Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-03 / 29. szám

2006. FEBRUAR 3., PENTEK 3 NÓGRDÁD MEGYE Fehér hollót könnyebb találni... (Folytatás az 1. oldalról) Bódi /Ó2se/harminckét évesen rója élete keserves köreit, kis családja és a lehetséges munka­adói között. Egyik térde baleset­ben pár éve szétroncsolódott, merev, azóta - mint mondja - minden megváltozott körülötte. Nem tudja tisztességesen ellátni a családot, felesége lépett elő családfenntartónak, mert ő azért többet keres a minimálbér­nél. Két fiuk iskolás, nagyon kel­lene a pénz.- Csak én nem kellek - mond­ja, s megremeg a szája. - Sehol. Portásnak sem vesznek fel, mert ma már mindenhol biztonsági őrt alkalmaznak - panaszolja a férfi, akit pár éve „leszázaléko- lás” során irodai munkára alkal­masnak találtak, csak az irodát nem leli... Hallotta viszont, hogy Ka- rancsságon működik olyan fog­lalkoztató, ahol csökkent mun­kaképességűeket foglalkoztat­nak. Szívesen vállalná az oda­utazást, de tudomása szerint most teljes ott a létszám. Ezt erősítette meg Tóth Tiha­mér, a település polgármestere is, a faluvezető elmondta: jelen­leg mintegy ötvenen, teljesít­ménybérezésben dolgoznak az önkormányzat által, a munka­ügyi központ támogatásával lé­tesített kis üzemben, amely a múlt év novemberében múlt egyéves. Helybelieket és kör­nyékbelieket foglalkoztatnak, a papíralapú termékeket kézzel állítják elő, s bizony a tapaszta­latok szerint szívesen vállalná­nak itt többen is munkát. Hollókőn már jó néhány éve működik egy, a karancsságinál kisebb foglalkoztató, ahol jelen­leg tizenhat megváltozott mun­kaképességű szerezhet jövedel­met. Salgótarjánban és Nem­űben is vannak hasonló kis cé­gek. Több kellene azonban, sőt, az integrált foglalkoztatás len­ne jó. így látja ezt Uramecz Já­nos, a Mozgáskorlátozottak Egy­mást Segítők Egyesületének ve­zetője is. A meglévő lehetőségek ellené­re tapasztalatai szerint is köny- nyebb itt fehér hollót, mint mun­kát találni például egy mozgásá­ban korlátozott valakinek. Hogy mennyiben használják ki Nógrádban a megváltozott munkaképességűek foglalkoz­tatásához igénybe vehető for­rást, lehetőségeket, arról a Nóg- rád Megyei Munkaügyi Köz­pont tájékoztatta lapunkat: eszerint tavaly a rehabilitációs alaprész Nógrád megyei kerete 35 888 000 forint volt, ezt mun­kahely létesítésére, valamint a termelő, szolgáltató létesítmé­nyek átalakítására lehetett fel­használni. Tizenegy pályázó összesen 47 millió forint vissza nem térítendő támogatást igé­nyelt huszonnyolc fő számára munkahely létesítéséhez és nyolc munkavállaló esetében to­vábbfoglalkoztatásához. A mun­kaügyi központ hét munkálta­tónál a megváltozott munkaké­pességűek köréből huszonegy fő munkahelyének létesítését és nyolc munkavállaló továbbfog­lalkoztatását tette lehetővé a tá­mogatás odaítélésével. A szóban forgó réteghez tar­tozó álláskeresők munkaerő-pi­aci esélyeit több más módon is igyekszik növelni a megyei munkaügyi szervezet. A foglal­koztatásukhoz nyújtandó támo­gatási feltételek idén januártól az igazságosság, a visszaélések megelőzése érdekében módo­sultak. Előzetesben a lángvágós betörők bűnügy Börtönben szerzett szakmunkás-bizonyítványt az elkövető A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság (NMRFK) és a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság (GYMSMRFK) példaértékű együttműködésének ered­ményeként sikerült