Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-17 / 64. szám

2006. MÁRCIUS 17., PENTEK 3 BÁTONYTERENYEI NAPL Ó Sokat tettek a Folyamatos fejlődés és stabil munkahelyek jellemzik a Bátonyterenyén már közel másfél évtizede működő Viessmann Kft.-t. A sajtóban mégis elterjedt, hogy Erdélybe költözik az üzem. Ennek apropóján keres­tük fel a céget. terepasztalra százaléka nálunk, Magyarorszá­gon történik. Speciálisan képzett szakembereink vannak, a 14 év alatt felhalmozott szellemi tőke pedig jelentős erőt képvisel a pi­acon - ecsetelte Genye Illés. Példa erre az is, hogy idén feb­ruárban Nürnbergben megren­dezett 57. nemzetközi modellvas- út-kiállításon és játékvásáron a Viessmann két egészen kúriá­ja technológiát már szabadal­maztatták Németországban). A termék megalkotásában jelentős része volt egy magyar mérnök­nek, Berecz Lászlónak is.- Ezek az újdonságok stabil piacot biztosítanak majd szá­munkra - mondta Sáfrányné Bo- csok Esztella Ágnes. A Viessmann Kft. folyamato­san fejlődik, évről évre számos A modellvasutakhoz továbbra is számos tartozékot, kiegészítőt Bátonyterenyén gyártanak majd S. K. Bátonyterenye. Az anyacég a nyolcvanas évek végén alakult Németországban, lámpagyártás­sal vált ismertté a piacon, s a kö­vetkező évtized elején döntött úgy, hogy áttelepül Magyaror­szágra: 1992-től működik Bá­tonyterenyén a német Viess­mann Modellspielwaren GmbH magyar gazdasági társasága, kezdetben Viessmann Bt. néven. Modellvasúti tartozékok, kiegé­szítők - például lámpák, fény- és karosszignálok, felső vezetékek, valamint elektronikák - gyártá­sával foglalkoznak, de bérmun­kában készített fröccsöntött ter­mékeket is szállítanak németor­szági modellgyártó cégeknek. Genye Illés üzemvezető megfo­galmazása szerint szinte min­dent gyártanak, ami a terepasz­talon megtalálható - szavait alá­támasztja a tény, hogy közel 800- féle termékük van. Erdélyi érdekeltségük 2002- től van, ahol elsősorban a kézi- munka-intenzív termékeket gyártatják. Itt folyamatosan 40-50 fős létszám dolgozik.- A romániai cég megalakulá­sa egyáltalán nem jelentette azt, hogy a bátonyterenyei Viess­mann cégnek - amely 2005 de­cember 31-gyei korlátolt felelős­ségű társaságként működik - újabb profilt kellett volna felven­nie tevékenységi körébe. A tulaj­donos, Wieland Viessmann ga­ranciát vállalt arra, hogy az erdé­lyi telephely miatt senki sem fogja Magyarországon elveszíte­ni a munkahelyét - hangsúlyoz­ta Sáfrányné Bocsok Esztella Ág­nes cégvezető. S valóban, a 220 fős teljes ál­lományt foglalkoztató bátonyte­renyei cégnél jelentős a törzsgár­da, s a vezetés jelenleg is keres szakképzett munkaerőt: terme­lésvezetőt, logisztikai ügyinté­zőt, költségelemzőt, fejlesztő- mérnököt, szerszámkészítőket, végellenőröket (műszerészeket) és betanított dolgozókat.- A cég teljes struktúrájában visszatükröződik a tulajdonos gondolkodásmódja, aki úgy épí­tette fel az egész konszernen be­lül a szívet képező magyarorszá­gi céget, hogy a fejlesztés, a szer­számkészítés, a fröccsöntés, a gyártás és a logisztika is - ide koncentrálódik. A termelés 90 zumnak számító újdonságot mu­tatott be: az egyik a Commander elnevezésű digitális vezérlő, amelyen keresztül a teljes terep­asztal irányítható. Ehhez tarto­zik egy dominóelvre felépülő GBS-pult is, amely a „valódi" irányítóközpontok sémájára épült. A másik fejlesztésük egy teljesen új univerzális váltómo­tor, amelynek különlegessége a beépített memóriadrótban rejlik gépberuházást hajtanak végre, s folyamatosan modernizálják technológiájukat: idén többek