Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-17 / 64. szám

Harmincéves a szécsényi nyugdíjasklub Február végén ünnepelték 30. születésnapjukat. Bállá Károly, a szécsényi általános iskola egykori igazgatója aktívan részt vett a település életében. Amikor nyugál­lományba vonult, tudta, átélte, attól, hogy valaki nyug­díjas, még vágyik a közösségi életre, van benne élet­erő, aktivitás, amit a köz javára, s lelki egyensúlyának karbantartására fordíthat. Maga köré gyűjtötte a sors­társait, s megalakította a nyugdíjasklubot. Szenográdi Ferenc Mindez 30 évvel ezelőtt történt Hogy bölcsen döntött, három év­tized történései bizonyították. Ma már senki sem él az alapítók kö­zül. Az utódok nem feledkeztek meg Bállá Károlyról. „Karcsi bácsi éveken keresztül nagy szertettel foglalkozott az idős emberekkel, sokat köszönhetünk neki. Ő már sajnos nincs közöttünk, de a na­pokban egy csokor virággal lerót­tuk kegyeletünket a sírjánál” - mondta Kiss Lajosné, a klub jelen­legi vezetője a 30. születésnap al­kalmából rendezett ünnepségen. Tóthné Csábi Viktória, majd Tóth Józsefné vették át a klub vezeté­sét. Balogh Ferencné, ahogy a klub tagjai emlegetik Rózsika, állt a leghosszabb ideig a csoport élén. Irányítása alatt igen gazdag, tar­talmas éveket éltek. Gyarapodott a létszámuk, baráti kapcsolatot alakítottak ki a megyei és megyén kívüli nyugdíjas- klubokkal. Ek­kor kezdődött el a közösségen be­lül a művésze­ti élet. Kiss Mihályné ve­zetésével meg­alakult a nyugdíjasok énekkara. Többen ver­sek tolmácso­lására, ének­lésre vállal­koztak. Felvet­ték az Őszi Alkony nevet. Ebben az időben lett tagja a klub, a Nyug­díjasklubok és Idősek Életet az Éveknek Országos Szövetségé­nek. Öt éve Kiss Lajosné, a helyi művelődési ház dolgozója, a klub vezetője. - Nem jó kifejezés az, hogy vezető, én azért dolgozom, hogy a tagoknak segítséget nyújt­sak a programjaik összeállításá­hoz, megszervezéséhez. Hozzájá­ruljak ahhoz, hogy szívesen legye­nek együtt, s közösen érjük el azt, hogy jól érezzék magukat az in­tézményünkben. Úgy gondolom, hogy eddig ezt sikerült is megva­lósítani - fogalmazta meg hitval­lását Kiss Lajosné. Az 55 nyugdíjas és vezetőjük hónapokon át lázasan készültek a 30. évfordulóra. Rendhagyó volt az ünneplés, ők voltak az ünne­peltek, s ők ajándékozták meg a színháztermet zsúfolásig megtöltő vendégeket egy 2 órás színvonalas műsorral. Ott voltak a születésna­pon Karancsberény, Karancsalja, Karancskeszi, Pásztó, Kazár, Nógrádmegyer, Kétbodony, Salgó­tarján, s megyénkén kívülről Fót nyugdíjasklubjainak képviselői, hogy jókívánságukat fejezzék ki az ünnepeiteknek. Amikor a klub tagjaival beszél­gettem nem csak az ajkak nyíltak meg, a szívük is kitárult, s egybe­csengett véleményt fogalmaztak meg, örülnek a klub létének, ahol jól érzik magukat. Blaskó Józsefné több mint két évtizede tagja a közösségnek. - Amikor idejövök, elfelejtem a minden­napok gondjait. Mindenki min­denkivel jóban van, de azért van­nak olyanok, akik szorosabban tartják egymással a kapcsolatot. Mi négyen, Borovszki Lászlóné, Takács Antalné, SztrémiSándomé és én külön is össze szoktunk jönni - mondta. Nagy Józsefné 5 éve került Szécsénybe. Férjét há­rom éve veszítette el. A többiek között jól érzi magát. Szeret ver­set és prózát mondani, amit a 30. születésnapi ünnepen is bizonyí­tott. Szívesen énekel, tagja az Er­kel Ferenc vegyes karnak. A cso­port kulturális életének egyik meghatározó személyisége. Sztre­ho Gizella Szécsényben született, 50 évig Budapesten élt, mint nyugdíjas visszaköltözött a szülő­földre. - Szeretem az embereket, vágyom a közösségi életre, amit itt megtalálok - mondta.