Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-04 / 30. szám
i KULTÚRA 2005. FEBRUÁR 4., SZOMBAT Új karnagy a 35 éves zenekar élén Mindössze hétéves volt és nem sokat tudhatott a zenei életről Csurgó Tamás, amikor Salgótarjánban Virág László vezetésével megalakult a szimfonikus zenekar. Kisgyermekként aligha sejthette, hogy harmincöt év múlva - számos rangos, tapasztalt muzsikust, Róna Frigyest, Deák Andrást, Horti Gábort, Torják Vilmost, Kökényessy Zoltánt követően - ő áll majd a jubiláló szimfonikusok élén. Szakmai előéletéről, eddigi benyomásairól, terveiről beszélgettünk a 2005 októbere óta itt dolgozó karmesterrel.- Budapesti születésű vagyok, aztán Győrben éltünk, majd a zeneakadémiai tanulmányaim újra a fővárosba szólítottak. Első diplomámat kürtművészként 1987-ben kaptam, 2001-ben pedig karmesteri diplomát is megszereztem. Főfoglalkozású muzsikusként tagja vagyok a MÁV szimfonikusoknak, az utóbbi években a művészeti titkári funkciót is betöltöttem. 2000-től egy főiskolai, egyetemi együttes karnagya, illetve művéfelléptem Miskolcon, Pécsett és Győrben is, meghívottként, illetve beugróként dolgoztam együtt a BM zenekarra], a Matáv szimfonikusokkal sőt a Fesztiválzenekarral is. Néhány éve Gödöllőn élek, feleségemmel, Miklós Ágnessel - aki egyébként mihálygergei, illetve salgótarjáni származású és az operaházban dolgozik brácsaművészként - vállaltuk az ingázást, a két gyermek -17 éves fiunk és ló éves leányunk - helyben végzi a Csurgó Tamás (jobbról): Szeretném, ha a befektetett munkánk szélesebb körben kamatozna szetí vezetője is vagyok. Ezen kívül középiskolát - mondta mintegy is sok helyütt vezényeltem már, bemutatkozásul Csurgó Tamás. Indiában, Egyiptomban dirigál- - Hogyan került Salgótarjánba tam a vasutasokat, itthon pedig és mi motiválta az elhatározását?- Véletlen folytán - feleségem említett tarjám kapcsolatai révén - szereztem tudomást a pályázatról, amely végül is sikerrel járt számomra. A motiváció sokrétű volt. Mindenekelőtt szakmai kihívásnak tartottam, szerettem volna kipróbálni magam egy folyamatosan működő zenekar irányításában. Az előző karnagyot, Kökényessy Zoltánt )ó\ ismertem, s általa egy kicsit a zenekart is. Sőt néhány próbát is vezettem helyette. Nem voltak tehát teljesen idegenek a körülmények sem. Mindezek alapján gondoltam úgy, hogy belevágok...- Milyen benyomások érték, milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt néhány hónap során?- Kollégáim, muzsikustársaim jól fogadtak, úgy érzem sikerült jó kontaktust teremteni a zenekarral. Pedig az eltelt időszak nem volt könnyű számomra, hiszen már egy meghatározott programhoz, anyagi feltételrendszerhez kellett alkalmazkodnom.- Tehát minden rendben van?- A lényeget tekintve igen, de mélyebb önvizsgálattal, némi önkritikával más, fontos tanulságokra is rájöttem. Talán nem tudtam elég gyorsan adaptálni a helyi viszonyokat, érdekeket. Rá kellett jönnöm, hogy a fontolva haladás eredményesebbnek bizonyul, mint a radikális változtatás. Valójában itt, e rövid idő alatt ismertem fel a kompromisszumok szerepét.- Hallhatnánk erről részletesebben, konkrétabban is?