Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-06 / 55. szám
2 2006. MÁRCIUS 6.. HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Évszázados munkába kezdtek az erdészek Bizony, még menteni is kellett a hóban elakadt terepjárót A fotón jól látszik, hogy a vágás helyén idősebb fák is maradnak, így a hegyek erdővel való fedettsége állandó FARAGÓ ZOLTÁN Március van már pár napja, a hó gyorsan olvad - igaz, utánpótlás is érkezik sok felé -, s bár hidegek az éjszakák, azért az egyre hosszabbodó nappalok során mind több fényt és meleget kap a Föld északi fele. A tél egyre visszahúzódik - és egyre magasabbra szorul. A Börzsöny még igazi téli arcát mutatja az északi lejtőkön, az árnyékos völgyek aljában, de a déli hegyoldalakon már csak bokáig ér a még mindig összefüggő fehér lepel, a vad és a turista nyomaiban pedig szétterülő, jeges foltokká fagy éjszakánként az olvadékvíz. Alacsonyabban fekvő helyeken a fák töve körül már kis tisztások keletkeznek, ahogyan a sötét kérgű tölgy- és csertörzsek magukba szívják a napsugarak éltető melegét, s itt felszínre bukkan a hó által sokfelé úgy három hónapja betakart avar.- Volt már olyan, hogy május 8-án egy vízmosáson hóban mentem fel - figyelmeztet Lengyel László, a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. diósjenői erdészetének helyettes vezetője, hogy nem afféle hétköznapi hely ám a Börzsöny... Közben az erdészet udvarán terepjáróba széliünk, hogy megnézzünk egy fakitermelést, ami sokkal inkább az erdő változatos korösszetételének és faj- gazdagságának helyreállítását szolgálja, mint a gazdasági érdekeket - a következőkből az is kiderül, mit jelent ez, hogyan történik és miért.- A fakitermeléshez hó kell és fagy - magyarázza út közben Lengyel László. - A hó az újulatot, a kitermelt fák alatt magról kelt csemetéket védi meg a munkák során, a fagy pedig a talaj felső rétegét. Találtam már olyan, kitermelés közben keletkezett talaj sérüléseket, amelyek az ötvenes években származhatnak és a természet azóta sem tudta meggyógyítani ezeket, talán nem is tudja soha! Akkoriban a terveket teljesíteni kellett tűzön-vízen át, de a puha talajon, ami előbb- utóbb sárrá válik, nagyon nehéz vontatni a súlyos fatörzseket, munkagépekkel közlekedni, közben sebek keletkeznek a tájon... Egy hólánccal felszerelt traktort érünk utol. Egy helyen félreáll, hogy elengedje a terepjárót, de ugyanekkor egy rönköket szállító teherautó is érkezik szemből. Félreállunk, elengedjük - nem mozdulunk többé! Akkora a hó az út szélén, hogy még a terepjáró sem szabadul fogságából. Még szerencse, hogy itt a traktor, csőrlővel együtt... Egy perc alatt újra az úton van a kocsi. Merthogy egyébként rendes aszfaltozott út, ha nem is látni a hó alatt. Nem sokkal később egy erdésznyelven rakodónak nevezett helyre érünk. Ez egy tehergépjárművekkel is megközelíthető terület, ide hozzák az erdőben kitermelt szálfákat, itt darabolják fel, s innen viszik tovább a különböző minőségű, a tűzifától a további feldolgozásra is alkalmas - mondjuk - bútornak valóig a rönköket. A rakodón dolgozó két ember éppen reggeli után van, a tűz mellett szívják a cigarettájukat, de aztán érkezik a traktor, három igen hosszú, úgy 15 méteres szálfát húzva maga után. A csikkek a parázsra repülnek, a két ember pedig rövidesen munkához lát. Egyikük hosztol - mérőeszközzel kiméri és kérgen éles kis fémszerszámmal kijelöli, hogy a törzs melyik része alkalmas további feldolgozásra és melyikből lesz tűzifa - másikuk pedig motoros fűrészt fog és darabolja a szálfákat a jelölés mellett. Hagyjuk őket dolgozni és a Rákosoldal nevű helyre megyünk tovább- ahol kiderül a lényeg!