elfogni a páncélszekrényfeltörés- sorozat gyanúsítottjait - mondta dr. Szabadfi Árpád dandártábornok, a GYMSMRFK főkapitánya a mina­pi sajtótájékoztatón Győrben. Az úgynevezett lángvá­gós módszerrel dolgozó négytagú bandát január 30- án fogták el a két főkapitányság nyomozói. Hegedűs Erzsébet Győr/Salgótarján. Dr. Szabadfi Árpád győri főkapitány el­mondta: húsz éve nem történt ilyen módszerrel elkövetett so­rozatbűnügy az országban, fel­derítése szakmailag is nagy ki­hívást jelentett a rendőröknek. Az NMRFK szakemberei orosz­lánrészt vállaltak ebben a fel­derítő munkában, a koordináló szerepet a győri rendőrök vé­gezték. A részietekről dr. Bán­halmi Zsolt alezredes, a GYMSMRFK bűnügyi osztály- vezetője számolt be.- 2005. július 20-tól nagyobb értékre elkövetett lopássorozat miatt folytattunk nyomozást is­meretlen tettesek ellen, akik megyénkben 6 településen kö­vettek el betörést: több postahi­vatal épületébe hatoltak be és az ott található páncélszekrény zárszerkezetét lángvágóval körbevágva nyitották ki és az abban található készpénzt el­vitték. Ezzel a módszerrel 2005. július 20-2006. január 21. között további 8 megye te­rületén posta- és polgármeste­ri hivatalok, valamint takarék- szövetkezetek sérelmére össze­sen 20 betörés történt hét végi napokon az éjszaki órákban. Az elmúlt fél évben lopással 16 millió 400 ezer forint, rongá­lással pedig több milliós kár keletkezett.- Nógrád megyében tavaly november elején a szügyi pos­tát, idén januárban pedig a nő- tincsi takarékszövetkezetet lá­togatták meg az elkövetők - vet­te át a szót Némedi Gábor alez­redes, az NMRFK bűnügyi osz­tályának vezetője. - A két helyszínről több mint három­millió forint készpénzt, telefon- kártyákat, sorsjegyeket vittek el. A nyomozás során megálla­pítottuk, hogy Szabolcs megyé­ből indultak akcióba, szabályos ütemtervet készítettek, mikor merre mennek tovább. Az in­formációk alapján valószínűsít­hető volt, hogy január 28. és 30- a között újra Győr környékén követnek el bűncselekményt. Az elkövetők elfogására a két főkapitányság nyomozóinak bevonásával akciót szerveztek: január 30-án 4.55 órakor Győr területén a 83-as főútvonal Ml- es autópálya Budapest irányá­ba vezető felhajtóján négy sze­mélyt fogtak el. A ruházatuk átvizsgálás során 586 ezer fo­rint készpénz került elő, vala­mint a nagy teljesítményű Sko­da Octavia csomagtartójában lángvágót, rövid hatótávolságú kommunikációs berendezést, száz doboz különböző márkájú cigarettát, valamint 18 kilo­gramm fémpénzt találtak, ame­lyet a rábapordányi postahiva­talból vittek el.- Nógrádból hatan vettünk részt az akcióban - mondta Gecser Zoltán főtörzszászlós, az NMRFK bűnügyi osztály va­gyonvédelmi vonal vezetője. - Az elkövetők két lakást tartot­tak fenn Budapesten, de nem voltak oda bejelentve: úgyne­vezett konspirált lakásnak használták. Ott tartották a be­töréshez szükséges eszközö­ket, a ruhákat, egy-egy bűncse­lekmény elkövetése után itt le­pakoltak, átöltöztek, csak a lo­pott pénzt vitték magukkal. Gyakran cserélgették az autó­kat is. Az akcióban elfogott Á. Sán­dor 39 éves, B. Ferenc 37 éves budapesti lakosok, valamint L. Sándor 37 éves aranyosapáti és H. Lajos 30 éves tiszaadonyi - Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei - lakosok valamennyien büntetett előéletűek. Ez idáig összesen 33 esetben voltak büntetve és összesen 23 év 6 hónap