Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-29 / 74. szám
2 2006. MÁRCIUS 29., SZERDA BALASSAGYARMATI NAPLÓ Kétezer éves „úri huncutság” Szabó Andrea Balassagyarmat Hogy kétezer éve a világ mit sem változott, s a politikának nevezett „úri huncutság”, a hatalom megszerzésének módozatai szinte megdöbbentően ugyanazokat a vonásokat hordták magukon, mint ma, azt mindenki megtapasztalhatja, aki kézbe veszi a „Hogyan nyerjük meg a választásokat?” című kötetet A göröglatin szakos dr. Nótán Tamás, a Szegedi Tudományegyetem oktatója és a Károli Gáspár Református Egyetem docense Quintus Tullius Cicero „A hivatalra pályázók kézikönyve” című művét fordította magyarra, melyet valószínűleg Marcus Tullius Cicero, a híres szónok számára állított össze fivére, amikor is bátyja a római köztársaság legmagasabb posztjára, a consuli hivatalra pályázott. Ha beleolvasunk az ókori szerző „kampánytanácsaiba”, már-már magunk előtt látjuk, érezzük számos országos, de akár helyi politikusunk arcát, habitusát. „A vidéki és a falusi emberek máris barátainknak képzelik magunkat, ha tudjuk a nevüket. - Azt a képességet, amely természettől fogva nem sajátod, sajátítsd el: úgy kell színlelned, hogy tetteid természetesnek tűnjenek - Tégy róla, hogy (vetélytársaid) tudják: felügyeled és megfigyeled őket - A tömeg pedig... gondolja azt, hogy az ő javukra fogsz munkálkodni!” A közéleti tisztségek megszerzése érdekében a pályázónak semmilyen triikktől, hamis ígérettől, hazugságtól és színleléstől sem szabad visszariadnia. Az ellenfelek lejáratásánál fontosabb minél több barát megnyerése - tanácsolja bátyjának a fivér, aki szerint gyakran kell népszerű emberek társaságában mutatkozni, még akkor is, ha azok nem támogatják a jelöltet, mivel akik együtt látják őket, ezt nem feltétlenül tudhatják. „Mindehhez legalább három dologra van szükség: bőkezűségre, figyelmességre és alkalom adtán némi színlelésre és hízelgésre, „hiszen a pályázónak mindig azokhoz kell alkalmazkodnia, akikkel éppen összetalálkozik”. Mindenkit éjjel-nappal magunkhoz kell engedni, mindenkin segítem kell, vagy legalábbis megígérni segítségünket. A politikusnak - Quintus szerint - azt a benyomást kell keltenie, hogy odafigyel a választóra és mindent megtesz az érdekében. Ugye milyen kísértetiesen ismerős? Rendszerek, hatalmon lévők válthatják egymást - de a huncutság, a tömegek, emberek feletti cinkos összekacsintás - úgy tűnik - változatlan marad immáron évszázadok óta... „Művelődés hete, tanulás ünnepe” A közelmúltban megtartott szakmai napon azok a meghívottak mutatkoztak be, akik felé a társaság kiterjesztette programját V. K.-Sz.-A. Balassagyarmat Az Ipoly Menti Népfőiskolái Társaság 1992-es megalakulása óta szem előtt tartja és programjában középpontba helyezi az élethosz- szig tartó tanulás szükségességét, hirdetni kívánja a tanulásban rejlő örömöket. Az Angliából kiinduló gondolatot hat éve népszerűsíti a Magyar Népfőiskolái Társaság, hiszen az 1990-es évek végén a magyar társadalom a munkaerőpiacról való kiszorulást, a munkahelyek megszűnését erősen megtapasztalta. - Fontos tehát, hogy az egyén képes legyen újfajta képességek befogadására és nyitott legyen a tanulás iránt, mivel a régi tudás leértékelődhet. Ezért kapcsolódik be népfőiskolái társaságunk a mindenkori kormány által támogatott „Művelődés hete, tanulás ünnepe” című programsorozatba - melyben részt vesz a pedagógiai társaság, a TIT is - mondta Diósi László, az Ipoly Menti Népfőiskolái Társaság elnöke, aki szólt arról: társaságuk közreműködik abban, hogy a hátrányos helyzetűek, a munkanélküliek, a szegényebb sorsú néprétegek fejleszthessék alapkészségeiket. A fogva