- A nagy erdőtömbökbe csak kisebb lékeket vágunk, ezeken a területeken több öreg fa is megmarad. A kívülálló ezt úgy látja, hogy teljes az erdőborítás, de az esztétikai szempontok mellett más ezen gazdálkodási mód igazi haszna! A korábbi, egész hegyoldalnyi véghasználatok helyén kialakult, homogén, azonos korú és azonos fajból álló erdők helyén így változatos élőhelyek alakulhatnak ki. Ezek segítik a teljes középhegységi növény- és állatvilág sokszínűségének a megőrzését! Megnézzük még felülről a mintaterületet: ez egy tízszer tíz méteres, vadhálóval körülvett fólddarab. Az erdőújulatot károsító nagyvad a kerítésen belülre nem juthat, így nem is rághatja le a facsemetéket. Erősen leegyszerűsítve: ha a gazdálkodó azt látja, hogy a mintaterületen és körülötte is egyformán nőnek, erősödnek a fiatal fák, akkor minden rendben van. Ha azonban kívül a szarvasok, őzek tönkreteszik az újulatot, akkor baj van, apasztani kell az állományt.- Mikor lesz látható az eredmény?- kérdez vissza Lengyel László. - Bizony, a munka befejezése megmarad az unokáknak, a dédunokáknak! Akár száz- százhúsz évig is tarthat, mire a természetközei állapotokat vissza lehet állítani. Vigasz mi lehet? Hiszen nem fogjuk látni az eredményt, de még gyermekeink, talán unokáink sem... Ha már más nincs, maradjunk hát abban: a természetben, a fák több évszázados életciklusához képest az a 120 esztendő nem is olyan sok. Merthogy az első számú érintett azért mégis csak a természet... Szigort kívánó méhészek A modern technikával is ismerkedhettek a méhészek (Folytatás az 1. oldalról) megyei szaktanácsadó, Konopás István, a szervezet megyei alel- nöke oroszlánrészt vállaltak a szervezésben, hiszen a felvidé- kiekkkel közösen szervezett rendezvényt minden páros évben Balassagyarmaton, a páratlan években pedig Ipolyságon tartják meg.- Amikor kisüt a nap, a méhészek már a méhek körül serénykednek, tehát csakis ebben a még hideg, borongós időben rendezhetjük meg a találkozót - magyarázta Antalka István, aki azt is hozzátette: egész évben élő a kapcsolat a szervezet tagjai között, számos előadást tartanak az igényeknek megfelelően. Az uniós jogharmonizáció következtében meglazultak a szigorú követelmények. A magyar méz mindig is kiváló minőségű volt, csakis a méhek által hordott nektárból készült. A mézfelvásárlók külföldre viszik a tiszta magyar termékeket, melyek bekerülnek az áruházláncokba és számunkra követhetetlen a folyamat: melyik az a pont, amikor a minőségi magyar mézet, ezt az igazi hungarikumot, idegen országok mézeivel keverik össze. Ezért követeljük azt, hogy a származási hely, az áru paraméterei, minőségi követelményei fel legyenek tüntetve a terméken. Nagyobb szigorítást szeretnénk elérni a magyar méz védelmében - magyarázta Antalka István, aki elmondta: ma Nógrád megyében 450 regisztrált méhész van. Salgótarjánban és Balassagyarmaton működik klub.- Méhész részvénytársaságot kívánunk létrehozni, annak érdekében, hogy mi diszponálhassunk a termékeink felett - tudtuk meg Antalka Istvántól. A nagy sikerű rendezvényen a szervezők a kiállítást szakmai előadássorozattal kötötték egybe. Az édes termékek bemutatója VIASAT3 - SZÓRAKOZZ! Lea Parker KR ■ I minden hétköznap 17:20-kor ■ - H Pl V, III IBOPONIBAN' „Nagycsaládos" új vezető Balassagyarmat 2003 óta működik a városban a Nagycsaládosok Országos Szövetségének csoportja, melynek vezetését idén a négygyermekes Hodossyné Bereczk Erna tanárnő vállalta el az eddigi vezető, Hortobágyi Hajnalka helyett. A szövetség általános célkitűzései közé tartozik az élet és anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése, a nagycsaládosok sajátos érdekeinek képviselete, értékeik felmutatása, egymást segítő, ismerő közösségek szervezése. - Balassagyarmaton havonként tervez találkozókat a csoport, melynek során például drogprevenciós előadások, védőnői előadások hangzanak el a betegségek megelőzése céljából. Félévente közös kirándulásokat, ünnepségeket szervezünk, s hosszú távon egy tanodaprogramot kívánunk megvalósítani - tudtuk meg a csoportvezetőtől. Március 3-án védőnői előadás hangzott el a női mell önvizsgálatáról az emlőrák megelőzése érdekében, mely jelenleg harminc százalékban gyógyítható, de rendszeres önvizsgálattal ez az arány kétharmadra emelkedhetne. - Évente ötezer új esetet fedeznek fel, pedig ha egy hónapban öt percet fordítana egy nő a szakszerű önvizsgálatra, már korántsem lenne ilyen tragikus a helyzet - hangzott el az előadáson. Sz. A.