- Nekem volt egyfajta képem arról, hogy egy városi zenekarnak milyen szisztémában kell működnie. Viszont nem ismertem a helyi viszonyokat és értelemszerűen Az új karnagy próbát vezényel a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskolában hátrányban voltam a zenekari tagokkal szemben, akik az elmúlt évek, esetleg évtizedek során sok mindent megéltek, megtapasztaltak. Volt részük rengeteg szép élményben, sikerben, de kudarcban is. Az utóbbiak alapján esetenként pesszimista véleményeket is megfogalmaznak. Azt e rövid idő alatt is észrevettem, hogy az önkormányzat igencsak jó gazdája a zenekarnak, igyekszik minden alap- feltételt biztosítani. Ugyanezt mondhatom el a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskoláról is, amelynek keretében működik a zenekar. Mind a fenntartó, mind a működtető, mind pedig a zenekari tagság megérdemelné, hogy a város egésze sokkal inkább magáénak tudja az együttest. Ne legyen csupán néhány zeneértő, -szerető ember szívügye!- De ugye nem adja fel?!- Szó sincs róla. Mint mondottam, alapvetően jól érzem magam és bízom benne, hogy az első évad Végén, amikor kölcsönösen áttekintjük a közös tevékenységünket, szerződést is tudunk kötni. Úgy állapodtunk meg, hogy május végéig úgymond próbaidősként végzem a munkám. Feladatokban, teendőkben, tervekben pedig nincs hiány.- Milyen teendők várnak a zenekarra a közeljövőben?- Művészetileg nagyon fontos esztendő a 2006-os. Három évforduló is meghatározza a tevékenységünket. 35 évvel ezelőtt alakult meg a zenekar, s e tekintélyt parancsoló három és fél évtizedről méltóképpen kell megemlékeznünk. A jubileumi hangversenyünket őszre tervezzük. A másik két évforduló a nemzetközi, illetve a magyar zeneirodalom két klasszikusához, nagy alakjához fűződik. Egyrészt Mozart-év az idei, - a salzburgi zseni 250 évvel ezelőtt látott napvilágot - másrészt a mi büszkeségünk, a 125 éve született Bartók Béla munkássága is az érdeklődés homlokterébe kerül. Ennek megfelelően a tavaszi ifjúsági hangversenyünket Mozart jegyében tartjuk meg, az évadzáró koncert pedig a két jubiláns életművéhez kapcsolódik. Terveink megvalósítását azonban értelemszerűen befolyásolja a József Attila Művelődési Központ átépítése.- És amennyiben otthonra talál itt, hosszabb távon mit szeretne elérni a zenekarral?- Erről részben már beszéltem. Tehát az a vágyam, hogy a befektetett munka jobban kamatozzon Salgótarján kulturális és szellemi életének egészében, illetve a város, sőt a megye határain kívül is. Szeretném, ha a zenekar a régió egyik jelentős művészeti együttese lenne, amelyik egyebek között rendszeresen szerepel a nógrádi városokban, nagyobb településeken és a szomszédos Szlovákiában is. Jó példa erre a karácsonyi füleki koncertünk, amely megerősítette, hogy van igény a m'vós muzsikára.- Köszönöm az interjút és kívánom, hogy sikerrel valósítsa meg elképzeléseit! m Csongrády Béla Újra itt van a filmszemle Harminchetedik a sorban, de mégis egyedi és egyedüli a mostani filmszemle, és talán mondani sem kell, hogy miért, és hogy mi adja súlyos pikantériáját. Mert hát Oscar-díjas rendezőnk, Szabó („Redl”) István - mint ő maga hangoztatta, néhány filmjében, de főleg a Redl ezredesben önéletrajzi elemek is akadnak bőven - ügynökmúltjának időzített - vagy nem időzített, de egyértelműen úgy ható - leleplezése végig ott lappang a háttérben, és divatos szóhasználattal tematizálja a „filmes közbeszédet”. De spongyát rá, most foglalkozzunk csak a szakmával, magával a szemlével. Megérdemli. Hivatalosan a január 31-i ünnepélyes megnyitóval kezdődött a kongresszusi központban, ahol életműdíjakat adtak át - sajnos színésznagyságunknak, a napokkal ezelőtt