tartottak, a munkanélküliek, a nyolc általánossal nem rendelkező, háztartásbeli nők felnőttkori tanulása elengedhetetlen, hiszen csak ezáltal lesznek képesek változtatni sorsuk folyásán. A szervezet nemzetközi pályázatokkal, életvezetési tanácsokkal, kommunikációs fejlesztéssel siet segítségére e társadalmi rétegeknek. A közelmúltban megtartott szakmai napon azok a meghívottak mutatkoztak be, akik felé a társaság kiterjesztette programját. Az Ipoly Iskola- szövetség a szülői kompetenciák fejlesztéséről, a Kiss Árpád Általános Iskola esti tagozata a motivációs lehetőségekről szólt. A Társadalmi visszailleszkedést Segítő Egyesület a személyiségfejlesztést és szakmai képzést taglalta a fogva tartottak körében, míg a tereskei bázisintézmény a „Tanoda” programot tárta a közönség elé, mely hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok és felnőttek képzésére szolgál. Kelemen Istvánná, az érsekvadkerti Mikszáth Kálmán Ifjúsági Ház és Könyvtár képviseletében arról számolt be a konferencia résztvevőinek, hogy a könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódva milyen felnőttképzési és ismeretterjesztési lehetőségek adódtak a településen. Nemcsak saját tapasztalatait tolmácsolta a jelenlévőknek, hanem az előző nap Érsekvadkerten rendezett „minikonferencián” elhangzottakat is. A „Művelődés hete, tanulás ünnepe” alkalmából ugyanis szabálytalan osztálytalálkozóra invitálták mindazokat, akik részt vettek már valamilyen népfőiskolái programban. A közösségi házban a volt népfőiskolások elmondták: a közösséghez, valamint az egymáshoz való tartozás jelentette számukra a legtöbbet Hogy nemcsak megfogalmazták, hanem tolmácsolhatták is gondolataikat. Kiemelték, hogy többféle ismeretet szereztek, nemcsak a direkt tudásra utalva, hanem arra is, amit egymástól tanultak. Újra és újra ráeszméltek, hogy a tanulás nincs korhoz kötve, s az életminőséget javítja. Élvezték a különféle szituációs játékokat, agytréningeket, valamint a közös programokat. Többen hangsúlyozták: közösen könnyebb egy-egy kulturális programot szervezni és ez egyben nagyobb élményt is jelent. A közös alkalmak azt is elősegítették, hogy otthonosabban mozogjanak a közéletben, de rejtett tehetségek szintén megnyilatkoztak. Érsekvadkerten egyébiránt 2001 óta folyamatosan él a népfőiskolái program valamilyen formája. Akadt, amelyik az aktív állampolgárrá válást segítette elő, megkönnyítve a munkába való visszaállást közéleti - és számítógépes ismeretekkel. Máskor a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására irányult a program - nem a szociális hátrányokat értve ezalatt - s azokat karolta fel, akik nem tudtak kimozdulni otthonról. Jelenleg egy beszélgetőklub működik kedd délelőttönként, ahol az ismeretszerzés és a művelődés elsősorban a cél, de a kötetlen beszélgetésnek is helye van. Számos színházi és múzeumi élménnyel gazdagodtak a résztvevők, a kirándulások során eljutottak már Horpácsra vagy éppen Csesztvére. Az érsekvadkerti beszámolót követően a Magyar Népfőiskolái Társaság a civil szervezetek felnőttképzési programjait taglalta. Közkönyvtárak a 21. században Ezzel címmel rendezett országos szakmai konferenciát a Madách Imre Városi Könyvtár március 24-25- én. A könyvtárak jelentősége az info kommunikáció térnyerésével sem csökkenhet, sőt az információs társadalom alapintézményeként definiálhatók - derült ki az előadásokból. Vitéz Kata Balassagyarmat Harmadik alkalommal adott otthont országos szakmai konferenciának az Ipoly-parti város könyvtára - mondta el Piatrik Valéria, aki a Madách Imre Városi könyvtár nevében köszöntötte a megjelenteket. Hazánk minden szegletéről érkeztek szakemberek Győrtől