Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-23 / 46. szám
4 iésádÍélap 2006. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Az élet apró örömei „Attól, hogy jár a kezem, még beszélgetni lehet..” gyűjtött, de még a kocsi és kazalrakáshoz is értett. Nem riadt vissza a férfimunkától sem.- Képzelje el, egy alkalommal 16 kilogrammos görögdinnyét kaptam, mert én raktam meg a szekeret a leg- ügyesebben Szenográdi Ferenc Nógrádszakálban az Ipoly utcában szép rendezett, kis falusi házban a testvérével él együtt a 80 éves Gammszegi Pálné, Ilonka néni. Amikor bekopogta ttunk hozzá, a barátságos konyhát, finom sütemény illata töltötte meg. A szorgos, dolgos nagymama tortát sütött Veronka unokája 24. születésnapjára. Figyeltem, hogy a törékeny asszonyban mennyi életerő, vidámság, jókedv lakozik. Sugárzott belőle az optimizmus, a derű. Egy fél órával előtte tudta meg, hogy felkeressük. Elnézést kértünk, hogy munka közben zavarjuk meg.- Örülök, hogy itt vannak, ne zavartassák magukat azért, hogy én itt teszek-veszek. Attól, hogy jár a kezem, még beszélgetni lehet - mentett fel minket a korábbi bejelentés elmulasztó kötelezettségünk alól.- Mivel kínálhatom meg magukat, borral, pálinkával? - kérdezte később udvariasan. Munkára, gépkocsivezetésre hivatkoztunk, így üdítő került az asztalra. Miközben a torta sült, kibontakozott előttünk Ilonka néni, könnyűnek nem mondható élete.- Nagy szegénységben éltünk, heten voltunk testvérek, ma már csak ketten élünk, a beteges testvéremmel, aki itt lakik velem, én ápolom őt. Szüleimmel fakszos házban laktunk, s ki akartak lakoltatni minket. Azt mondta a jegyző, ha elmegyek hozzájuk szolgálni, a családunk a házban maradhat. Gyermekfejjel beálltam cselédnek. Később apámmal, Mezőhegyesen mezőgazdasági munkát vállaltunk. Május elsejétől, őszig ott voltunk. Válogatás nélkül minden munkát elvégeztünk. Napfelkeltétől napnyugtáig dolgoztunk. Éltük a summások életét. El sem hiszi, egy szezonban 180 alkalommal ettünk bablevest. Az volt az ebéd, a vacsora. Keményen dolgoztunk, de nem volt bennünk keserűség. A háborút nagylányként éltem meg - idézte fel az egykori éveket. A háború utáni években is komoly, kemény munka várt rá. Édesapjával bérmunkát vállaltak. Ha kellett markot szedett, szénát szénával. - A férfiakat megelőző egykori ügyessége, táplálta siker még ma is ott csillogott tekintetében. Beavatott féltve őrzött titkába.- Volt egy nagy szerelmem, a fiú itt Nógrádszakálban a határőrségen teljesített katonai szolgálatot. Szép szál legény volt. Jól táncolt, gyönyörűen énekelt, értett az udvarláshoz. A szüleim ellenezték a házasságot, így nem lett belőle semmi. Nem akartam férjhez menni. Apám azt mondogatta: Mi lesz veled, vénlány maradsz. Végül, 1957-ben bekötötték a fejem. 1971-ig, a férjem haláláig éltünk együtt. Ezt követően a 3 gyermekünket egyedül neveltem fel. Nem volt könnyű az életem, de nem panaszkodtam. Szorgalmasan dolgoztam, hogy a gyermekeimnek meglegyen a legfontosabb - emlékezett vissza. Ilonka néni dolgozott a termelőszövetkezetben, majd annak melléküzemágában, ahol autóhuzatokat készítettek, volt postás. Akin csak tudott segített. Amikor az ismerősére rádőlt a fa, a hátán hozta őt le és szánkón hazahúzta. A szomszédja beteg volt, az éjszaka kellős közepén kopogtat be hozzá, ő felkelt és elment az orvosért. Az az ember, aki nem bánt meg másokat, akin tud segít. Még mindig tele van életoptimizmussal, érdekli a faluja élete, sorsa, jövője. Büszke az Ipoly- parti kis településre, amellyel összeforrt az élete.