- Tomisáé Győri Mariska, aki alapító tagok közé tartozott, sok szépet mondott az itteni életről, így aztán a férjemmel mi is kértük a felvételünket. Nem csalódtunk, amit bizonyít, hogy már négy éve itt vagyunk - fogalmazott Ocsovai Lászlóné, aki férjével együtt tagja a közösségnek. Két gyermekük, vejük és mennyük, öt unokájuk ott ültek a születésnapi műsoron a nézőtéren.- A fiam azt mondogatja, men­jél anyu, látom rajtad, hogy jól ér­zed magad, amikor hazajössz, mindig olyan lelkesen beszélsz az ottani életről - mesélte Csipái Györgyné.- Nekem az esett a legjobban, amikor nagybeteg voltam, nem tudtam eljönni, Kissné Erzsiké és Csampáné Ilonka többször is meg­látogattak - tört fel az őszinteség Bartos Istvánnéból. Kelemen Béláné a hangulatos kirándulá­sokról, a nyugdíjasklubokkal tör­tént találkozásokról, az előadások­ról, amit részükre szerveztek, be­szélt. A tagok nem titkolják, tán­cos rendezvényeket is tartanak, ahol a zenét klubtársuk, Uram Jó­zsef szolgáltatja. Az együtt lét, a hovatartozás ér­zése, a közös programok, az akti­vitás az az erő, amely 30 éve élte­ti és összetartja a szécsényi nyug­díjasklubot. A szolidaritás hétköznapjai Évente legalább egy alkalommal összejönnek a bá­nyászszakszervezet mátraterenyei alapszervezetének tagjai és számot vetnek, hogyan múltak el felettük a hetek, a hónapok. Mi volt az, amivel elégedettek vol­tak és mi, amit a legszívesebben elkerültek volna? Er­ről szólt a vezetőség beszámolója most is, amelyet Nádasdi József, az alapszervezet elnöke mondott el. V.G. _____________________ Figyeln ek egymásra Mint korábban tette, az elmúlt évben is rendszeresen összejött a vezetőség és végezték munkáju­kat a bizalmiak is. Törekvésük az volt, hogy minden olyan intézke­désről tájékoztassák a nyugdíjas tagokat, amelyek valamiképpen hatással vannak mindennapjaink­ra. Segítettek nekik abban is, hogy a meglévő lehetőségeket a javuk­ra fordítsák. Tavaly tízen voltak, akik 2700-3000 forint nyugdíj- emelést kaptak méltányossági ala­pon. Az elnök a továbbiakban is segítséget ígért azoknak, akik sze­rény nyugdíjból élnek és három éven belül vagy egyáltalán nem kértek ilyen alapon nyugdíjeme­lést Május végéig még szervezik a kedvezményes szénakciót, má­zsáját 1300 forintért adják és ház­hoz is viszi a teherkocsi. Ugyan­csak májusban kapják meg a bá­nyásznyugdíjasok a szénpénzt, amely az idén 29 140 forint lesz. Közel százezer forintot fizettek ki szociális és alapítványi „támo­gatásként” az elmúlt évben. A be­tegekhez egy-egy kis ajándékcso­maggal kopogtattak be. S bizony minden évvel több azok száma is, akik végleg eltávoznak közü­lük. A hozzátartozókat annyival segítik, amennyivel tudják. Ta­valy 36 ezer forintot fizettek ki temetési segélyként. Hétköznapok és ünnepek A tagok ragaszkodnak a szak- szervezetekhez, az elhunytak he­lyére újak léptek, így a taglétszám 210 maradt. Nem csak a támoga­tások marasztalják őket, hiszen ők is adnak a közösségnek. Fizetik a tagdíjat, hozzájárulnak a bányá­szok alapítványához. Tudják, ez­zel azokon segítenek, akik bajban vannak, akikkel együttéreznek. Egy közösséghez tartoznak velük á hétköznapokon és közösen ülik meg ünnepeiket is. A bányásznap közülük a legje­lentősebb, de a tavalyi, az 55. or­szágos rangot kapott és a „szom­szédban”, Bátonyterenyén tartot­ták. Azért az otthoni bányászün­nep sem maradt el. Koszorút he­lyeztek el a bányászemlékhelyen, amelyet az alapszervezet tagjai hoztak létre, az önkormányzat tá­mogatásával. így tisztelegtek a bá­nyamunka, a bányászok előtt, akik valamikor társaik voltak. El­ismeréssel köszönték meg azok hűségét, akik 50-60 éve tagjai a bányászszakszervezetnek. De