Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-24 / 47. szám
2006. FEBRUÁR 24., PENTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Fogadóóra Rétság. Demus Iván, az MSZP országgyűlési képviselője február 24-én, pénteken kilenc órától délután egyig fogadónapot tart a városházán. Téma: a Karancs-Medves vidék Salgótarján-Somoskőújfalu. a Nógrádi Mecénás Alapítvány és a Bolyai János Gimnázium támogatásával „A Karancs-Medves vidék természeti, társadalmi, és kulturális értékei” címmel folytatódik a Somosi Környezetnevelési Központ és a somosi óvoda közös előadás-sorozata. Következő rendezvényüket március 4- én, szombaton este hat órától tartják a Somoskőújfalui óvoda tornaszobájában, ahol Prakfalvi Péter geológus tart előadást. Fókuszban a bioüzemanyagok (Folytatás az 1. oldalról) Ezek között említette az Environmental Institute (Kos, Szlovákia) bioüzemanyag-előál- lítását, a Nógrád Volán Zrt. (Salgótarján) bioüzemanyaggal kapcsolatos kutatások indítását és a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. (Salgótarján) hulladék- hasznosítását célzó projektjeinek menedzselését. Felújítás és faluszépítés NÓgrádsáp. Számos pályázat benyújtásával kívánja a település önkormányzata fejleszteni meglévő intézményeit. A többfunkciós egészségház ablakait korszerű műanyag nyílászárókra kívánják cserélni, amelyet részben területfejlesztési pénzből, részben saját erőből szeretnének megvalósítani. A beruházás költsége 1,2 millió forint. Szintén a területfejlesztéshez nyújtottak be pályázatot a ravatalozó felújítására, ahol nyílászárók cseréjét és egy faszerkezetes előtető építését tervezik. A kilencmilliós beruházás 70 százalékát pályázati pénzből, a fennmaradó összeget pedig saját forrásból szeretnék pótolni. A terveik között szerepel a jelenlegi óvoda külső homlokzatának felújítása is. A falu közepén lévő intézmény egykor kastély volt, a jelenlegi önkormányzati hivatal épülete pedig a cselédház. Ez is jól mutatja a település szemléletét, amelyet a polgármester, Pintér Bertalan úgy fogalmazott meg: „úgy szolgáljuk a jövő fiatalságát, ahogyan annak idején a cselédek az uraságokat”. Az épület azonban a hosszú évek alatt - főként a külső vakolásnak köszönhetően - elveszítette kastélyjellegét. A település vezetése, arra törekedve, hogy a faluképbe megfelelően illeszkedjen, az épület vakolatának mielőbbi újraszínezését tervezi. Kistérség beszélgetésen Salgótarján. Folytatódik a kistérségi beszélgetések című sorozat, melynek keretében a salgótarjáni kistérségről lesz szó február 27-én hétfőn 10 órától a Balassi Bálint Megyei Könyvtár földszinti előadótermében tartandó rendezvényen, melyet a Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet szervez. A szakmai párbeszéd meghívott vendége Oláh Péter, a Salgótarján Kistérség Többcélú Társulás vezetője lesz. Túl az első féléven Lucfalva. A Hibó Tamás Művészeti Iskola helyi zenei tagozata igen eredményes első féléve után folytatja munkáját. Megtartották már az első hangszeres bemutatójukat, melyen a tanulók szintetizátoron mutattak be komolyzenei és könnyűzenei darabokat. Kórusuk a múlt év szeptembere, vagyis az indulás óta többször fellépett Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban tartott rendezvényeken, szerepelt a Beszterce- lakótelepi Általános Iskolában, de Szlovákiában is bemutatkozott. Ezenkívül Nagykeresztú- ron, s természetesen Lucfalván, a helyi eseményeken is láthat- ták-hallhatták a növendékeket. A legutóbbi fellépésük a népjóléti központban február 21- én volt, a következő pedig a lucfalvai jótékonysági bálon, március 4-én lesz. Tanulók és tanáruk lelkesen készülnek az év további feladataira, így például a társaséneklési versenyre, s egy májusi szólóénekes- és kórusbemutatóra. RÓLUNK