Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-16 / 63. szám

4 INTERJÚ 2006. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖ gyurcsány A miniszterelnök szerint pártalapon nem lehet utat vagy vasutat építeni, ezért a tervezett fejlesztések sem aszerint dőltek el, hogy melyik megyén vezet át az autópálya. Gyurcsány Ferenc nem árulja el, hogy mikor léptetné életbe a nyugdíjasoknak tett ígéreteit. / /■ „NINCS TITKOS MEGSZORÍTÓ CSOMAGOM’ Az MSZP tízezer milliár­dos fejlesztési programjá­nak fele európai pénzből valósulhat meg. A mara­déknak egyharmada ma­gyar költségvetési forrás, kétharmada pedig ma­gánpénz - mondja Gyurcsány Ferenc. Újvári Miklós- Miniszterelnök úr, van ön­nek páncélszekrénye itt az irodában?- Természetesen van, de amint látja, üres, és mindig is az volt.- Azért kérdezem, mert állító­lag az igazi, titkos kormány- program oda van elzárva, és minden más csak féligazság.- Nos, igazi kormányprogram csak a választások után képzel­hető el a választást nyert párt vagy a vele együttműködő pár­tok közös programjaként.- De kell lennie olyan tervnek is, amely azt mondja meg, hogy az államháztartás hiá­nyát hogyan lehet majd csök­kenteni, rendbe tenni.- Van ilyen szándék, benne van a 2006-os költségvetési tör­vényben, amelynek a végrehaj­tását a már kint lévő számok iga­zolják: a hiány csökkentése a ter­vek szerint történik.- Hoztam magammal többféle programot is: itt van az MSZP Erős köztársaság programja, mellette az Új Magyarország programja, valamint az úgy­nevezett fejlesztési leltár, ami az interneten az MSZP és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján is megtalálható. Akkor most melyik Gyur­csány Ferenc programja?- Ez a piros színű a Magyar Szocialista Párt programja. En­nek a programnak egy elemét, a következő időszakra vonatkozó fejlesztéseket bontja ki az Új Ma­gyarország programja, ennek pedig egy rövid tömörítvénye a fejlesztési leltár.- Ezek a fejlesztések 2007- 2013. évre vonatkoznak. A pénz is megvan rá?- E program konkrét kidolgo­zását másnap elkezdtem, ahogy hazajöttem Brüsszelből, az EU- költségvetés elfogadásáról. Az előkészítő munkák irányítását magamhoz vettem. A program forrásairól lényegében döntöt­tünk Brüsszelben. A lista tízezer milliárd forintnyi fejlesztést ta­kar. Ennek nagyjából a fele euró­pai pénz, a maradéknak mond­juk körülbelül egyharmada ma­gyar költségvetési forrás, kéthar­mada pedig a beruházásokhoz társuló magánforrás, például idegenforgalmi téren.- Volt nagy lobby arról, hol le­gyen út, hol legyen híd?- Persze.- Nem maradt sehol tüske?- Harminc tárgyalást vezet­tem én személy szerint ebben az ügyben az MSZP megyei, városi vezetőivel. Amikor elkészült a „A közutat be kell fejeznünk, közben a vasútfejlesztés első szakaszát megkezdtük, a fővonalakat építjük és felújítjuk” lista, azt a-szabályt alkottam, hogy csak akkor lehet előállni új javaslattal, ha azt is megmond­ják, melyik már eldöntött fejlesz­tés rovására, vagy melyik helyett gondolják.- Ha most ezt jobban elemez­nénk, kiderülne, hogy melyik megyét vezetik szocialisták és melyiket nem?- Egyáltalán nem. Szégyell­ném is magam. Az M9-es, az M8-as dunántúli része, a két legnagyobb fejlesztés olyan me­gyéket érint csak, amelyekben az MSZP nem játszik vezető szerepet. Vas, Zala, Veszprém nem szocialista vezetésű. Nem lehet politikai alapon utat vagy vasutat építeni.- Mintha a vasútfejlesztés lép­téke, mértéke nem lenne olyan, mint a közúté.- A közutat be kell fejeznünk, azt nem lehet félbehagyni. Köz­ben a vasútfejlesztés első szaka­szát megkezdtük, a fővonalakat építjük és felújítjuk. A közút­program lényegében befejező­dik, megépül az összes autópá­lya, a másodrangú úthálózat be­kötése történik meg.- Ez egy kész program, az Európai Unió ismeri, európai források' állnak rendelkezésre rá. Ha a Fidesz nyer, kénytelen lesz az MSZP program­ját végrehajtani?- Először is mi nyer­jük a választásokat. Másod­szor a kormány a szokásos szabályok szerint kezdemé­nyezhet módosítást. Igaz, Brüsz- szelben nem túl rugalmasak. lesszen, legalább részben hosz- szú lejáratú hitelt nyújtson ala­csony kamatra. De annak a vál­lalkozásfejlesztésnek, amelyik azt ígéri, hogy vissza nem térí­tendő százmilliókat osztogat bi­zonyos embereknek, nem va­gyok híve.- Ön azt is mondja, hogy ez a fejlesztési program munkaerő­teremtő hatással is jár majd. De hogyan lesz ebből 400 ezer munkahely?