- Nézzen szét nálunk, szép rendezett a község. Amikor a vöm hazajön Budapestről, rendes ember, gyakran meglátogatnak, azt mondja, Nógrádszakálban jobbak az utak, mint Pesten. ló dolog az ilyet hallani. Volt idő, amikor térdig jártunk a sárban. Emlékszem, annak idején elmentünk szerepelni a kultúrházba, váltócipőt kellett vinni a sár miatt. így van ez rendjén, hogy fejlődik a világ, a népek. Egyet nem tudok megérteni, miért bántják az emberek egymást?- Mi a hosszú élet titka?- A munka. A kertemet még mindig én tartom rendbe. Sorsunkban ne azt keressük, mi a rossz, mi az, ami megkeserít; azt, hogy mi a szép, mi a jó. Tudjunk az apró kis dolgoknak is örülni, akkor boldog és hosszú lesz az életünk - fogalmazta meg élete nagy „titkát” Ilonka néni. Üdülési csekk: április 30-ig A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2006-ban mintegy 2,3 milliárd forinttal támogatja a kisjövedelmű családok, a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők, a fogyatékkal élők és szakmunkás tanulók pihenését A támogatásra azok az alacsony jövedelmű családok pályázhatnak, ahol a szülők vagy nagyszülők egy vagy több gyermekkel szeremének pihenni és az igazolt munkaviszonyból származó személyenkénti összes jövedelmük nem haladja meg a havi bruttó 85 ezer forintot, illetve az igazolt nyugellátás összege nem több havi 74 100 forihtnál. A jövedelembe beletartozik a gyed, a gyes, a gyet az ápolási díj és az álláskeresési támogatás is. A támogatás mértéke családi üdülésnél 10 ezer forint önrész megfizetése mellett 30 ezer forint, s ez 40 ezer forint értékű üdülési csekket jelent. Gyermekeknél az üdülési csekk értéke 20 ezer forint, amelyért 5 ezer forint önrészt kell fizetni. A munkavállalók, a regisztrált munkanélküliek esetében az üdülési csekk értéke 40 ezer forint, a befizetendő önrész pedig 10 ezer forint. A nyugdíjasok 50 ezer forint ellátási összegig 5 ezer, 74100 forint összegig pedig 10 ezer forint önrészt fizetnek, amelyért 40 ezer forint értékű üdülési csekket kapnak. A fogyatékkal élők 50 ezer forint havi járadékig 10 ezer forint, a 74 100 forintos havi járadékig pedig 15 ezer forint önrészért kaphatnak 60 ezer forint értékű üdülési csekket A szakmunkástanulók is pályázhatnak, 30 ezer forint értékű üdülési csekkhez juthatnak 5 ezer forint önrész befizetése után. Az üdülési csekk felhasználási köre kibővült, fizetni lehet vele szállást és hozzákapcsolódó szolgáltatásokat, vonat-, autóbusz- és hajójegyeket, belföldi utakra. Vásárolni lehet érte üzemanyagot, fesztiválbelépőjegyet, horgászengedélyeket és gyógyfürdői ellátásokat is. A pályázatot a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványhoz kell eljuttatni 2006. április 30-ig. A jelentkezés Pályázati adatlap 2006 nyomtatványon történik, illetve a www.udulesicsekk.hu weboldal Pályázatok menüpontjából letölthető adaüapon nyújtható be. Az üdülési alapítvány címe: 1519 Budapest, Pf. 5363. További információ kapható: SMS 06 30 3030303, telefonon: 06 1 2482150 Holecz Józsefné Salgótarjánban éL Egymás után szaladnak el fölötte az évek, de még most is dolgozik, szívesen ül le a varrógépéhez. MUNKÁVAL MÚLNAK AZ ÉVEK Miért szükséges a nyugdíjkorrekció? A közelmúltban Salgótarjánban járt dr. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője. Bányásznyugdíjas fórumon tartott tájékoztatót a 2005-2006-os nyugdíjemelés tapasztalatairól és az 5 éves nyugdíj korrekciós programról, és kérdéseikre válaszolt. Barát Gábor Kik kapják? Kérdés: Az Országgyűlés törvény- nyé emelte a kormány programját, amely 2006-2010 közötti időszak intézkedéseit tartalmazza. Miért van szükség a nyugdíj- korrekcióra? Válasz: Azt gondolom 2002-től világosan látható, hogy a kormány a nyugdíjak kiszámíthatóságára, biztonságára, színvonalának folyamatos növelésére törekszik. Most 2006- tól arra is, hogy mérsékelje a korábbi évek aránytalanságainak hatását. A fő- igazgatóság tavaly azt a feladatot kapta a miniszterelnöktől, vizsgáljuk meg, a nyugdíjasok mely csoportjánál mutatkoznak a legnagyobb feszültségek, melyik időszakban és hogyan lehet oldani ezeket. Közel 80 ezer idős ember élethelyzetét „teszteltük” és felhasználtuk az elmúlt 10 év tapasztalatait is. Mindezek azt mutatták, hogy a feszültségek részben a gazdaság rendszerváltás előtti és utáni eltérő helyzetéből, másrészt a nyugdíjszabályok rendszertelen és nem is mindig átgondolt változásából adódtak. Ezek gyakran indokolatlanul jelentős eltéréseket okoztak a nyugdíjasok ellátásában, amelyeket rendezni kell. Ezt szolgálja a nyugdíjkorrekciós program. Kérdés: Biztosított a korrekció pénzügyi fedezete? Válasz: A nyugdíjkorrekciót nagy többséggel emelte törvényerőre az országgyűlés, mert úgy látta, hogy a javaslat korrekt szakmai számításokon nyugszik, végrehajtható, finanszírozható, pénzügyi fedezete biztosított. Az 5 év során mintegy 2 és fél millió idős ember több mint 130 milliárdos emelésben részesül, az éves nyugdíjemeléseken felül. Mennyivel kedvezőbbek? Kérdés: Miért azokat az özvegyeket illeti az elsőség, akik saját jogon nem szereztek nyugdíjat? Válasz: Sokféle vélemény jutott el hozzánk ezzel kapcsolatosan: azok kapják, akik soha nem dolgoztak, nem is volt szükségük a munkára, jómódban éltek és élnek ma is. Bizonyára vannak köztük olyanok, akiket a férjük eltartott. De a 180-190 ezer nyugdíjas többsége idős, közel a nyolcvanhoz, vagy azon túl nehéz körülmények között él, nyugdíjuk átlagosan 38 ezer forint. Életük úgy alakult, hogy nem tudtak elhelyezkedni, így társuk nyugdíjának 50 százalékából éltek. Ezt most januárban 55 százalékra emeltük, 2007-ben pedig 60 százalék lesz. Kérdés: Azok akik 1988 előtt mentek nyugdíjba a pluszemelés mellett külön kedvezményt is kapnak. Mennyivel kedvezőbbek azok a nyugdíjak, amelyeket 1988- 1990-ben állapítottak meg? Válasz: Az 1988 előtti sajátjogú nyugdíjak megállapítása ellentmondásos szabályok szerint történt. Ezért a férfiak 3 a nők 5 százalék pluszemelést kapnak 2007-ben. A nők azért kapnak többet, mert volt olyan időszak, amikor figyelembe vették a született gyermekek számát és volt amikor nem. Aztán ez a legidősebb nyugdíjas-korcsoport és bizony a biológiai óra kíméletlenül ketyeg. Ezért tisztességes kormányintézkedésnek tartom, hogy a férfiak esetében 29, a nőknél pedig a 27 évet meghaladó szolgálati időt évenként még fél százalékkal ismerik el. Az emelés így számított mértéke azonban nem haladhatja meg a 10 százalékot. Ami pedig az 1988-1990 között nyugdíjazottak csoportját illeti, akkor már olyan nyugdíjszabályok voltak érvényben, amelyek nem indokolják a nagyobb korrekciót, 2 százalékos emelést kapnak 2009-ben. Hol a munkahely? Kérdés: A nyugdíjkorrekcióval hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek azok, akik 1990-1991-ben kérték nyugdíjazásukat, mint azok, akik előbb vagy utóbb tették ezt. Válasz: A mi számításaink azt mutatták, hogy a változó nyugdíjszabályok azokat érintették a leghátrányosabban, akik 1991 és 1996 között fejezték be munkájukat. A legkritikusabb időszak 1991 és 1995 volt. Itt is 4 százalékkal nő a saját jogú nyugdíj 2008-tól és fél százalékot kapnak minden olyan év után amely meghaladja a 29 évet. Az emelés mértéke itt sem lehet több 10 százaléknál. Ugyancsak 4 százalékkal nő azok ellátása, akik 1997 és 1998-ban fejezték be a munkát. Erre 2009-ben kerül sor. Kérdés: Milyen intézkedés érinti a baleseti rokkantsági nyugdíjakat és mikor? Válasz: A rokkantsági nyugdíjak vizsgálata 15 éve folyik, nem sok sikerrel. „Benne vannak” a korrekcióban, helyzetükben 2010-ben lesz jelentős változás. Az 1991-től megállapított rokkantsági nyugdíjak kapnak emelést, szolgá- latiidő-kiegészítést. Akik fiatalon szenvedtek balesetet, rokkantak meg nem tudtak anyagi szolgálati időt teljesíteni, mint azok, akik elérték a rájuk vonatkozó korhatárt és úgy mentek nyugdíjba. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjak között mára már „szélesre nyílt az olló,” a rokkantak kárára. Az ő megítélésük sem egyértelmű a közvéleményben. Vannak akik azt tartják, sokan vannak rokkantak, köztük olyanok is, akik talán még dolgozhatnának. Bizo- hyára meg is tennék, ha lenne számukra elég rehabilitációs munkahely. Régi vagy új? Kérdés: Miért nem részesülnek korrekcióban azok, akik 2002-ben mentek nyugdíjba? Őket nem érte kár? Válasz: A korrekció nem a jelenleg érvényben lévő nyugdíjrendszer, hanem a régebbi évek korrekciója. A korábbi jogalkotásból, gazdasági helyzetből adódó, a nyugdíjazás éve szerinti különbségeket mérsékeli. Nem vitatom, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszernek is vannak ellentmondásai. Ezeket a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetekkel együttgondolkodva oldani lehet. Kérdés: Van elképzelés, terv a nyugdíjrendszer javítására az 1997-es nyugdíjtörvény módosítására? Nem gondolkodnak új nyugdíjtörvényen? Válasz: Még 1998-ban elindult egy nyugdíjreform, ami nem fejeződött be. Véleményem szerint új nyugdíjtörvény most nem aktuális, a jelenlegit kell hozzáigazítani a megváltozott gazdasági, munkaerő-piaci foglalkoztatási demográfiai helyzethez. A rendszernek vannak olyan elemei, amelyeket tovább lehet gondolni és olyanok is, amelyeket újra kell mérlegelni. Azt gondolom, vállalható egy felülvizsgálati program, amely a nyugdíj- emelésnél jobban igazodik a keresetekhez. Foglalkoztatják a nyugdíjba készülőket a korhatáremelések is, de erre még nem érett meg a helyzet A rugalmas korhatár bevezetését azonban érdemes lenne megvizsgálni, mert a későbbi években a demográfiai helyzet indokolttá teheti. Mint ahogy azt is, hogy a nyugdíjasoknak „helyük legyen” a munkaerőpiacon, aki akar dolgozhasson. Az is bizonyos, hogy a 21. század korszerű nyugdíjrendszerének kimunkálását el kell kezdeni. Egyértelművé kell tenni, hogy a nyugdíj nem a kormányok adománya, biztosítással szerzett jog, összegét törvény garantálja és társadalmi konszenzuson nyugszik. ■ V.G.