között egy CAM-Software be­szerzését tervezik, melynek se­gítségével bonyolultabb szer­számfelületeket is könnyedén megmunkálhatnak majd. Emel­lett még ez évben tervezik a fű­tésmodernizálást, valamint új, mintakészítéshez szükséges gé­pet vásárolnak. Nők a médiában Számos érdekes és változatos program között válogat­hattak az érdeklődők a közelmúltban az Ady Endre Városi Közművelődési Központ és Könyvtár rendezé­sében. Február utolsó napján Nők a médiában címmel a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iro­dával közösen kerekasztal-beszélgetésre került sor. Az eseményen részt vett Meruk Rózsa az Ifjúsági, Csa­ládügyi Szociális Egészségügyi Minisztérium sajtóiro­dájának médiafigyelője, valamint Vágner Mária, Göncz Kinga miniszter sajtóreferense, továbbá az írott és elektronikus sajtó megyei és helyi képviselői. Bátonyterenye. Az ENSZ kezdemé­nyezésére 1995-ben Pekingben megfogalmazott cselekvési prog­ram 12 területen tekintette át a nők helyzetét, helyét világunkban. Ilye­nek, mint például: a nők és a sze­génység, az oktatás, az egészség, az erőszak, a háborús helyzet, a gaz­daság, az emberi jog, a család, a nők a hatalomban... A nők a médi­ában való részvételét egyrészt mint a média „dolgozója”, másrészt, mint szereplője szempontjából vé­leményezték a jelenlévők. Ehhez tartalmas és érdekes ada­lékot nyújtott a hírkereső szolgálat által kigyűjtött, közel egy hónapnyi megjelenés rendszerezése, váloga­tása. Amiből kiderült: a megjelenő, nőkkel kapcsolatos anyag egyhar­mada a bulvársajtóban található. A közéletben, a sportban betöltött szerepükről lényegesen keveseb­bet, más területekről pedig szinte elenyészően keveset mutattak be. A sztereotipikus megjelenítés je­lentős. A jelenlévők saját példájuk, megélt tapasztalataik, élményeik alapján szóltak mindazokról a női mivolttal összefüggő élethelyzetek­ről, amelyek még mindig a nagyon lassú változást érzékeltetik. Ami­kor is alapvetően nem a végzett munka, a teljesítmény, tehetség a megítélés alapja, hanem a női mi­volt. Még mindig nincs meg a fér­fiakkal azonos megítélés, esély­egyenlőség, s a klasszikus értelem­ben vett értékek megfelelő népsze­rűsítése (például anyaság, család­ban betöltött szerep, szorgalom, kitartás, akarat, jó kompromisz- szumkészség, ugyanakkor tuda­tosság és következetesség érvénye­sítése, tehetség és rátermettség). Megfogalmazódott, hogy sok esetben a nők saját (belső) dönté­seiknél sem tudják tudatosan érvé­nyesíteni a számukra legkedve­zőbb megoldást, az alapvetően ér­zelmileg motiváltság még mindig meghatározó. A jelenlévők meg­egyeztek abban is, hogy ma a fel­színes, rózsaszín, látványos, köny- nyed életet mutató műsorok, női és bulvár lapok tömkelegé nem se­gíti az igazi (tradicionális, ugyan­akkor a mai kor adottságait-köve- telményeit is megfogalmazó) női szerep modellezését, népszerűsí­tését Olyan tendencia ez, amely­nek módosítására szükség van. Óné Vállalkozók napja Március 2-án, a vállalko­zók napján ünnepséget tartottak az Ady Endre Városi Közművelődési Központ és Könyvtár kon­ferenciatermében, ahová meghívták a város vállal­kozóit. Osgyániné Bátonyterenye. Berki Juditnak, az intézmény igazgatójának megnyi­tószavai után a kisterenyei nyug­díjasklub asszonykórusa helyi gyűjtésű népdalokat adott elő. Ba­lázs Pál alpolgármester köszöntő­jében szólt a vállalkozók munká­jának sajátosságáról, jelentőségé­ről, a sikeres emberek meghatá­rozó szerepéről az ország, s így a város életében is. Hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, ennek szép példájaként