SZÓL Úton? Útfélén! Csörgő Balázs A TÉMA SZERINTEM MAGA A LERÁGOTT CSONT, de ahogy a kutya nem engedi el a csontját, a dühödt autós sem nyugszik bele az utak állapotába. Pedig megszokhatnánk már, hogy minden tavasszal ez van. Számolatlanul szaporodnak az úton a lyukak és napról napra nagyobbakat szlalomozunk közöttük. Tönkremegy ebben ember és „gép” egyaránt. csak azt nem értem miért. És most nem elsősorban arra gondolok, hogy a benzin árába épített „útdíj” nem jut el azokhoz akiknek ebből utat kellene fenntartani/építeni. Ez egy szomorú dolog, az viszont még elkeserítőbb, hogy egészen egyszerűen nem tudunk utakat építeni. A néhány éve átadott „négysávoson” ugyanúgy megtalálhatóak a kátyúk, mint a huszonéves salgótarjáni „új úton”. És hogy egy sokkal frissebb példát is mondjak: a huszonkettes úton az ősszel építettek forgalom lassító „járdaszigeteket”. Ezzel még egyet is értenék, az elhelyezésükkel, kialakításukkal azonban nem (Kishartyánban például kanyar és kereszteződés mellé sikerült építeni egyet-egyet). Azóta a nógrádmegyeri elágazóban több az anyagi káros baleset mint korábban bármikor. Mindez valószínűleg még fokozódni is fog, hiszen szó szerint kezd eltűnni az újraaszfaltozott útszakasz a járdaszigetek mellől. Lábfejnyi gödrök, rögnyi aszfaltdarabok, szétmálló út, így lehetne most a helyzetet jellemezni. Ezt én már nem is nevezném útnak, csak olyan útfélének. nem vagyok szakember és nem vagyok hivatott megállapítani, hogy például az említett esetben miért hullik szét az út - ami a járdaszigetek megjelenése előtt közel sem volt any- nyira ramaty - azt viszont tudom, hogy az útépítésnek is megvannak a feltételei, szakmai fogásai. Lehet hogy ezeket kellene figyelembe venni, vagy csak szimplán azoknak kellene ezt csinálni, akik értenek is hozzá. Már ha Magyarországon vannak ilyenek. Ha vannak, kérem jelentkezzenek, mert itt az idő, hogy bizonyítsanak... Visszatérés a múltba Igazi hollókői hangulatot varázsoltak a Palóc Múzeumba Csütörtökön Környey Alice előadóművész, illetve a Hollókői Hagyományőrző Egyesület hamisítatlan hollókői hangulatot teremtett a Palóc Múzeum földszintjén és emeletén megrendezett, az 1987 óta a világ- örökség részeként számon tartott Cserhát-völgyi szépséges falut megörökítő tárlaton. Szabó Andrea Balassagyarmat. Dr. Matits Ferenc, a múzeum megbízott igazgatója bensőséges köszöntőszavait követően Szabó Csaba, Hollókő polgármestere szólt a nagyszámú vendégsereghez: - Évente több tízezer turista látogatja meg községünket, ami azt jelenti: az értékeket mások is felismerik, nemcsak a helyiek. Állami támogatások híján a kissé magára maradt falu komoly küzdelmet folytat műemlékei és néphagyományai megőrzéséért - mondta a falu első embere. Dr. Kovács Dezső, a gödöllői Szent István Egyetem docense a szépség, az arányosság, az aranymetszés szabályait betartó építkezés, a harmónia falvaként aposztrofálta Hollókőt. A szakember aggályait sem rejtette véka alá: a külső érdekekkel szemben a helyiek nem egyszer háttérbe szorulnak, az ófalu holt faluvá vált, harminc év alatt a község elvesztette népessége felét. - Feszítő gond a turizmus nyomása, a fiatalok elvándorlása. Hollókő csakis a múlt örökségének továbbvitelével tud megmaradni e globalizált világban, s talán még nem késő az idősek felhalmozott tapasztalatait átörökíteni a fiatalokra - fejtegette dr. Kovács Dezső. A kiállítás rendezője, dr. Lengyel Ágnes főmuzeológus értően mutatta be a nagyszabású tárlatot. Horváth Endre, a világhírű grafikusművész fotói, a debreceni Szilágyi Imre tusrajzai, Dési Huber István, Jánossy Ferenc, Feledy Gyula, Réti Zoltán festményei és az iparművészeti munkák egyaránt varázslatosan örökítik meg a sajátos atmoszférájú palóc falvacskát. Az