szabadságvesztést töl­töttek le a fenti módszerrel el­követett és más vagyonelleni bűncselekmények miatt. A bi­zonyítékok alapján 13 postahi­vatal, négy polgármesteri hiva­tal, négy takarékszövetkezet megkárosítása írható eddig számlájukra, amelyet nyolc megye területén követtek el. Az ügy pikantériája, hogy a gya­núsítottak egyike éppen a bör­tönévek alatt szerezte meg a lángvágószakmunkás-bizo- nyítvány. Előzetes letartóztatásuk mel­lett üzletszerűen, bűnszövet­ségben elkövetett lopássorozat megalapozott gyanúja miatt fo­lyik ellenük az eljárás, amely­nek büntetési tétele 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés. RÓLUNK SZÓL Választás, másképpen Juhász Anita KÉT HÓNAP MÉG ELÉG TÁVOLINAK TŰNHET, de mégis gyorsan el fog­nak telni a napok. Élhetünk majd a demokrácia adta jogunkkal és me­hetünk voksolni vagy maradhatunk otthon, aztán majd dühönghetünk vagy örülhetünk az általunk meg nem szavazott szimpatikus vagy ke­vésbé szimpatikus párt hatalomra kerülése okán. NEM MINDIG SZAVAZHATOTT A NÉP, sőt, a nők nagyon sokáig nem is szavazhattak. Manapság már csak a 18-at kell betöltenünk és mehetünk voksolni. (Persze vannak azért egyéb akadályok, amelyek például a bün­tetés-végrehajtási intézetek lakóira is vonatkoznak.) Először még lelkes az ember, úgy gondolja, hogy az ő vállán is felelősség van, hiszen egy szavazaton olykor emberéletek múltak. A mostani választások azért nem ennyire komoly horderővel bírnak, egy szavazaton aligha múlnak majd sorsok. Mégis, ha már jogunk van valamihez, akkor éljünk vele. Szabad ember, szabad országban azt csinál, amit szabad - szavazni nem­hogy szabad, de azért kellene is. VISZONT, MENNYI PÉNZT MEG LEHETNE AZZAL SPÓROLNI, ha nem a nép menne el választani, hanem az éppen aktuális jelöltek kiállnának a város vagy falu egyik legszembetűnőbb pontjára, terére és megküz- denének egymással. Mint anno, több ezer évvel ezelőtt. Nem városokért, országokért folyna a harc, csupán csak posztokért egy-egy aktuális te­lepülésen. Nem kellene szemet szemért, fogat fogért harc, csak egy kis szórakoztató küzdelem, ahol a nép tapsolna, őrjöngene, akár a római Colosseum falain belül, úgy 3000 évvel ezelőtt. Aki a végén a legnagyobb tapsot kapná, az lehetne majd a polgármester, a többiek pedig az önkor­mányzati képviselők. A harc előtt zajlana ugyanúgy a kampány, de már nem kellene azt a sok választási cédulát legyártani, vesződni vele és mil­liókat kiadni érte. Persze, jó pár embernek nem lenne akkor munkája, ez is egy szempont. Viszont, sajnos sokan már évek óta nem járnak sza­vazni, azt mondják, hogy őket nem érdekli, hogy ki kormányozza az or­szágot, ki a település vezetője. Mégis, sokuk dühöng a ciklus alatt és hangoztatja, hogy változás kellene. Biztosan Önök közül is sokan gon­dolják most ugyanezt Én, nem panaszkodom... Vármondák Edit nénivel M. J. Salgótarján. Február 4ún, szomba­ton 10 órai kezdettel tartják meg a Balassi Bálint Megyei Könyvtár gyermekkönyvtári részlegén az Edit néni könyvespolca című ren­dezvénysorozat újabb részét Ezút­tal nógrádi vármondák, regék, le­gendák címmel. A szervezők és Edit néni, Patakiné Kemer Edit elő­adóművész szeretettel várnak minden olyan érdeklődő gyerme­ket, aki szereti a meséket, a kézműveskedést, alkotást, s a szombat délelőttöt egy jó társaság­ban, kellemes környezetben sze­retné tölteni. A programsorozat el­ső része tavaly