Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-20 / 66. szám

2006. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ 3 PÁSZTÓI NAPLÓ Megérdemelt elismerés Pásztó. A városi önkormány­zat képviselő-testülete Tóth Lász­lót „Pásztóért” emlékplakett díj­ban részesítette, amelyet márci­us 15-i ünnepségen vett át. Tóth László 1941-ben született Pásztón, négygyermekes értel­miségi családból származik. Általános iskolai tanulmányait Pásztón végezte, 1963-ban szer­zett üzemmérnöki diplomát, majd a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen folytatta tanulmányait. 1964-ben az akkori állami gaz­dasághoz került, az állattenyész­tési területre. A rendszerváltás idején lett az Agroprodukt Kft. igazgatója. Kö­zel 150 főt foglalkoztat a mező- gazdaság mindként ágában: nö­vénytermesztésben és állatte­nyésztésben. 1990-től 2002-ig Pásztó város képviselő-testületének tagja volt. Szép, magyaros, választé­kos beszédéről, megfontolt hoz­zászólásairól, szerénységéről, s a mögötte megbújó műveltségről mindenkor tanúságot tett. Tóth László átveszi az elismerést Ahol, és amikor tud, mindig segít, teszi ezt mindig csend­ben. Levelező sakkban magyar baj­nok lett, mesteri címet szerzett. Legjobb eredményeit tekintve vi­lágbajnoki középdöntőig jutott. Je­lenleg a pásztói sakkszakosztály húzóembere, mindenese, szpon­zora. Nevelés területén is eredmé­nyes munkássággal büszkélked­het. Hobbija a régészet, melyben jelentős eredményeket ért el. A Pásztói Kistérség Fejleszté­séért Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Elismerésre méltó munkája és emberi kapcsolattartása ered­ményeként az Agroprodukt Kft. 2001-ben „Nógrád megye gazda- ságáért”-díjban részesült. ■ esla Emlékplakettet kapott Varga Tiborné átveszi az elismerést Varga Tiborné 1920. decem­ber 27. Balassagyarmaton szüle­tett és ott végezte el az általános iskolát. Édesanyja egyedül ne­velte és korán dolgozni kezdett. 1941-ben kötött házasságot Varga Tiborral. 1943-ban meg­született fia Tibor. 1950-ben férjét kinevezték Pásztora a tanácsi iroda igaz­gatójának. Pásztó óvodatörté­netének első nagy szakasza (1950-1977) az ő munkásságá­hoz kapcsolódik, és ezzel pár­huzamosan a közéleti szereplé­sével meghatározója Pásztó fej­lődésének. 1951-ben végezte el Buda­pesten az óvónőképzőt, 1952- ben elkerült Vanyarcra, ahol az óvodavezetés mellett az élel­mezésvezetést is ellátta. 1953- ban visszahelyezték Pásztora, majd 1954-ben kine­vezték óvodavezetőnek. 1955-től körzeti felügyelő­ként aktívan közreműködött a járás településein az óvodák lé­tesítésében és felügyeletében. Óvodavezetőként számára az elkövetkező évtizedek az óvoda­hálózat kialakításának felada­tát, a folyamatos csoportszám és óvodaszám bővítését jelentet­ték. A tárgyi és személyi feltéte­lek mellett a szakmai munka fejlesztése is folyamatos önkép­zést és továbbképzést követelt. Nagy teherbírása és végtelen szorgalma egyre több közéleti feladat elvégzésére tette alkal­massá. 1954- től 1977-ig tanácstag­ként munkálkodott Pásztó la­kóinak érdekében. 1966-tól 1974-ig két ciklusban ország- gyűlési képviselője Pásztó kör­zetének. 1977-ben vonult nyugdíjba. Elismerései: 1975 Pedagó­gus szolgálati emlékérem, 1977 az oktatásügy kiváló dol­gozója. Egy nap a fogyasztókért Március 15-e a világ valamennyi országában a fogyasztók világnapja Hazánk állampolgárai számá­ra ez a dátum és jelentése még nem kellően tudatosult, aminek több oka is lehet, erről beszélt Tari Ottó, a szervezet megyei ve­zetője: Az első természetszerűen az, hogy ez a nap számunkra nem­zeti ünnep, amely valamennyi­ünkben az 1848-49 polgári for­radalom és szabadságharc nagy­szerű tetteit, történelmi dicsősé­gét idézi. A másik, valószínűleg arra ve­zethető vissza, hogy a magyar fo­gyasztók egy része ebbeli jogai­val kapcsolatos ismeretei hiá­nyosak, további szélesítésre szo­rulnak. Pedig a ma Európájának or­szágaiban - így nálunk is - egy­re nagyobb a lehetőség arra, hogy az egyszerű vásárlókból tu­datos fogyasztó váljék, aki kor­szerű ismeretek birtokában van fogyasztói jogait illetően. Az előbbiek hiánya vezet szin­te törvényszerűleg előbb vagy utóbb a fogyasztói jogsérelmek keletkezéséhez. Réges-régi felis­merés, hogy a problémát meg­előzni sokkal egyszerűbb és gyorsabb, mint orvosolni. Ezt az elvet vallják magukénak a civil fogyasztóvédők is, akik - az ál­lami és önkormányzati szervek­től eltérően - hatósági jogkörö­ket nélkülözve, a prevenciót pri­oritásként kezelve, a fogyasztók hatékony tájékoztatását tűzték jelszóként zászlajukra. A kitűzött cél változatos mód­szereken keresztül érhető el. így ki-ki megtalálja a legszimpatiku- sabbat, a számára leginkább megfelelőt. Nógrád megye civil fogyasztó- védői - közöttük a pásztóiakkal - céltudatos tevékenységgel se­gítik a fogyasztói tájékoztatást. A fogyasztók világnapjához kapcsolódva minden év márciu­sában fogyasztók hete címmel, rendezvények sorozatát bonyo­lítják le, amelyek valamennyi korosztály számára nyújtanak elsajátítható információkat. A rendezvények egyik helyszíne az idén is Pásztó lesz, ahol a he­lyi, civil fogyasztóvédők a ta­nácsadó irodán keresztül szoros kapcsolatot alakítottak ki a fo­gyasztókkal. Arról, hogy mi lesz a program városi repertoárjában, a prog­ramsorozat nyitórendezvénye­ként március 21-én sorra kerülő sajtótájékoztatót követően ad hírt a Nógrád Megyei Hírlap. Fejlődés az önkéntes tűzoltóságnál A szolgálatban lévő állomány a parancsnokkal (civilben) Pásztó. Az önkéntes tűzoltó­ságnál, ha lassan is, de évről év­re fejlődik, illetve újakra cseré­lődnek a már nagyon elhasznált felszerelések. 2004. év őszén több mint 8 millió forint értékű felszerelésekre pályáztunk, amelyekből a mai napig a há­romnegyed része már megérke­zett - mondja Csoór József nyug­állományú tűzoltó őrnagy, a pásztói önkéntes tűzoltóság pa­rancsnoka. Sajnos a közbeszerzési eljárá­sok lassú kimenetele miatt az egyéni védőruhák még nem ér­keztek meg. A pályázott felszere­lések között szerepelnek olyan eszközök is, melyek még sok hi­vatásos tűzoltóságoknál sem ta­lálhatók meg (pl. könnyített pa­lackos, Dreger típusú légzőké­szülékek). Ezenkívül még szerepel a pá­lyázott felszerelések között a műszaki mentéseknél használ­ható Vetter emelőpárna, PC erő­vágó, kézilámpák, mobil híradó- eszközök. A 20 darab védőruha ez év második negyedévben vár­ható. 2005 szeptemberében ugyan­csak pályázatot nyújtottunk be egy félnehéz kategóriájú gépjár­műfecskendőre, amelyet elfo­gadtak és 2006-2009. év közöt­ti időben kapunk meg, ami több mint 80 millió forintba kerül és ehhez 10 százalékos önrészt kell biztosítanunk. A működési területünkhöz tartozó községek - Mátraszőlős kivételével - anyagilag nem tá­mogatnak. Sajnos van olyan köz­ség, melynek polgármestere - aki az őszi önkormányzati vá­lasztásokon indul Pásztó város polgármesterének - a 105 Tűz­vonalban című újság februári számában azt nyilatkozta, hogy „azt nem érti, miért