említette a vállalkozói egyesület tevékeny­ségét, ahol egyszerre van jelen az egymást segítő, valamint a város fejlődését támogató szándék. A továbbiakban szólt azokról a nemes törekvésekről, amelyek a közösségépítés szép példájával, kézzelfogható eredményeivel já­rulnak a település életének jobbá tételéhez. Mint ahogy fontos sze­rep jut ezeknek a civil szervező­déseknek az elkövetkezendő hét év alatt rendelkezésre álló mint­egy tízmilliárdnyi forint leghaté­konyabb felhasználásában is. Az ünnepségen ezt követően Remenyik Sándor Mindennapi kenyér című versét Szeberényiné Érdi Éva előadásában hallgatták meg a jelenlévők. Szép és köve­tendő gyakorlata a városban mű­ködő vállalkozóknak a közműve­lődés segítése, támogatása. Berki Judit igazgatónő meleg szavakkal mondott köszönetét ezért. A város két vállalkozója em­léklapot és jelképes ajándékot vehetett át: Juhászáé Bártfai Ildi­kó, a vállalkozói egyesület elnö­ke azért a szerteágazó szerve­zőmunkáért, és az általa működ­tetett cég nyújtotta konkrét anya­gi támogatásokért, amit az el­múlt időszakban végzett illetve nyújtott. Lavajné Dóka Éva, aki megtartva eredeti hivatását, mai napig visszajár óraadóként isko­lájába, a kulturális rendezvé­nyek aktív résztvevője, a macon- kai közösségi ház létrehozásá­nak, programjainak támogatója. A korábban megrendezett nagy sikerű gyermekrajz kiállítás anyagából Gyurcsik Lilla és Tóth Kinga ó éves gyermekek rajzait vehették át az elismerésben ré­szesülők. A vállalkozók napi ün­nepség pezsgős koccintással, kö­tetlen beszélgetéssel ért véget. Határtalan programok Fülek művelődési köz­pontjával közösen pályá­zatot nyújtott be Bátony­terenye önkormányzata az európai uniós Interreg felhívásra. A remélt siker esetén megtörténhet a testvérvárosok kultúrott- honainak felújítása, vala­mint határon átnyúló tu­risztikai és kulturális programok is megvaló­sulhatnak. S. Krisztián Bátonyterenye/Fiilek. Pályázati si­ker esetén az 52,5 millió forint összköltségű tükörprojekt kere­tében mind az Ady Endre Műve­lődési Központ, mind Fülek vá­ros művelődési házának felújítá­sa megtörténhet, de a testvérvá­rosok határon átnyúló idegenfor­galmi és kulturális programok kialakítását is megvalósíthat­nák. Szeretnék, ha az elképzelé­sek valóra váltásához szükséges forrás 95 százalékát biztosítaná támogatásként az Európai Unió.- Mindkét település közel azo­nos problémákkal küzd, de ha­talmas értékekkel rendelkeznek a kultúra, a hagyományápolás és a turisztika terén, amelyeket ki kell aknáznunk. Ez a program azt célozza, hogy mind a termé­szeti adottságainkat, mind az épített örökségünket, mind az emberekben élő hagyományo­kat az idegenforgalom fejleszté­sére tudjuk fordítani - mondta Vanya Gábor, Bátonyterenye pol­gármestere. A városvezető szerint, bár az Ady Endre Művelődési Központ­ra fordítható összeg viszonylag alacsony, lehetőséget nyújt egy olyan belső felújításra, amely már hosszú évek óta elengedhe­tetlen lenne. Ha a pályázat sike­resnek bizonyul és a programok megvalósulhatnak, akkor a ké­sőbbiekben lehetőség fog nyílni a kultúrotthon komplex rekonst­rukciójára is. Pályázat Esély a munkára, százak számára Néhány esztendeje még kevesen tudták, mik is azok a megújuló energiaforrások, vagy mit is jelent a hulladék- feldolgozás... Napjainkban azonban egyre jobb befekte­tési lehetőségnek tűnnek, Bátonyterenyén például jelen­tős foglalkoztatottságot eredményezhetnek. Bátonyterenye. A bátonyterenyei tanuszoda pályázatot hirdet civil szervezetek, öntevékeny csopor­tok, klubok ingyenes