kezdve Szombathelyen át Jászberényig. A múlt pénteki megnyitón ezt követően Lombos István polgármester szólt a közel százfős hallgatósághoz, aki felelevenítette Balassagyarmat sok száz éves kulturális és irodalmi hagyományait. Az előadások sorát Molnár Szilárd szociológus, kutatási igazgató kezdte meg, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ elmúlt évi felméréseinek tükrében vázolta az információs társadalom hazai helyzetét. Vizsgálódásaik egyrészt a számítógép, valamint az internet terjedését követik nyomon. Ezzel kapcsolatosan a szakember kiemelte, 2005-ig egy viszonylag dinamikus fejlődést figyeltek meg, mára azonban úgy tűnik megtorpant. Ezt támasztja alá az is, hogy akik 2005-ben használták a világhálót, állításuk szerint már négy éve ismerték az internet előnyeit, s ők azok, akik minőségi fejlesztéseket produkáltak - áttértek széles sávra - kevés viszont az új belépő. Ez a megosztottság a felhasználók összetételében is megmutatkozik, a „leszakadók” között találjuk a nyugdíjasokat, a kistelepülések lakóit és a cigány kisebbséget. S vajon mi lehet az oka a fejlődés megtorpanásának? Molnár Szilárd szerint nem elsősorban anyagiak, sokkal inkább kulturális gátak. A megkérdezettek 60 százalékát nem érdekli a világháló, sőt senki nem is ajánlotta figyelmébe az internet nyújtotta előnyöket. Utóbbi híd jellegű (barátok, kollégák) társadalmi kapcsolataink minőségéről is árulkodik. Ehhez persze hozzájárul a közösségi terek megszűnése is. Ezért fontos, hogy a technika kollektív célt szolgáljon, így a hozzáférési helyek, köztük főként a könyvtárak, ne csak nyilvános, hanem közösségi hozzáférési pontként működjenek. Pallósiné dr. Toldi Márta a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár igazgatója Megnövekedett igények és feladatok a közkönyvtárakkal szemben címmel tartott előadást. A könyvtár létjogosultságának megkérdőjelezése, mondván az „interneten minden rajta van”, kulturális szegénységre vall, fejtegette a bevezetőjében. Hangsúlyozta, hogy a világhálón szereplő adatokat, nemcsak a nyelvi akadályok miatt kell fenntartásokkal kezelnünk. Felhívta a figyelmet a bizonyos 7 másodperces szabályra is, hogy ha felhasználó ennyi idő alatt nem találja a keresett adatot, rendszerint továbbkattint. Ezekből a töredezett információkból nem lesz tudás - vélekedett. A könyvtárak feladata, hogy navigációs pontként a hiteles tudás felé terelgesse az olvasót. A bibliotékák szerepköre bővült, az épület maga továbbra sem nélkülözhető, csak a könyvtárak kanonizáló szerepe szűnt meg az infokommunikáció fejlődésével. Ahhoz, hogy a könyvtár megfeleljen a helyi társadalom (elsősorban a középréteg) és a fenntartók elvárásinak, fontos, hogy saját önképével tisztában legyen. A délutáni program Kiss Gábor beszámolójával kezdődött, aki a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatójaként a könyvtárak stratégiai tervét mutatta be Zala Megyében, hangsúlyozva az együttgondolkodás, együttműködés fogalmát. Dr. Bódi Györgyné, a Balassi Bálint Megyei könyvtár igazgatónője a vidéki kultúra fejlesztését szolgáló Közkincs programról szolgált hasznos információkkal. Az utolsó előadás a könyvtárosok etikai kódexének létrejöttét mutatta be, dr. Hangodi Ágnes, az OSZK Könyvtári Intézet képviseletében nemcsak ennek fontosabb állomásait ismertette, hanem a konferenciát is levezette. Délután a résztvevők a város nevezetességeivel ismerkedtek, este közös beszélgetés, vacsora és palóc táncház koronázta meg a napot. Másnap pedig irodalmi kirándulásra invitálták kollégáikat a szervezők, Szklabonyára és Alsósztregovára látogattak el. A konferencia résztvevői aktuális kérdéseket vitattak meg
