Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-12 / 86. szám
8 2006. ÁPRILIS 12., SZERDA GAZDASÁGI TÜKÖR HÍRSÁV Az IMF is fél a madárinfluenzától A NEMZETKÖZI VALUTAALAP (IMF) szerint a madárinfluenza a nemzetközi pénzügyi piacok stabilitását is veszélyeztetheti, egy globális járvány korlátozná a kereskedelmet, a kommunikációt és a pénzügyi ügyleteket. A szervezet azt tanácsolja a nagy pénzügyi cégeknek, hogy állítsanak fel válságstábot, dolgozzanak ki forgatókönyveket a járvány esetére. Kifogások a magyar médiatörvény ellen az európai bizottság felkérte Magyarországot, hogy szüntesse meg a kábeltévés szolgáltatásokra bevezetett korlátozást. Ez a szolgáltatók átviteli jogát akkora területre szűkíti le, amelyen az ország lakosságának legfeljebb harmada él. Támogatás a kkv-k találmányainak PÁLYÁZATOT hirdetett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások találmányainak külföldi iparjogvédelmi oltalmának és értékesítésének támogatására. A rendelkezésre álló keretösszeg 60 millió forint, a pályázatokat június végéig lehet benyújtani. Hírsávot a támogatja. A BUX-index 2006. április 11-én 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2000.04.11. Változás (%) Millió Ft Fotex 786 +6,94 882 Egis 32970 +2,11 644 OTP 7600 +0,66 5309 BorsodChem 2 364 +0,38 755 Mól 24400 +0,21 47699 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft 1 Démász 17000-0,67 4 Á Nyomda 6510-0,61 73 Richter 45615-0,40 805 Émász 13050-0,38 15 GraphiSoft 1927-0,21 12 A BUX-index az elmúlt napokban 23 773 22500 22250 ______________________ po rt> 04.03 04.04 04.05 04.06 04.07 04.10 /naP FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. április 11-én /Ft $/Ft /$ 1 1 — ▼ 264,80 ▼ 207,43 1,21-1,17 Ft-1,27 Ft Ocent Húsvét előtt a plüssnyuszi a legnépszerűbb játék. A tavaszi ünnep idején a lakosság 30-35 milliárddal költ többet, mint más hónapokban. Sokba kerülhet az ünnep húsvét Átlagosan tízezer forinttal költenek többet a családok Tűz- és fulladásveszélyes, illetve mérgező termékek szerepelnek a fogyasztó- védők tiltó listáján. Ha mégis ilyet sóznak ránk a kereskedők, akkor kártalanítás jár a húsvéti ajándékot vásárlóknak. Tóth Marcella-Vég Márton Mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia annak a szülőnek, aki húsvétra slágerajándékot akar adni gyermekének. A budapesti Déli pályaudvar épületében működő játékboltban egymás kezébe adják a kilincset a vásárlók, és többségük a minimum ezer forintba kerülő játékok közül válogat. „Kétéves a kislányom, neki keresek valami szép ajándékot, mert nem csak édességet szeretnék neki adni” - mondja lapunknak Tihanyi Andrea. Ez végül egy elemes nyuszi formájában realizálódik, amely bekapcsolás után előre megy, mozgatja a fülét, és hangokat is kiad magából. „Sokan viszik a póninyulat is” - emel le a polcról az eladó egy torzszülött terméket. E furcsa kereskedői leleménynek valóban nehéz ellenállni. A lila lóra ugyanis tépőzárral lehet feltenni a nyuszifület, amit - ha véget ér az ünnep vagy megunja a gyerek - egy könnyed mozdulattal el is lehet távolítani. A boltban csak kitartó kutatómunkával lehet olyan játékot találni, amit nem Kínában gyártottak. „Ez tényleg szomorú, de a gipszkiöntő hagyományos magyar játék, és nem is olyan drága” - tartja kezében szerzeményét Pető Kálmán. A fogyasztóvédelmiseknek itt is akadna dolguk, hiszen a polcról találomra levett plüssnyuszi a címkén feltüntetett használati utasításra rácáfolva nem reagált szimatolással és fejmozgatással a simo- gatásra. „Az ünnepet megelőzően jelentősen fellendül a kereskedelem, tavaly márciusban mintegy 30-35 milliárd forinttal költött