- A fejlesztésnek egy igen nagy része építési, szerelési munka. Az építés a következő években 170 ezer segédmunkásnak és 130 ezer szakmunkásnak ad munkát az építőiparban. Az ide­genforgalom 50-60 ezer új mun­kahelyet teremthet, a logisztikai központok, gyógyszerkutatás, gyógyszergyártás, az autóipari beszállítás további 50 ezret. De nem rejtem véka alá, hogy köz­ben 200 ezer munkahely meg fog szűnni. Az a kormány, amelyik azt mondja, hogy a munkaerő- piacnak ezt a mozgását meg tud­ja állítani, az nem mond igazat. Egy kormány abban tud segíteni, hogy nagyobb tempóban jöjje­nek létre munkahelyek egy ilyen fejlesztés eredményeként. De ez még nagyon sok kihívást jelent az embereknek. Nélkülöz- heteüen, hogy tanuljanak, átkép­zésen vegyenek részt, és bizony előfordulhat, hogy munkahelyet kell változtatni.- Hogyan kell elképzelni a programban leírt regionális szakképzési központokat?- Megyénként kettő vagy há­rom ilyet tervezünk, és sok he­lyen már épül is ilyen. A mi szü­léink még MÜM-nek, majd szakmunkásképzőnek hívták ezeket. Bázisukon darabonként milliárdos fejlesztésekkel létre­hozunk regionális hatáskörű és nagyon jól felszerelt technoló­giával, technikával, például szá­mítógép-vezérelt esztergákkal felszerelt központokat, hogy ugyanaz a minőség legyen a szakképző intézetben, mint a modern gyárban.- Nemrégiben összeült az Idősügyi Tanács, ahol konkrét vállalások hangzottak el, aján­dék a 90, 95 és 100 éveseknek, járadékemelés és hasonlók. Egyet azonban hiányoltam, az időbeosztást. Ha nyer­nek, időpontokat is mondanak majd?- A kormányprog­ramba be fog kerül­- Az idegenforgalmi fejleszté­sekbe szánnak magyar álla­mi pénzt?- A turizmus alapvetően ma­gánpénzből fejlődik. Az állam­nak az a feladata, hogy ahol a fejlesztés központja van, oda közlekedést vigyen, alap­infrastruktúrát, kikötőt fej­ni, hogy mit vállalunk. De 2006- ra csak egyetlen dolgot konkre­tizáltunk: a mezőgazdasági jára­dékosoknak 3500 forinttal fel­emeljük a járadékát. Olyat nem ígérek, amit nem tudok kifizet­ni. A másik három javaslat a 62 éven felüliek ingyenes közleke­dése, a jubileumi kifizetés és az ötvenszázalékos egészségkáro­sodottak szociális járadéka. Az Idősügyi Tanáccsal, a nyugdíja­sok képviselőivel fogjuk kialakí­tani az ütemezést.- Van önnek egy kifejezése: „Hozzá kell nyúlni” valami­hez. Az egészségügyhöz vagy a nyugdíjrendszerhez például. Ilyenkor az emberek megszo­rításoktól tartanak. loggal?- Nem. Az egészségügyi rend­szer átalakításának a lényege, hogy valóságos biztosítási jogvi­szony jön létre. Ugyanolyan mó­don biztosítottak leszünk, aho­„Amint látják, üres a páncél- szekrényem, nincs titkos kormányprog­ram benne." gyan biztosítási elven működi a lakásbiztosításunk vagy élei biztosításunk. Nagyon világo lesz, hogy szolgáltatást vásárt lünk, és nem intézményt finar szírozunk. Végre küzdeni főt nak értünk, biztosítottakén Mondok egy példát Pest megye bői. Tb-finanszírozás mellett eg orvoscsoport átvette az üzeme tetését a budaörsi városi remit lőnek és kórháznak. És mi tői tént három év alatt? A tb pénzt bői nemcsak az orvosok, nővt rek jövedelme nőtt, hanem mt radt pénz beruházásra is. Eg) és kétágyas kórtermeket talál tunk ott. Elégedett az orvos, mi közben itt tilos a hálapénz, élt gedett a nővér, elégedett a hetet- De a többség ellenezte a kórházprivatizációt.- Ez nem magánosítás. Az in tézmény megmaradt önkot mányzati tulajdonban, az üze meltetés jogát vették át az ott dől gozó nővérek és orvosok. Saját juknak érzik az intézményt, é látszik, hogy igényes szolgálta tást akarnak nyújtani: reggel 7 kor kezdik a rendelést, és ha vat beteg, akkor még este 9-kor i dolgoznak. Márpedig ez nem rit ka, hiszen a környéken híre vat az egynapos sebészetnek.- Számítógépes naplójának legutóbbi bejegyzései a család legbelső ügyeiről is szólnak. Nem engedi túl közel a közvé­leményt a magánéletéhez?- Szerintem nem. Az perszi kiderül, hogy ez az ember éppel úgy él, mint mások, de nekem 1 megvan az a határvonalam amely mögött már kizárólag ; családom van.- Gyerekeinek a rendszeres jellemzése nem a privát szfért része inkább?- A blog egy nyilvános magán napló. Nem látom ennek semmi féle veszélyét, kockázatát. / családban megbeszéljük a bloj tartalmát, nem a papa dön el mindent. Természetesen nen írok le mindent. Az én gyerme keimnek is vannak olyan tör ténetei, amelyek nen tartoznak másra

Next

/
Thumbnails
Contents