tavasszal kezdődött a könyvtárban. Kezdetben csök­kentlátó gyermekek bevonásával szervezték az összejöveteleket, majd folyamatosan bővült a részt­vevők köre. Ma már a gyengén lá­tó, hátrányos helyzetű, egészséges és ép tanulók együtt hallgatják az értékes irodalmi műveket, azután kézműves-foglalkozás keretében, az irodalmi műhöz kapcsolódó il­lusztrációkat készítenek. Az elké­szült munkákból - a gyerekek közreműködésével - kiállítás nyílt a gyermekkönyvtárban. A rendezvénysorozat a múlt ősszel újraindult, a Vertich Szín­pad Stúdió diákjainak közremű­ködése tovább színesítette a dél- előttöket. A Fogyatékos Gyermekek, Ta­nulók Felzárkóztatásáért Orszá­gos Közalapítvány támogatásával 2006 első fél évében 10 foglalko­zás lebonyolítására van lehetőség. A tervezett program szerint a gye­rekek palóc meséket, balladákat is hallgathatnak. Megelevened­nek a kortárs magyar gyermek- irodalom jeles képviselőinek hő­sei, felelevenítenek farsangi és húsvéti népszokásokat. A foglalkozások sajátosságá­nak megfelelően a felolvasások­hoz zene is kapcsolódik, ebben az évben többek között a Dűvő, a Gymes, a Kecskés együttes, a Ka­láka, a Szélkiáltó és Szvorák Kata­lin dalait, zenéit (felvételről) hall­gathatják a gyerekek. A felsőoktatási továbbtanulásról tartott fórumot Sándor Klára, a Szegedi Egyetem oktatója tegnap a salgótarjáni J. L. Seagull Szakképző Iskolában. Az egykori salgótarjáni középiskolás diák beszámolt a bolognai folyamatról, a felsőoktatás átalakulásáról, a kétszintű érettségiről és a felvételi többlet­pontokról, de az érdeklődők azt is megtudhatták, milyen szempontok alapján döntsenek egy-egy intézmény mellett. FELSŐOKTATÁSI FÓRUM Fejlesztésre kevesebb jut Bánta. Fejlesztésre keveset fordít­hat idén a helyi önkormányzat. Bár a költségvetést nem forráshi­ánnyal tervezik, az óvoda és az is­kola működtetésére a csökkenő gyereklétszám miatt évről évre többet kell költeni. Ebben az év­ben a polgármesteri hivatal épü­letének tavaly elmaradt akadály- mentesítését szeretnék elvégezni. Másrészt pihenőpark kialakítását tervezik a település központi ré­szén, azon a területen, amit az ön- kormányzat a múlt évben megvá­sárolt. Minderről közmeghallga­táson Hadik József polgármester tájékoztatta a jelenlévőket Szólt a 2005-ös munkáról is, többek közt a bekötőút aszfaltozásáról, a csa­padékvíz-elvezetésről, valamint a kultúrterem felújításáról. A hoz­zászólók a Csókás út állapotának rendezését, téli, csapadékos idő­szakban a rászorulók ingatlana előtti takaríttatás szükségességét vetették fel. A Bárnai Asszonyok és Barátok Egyesületének vezetője a szerve­ződés segítségét ajánlotta fel a park kialakításához. Szóba került az iskolával kapcsolatos növekvő önkormányzati kiadások, illetve a csökkenő iskolai gyerekszám közötti összefüggés. Nem csekély ugyanis azok aránya, akik elvi­szik a faluból más, főleg salgótar­jáni iskolába a gyereküket, sőt, be is jelentkeznek a városba a szü­lők. Ezek következtében nem ke­vés pénztől esik el az önkormány­zat. Ezért hangzott el a javaslat: beiskolázás előtti időszakban ér­demes volna leülni a falu- és az is­kolavezetésnek az első osztályba lépők szüleivel, tisztázni, miért íratják be más iskolába csemetéi­ket a bárnaiak, s hogyan lehetne ezen másítani. Nagy a munkanélküliség? VÁLTOZTATUNK? Becsó Zsolt a változtatás embere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents