgokat tanulom.- Milyen más sportágakat ked­velsz?- A labdajátékokat nagyon kedvelem, gyakorlatilag bármit szívesen megnézek, a vízilabda az egyik kedvencem. Persze, ha már sportról beszélünk, min­denképpen Vasas-drukker va­gyok, így figyelemmel követem az egyesület meccseit. Ha lehe­tőség nyílik rá, a barátommal szívesen ellátogatok a mérkőzé­sekre. Mostanában a sportcsa­tornán közvetített pókert is kí­váncsian figyelem, persze sze­replője sosem voltam és talán nem is leszek.- Gondolsz-e a felnőttváloga­tottságra? Irányítóposzton több klasszisa is van a nemzeti csapat­nak, így nehéz lehet bekerülni...- Természetesen gondolok a válogatottságra, jelenleg tényleg nagyon erős az irányítóposzt, de remélem egyszer én is „belenö­vök”!- Mi a legnagyobb célod?- Természetesen az olimpia. Hogyha kikerülnénk, bármi si­kerülhetne, hiszen mindig a leg­jobbra törekszem.- Kinek szeretnél köszönetét mondani?- Úgy gondolom, hogy renge­teget köszönhetek a szüleimnek, akik felköltöztek Budapestre mi­attam, hogy ne legyek egyedül. Nagyon sokat jelentett ez ne­kem, bár a költözés kicsit meg­viselt, mert nagyon szerettem ott lakni Salgótarjánban, és ha te­hetem, mindig hazalátogatok. A Beszterce-lakótelepi iskola nö­vendékeként Szabóné Sipos Éva és Szabó Attila voltak azok, akik beavattak a kézilabda rejtelmei­be, akik megalapozták a jövő- met. Ezúton is szeretnék nekik köszönetét mondani minden fá­radozásért. Nélkülük nem jut­hattam volna el az NB I-be. Büsz­ke vagyok arra, hogy innen in­dultam és ezt soha nem fogom elfelejteni. Kicsit sajnálom, hogy nem tudok sűrűbben hazautaz­ni, mert nagyon hiányoznak a régi barátok, csapattársak. Ez­úton is szeretnék mindenkit üd­vözölni és üzenem mindenki­nek, hogy: hajrá Vasas! ■ Bakos László NÉVJEGY: Név: Blaskovits Adrienn Született: Salgótarján, 1983. 09. 10. Magasság/súly: 177 cm/70 kg. Sportág: kézilabda. Poszt: irányító. Klubjai: Salgó Öblös Faipari SC, FTC (1998-2002), Vasas (2002-2007). Eredményei: Ifjúsági Európa-bajnokság 2. hely, Junior Eb 2. hely, Bajnokok Ligája 2. hely, kétszeres magyar bajnok (1999/2000, 2001/2002), Magyar Kupa-győztes.

Next

/
Thumbnails
Contents