elhunyt Agárdy Gábornak már csak posztumusz - Dargay Attilának, György Istvánnak, Szalontai Árpádnénak és levetítették Szabó István legújabb alkotását, a Rokonokat. Persze előtte nem maradt el a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriuma elnökének, Grünwalsky Ferencnek röpke értékelése a 2005- ös év hazai filméletéről. Az európai trendekkel ellentétben nálunk nem csökkent a nézőszám, hanem emelkedett, azaz 1,2 millióról 1,5 millióra nőtt a magyar filmek látogatóinak száma, állapította meg, és úgy értékelte, ígéretüket beváltották, az akadályozó nehézségek ellenére is a magyar film újjászületését ünnepelhetjük. (Magának a filmszemlének a költségvetése 150 millió Ft, mely megegyezik a korábbi évek összegével, de hát a reálérték ugye...) Rekordszámú alkotással - mintegy 400-zal - jelentkeztek a régi és kezdő alkotók, az előzsű37*Magyar Filmszemle * AMItnir* Itctnm rizés végül is 103-at engedett a szemle műsorába, 24 nagyjáték- filmet, 28 kísérleti és kisjátékfilmet, 39 dokumentum és 12 tudományos-ismeretterjesztő alkotást. A vetítéseket a Mamutban, az Urániában, és a Millenáris parkban lehet igen kedvező áron megtekinteni, egészen február 7- ig. A nagyjátékfilmeket - melyek között több külföldi alkotás is szerepel - öttagú nemzetközi zsűri bírálja el és idén sem tétlenkedik a már nyolcadszor „bevetett” diákzsűri, mely helyzetükből adódó speciális szemszögből értékeli, főleg a fiatal és elsőfilmes alkotók műveit. Számos, a filmesszakmával összefüggő rendezvény tarkítja a programot, például kerekasztal-be- szélgetések, fórumok, közönség- találkozók, színészportré- és egyéb kiállítások, egyszóval a bőség zavara fogadja az időmilliomosokat, akik délelőttől késő estig vadászhatnak az ízlésüknek megfelelő témákban. És hogy milyen kicsi a világ, és mekkora az érdeklődés még vidékről is, egy kis személyes adalék: e sorok írója eddigi két délutáni portyáján több földijével is találkozott, mind az Urániában, mind a Mamutban. Ez is nagy öröm volt, de egy másik találkozás, egy tágabb értelemben vett „földivel”, a München mellett, a Tegernsee-nél 30 éve élő egykori disszidens rockzenész, Mándoki („Dzsingisz Kán ”) Lászlóval - ugye emlékeznek még az általa már csak pironkodva emlegetett, de őt a reflektorfénybe katapultáló világslágerre - talán még maradandóbb benyomást keltett. Mivel az életét bemutató dokumentumfilm vetítése utáni érdeklődés és a másnap korán induló repülőgép csak pár perces csevelyt engedett, a mára már zenei producer Mándoki szívesen látja újságunkat - nyugodtan mondhatom vízparti fekvése miatt páratlan stúdiójában - egy látogatásra, beszélgetésre. Vigyázz Laci, egykori müncheniként és gyakorta visszalátogatóként szavadon foglak! ■ Márton (Satis) István Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Már megint a subaszőnyegbe locsoltad a hajnövesztőt?”. Szerencsés nyertesünk: Meszes László Bátonyterenye, Forrás út 35. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb február 9-ig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! TÜZES TÁNCOT HEVESEN JÁR-L z Hr K ROJTOS TÖRLŐRUHA NYÉLEN T An T L o G o p SOVÁNY LÓ S ¥ LÓCSEMEGE ¥T ▼ ft~ b HÚSEVŐ VADÁLLAT X ÁSZÉN VEGYJELE AJ MUNKÁT SZÉTzúdít £ fíp 0 £ L ¥ RÁTART1SÁG JLlbK ELŐTAG: KETTŐS 7f / ui s k' G e TÉLI CSAPADÉK //- O' r ABÓR VEGYJELE % ¥ A- i Vz iC MILLL LITER, RÖV. 'fo L KÚTBA HAJIT 1 h •J A VÖLGY IRÁNYÁBA NÉPIESEN Ele T o (2
