Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-15 / 39. szám

2 2006. FEBRUAR 15., SZERDA NÓGRÁD MEGYE „Ez egy teljesen új világ, új kihívások vannak" Interjú. Salgótarjánba látogatott Szekeres Imre, a Ma­gyar Szocialista Párt alelnöke. Látogatása során al­kalmunk nyílt interjút készíteni vele, amelyben töb­bek között arról is kérdeztük, hogy ha most állna pá­lyaválasztás előtt, minek készülne? Juhász Anita- Mire a legbüszkébb azok kö­zül, amelyeket az elmúlt négy év­ben véghezvittek?- Arra, hogy Magyarországon 511 kilométer autópálya meg­épült - jelentette ki Szekeres Im­re. - Van még egy, amire büsz­ke vagyok. Az, hogy hazánkban, Európában először jött létre in­novációt, kutatást-fejlesztést tá­mogató alap. A vállalatok és a kormány összefogásának kö­szönhetően.- Ön szerint milyen reformokra lenne szükség, hogy még jobban éljünk?- Döntően arra, hogy a gazda­ságjobban teljesítsen. Ez egy tel­jesen új világ, új kihívások van­nak. Most lehetőség van arra, hogy egy modern szociáldemok­rata érték alapján folyjon a gaz­daságban a munka. Ez a szolida­ritás és a versenyképesség. En­nek több nagy tennivalója, irá­nya van. Az egyik az, hogy több nőnek és férfinak legyen mun­kája, mert egy gazdaság teljesít­ménye ma már a modern viszo­nyok között nem attól függ csu­pán, hogy milyen a termelékeny­ség és a hatékonyság, hanem hogy hányán dolgoznak. Ez a leg­fontosabb kérdés, azért ez a prog­ramunknak a központi eleme. Ezt három módon lehet elősegí­teni és erre készülünk. Az egyik az, hogy érje meg foglalkoztatni. A munkaadók célzottan - a kis- és középvállalkozások - ahhoz kapjanak támogatást, hogy beru­házzanak, így minél több férfi­nak és nőnek legyen munkája. A második, hogy érje meg dolgoz­ni. Az, aki újra munkát vállal, visszamegy gyesről, gyedről vagy munkanélküli volt és újra dolgozni akar, esetleg most vég­zett az iskolával, az ő számára ahhoz adjunk támogatást, hogy ezt felvállalja. Ha valaki elmegy dolgozni, annak vannak plusz- költségei. Másképpen kell ruház- kodnia, utaznia kell, nem otthon étkezik. Azt mondjuk, hogy aki néhány év szünet után újra mun­kába áll, annak egy ideig vállal­juk át a fölsorolt költségeinek egy részét. A harmadik, hogy az alacsony bérű munkák adóterhe alacsony legyen. Nem általában véve az adók legyenek alacso­nyak - azok is persze - hanem konkrétan azon a területen le­gyenek, ahol alacsony bérű mun­kák vannak. Akkor jobban fo­gunk majd élni, ha a munkaadó­nak nem kell többet fizetnie majd az alkalmazottaiért, mintha azokat feketén foglalkoztatná.- Soroljon föl néhány érvet, hogy a választók miért szavazza­nak a Magyar Szocialista Pártra!- Először azt mondanám: mert megbízható. Amit mondunk, azt cselekszünk. Óriási persze a csá­bítás, hogy mindenféléket ígér­jünk, de olyat kell ígérni, amelyet tudunk is teljesíteni. Ennek pe­dig vállalni kell a következmé­nyeit. Ezt tettük 2002-ben is, amikor azt mondtuk, hogy 50 százalékkal megnöveljük az or­vosok, az ápolók, a tanárok bérét. A másik indok, hogy az MSZP biztonságot ad. Mi vagyunk a leg­mérsékeltebbek a politikában. Nem felforgatni, hanem stabili­zálni akarjuk az életviszonyokat és az emberi viszonyokat. A meg­bízhatóságot és a biztonságot tar­tom olyan értéknek, amelyek mi­att a szocialista pártra szavazok.- Hogyan látja, milyenek a szo­cialista párt esélyei Nógrád me­gyében?- Nógrád a mi számunkra egy nagyon fontos megye. A szocia­lista párt egyik fontos bázisa. Egyrészt a történelmi hagyomá­nyok miatt, hiszen a 19-ik szá­zadtól kezdve itt mindig egy erős munkásmozgalom, erős balolda­li jelenlét volt. Másrészt pedig, mert Nógrád megye tipikusan mutatja a mai Magyarországot - ez nem egyféle megye, hanem sokszínű. Más Salgótarján és más Balassagyarmat, más Szé- csény és más Pásztó. A változá­Szekeres Imre sok, amelyek itt zajlanak - hoz­zátenném, hogy ezek döntően szocialista politikusok érdemei - hogy mindenki a sajátosságá­nak megfelelő fejlődési utat vá­lasszon, ez szerintem az igazi jö­vője a megyének is. Azzal, hogy Magyarország tagja lett az Euró­pai Uniónak, a határ az Ipolyság felé ma már nem határ. Nagy mozgás van mindkét irányba. Ez óriási változás a megye életében, mert az ország „széléről” tulaj­donképpen két ország „közepé­vé” tette Nógrád megyét. És min­dig azok a területek fejlődnek jól, amelyek ilyesfajta összekötő ka­pocs szerepet töltenek be.- Mi a véleménye a magántőke bevonásáról?- Ha a gazdaságot nézzük, ak­kor azt mondom, hogy ez rend­jén való dolog. Az az ország tud gazdasági teljesítményt felmutat­ni, ami nem az adóbevételekből próbál gazdasági teljesítményt produkálni, hanem a magántő­kéből. Legyen az akár termelés, akár szolgáltatás. Ha valakik sa­ját gazdasági vállalkozásban egészségügyi szolgáltatást akar­nak biztosítani, akkor azt tegyék - törvényes keretek között. Min­den háziorvos ezt teszi Magyar- országon, hiszen egy saját, ma­gánpraxisa van. Ha valaki létre tud hozni egy speciális tanfolya­mot, ahol speciális tudást tud biz­tosítani, a meglévő törvényes ke­retek között - tegye. De ez nem mentesíti az államot attól, hogy biztosítsa azt a közszolgáltatást, amely minden magyar állampol­gárnak jár. Hogy megkapja azt az egészségügyi ellátást, ami ne­ki jár és megkapja azt az iskolát, ami neki jár. És egyre magasabb színvonalon. Békésen megfér a kettő egymás mellett. Nem szem­ben állnak, hanem egymást ki­egészíthetik. Van egy alap, a köz­szolgáltatás és ehhez lehet bár­milyen más pluszt megvásárolni. Persze ezt csak akkor fogják csi­nálni, ha megéri.- Ha most állna pályaválasztás előtt, minek készülne, mi lenne?- Azt szoktam mondani, hogy a saját fiam. A fiam nemrég vég­zett a műszaki egyetemen, infor­matikus. Egy kutatóintézetben dolgozik, mint fejlesztőmérnök. Emellett filozófiát tanul. A vála­szom azért ez, mert a mai világ­ban egy fiatal, pályakezdő értel­miséginek sok mindennel kell foglalkoznia. Ez már az az élet- modell, ahol az évek során sok­szor fognak majd a mostani fia­talok szakmát változtatni, vagy ügyet, témát, amivel foglalkozik. A mi szüléink még úgy nőttek föl, hogy kitanultak valamit és azt csinálták életük végéig. A mi generációnk köztes állapotban van, sok mindennel foglalkoz­tunk, de nem olyan intenzitású volt a változás, mint a saját gye­rekeink életében. Ez persze két­ségkívül kockázattal jár. Az ál­lamnak az a feladata, hogy eze­ket a váltásokat elősegítse. Ad­jon támogatást, átképzésre le­gyen lehetőségük a fiataloknak.- Ha most huszonéves lenne, merne-e előre tervezni?- Persze!- Mit tervezne meg?- A saját gyermekeimen lá­tom, hogy elég hosszú távban gondolkodnak. Azt próbálgatják, hogy biztosítsák maguknak a függetlenséget, hogy saját lábon meg tudjanak állni. Olyan mun­kájuk legyen, amiből meg tud­nak élni. Azt látom - a barátai­kon is, nem csak a saját gyerme­keimen - hogy ez egy küzdelmes történet, itt verseny van már még egy középiskolában is. Meg kell mindenért küzdeni. Annyira ter­veznek hosszú távra amennyire ebben a korban lehet - zárta sza­vait Szekeres Imre. A főszereplők az Üvegtigris előtt (Folytatás az 1. oldalról) Sőt, a film egyik díszletét, egy kopor­sót nekik is ajándékoztak. Néhányan a 2005 nyarán lezajlott for­gatásokon is részt vehettek, mint sta­tiszták. Láthatóak a filmben is, például a temetési jelenetnél, ahol Köveski Já­nost, alias „Kavicsot” kísérik utolsó út­jára, aki egy meteor miatt lelte halálát. Nagyon sok képet készítettek és még több élménnyel tértek haza a forgatás­ról, amely után még egy rajongói talál­kozót is szerveztek, Visegrádon. Idén Salgótarjánba szeretnék invitálni az Üvegtigris rajongóit és a nyáron a szá­mukra rendezik majd meg a második országos Üvegtigris-találkozót. Mindezt megelőzően, február 21-én este héttől az Apolló mozi közönsége is találkozhat például Horváth Lajos Ottóval, vagyis „Király Sanyi’-val. Az eseményt min­Csuja Imre és az ő Babettája Rudolf Péter, mint nótafa, Káliói Mol­nár Péter, mint krónikás és Csuja Imre, aki sörisztikai szakértő minősítésben klubozik. Készülnek majd egy tárlatra is a megyeszékhely mozijában, ame­lyen olyan tárgyak lesznek kiállítva, amelyek a filmhez és a forgatáshoz kapcsolódnak. Itt lesz látható többek között a koporsó is, amelyhez a salgó­tarjániak még egy sírkövet is illeszte­nek majd. A klub híre egyébként orszá­gosan is benne van a rajongók köztu­datában és még a veszprémi egyetem­re is meghívták az elnökséget, egy rek­torválasztásra. Amúgy, a salgótarjáni klubtagokat nem lehet összetéveszteni senkivel, hiszen egyenpólójuk, -sapkájuk van Üvegtigris felirattal. Tóth Tamás beszélt arról is, hogy „Fa­puma” címmel forgattak egy körülbelül 10 perces filmajánlót, amely egy olyan filmhez készült, amely még csak gon­dolatban érlelődik. Mindenesetre Ru­te Üvegtigris előtt a csapat dolf Péternek és az Üvegtigris többi sze­replőjének tetszett a néhány perces ajánló és várják a folytatást. Egyébként, a salgótarjáni klub tagjai között ott van Együtt a salgótarjáni csapat, akik statiszták voltak a filmben den bizonnyal rögzítik is, hiszen tervbe van véve, hogy a film extraváltozatával együtt az országos közönségtalálkozók­ról készült felvételeket is kiadják majd. Jó hangulatban Rudolf Péter a forgatáson Tóth Tamás és Kovács István, alias Kokó Üvegtigrisért rajongó tarjániak

Next

/
Thumbnails
Contents