helyiség­használati lehetőségének bizto­sítására. A pályázatnak tartal­maznia kell a megvalósítani ter­vezett programot, eseményt, vagy programsorozatot, a célkö­zönséget, a szervező szervezet nevét és postacímét, a rendezvé­nyért felelősséget vállaló sze­mély adatait (név, cím, elérhető­ség: telefonszám és e-mail cím), valamint a program tervezett időpontját. Kérik, hogy a klub működé­sénél vegyék figyelembe az uszodai nyitva tartást (hétfőtől péntekig: 6-21 óra, szombat: 9.30-21 óra, vasárnap: 9.30-18 óra). Cím: Bátonyterenyei tan­uszoda, Bátonyterenye., Berek­gát köz 1.; Tel/fax: 32/553-195; e-mail: titkarsag@tanuszoda.hu Schveiczer K. Bátonyterenye. Amint arról már beszámoltunk: az Electro Recyc­ling Group Kft. öthektáros terü­letet vásárolt a bátonyterenyei ipari parkban, ahol háztartási-, elektronikaihulladék-feldolgozó és -újrahasznosító üzem létesíté­sét tervezi.- Az újrahasznosítás ez eset­ben - a kommunális hulladékok között már el nem helyezhető - elektronikai hulladékok teljes körű szétbontását jelenti, vagyis városunkban kohászati, mű­anyag-olvasztási és más hason­ló tevékenységekkel nem foglal­koznak majd, csupán a szétbon­tott elemek bálásítását és az új­rahasznosítókhoz történő szállí­tását végzik - tudtuk meg Vanya Gábor polgármestertől. A beruházás a tervek szerint ez év áprilisában elkezdődik, s még az idén megtörténik a pró­baüzem, majd azt követően a te­vékenység beindítása. Ez az első lépésben 50-60 ember számá­ra, később 100-150 főnek bizto­sít majd munkahelyet. Az ipari park telekmegosztása már meg­történt. A városvezető beszámolt arról is, hogy az önkormányzat előre­haladott tárgyalásokat folytat egy németországi tulajdonú cég­gel, amely öt megawattos bio­massza-tüzelésre épülő, teljesen zárt rendszerű erőművet szeret­ne megvalósítani, szintén az ipa­ri parkban. Ez a beruházás a ter­vezést követően, 2007-ben indul­na el, s a próbaüzem 2008-ban történhet meg. A társaság képvi­selői 100-150 fő foglalkoztatá­sát jelezték az önkormányzat­nak, hiszen bár az erőmű többé- kevésbé automata rendszerrel működik, a biomassza (például a fa és a mezőgazdasági hulla­dék) előkészítése, feldolgozása jelentős, döntően betanított munkaerőt igényel. Megbeszélés történt Bátonyte­renye városa és egy mezőgazda- sági jellegű, energianád mikro- szaporítását végző társaság kö­zött. Megállapodás született ar­ról, hogy a kisterenyei Köztársa­ság út végén lévő területen egy mikroszaporító laboratóriumot építenek, amely egy tíz egységből álló hálózat egyik tagja lehet.- A cégjelzése szerint - a mun­ka jellegéből is adódóan - kizáró­lag női foglalkoztatást szeretné­nek megvalósítani, kezdetben 70-80, később 100-130 munka- vállaló bevonásával - mondta Vanya Gábor. Az ingatlant már értékesítették a társaság számá­ra, amely azt jelezte az önkor­mányzatnak, hogy várhatóan ez év áprilisában, májusában meg­kezdik az építkezést, ami azt je­lenti, hogy idén októberben az üzem is elindulhat. Amint a beru­házás megkezdődik, kezdetét ve­szi az érintett emberek felvétele és ütemezett betanítása is. A nagymértékű foglalkozta­tottságot jelentő fejlesztéseken túl az önkormányzat az épülő posta melletti terület hasznosítá­sáról is tárgyal egy társasággal, amely egy üzlethelyiséggel egy­bekötött társasház építését ter­vezi, ahol egy kozmetikai szerek értékesítését végző társaság ke­rülhet elhelyezésre - ezáltal bő­vülhet a városi szolgáltatások köre és színvonala, s az üzlethe­lyiség legalább 5-10 ember ré­szére munkalehetőséget is bizto­sítana. , i

Next

/
Thumbnails
Contents