többet a lakosság élelmiszerre a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján” - mondta el lapunknak Vámos György, az Országos Kerekedelmi Szövetség főtitkára. A húsvét azonban nem okoz olyan mértékű forgalombővülést, mint a karácsony. Egy magyar család átlagosan tízezer forinttal költ többet élelmiszerre húsvétkor, mint a többi hónapban. Karácsonykor hosszabb időszakra vásárolnak az emberek, a húsvét esetében azonban csak két-három napra. Az emberek elsősorban élelmiszerből vesznek többet, főleg sonkát, tojást vásárolnak. Nagyobb a forgalom a virágüzeletekben, többen vesznek kölnit a húsvéti locsoláshoz. A játékboltok is könnyebben találnak vevőt az ünnep előtti időszakbán. Vásárlásnál nem árt jobban szemügyre venni, hogy mi kerül a kosárba. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség március eleje óta fokozottan ellenőrzi a húsvét alkalmából a boltok polcaira kerülő játékokat. Ugyanis az ajándékForgalom húsvétkor és karácsonykor Ev Hónap Forgalom (milliárd Ft) 2001 április 126 2001 december 177 2002 március 169 2002 december 189 2003 április 182 2003 december 237 2004 április 183 2004 december 228 2005 március 189 2005 december 232 FORRÁS: GFK HUNGÁRIA HÁZTARTÁSPANEL ba szánt silány minőségű termékek számos veszélyforrást jelenthetnek. A leszedhető alkotó-, illetve díszítőelemek fulladásveszélyesek, míg az elektromos játékok között akadhat tűzveszélyes portéka is. Nem értünk azonban a lehetséges hibák végére: néhány műanyagból készült játék nyállal keveredve mérgezést okozhat a gyerekeknek. „Ha a kereskedő tiltó listán szereplő terméket ad el a fogyasztónak, akkor utóbbit kártalanítás illeti meg, ha visz- szaviszi a boltba az árut” - mondta lapunknak Kathy Attila. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője szerint ehhez mindenképpen meg kell őriznünk a blokkot, hiszen azzal tudjuk bizonyítani a vásárlás tényét, helyét és idejét. Nem kapjuk vissza azonban a pénzünket, ha garancia nélküli, a tiltó listán nem szereplő játékról derül ki otthon, hogy veszélyes a gyerekre. „A hozzánk érkező panaszok mindegyikének utánajárunk, és ha a vizsgálat bebizonyítja, hogy nem egyedi esetekről van szó, akkor a termék felkerül a listára” szögezi le Kathy Attila. Listás terméket tilos eladni, a piacon lévő készleteket pedig ki kell vonni a forgalomból. Veszélyben az adómentes minimálbér? megszorítás Több évre szóló megállapodást sértene a megadóztatás Hétfőn késő délután hozta nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium a márciusi államháztartási hiányra vonatkozó adatokat. A deficit 353,7 milliárd forint volt, 91,2 milliárddal több mint az előrejelzett. A Pénzügyminisztérium szerint a hiányt nem az növelte, hogy a költségvetési intézmények lényegesen többet költöttek. Ezzel szemben egyszeri kiadások növelték, s a deficit megugrása csak átmeneti és éven belüli. Az államháztartási hiány csökkentésének módszerével kapcsolatban több találgatás kelt szárnyra az utóbbi hetekben. Az egyik ilyen a minimálbér adó- mentességének eltörlése. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke kizártnak tarja a legkisebb kereset adóztatását. Az államháztartási hiány csökkentéséhez azonban szerinte is megszorító lépések szükségesek. Ilyen lehet az adókedvezmények jelentős szigorítása, de ezt a szakértő év közben nem tartja elképzelhetőnek. A fokozott ellenőrzés is hatásos módja lehet a deficit csökkentésének. Hasonlóan vélekedik Csömör Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezetője is. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ugyanis három évre kötött bérmegállapodást, ami kimondja, hogy a minimálbér adómentes. Ha mégis eltörölnék a legkisebb kereset adómentességét, akkor az nem csak azokat érintené, akik minimálbért keresnek - mondta el lapunknak Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértője. A lépés az adófizetők 80 százalékát érinti, ugyanis másfél millió forint éves jövedelemig alapadójóváírás számolható el. Ez az éves bér 18 százaléka, de legfeljebb havonta 9 ezer forint. Azaz, ha megadóztatnák a minimálbért, akkor a jóváírás mértéke is csökkenne. Ez a munkáltatót és a munkavállalót is hátrányosan érinti. A dolgozók alacsonyabb nettó bért kapnának. A munkáltatók pedig, ha tartani akarják a munkavállalói nettó bérszínvonalat, akkor magasabb bruttó bért kellene fizetniük. A szakértő szerint, ha eltörlik a minimálbér adómentességét, akkor annak az adóterhe 9 és 18 százalék között lenne. ■ Tóth M. A minimálbér 62 500 forint Újabb rekord: 2.3 százalék volt az infláció Idén márciusban 2,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjával összevetve - közölte a KSH. Hónapról hónapra fokozatos csökkenés figyelhető meg, márciusban az egyhavi árdrágulás üteme 0,6 százalék volt. Az élelmiszerek ára 1,2 százalékkal emelkedett, ezen belül legnagyobb mértékben az idényáras élelmiszerek ára nőtt. Legjobban a baromfihús ára csökkent egy hónap alatt, februárról márciusra 1,8 százalékos volt a visszaesés. 2005 márciusához viszonyítva azonban az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal emelkedtek, ezen belül legjobban az idényáras élelmiszerek és a tojás drágult. Egy év alatt jelentősen csökkent viszont például a cukor és a péksütemények ára. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 4,8 százalékkal, a ruházati cikkekért 1,3 százalékkal, a háztartási energiáért pedig 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2005 márciusában. Egy év alatt 7,8 százalékkal drágult az üzemanyagok ára, de a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágulása is átlagon felüli volt. 12,5 százalékkal nőtt például a helyi tömegközlekedés ára, de a szemétszállításért és a vízdíjért is jelentősen többet kell fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Egyébként a szolgáltatások esetében nagyjából azonos tendencia figyelhető meg, mint a teljes inflációnál: fokozatos csökkenés után márciusban 3.3 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Használt lakásra vesznek fel legtöbben hitelt Tavaly a második félévben a lakáshitelekre folyósított hitelösz- szegek felét használt lakás vásárlására költötték, ez mintegy húszszázalékos emelkedés 2004 hasonló időszakához képest. 2005-ben összesen 121 ezer lakáshitelt engedélyeztek, ez valamivel kevesebb mint egy évvel korábban, de a hitelek összege növekedett, elérve az 538 milliárd forintot. Jelentősen csökkent az állami támogatású köl■ A magyarok még mindig problémamentes adósnak számítanak. csönök részaránya: 61,5 százalékról 36 százalékra. A folyósított hitelek összegében viszont nem figyelhető meg jelentős változás, egy-egy ügyfél részére átlagban 4,5 millió forintot engedélyeztek. Az átlagos futamidő megközelíti a 14 évet, új lakás vásárlása és lakásépítés esetén a 18 évet. A múlt év végén az összes lakáshitel 2242 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 10 százalékának felel meg. Az összes kölcsön 21 százalékát tették ki a devizaalapú hitelek, ez az arány egy év alatt majdnem 70 százalékkal nőtt. A legtöbb magyar bankoktól vett fel kölcsönt, a hitelállomány közel fele itt koncentrálódott. A magyarok még mindig megbízható adósnak számítanak, a hitelek 95 százaléka a minősítés szempontjából problémamentesnek számított. ■ B. K.