kö­szöntötték a nőket március 8-án és majálist is rendeztek. Szinte vala­mennyit színesebbé tette a hagyo­mányőrző asszonykórus műsora, tavaly új fellépőruhákat kaptak a BDSZ százezres támogatásából, amelyek Pintér ístvánné ügyes ke­zét dicsérik. A támogató önkormányzat A közös rendezvények aligha valósulhattak volna meg az ön- kormányzat támogatása nélkül. Bodor József polgár mester ugyan­is azt tartja, alapvetően a lakosok mindennapi életét kell könnyeb­bé, kényelmesebbé tenni. Az alapszervezet taggyűléséről most sem hiányzott és azokról a fejlesz­tésekről beszélt, amelyeket pályá­zati pénzből és önerőből valósítot­tak vagy valósítanak meg. Ami­kor eggyel-eggyel elkészülnek, gazdagabbnak érezheti magát. A polgármester sorolta: az intézmé­nyek korszerűsítésére nyolc és fél milliót fordítottak, esténként fényesebbek az utcák, hiszen a közvilágítás korszerűsítésére 27 milliót költöttek. Az ügyintézés egyszerűsítését, gyorsítását szol­gálja az önkormányzat számítás- technikai rendszerének korsze­rűsítése. A tavasszal meglesz a kábeltelevízió, melyre húszmillió forintos támogatást kaptak. Egyébként pályázati pénzből so­ha ennyi nem érkezett Mátra- terenyére, mint tavaly. Régi isme­rősökként fogadták Mátratere- nyén a taggyűlésre érkezett ven­dégeket, akik nem először jártak a településen. Rákos József, a bányászszak­szervezet megyei nyugdíjasbizott­ságának elnöke többek között a 30. bányászkongresszus döntése­iről tájékoztatta a taggyűlés részt­vevőit. Az országos tanácskozás­nak hat nógrádi küldötte volt, köz- tük Nádasdi József\s. KovácsLász- ló, a BDSZ nyugdíjasválasztmá­nyának elnöke - aki legalább 30 éve járja a térséget - a már meg­valósult és a tervezett kormányin­tézkedésekről beszélt, így a nyug­díjasok ingyenes utazásának ki- terjesztéséről. Gecse Pálné főbizalmi az önzet­lenül dolgozó bizalmiak munkáját köszönte, és a gyökerekre a bá­nyászatra, a szakszervezetre em­lékeztetett. Kotroczó Józsefné to­vábbra is a képviselő figyelmébe ajánlotta a nyugdíjasokat. Almádi Ferenc a hagyományos szakma, a bányászat „visszakozásának” le­hetőségéről beszélt, és a hagyomá­nyokat őrző bányamúzeumról, amely ritkaságszámba megy Eu­rópában és az elmúlt évben is leg­alább 35 ezren keresték fel Salgó­tarjánban. Ahogy a beszámolót, úgy az idei tennivalókat is jóváhagyták a ta­gok, hiszen ezek egyet jelentenek a közösség erősítésével. Sikonda tovább gyógyít Az utóbbi 1-2 évben itt Nógrád megyében is szóbeszéd tárgya volt, pénz híján befejezi munká­ját a sikondai bányászati utókeze­lő és éjjeli szanatórium. Az el­múlt évben nyugállományba vo­nult dr. Fehér Béla, aki több mint harminc évig vezette az intéz­ményt és Sarkadi Lászlóné, gaz­dasági vezető. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályá­zat útján dönt az igazgató szemé­lyéről, addig dr. Nyitrai Ferenc ve­zeti az intézményt. Februárban Sikondára látogatott Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgo­zók Szakszervezetének elnöke, Kovács László, a nyugdíjasvá­lasztmány elnöke, a bányász­szakszervezet megyei vezetői és Páva Zoltán országgyűlési képvi­selő, Komló polgármestere. Egyetértettek abban, hogy a 2006. évi költségvetés megterem­ti a folyamatos működés feltétele­it. Lehetőséget teremt a szerény mértékű, de halaszthatatlan fel­újításokra, karbantartó munká­ra, s készülnek a felújítási, a bő­vítési tervek is a pályázatokhoz. Az intézményben évente több százan keresnek gyógyulást. Alapvetően bányászok, de kezel­nek más munkaterületről érke­ző, gyógyításra szoruló betege­ket is. Igaz, a térítési díjak vala­melyest emelkedtek az idén, de így sem fedezi a gyógyítást, a