Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-29 / 74. szám

2 2006. MÁRCIUS 29., SZERDA BALASSAGYARMATI NAPLÓ Kétezer éves „úri huncutság” Szabó Andrea Balassagyarmat Hogy kétezer éve a világ mit sem változott, s a politikának nevezett „úri huncut­ság”, a hatalom megszerzésének módozatai szin­te megdöbbentően ugyanazokat a vonásokat hordták magukon, mint ma, azt mindenki meg­tapasztalhatja, aki kézbe veszi a „Hogyan nyer­jük meg a választásokat?” című kötetet A görög­latin szakos dr. Nótán Tamás, a Szegedi Tudo­mányegyetem oktatója és a Károli Gáspár Refor­mátus Egyetem docense Quintus Tullius Cicero „A hivatalra pályázók kézikönyve” című művét fordította magyarra, melyet valószínűleg Marcus Tullius Cicero, a híres szónok számára állított össze fivére, amikor is bátyja a római köztársa­ság legmagasabb posztjára, a consuli hivatalra pályázott. Ha beleolvasunk az ókori szerző „kampányta­nácsaiba”, már-már magunk előtt látjuk, érez­zük számos országos, de akár helyi politiku­sunk arcát, habitusát. „A vidéki és a falusi emberek máris barátaink­nak képzelik magunkat, ha tudjuk a nevüket. - Azt a képességet, amely természettől fogva nem sajátod, sajátítsd el: úgy kell színlelned, hogy tetteid természetesnek tűnjenek - Tégy róla, hogy (vetélytársaid) tudják: felügyeled és meg­figyeled őket - A tömeg pedig... gondolja azt, hogy az ő javukra fogsz munkálkodni!” A közéleti tisztségek megszerzése érdekében a pályázónak semmilyen triikktől, hamis ígé­rettől, hazugságtól és színleléstől sem szabad visszariadnia. Az ellenfelek lejáratásánál fonto­sabb minél több barát megnyerése - tanácsolja bátyjának a fivér, aki szerint gyakran kell nép­szerű emberek társaságában mutatkozni, még akkor is, ha azok nem támogatják a jelöltet, mi­vel akik együtt látják őket, ezt nem feltétlenül tudhatják. „Mindehhez legalább három dologra van szükség: bőkezűségre, figyelmességre és al­kalom adtán némi színlelésre és hízelgésre, „hi­szen a pályázónak mindig azokhoz kell alkal­mazkodnia, akikkel éppen összetalálkozik”. Mindenkit éjjel-nappal magunkhoz kell enged­ni, mindenkin segítem kell, vagy legalábbis meg­ígérni segítségünket. A politikusnak - Quintus szerint - azt a be­nyomást kell keltenie, hogy odafigyel a válasz­tóra és mindent megtesz az érdekében. Ugye milyen kísértetiesen ismerős? Rendsze­rek, hatalmon lévők válthatják egymást - de a huncutság, a tömegek, emberek feletti cinkos összekacsintás - úgy tűnik - változatlan marad immáron évszázadok óta... „Művelődés hete, tanulás ünnepe” A közelmúltban megtartott szakmai napon azok a meghívottak mutatkoztak be, akik felé a társaság kiterjesztette programját V. K.-Sz.-A. Balassagyarmat Az Ipoly Menti Népfő­iskolái Társaság 1992-es megalakulá­sa óta szem előtt tartja és programjá­ban középpontba helyezi az élethosz- szig tartó tanulás szükségességét, hir­detni kívánja a tanulásban rejlő örö­möket. Az Angliából kiinduló gondolatot hat éve népszerűsíti a Magyar Népfő­iskolái Társaság, hiszen az 1990-es évek végén a magyar társadalom a munkaerőpiacról való kiszorulást, a munkahelyek megszűnését erősen megtapasztalta. - Fontos tehát, hogy az egyén képes legyen újfajta képes­ségek befogadására és nyitott legyen a tanulás iránt, mivel a régi tudás le­értékelődhet. Ezért kapcsolódik be népfőiskolái társaságunk a minden­kori kormány által támogatott „Műve­lődés hete, tanulás ünnepe” című programsorozatba - melyben részt vesz a pedagógiai társaság, a TIT is - mondta Diósi László, az Ipoly Menti Népfőiskolái Társaság elnöke, aki szólt arról: társaságuk közreműködik abban, hogy a hátrányos helyzetűek, a munkanélküliek, a szegényebb sor­sú néprétegek fejleszthessék alap­készségeiket. A fogva tartottak, a munkanélküliek, a nyolc általánossal nem rendelkező, háztartásbeli nők felnőttkori tanulása elengedhetetlen, hiszen csak ezáltal lesznek képesek változtatni sorsuk folyásán. A szerve­zet nemzetközi pályázatokkal, életve­zetési tanácsokkal, kommunikációs fejlesztéssel siet segítségére e társa­dalmi rétegeknek. A közelmúltban megtartott szak­mai napon azok a meghívottak mutat­koztak be, akik felé a társaság kiter­jesztette programját. Az Ipoly Iskola- szövetség a szülői kompetenciák fej­lesztéséről, a Kiss Árpád Általános Is­kola esti tagozata a motivációs lehetőségekről szólt. A Társadalmi visszailleszkedést Segítő Egyesület a személyiségfejlesztést és szakmai képzést taglalta a fogva tartottak kö­rében, míg a tereskei bázisintézmény a „Tanoda” programot tárta a közön­ség elé, mely hátrányos helyzetű, el­sősorban roma fiatalok és felnőttek képzésére szolgál. Kelemen Istvánná, az érsekvadkerti Mikszáth Kálmán If­júsági Ház és Könyvtár képviseleté­ben arról számolt be a konferencia résztvevőinek, hogy a könyvtári szol­gáltatásokhoz kapcsolódva milyen fel­nőttképzési és ismeretterjesztési le­hetőségek adódtak a településen. Nemcsak saját tapasztalatait tolmá­csolta a jelenlévőknek, hanem az elő­ző nap Érsekvadkerten rendezett „minikonferencián” elhangzottakat is. A „Művelődés hete, tanulás ünnepe” alkalmából ugyanis szabálytalan osz­tálytalálkozóra invitálták mindazokat, akik részt vettek már valamilyen nép­főiskolái programban. A közösségi házban a volt népfőisko­lások elmondták: a közösséghez, vala­mint az egymáshoz való tartozás jelen­tette számukra a legtöbbet Hogy nem­csak megfogalmazták, hanem tolmá­csolhatták is gondolataikat. Kiemel­ték, hogy többféle ismeretet szereztek, nemcsak a direkt tudásra utalva, ha­nem arra is, amit egymástól tanultak. Újra és újra ráeszméltek, hogy a tanu­lás nincs korhoz kötve, s az életminő­séget javítja. Élvezték a különféle szituációs játé­kokat, agytréningeket, valamint a kö­zös programokat. Többen hangsúlyoz­ták: közösen könnyebb egy-egy kultu­rális programot szervezni és ez egy­ben nagyobb élményt is jelent. A közös alkalmak azt is elősegítették, hogy ott­honosabban mozogjanak a közélet­ben, de rejtett tehetségek szintén meg­nyilatkoztak. Érsekvadkerten egyébiránt 2001 óta folyamatosan él a népfőiskolái program valamilyen formája. Akadt, amelyik az aktív állampolgárrá válást segítette elő, megkönnyítve a munká­ba való visszaállást közéleti - és szá­mítógépes ismeretekkel. Máskor a hát­rányos helyzetűek felzárkóztatására irányult a program - nem a szociális hátrányokat értve ezalatt - s azokat karolta fel, akik nem tudtak kimoz­dulni otthonról. Jelenleg egy beszélgetőklub műkö­dik kedd délelőttönként, ahol az is­meretszerzés és a művelődés elsősor­ban a cél, de a kötetlen beszélgetés­nek is helye van. Számos színházi és múzeumi élménnyel gazdagodtak a résztvevők, a kirándulások során el­jutottak már Horpácsra vagy éppen Csesztvére. Az érsekvadkerti beszámolót köve­tően a Magyar Népfőiskolái Társaság a civil szervezetek felnőttképzési prog­ramjait taglalta. Közkönyvtárak a 21. században Ezzel címmel rendezett országos szakmai konferen­ciát a Madách Imre Városi Könyvtár március 24-25- én. A könyvtárak jelentősége az info kommunikáció térnyerésével sem csökkenhet, sőt az információs társadalom alapintézményeként definiálhatók - de­rült ki az előadásokból. Vitéz Kata Balassagyarmat Harmadik alka­lommal adott otthont országos szakmai konferenciának az Ipoly-parti város könyvtára - mondta el Piatrik Valéria, aki a Madách Imre Városi könyvtár nevében köszöntötte a megjelen­teket. Hazánk minden szegleté­ről érkeztek szakemberek Győr­től kezdve Szombathelyen át Jászberényig. A múlt pénteki megnyitón ezt követően Lombos István polgármester szólt a közel százfős hallgatósághoz, aki fel­elevenítette Balassagyarmat sok száz éves kulturális és irodalmi hagyományait. Az előadások sorát Molnár Szi­lárd szociológus, kutatási igazga­tó kezdte meg, az Információs Társadalom- és Trendkutató Köz­pont elmúlt évi felméréseinek tükrében vázolta az információs társadalom hazai helyzetét. Vizsgálódásaik egyrészt a szá­mítógép, valamint az internet terjedését követik nyomon. Ez­zel kapcsolatosan a szakember kiemelte, 2005-ig egy viszony­lag dinamikus fejlődést figyeltek meg, mára azonban úgy tűnik megtorpant. Ezt támasztja alá az is, hogy akik 2005-ben használ­ták a világhálót, állításuk szerint már négy éve ismerték az internet előnyeit, s ők azok, akik minőségi fejlesztéseket produ­káltak - áttértek széles sávra - kevés viszont az új belépő. Ez a megosztottság a felhasz­nálók összetételében is megmu­tatkozik, a „leszakadók” között találjuk a nyugdíjasokat, a kiste­lepülések lakóit és a cigány ki­sebbséget. S vajon mi lehet az oka a fejlő­dés megtorpanásának? Molnár Szilárd szerint nem elsősorban anyagiak, sokkal inkább kultu­rális gátak. A megkérdezettek 60 százalékát nem érdekli a vi­lágháló, sőt senki nem is ajánlot­ta figyelmébe az internet nyúj­totta előnyöket. Utóbbi híd jelle­gű (barátok, kollégák) társadal­mi kapcsolataink minőségéről is árulkodik. Ehhez persze hozzá­járul a közösségi terek megszű­nése is. Ezért fontos, hogy a tech­nika kollektív célt szolgáljon, így a hozzáférési helyek, köztük fő­ként a könyvtárak, ne csak nyil­vános, hanem közösségi hozzá­férési pontként működjenek. Pallósiné dr. Toldi Márta a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár igazgatója Megnövekedett igények és fel­adatok a közkönyvtárakkal szemben címmel tartott előadást. A könyvtár létjogosultságának megkérdőjelezése, mondván az „interneten minden rajta van”, kulturális szegénységre vall, fej­tegette a bevezetőjében. Hang­súlyozta, hogy a világhálón sze­replő adatokat, nemcsak a nyel­vi akadályok miatt kell fenntar­tásokkal kezelnünk. Felhívta a figyelmet a bizo­nyos 7 másodperces szabályra is, hogy ha felhasználó ennyi idő alatt nem találja a keresett ada­tot, rendszerint továbbkattint. Ezekből a töredezett informáci­ókból nem lesz tudás - véleke­dett. A könyvtárak feladata, hogy navigációs pontként a hiteles tu­dás felé terelgesse az olvasót. A bibliotékák szerepköre bő­vült, az épület maga továbbra sem nélkülözhető, csak a könyv­tárak kanonizáló szerepe szűnt meg az infokommunikáció fejlő­désével. Ahhoz, hogy a könyvtár meg­feleljen a helyi társadalom (első­sorban a középréteg) és a fenn­tartók elvárásinak, fontos, hogy saját önképével tisztában le­gyen. A délutáni program Kiss Gá­bor beszámolójával kezdődött, aki a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatójaként a könyvtárak stratégiai tervét mutatta be Zala Megyében, hangsúlyozva az együttgondol­kodás, együttműködés fogalmát. Dr. Bódi Györgyné, a Balassi Bálint Megyei könyvtár igazga­tónője a vidéki kultúra fejleszté­sét szolgáló Közkincs program­ról szolgált hasznos informáci­ókkal. Az utolsó előadás a könyv­tárosok etikai kódexének létre­jöttét mutatta be, dr. Hangodi Ágnes, az OSZK Könyvtári Inté­zet képviseletében nemcsak en­nek fontosabb állomásait ismer­tette, hanem a konferenciát is le­vezette. Délután a résztvevők a város nevezetességeivel ismerkedtek, este közös beszélgetés, vacsora és palóc táncház koronázta meg a napot. Másnap pedig irodalmi kirán­dulásra invitálták kollégáikat a szervezők, Szklabonyára és Alsósztregovára látogattak el. A konferencia résztvevői aktuális kérdéseket vitattak meg

Next

/
Thumbnails
Contents