Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-28 / 73. szám

2 2006. MÁRCIUS 28., KEDD SZÉCSÉNYI NAPLÓ □ismerés az Erkel vegyes karnak Gazdag program a KőrösHiapokon Szécsény. A városban hagyomány, hogy március 15-én a városi ünnepélyen adják át a „Szécsényért” kitünte­tést. Az idén a képviselő-testület úgy döntött, hogy két kategóriában ítéli oda az elismerést. A társadalmi szervek kategóriájában a képviselők az Erkel Ferenc vegyes karnak adományozták az önkormányzat által alapított díjat. Amikor a bejelentés elhangzott a kórus tagjainak szemében ott csillogott a meghatottság, az öröm fénye. A díjátadást követő állófogadáson fel­hangzott a Vivál musica című dal.-szeno­A vegyes kar 1973-ban ala­kult. Az elmúlt több mint három évtized alatt számtalan helyi, megyei, országos rendezvényen vettek részt, több alkalommal szerepeltek más országban. 2005 szeptemberében az 1705- ös szécsényi országgyűlés 300. évfordulója alakalmából rende­zett ünnepségen, az Országgyű­lés emlékülésén szép, színvona­las, felejthetetlen műsort adtak. A Magyar Rádió felvételt készí­tett velük, így az éteren keresz­tül tolmácsolásukban hallgatták a zenebarátok a zeneirodalom egyes gyöngyszemeit. Alapításkor Leukó József volt a vezetőjük. 1981-ben Borda Ist­ván vette át a karnagyi pálcát. 1994-től Lévárdi Beáta szakmai vezetésével folytatódik az a szép ívű munka, amit az elődök el­kezdtek. Nem csak a kórus, a vá­ros vezetői, zenebarátai is büsz­kék a hatszoros arany fokozatú minősítésre, amely közül a leg­utóbbi, a 2005-ös egri arany di­cséretes minősítés. 2003. no­vemberében ünnepelték fennál­lásuk 30. évfordulóját. A jubile­umi koncerten megkapták az ÁFÉSZ Országos Szövetségének nívódíját. A kórus a város zenei életének egyik meghatározó közössége. Az ő létüknek volt köszönhető az éveken át Szécsényben megren­dezésre kerülő megyei kórusta­lálkozó. A sorozat megszakadt, de a kórusmuzsika kedvelőinek legnagyobb örömére ez év máju­sában ismét lesz Szécsényben megyei kórustalálkozó. A csoportban a diákoktól a nyugdíjasokig minden korosz­tály megtalálható, akiket a zene, az éneklés szeretete köt össze. Az alapítók közül, ma is tagja Velenczei Antalné, Máté Józsefné, Istók Ferencné, Varga Lászlóné (Zsidai Edit), OlajDezsőnéés Var­ga Lászlóné, akinek Laura lánya is csatlakozott a kórusmuzsika tolmácsolóinak közösségéhez. De más családok is vannak, ahon­nan ketten is tagjai a kórusnak. Rádi Lászlóné és Boglárka lánya vagy Tóth Magdolna és fia. A kórus repertoárján a zene- irodalom világi és egyházi mű­vei, kortárs zeneszerzők alko­tásai, népdalfeldolgozások sze­repelnek. A karnagy, Lévárdi Beáta munkáját a szólamveze­tők Bobály Csaba tenor, Svélecz Gyula basszus, Lovászáé Vanya Krisztina szoprán, Várkonyi Balázsné alt segítik. A kórus ve­zetője elmondta, hogy soraikba örömmel fogadják, várják a dalt szerető, kedvelő, az éneklés iránt egy kis elhivatottságot ér­ző személyeket. Szécsény. A Körösi Csorna Sán­dor Gimnázium és Szakközépis­kolában tegnap délután az isko­la Körösi-falának megkoszorú­zásával elkezdődtek az egy hétig tartó Körösi-napok. Az esemény- sorozat az idén is gazdag progra­mot kínál a diákoknak. Hétfőn délután rendezték meg A nagy könyv és az országismertető ve­télkedőt. A kisebbek, az 5-6. osztályosok sportdélutánon vet­tek részt. Ma a tanítás után az angol és a német nyelvi vetélke­dők döntőjére került sor. Az 5-6. osztályosok játékos matematika- versenyen mérik össze tudásu­kat. A 7-8. osztályosok a sport­pályán „randevúztak”. Az iskola Benczúr-galériájában „Mint kagylóban a gyöngyszem” cím­mel Ispán Dániel fotóiból nyílik kiállítás. Szerdán délután a Nagy Könyv teázóban, Hurják Mónika és Csatlós Noémi tanár­nők vezetésével, Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéről beszélgetnek a tanulók. Ezen a délutánon kerül sor a környezet­védelmi vetélkedő döntőjére. A sportdélután résztvevőia 11-12. osztályosok. Csütörtökön 9 órakor a műve­lődési ház nagytermében A szé­kely zarándok címmel Kőrösi- emlékműsor lesz. Gyarmati At­tila, az iskola igazgatója kitün­tető okiratot ad át, s az iskola ki­emelkedő támogatóját tisztelet­beli kőrösisnek fogadják. A dél­előtt műsorát Ispánné Péter Pi­roska és az iskola tanulóinak Formavilág című színes, gazda­gon illusztrált előadása zárja. Délután a képzőművészeti pá­lyázatra beérkezett anyagokból rendezett kiállítás megnyitójá­ra, a díjak átadására kerül sor. Főhajtás címmel rendezik meg a megye iskolái részére meghir­detett Komjáthy Jenő szavaló­versenyt. Ugyancsak délután lesz az énekverseny. A 9-10. osztályosok különböző sport- versenyeken vesznek részt. Pénteken délelőtt a 7 -12. osztá­lyosok tudományos ülésszakára kerül sor. Kiss Mátyás 11. o. a római hadszervezetekről tart előadást. Szerémi Kristóf 9. o. előadásának címe a Gladiáto­rok. Mócsány Ramóna, Pásztor Alexandra, Burgundi Dávid 9. o. diákok arra a kérdésre keresik a választ, hogy hogyan beszél­nek az állatok. A10- 11/a osztá­lyosok előadásainak címe: Sa- rutlanul - irodalmi barangolás a természetben. A 11/a osztályo­sok az írországi hagyományok­kal, népszokásokkal ismertetik meg a társaikat. Oláh Tamara, Sánta Enikő 11. o. a szépségápo­lás kezdetét mutatják be. Enni vagy nem enni, korunk kóroko­zóiról szól Butkai Nikolett, Keviczki Viktória, Szabó Nóra 11. o. tanulók előadása. A kisebbek­nek lesz ügyes kezek foglalko­zás, kerékpár-ügyességi ver­seny. Ispán Dániel, Csillagván­dor címmel tart előadást. A ku­ruc kor hangszereinek világába Fodor Imre avatja be az érdeklő­dőket. Este a Ki mit tud?-gála műsora zárja az egyhetes ren­dezvénysorozatot. Keresztrejtvényt fejtők versenye Szécsény. A Krúdy Gyula Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a helyi keresztrejtvényt fejtők klubja március 25-én szombaton Szécsényben rendezte meg a VI. Füles megyei rejtvényfejtőver­senyt. Az agytornán a kezdő kategóriában három­féle, a haladóknál kétféle rejtvényt kellett megfej­teni. A feladatokat, mint az előző öt alkalommal most is Gyócsy Géza, az IQ PRÉS Lapkiadó Kft. fe­lelős szerkesztője állította össze. A szellemi meg­mérettetés valamennyi résztvevője oklevelet és emléktárgyat kapott. Ezen kívül a győztesek jutal­ma, még egy serleg volt. A kezdők kategóriájában 1. Kiss Gabriella Szécsény, 2. Miskédi Miklós Szécsény, 3. Pál La­jos Salgótarján. A haladók kategóriájában 1. Bodzsák Sándon Balassagyarmat, 2. Obre- csányné Tóth Erzsébet Szécsény, 3. Zólyomi Ist­ván Salgótarján. Harmincéves a kertbarátkor szenográdi Harminc évvel ezelőtt, 1976. február 26-án ala­kult meg Szécsényben a kertbarátkor. „Kertészkedj, művelődj, barátkozz!” állt a felszólítás az első meg­hívón, ami évtizedeken át vezérgondolata lett a kö­zösségnek. Akkor 33-an voltak, ma 98-an vannak. Elnöküknek Sümegi kínost választották, aki 1983- ig állt a közösség élén. (Őt Garamvölgyi István vál­totta, aki 1988-ig irányította a csoport munkáját). Sümegi János bácsi nagy szakmai tekintély volt, nem csak Szécsényben, a megyében, az országban is. A 30. évforduló alkalmából egy kis kiadvány je­lent meg, amelyet Varga Jánosné és Galcsik Zsolt szerkesztett. Ebben Julianna lánya, Varga Jánosné, aki maga is tagja a kertbarátkörnek, emlékezik meg a köztiszteletben álló édesapjáról. Az alapítók közül, ma már csak Oláh István, CsókásiBéla ésGajzingerPál tagjai a közösségnek. Egy évig Vincze László volt az elnökük, majd 1999-től MarczalIstván vezeti a csoport munkáját. A közösség élete több szálon fut Szécsényben min­den év őszén megrendezik a termékeikből a kiállí­tást De sok regionális, országos kiállításon is meg­csodálhatták az érdeklődők munkájuk gyümölcsét. Nem egy helyen a szervezők díjakkal ismerték el a kiállított szép termékeket Nehéz lenne felsorolni, azokat az előadókat, akik 30 éven át, a téli estéken gyarapították a tagok elméleti ismereteit Sümegi Já­nos az első elnökük, dr. Háttér Csaba, a szécsényi ter­melőszövetkezet egykori elnöke, a helyi mezőgazda- sági szakképző iskola tanárai. Előadójuk volt dr. Győrffy Sándor biokertész, Vízi Zoltán kertészmér­nök, Márton Ferenc erdőmémök, dr. Fancsik János fő­orvos és sokan mások. A szakmai napokon átadták gyakorlati tapasztalataikat a társaknak. Tevékenysé­gük harmadik területe a kapcsolattartás a kertbarát­körökkel. Együtt működnek a megyei társakkal. Ta­pasztalatcserén jártak Egerben, Boldogon, Pomázon, Soroksáron, Dunakesziben, Etyegen, Gyöngyösön, Jászberényben, Kecskeméten, Ócsán, Mezőtúron, Jászárokszálláson, Rákóczifalván és ők is fogadták a vendéglátójukat A nyári hónapokban kirándulása kát szerveztek és szerveznek, amelyek erősítik a kö­zösség életét; épp úgy, mint a szórakoztató rendez­vények, a szalonnasütés, farsangi mulatság, évbú­csúztató, nőnapi megemlékezés. A kertbarátok bekapcsolódnak a város közéle­tébe, képviseltetik magukat a különböző rendez­vényeken. A három évtized alatt mindig tetten ér­hető volt tevékenységükben az induláskor megfo­galmazott gondolat. Az élet, a munka, a nagycsalád öröme Szécsény. A Temető utca 9. szám alatti lakásában a 94 éves özv. Sümegi Jánosné Juliska nénivel a családja dolgos, szorgos, tartalmas, munkával teli életének „lapjait” lapozgattuk. Szenográdi Ferenc- Ciceró azt mondta: öregség, meg a betegség a legnagyobb te­her. Ezzel élek én együtt, de nem panaszkodom, hálás vagyok a Jó­istennek, hogy ilyen szép élet­kort megélhettem boldogság­ban, örömben. Ne rólam írjon, a férjemről, akivel harmonikus házasságban éltünk, aki 1986. május 16-án örökre itt hagyott minket - mondta Juliska néni. A férje, Sümegi János bácsi nem ment el nyomtalanul. Az az ember volt, aki majdnem a sem­miből jutott el az országgyűlési képviselői székig. 1963-tól 1975- ig volt a választókerület ország- gyűlési képviselője. Foglalkozá­sát tekintve parasztember volt, de a lelkében, viselkedésében nemes ember. Felismerte a Ju- dás fontosságát, fiatalon gaz­dászoklevelet szerzett Kecske­méten. Kiváló szervezőképessé­géről, szakmai hozzáértéséről tanúskodott az a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amelynek az élén állt, országos hírnévre tett szert. Országgyűlési képvi­selőként, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának elnök- helyetteseként kezdeményezte, hogy a mezőgazdásági dolgozók is jogosultak legyenek a nyug­díjellátásra. Javaslatát az Or­szággyűlés elfogadta. Nagy em­pátiával rendelkezett, ha lehető­sége volt rá segített másokon. Mindenkihez volt egy kedves szava. Ő volt az, aki az 1960-as években a Földművelésügyi Mi­nisztériumban kezdeményezte a Forgách-kastély felújítását. Nem eredménytelenül, az épületben 1975-ben megnyílt a múzeum, amelynek egy része a vadászati, vadgazdálkodási kiállításnak adott otthont. Több helyi szerve­zetnek volt a vezetője, támogató­ja.- Még legényember volt, ami­kor a 20-as évek végén kezde­ményezte a ligetben a futballpá- lya építését. 1930-ban megalakí­totta az önképző gazdakört. Vég­telenül szorgalmas, nagy mun­kabírású ember volt. 100 évvel ezelőtt 1906. március 5-én szüle­tett. Az I. világháború ideje alatt az édesapja a fronton volt, még szinte gyermek volt, de már gaz­dálkodott - elevenítette fel fele­sége a férj ifjú éveit. A törékeny asszonynak, aki bevallása szerint csak két polgár rit végzett, látóköre, ismerete, ér­deklődési horizontja igen széles. Sokat olvasott, ma is azt teszi. Élete során naplót írt, minden fontos dolgot feljegyzett, ami a családjában történt. Egy füzet­ben szép gyöngybetűkkel ott so­rakoznak a híres emberek gon­dolatai. Előkerültek a családi fényképek, a féltve őrzött írások.- Ma már csak három dolgom van: olvasok, imádkozok és ren­dezem az egykori feljegyzései­met. Hogy mi lesz a sorsuk, nem tudom. Öt olyan halott van a csa­ládban, akikért mindennap többször is fohászkodom a Jóis­tenhez. Az egyik a férjem. Egy édesanya számára nincs na­gyobb fájdalom, mint a fiai el­vesztése. János és László fiai­mért már csak imádkozni tudok. Meghalt Juliska lányom első gyermeke, kis unokám. Nemrég temettük el János fiam feleségét, Erzsikét - mondta a vallásos ér­zelmű asszony. Egyik nagy bá­nata, hogy a betegsége miatt nem járhat templomba, otthon csendben imádkozva gyakorolja keresztény vallását. Juliska néni 8 gyermeknek adott életet. Az egyik nagyon pi­ci volt, amikor meghalt, de a he­tet felnevelte. Ma 17 unokája és 18 dédunokája van.- Életem legszebb napjai közé tartoznak, amikor a családi ün­nepeken mindenki összejön, ilyenkor boldogság tölt el, és há­lát adok a Jóistennek, hogy ilyen szép nagy családom van. A gyer­mekek ma is körülvesznek. Sa­nyi fiam a családjával itt lakik mellettem. Feri fiam, Juliska lá­nyom gyakran meglátogatnak, családjukkal itt élnek Szécsényben. Ebben a házban ma is annyi öröm, boldogság la­kozik, mint egykoron - mesélte. Figyelemmel kísérte és kíséri unokái, dédunokái életének sor­sát. - Bejött hozzám Sanyi lánya, Gabi unokám és azt mondta: Nagymama, holnap vizsgázom, imádkozz értem. Azt feleltem, az kevés kislányom, te is imádkoz­zál, de még az is kevés, tanulni is kell. Okos teremtés, külföldön fejezte be tanulmányait, Ausztri­ában dolgozik - büszkélkedett. A naplóját lapozgatva, olvas­gatva, Sümegi néni visszaemlé- kezésit hallgatva egyre inkább kitárul előttem az a szép, tartal­mas élet, amit férjével együtt élt, a sok-sok munka, amiben edződ­tek, a boldog gyermekáldás, ami örömet, értelmet adott életük­nek. Búcsúztam, de kedvesen marasztalt. Egy köteg levél ke­rült az asztalra. Az egyiket felol­vasta, ebben arra kérte katonás­kodó férjét, hogy esténként mondja el a közös imájukat, ő itthon is azt teszi, s így lélekben együtt lesznek. Ma a Temető ut­ca 9. szám alatti lakásból napon­ta sok ima száll az ég felé a fér­jéhez, s azokhoz, akiket nagyon szeretett, de itthagyták, így lélekben naponta együtt van velük.

Next

/
Thumbnails
Contents