emeleten Hollókő története elevenedik meg a 17. századtól az első vüágháborúig. Megjelennek azok a változások, melyek az önellátó falut az iparosodás útjára sodorták, s fotókon keresztül a turizmus jelenségei is feltárulnak a vendégek előtt. Csodálatos hollókői viseletekben, fafaragásokban gyönyörködhetnek a Palóc Múzeumba látogatók az augusztus 31-ig megtekinthető, párját ritkító kiállításon. A kiállítás sokakat vonzott már a megnyitó napján is Családcentrikus szem e et a szülészeten (Folytatás az 1. oldalról) hogy megtudja: hogyan kell viselkedni majd a szülés alatt. Szerencsére a rekonstrukció folyamán négy egyágyas szülőszobát tudtunk kialakítani, ezáltal a családokat el tudjuk különíteni egymástól. A szülőszobák befogadóképessége azonban véges - mondta a főorvos, majd megemlítette, hogy a kismama több okból is szülőszobára kerül. Egyrészt, amikor a terhesség eléri a 16-20-ik hetet, ugyanis itt készülnek a felvételek. A szülés közeledtével, amikor jön a fájástevékenység, akkor szintén ott történnek a felvételek. A szülés előtt a kismama a szülésznővel találkozik először. A szülőszobán többféle műszer is van. Az úgynevezett Non Stress Test, ami egy diagnosztikus műszer. Ezen kívül van még például a Cardio Topograf is.- Nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert minden szülőágyhoz külön monitorunk van. A műszer figyelemmel kíséri a szülés folyamatát, a fájástevékenységet és a baba szívhangját is. Az orvos ebből nagyon sok gyakorlati következtetést von le. Ha esetleg a fájástevékenység nem olyan, mint amilyennek kell lenni (mutatja a monitor), akkor egy pumpa segítségével erősítjük azt. Ha a szívhangokkal probléma van, akkor általában császármetszést végzünk. De vannak szituációk, amikor elváltozott szívhangokkal találkozunk és mégsem végzünk azonnal császármetszést. Ekkor módunk van az úgynevezett pul- zoximetria használatára, amelyből csak pár darab van az országban. A szívhangokból lehet arra következtetni, hogy a magzatnak milyen az oxi- génsaturációja. A pulzoximetria közvetlenül az oxigénsaturációt méri és egy skálán ki is írja az adatokat. Ha van egy szívhangelváltozás, ami nem olyan jellegű, hogy azonnal meg kell operálni, akkor ezzel a műszerrel ki lehet szűrni, el lehet kerülni a fölösleges császármetszéseket - tudtuk meg dr. Kis Csitári Istvántól, aki beszélt még a fájdalomcsillapításról is, amelyeknek különböző változatai vannak: intravénás injekciót, de a méhszájba vagy a gerinc közelébe is kérhetnek fájdalomcsillapítót a szülő nők. A főorvos régi vágya az úgynevezett „csendes szülőszoba”, amely nem más, mint a fájdalom- mentes szülés. A fájdalomcsillapítókat az altatóorvosok adják be, akik nem mindig érnek rá, hiszen A pásztói Nagy Orsolya és Lili nevű kislánya a családcentrikus szülészeten lehet, hogy éppen műtét van. Erre kellene egy megoldást találni, hogy valóban csendes legyen a szülőszoba. A Szent Lázár Megyei Kórház szülészetén nagyon jól képzett szülésznők vannak. Jelenleg 14- en, akik közül mindannyian elvégezték az úgynevezett HID-képzést. A vezető szülésznő pedig felsőfokú képesítéssel is rendelkezik. A foglalkozások a napokban kezdődtek a megyei kórház hatodik emeletén. A terhességi kornak megfelelő csoportok lesznek majd kialakítva. A csoportok tematikái mások. A szakemberek szeretnék, ha minél több hozzátartozó venne részt a szülésnél, hogy „a rengeteg mellébeszélés, amelyet az ember nap mint nap hall, elszánjon”.- Érdemes megnézi és átélni, hogy időnként milyen erőfeszítéseket végzünk a szülőszobán - zárta szavait a megyei kórház szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosa. A szülésre való felkészítés foglalkozásainak idő-* pontjáról a Szent Lázár Megyei Kórház szülészetén érdeklődhetnek.