olyan szegé­nyes a város köztestületi tűzoltó­ságának szerállománya?” Megjegyezni szeretném, hogy ez a polgármester csak kívülről ^ és messziről látta a laktanyát, r'J abban még nem járt. Én úgy gondolom, hogy előbb meg kell teremteni a működéshez szük­séges feltételeket - amit 8 évvel ezelőtt kezdtünk meg - és utána a fejlesztéseket a pénzügyi lehe­tőségekhez képest. Ma már a 24/48 órás szolgá­latban lévő tűzoltók egy modern laktanyában látják el a szolgála­tot a megfelelő felszerelésekkel. A laktanyát még 1998-ban újí­tottuk fel, ami 16 millió forintba került - fejezte be tájékoztatóját Csoór József nyugállományú tűz­oltó őrnagy Szerteágazó tevékenység Az elmúlt évről is eredményes tevékenységről adhat számot a pásztói vöröskeresztes szervezet. Számtalan rendezvény szervezésével igyekeztek humanitárius feladatvállalásuknak eleget tenni. Munkájukról Tóthné Mohai Zsuzsanna a város vöröskeresztes titkára beszélt. Tóthné Mohai Zsuzsanna A Magyar Vöröskereszt az em­beriesség erejének mozgósításá­val segít abban, hogy biztonsá­gosabb és egészségesebb, erő­szaktól és előítéletektől mentes országban éljünk gyermekeink­kel együtt. Feladatainkat önkén­tes segítőinkkel együtt valósít­juk meg, akik minden értelmes és tartalmas feladatmegvalósí­tásban részt vesznek - mondta Tóthné Mohai Zsuzsanna. Legfőbb feladatunk a véradá­sok szervezése, az elmúlt évben Pásztón és a kistérségben közel ketezer véradó segítette verevel a beteg emberek gyógyulását. Nagy öröm számunkra, hogy a sokszoros véradóink mellett egyre több fiatal is jelentkezik első véradóként e nemes feladat­ra. Az önkéntes véradókról, a legnagyobb tisztelet és megbe­csülés hangján tudok csak szól­ni. Ők azok, akik nélkülözhetet­len, pótolhatatlan értékkel, saját vérükkel segítik a gyógyítómun­kát. Ebben a mozgalomban ki­emelkedő munkát végzőket, sok­szoros véradókat egy kis ünnep­ség keretében megvendégeljük, kitüntetjük. Másik feladatunk az adomá­nyok gyűjtése, szortírozása. A la­kosság által felajánlott, használt ruhákat szétosztjuk a rászoru­lók között. A nyári szünetben a sokgyerekes családok gyerme­kei részére szerveztünk és ez év­ben szervezünk egynapos kirán­dulást Budapestre. Rendszere­sen meglátogatjuk a kórházban fekvő beteg embereket, az ifjú édesanyákat anyák napján, és karácsonykor a krónikus osztá­lyon fekvő időseket. Szervezetünknél népszerű­ek a különböző tanfolyamok, így a bébiszitter-tanfolyamun- kon több mint húsz fiatal tett sikeres vizsgát. Az elmúlt év­ben is szerveztük a gépkocsi- vezetők kötelező elsősegély- nyújtó tanfolyamát és vizsgáz­tatását. Sikeresek az AIDS-ve- télkedők, ahol a területünkön élő fiatalok jó eredménnyel szerepelnek. Új feladatként segítséget nyúj­tunk a családtagjaikat kereső embereknek, itt is vannak ered­ményeink. Tudjuk, hogy ez idő­igényes, aprólékos munka, de ha már valakin segíteni tudtunk már megérte a fáradozást. A Magyar Vöröskereszt az egyik legrégebben működő if­júsági szervezet is Magyaror­szágon. Zömmel az iskoláknál működnek helyi szervezetek és csoportok. Tevékenységüket, lelkes pedagógusok és védő­nők irányítják jó eredménnyel. Úgy gondolom, hogy a mai nehéz viszonyok közepette is meg tudtuk őrizni a Vöröske­reszt hírnevét és a jövőben is azon dolgozunk, hogy meg is tartsuk. A területen a mai na­pig is szinte minden települé­sen van olyan személy, aki ön­ként, szabad idejét feláldozva végzi vöröskeresztes tevékeny­ségét.

Next

/
Thumbnails
Contents