tö­rődést, a kiszolgálást, amelyben a beutaltakat részesítik Sikon- dán. A bányász aktív dolgozók és nyugdíjasok 1000, a hozzátar­tozók és más szakmák nyugdíja­sai 1300, volt bányász, de kere­ső foglalkozású 1300, nem bá­nyász aktív dolgozó 1500 forin­tot fizet a napi teljes ellátásért, a kezelésért. A beutalás időtartama 18-20 nap. A négyoldalas orvosi beuta­ló mellett a reumatológus szakor­vos által felírt négy kezelésre szó­ló vényre is szükség van az ellá­táshoz. Ismét összeültek A városfejlesztési tervekről tá­jékoztatta az idősügyi tanácsot márciusi ülésén Puszta Béla pol­gármester. Az önkormányzat célja, hogy a rendelkezésre álló kevesebb pénzből is hasonló szolgáltatást kapjanak a városla­kók. A megszokott szinten mű­ködjenek az oktatási, a művelő­dési, a sportintézmények,, meg­maradjon a szociális ellátás szín­vonala és a háziorvosi, a gyer­mekorvosi ellátásé is. Nagy beruházásnak mondta a József Attila Művelődési Központ, a Fő tér korszerűsítését, felújítását, a Múzeum tér átalakítását, az el­kerülő út építését, a távolsági au­tóbusz-pályaudvar felújítását. Szólt az utak, járdák felújításá­ról, játszóterek létesítéséről, va­lamint olyan intézmények kor­szerűsítéséről, mint a Kodály Zoltán és az Arany János Általá­nos Iskola. Megerősítette: a há­rommilliárdnyi fejlesztés meg­valósítása jelentős hatással lesz a város és térsége fejlődésére. Készülnek azok a tervek is, ame­lyek lehetővé teszik a 2007-2013 közötti időszak uni­ós támogatási lehetőségeinek a lehető legjobb kihasználását. A készülő zagyvarónai idős­otthon jelenlegi helyzetéről Révay Ferenc irodavezető adott tájékoztatást. Mint ismeretes 2004 májusában döntött a váro­si közgyűlés arról, hogy a zagy­varónai iskola bezárása után az épületet idősotthonná alakítják. A munkálatokra szerződést kö­töttek a miskolci Patrónus 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. A beruházásra a kft. konzorciumot hozott létre 2005- ben, azonban úgy tűnik, hogy a munka megtorpant. Ezért Pusz­ta Béla tájékoztatást kért az idős­otthon kialakításának jelenlegi helyzetéről. Az idősügyi tanács - Kovács László elnök javaslatá­ra - úgy döntött, hogy személye­sen hallgatja meg a kft. ügyveze­tőjét arról, hol tartanak az előké­szítő munkálatokkal és mikorra várható a befejezés. Ezért megis­métlik a meghívást, amely most a konzorcium közgyűlése miatt elmaradt. Elismerés Ozsvár Istvánnénak Országos nőnapi megemléke­zést tartott március 12-én az MSZP nőtagozata Budapesten. Az ünnepi rendezvényre közel ötszá­zan érkeztek az ország minden tá­járól, így Nógrád megyéből is. Dr. Gurmai Zita, a nőtagozat el­nökének köszöntője után Dobrev Klára adta át Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök nőnapi üzenetét Ki­emelte: a nőnap a nők egyenjogú­ságáról, a nők és a férfiak egyen­lő esélyeiről szól, amelyért még so­kat kell tenni, többek között az érintetteknek is. Köszöntőt Hiller István, az MSZP elnöke mondott: Szólt a nők helyéről, szerepéről a családban, a munkahelyeken, a társadalomban. Békés, nyugodt Magyarországért szállt síkra, a puskapor szaga helyett a tavaszi virágillatért. Üdvözölte a magyar nőket Klaus Hensch, az Európai Parlament volt elnöke is. Az ünnepségen adták át a nőta­gozat által alapított kitüntetéseket, amelyeket a nők közéleti szereplé­sének erősítéséért, a humánus emberi értékek közvetítéséért, va­lamint tagozatban végzett munká­ért adományozott. Szegfű-díjat, il­letve oklevelet tizennyolcán kap­tak. Elismerő oklevelet kapott Ozsvár Istvánná, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének el­nöke is. Dr. Gurmai Zita köszönti Ozsvár Istvánnét

Next

/
Thumbnails
Contents