Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-14 / 38. szám

2006. FEBRUAR 14., KEDD EGÉSZSÉG 7 Világelsők vagyunk a tüdőrákban rákellenes program Sajnos már a nők körében is ez lett a vezető halálok Miközben a magyar orvo­sok a nemzetközi konfe­renciákon szemlesütve hallgatják hazánk „ered­ményeit”, a tüdőszűrések­re pont azok nem men­nek el, akiknek erre a leg­inkább szükségük lenne. Dreissiger Ágnes Tüdőrákellenes évnek nyilvání­totta 2006-ot a Magyar Tüdő- gyógyász Társaság, mivel a la­kosság számához viszonyítva a világon sehol nem halnak meg annyian ebben a betegségben, mint hazánkban. A társaság tü­dőrákkal foglalkozó szekciójá­nak vezetője, Ostoros Gyula on­kológus lapunknak azt a szomo­rú statisztikát is vázolta, hogy ezen belül a férfi lakosság köré­ben hazánk az abszolút első a „ranglistán”. A rákellenes prog­ram egyik célja tudatosítani, hogy a tüdőrák megelőzhető, s a korai stádiumban való felisme­rés esetén még hatékonyan ke­zelhető. A társaság leginkább er­re szeretné felhívni a figyelmet: a tüdőrákosok kilencven száza­léka dohányos, emiatt a beteg­ség elleni harcnak csak úgy van értelme, ha azt egy dohányzás- ellenes kampánnyal is összekö­tik. Magyarországon évente nyolcezer ember hal meg a be­tegség miatt, s közülük sajnos egyre több a nő. Figyelemre mél­tó tény, hogy a daganatos beteg­ségek között már a nőknél is ve­zet a tüdőrák, megelőzve ezzel a rettegett mellrákot is. „A külföldi tudományos konfe­renciákon a magyar orvosok szemlesütve ülnek, amikor a sta­tisztikákat felolvassák. És ez így megy már évek óta” - mondja Ostoros Gyula. Amíg kötelező volt az évenkénti tüdőszűrés, ad­dig évente több mint hétmillióan vettek részt rajta. Ez a szám ma már csak négymillió, ráadásul nagy valószínűséggel éppen azok nem mennek el szűrővizs­gálatra, akiknek erre a legna­gyobb szükségük lenne, vagyis a kirívóan rossz szociális körülmé­nyek között élők (például a haj­léktalanok), valamint a hosszú ideje rendszeresen dohányzók. A statisztikák azt mutatják, hogy az új hörgő- és tüdőrákos betegek 44 százaléka rendszere­sen elmulasztotta a tüdőszűrést. Amíg kötelező volt, évente hétmillió embert szűrtek. Ez a szám napjainkra csupán négymillió, ráadásul a legveszélyeztetettebb réteg marad távol. A hetvenes években az új tüdő­daganatos betegek felét szűrés­sel diagnosztizálták, ma ez az arány egyharmadára csökkent. Ez azért sajnálatos, mert a szak­orvosok tapasztalatai szerint a szűréssel „kiemelt" betegek többnyire a rák korai stádiumá­ban, még panaszmentesen ke­A TÜDŐSZŰRŐ-HÁLÓZATOKAT fél évszázada a tbc elleni harc ré­szeként hozták létre. A beteg­ség ősidők óta ismert, az egyip­tomi és perui múmiák csonriá- zában is megtalálták a nyo­mát. Legnagyobb veszélyt az újkori Európában jelentett, amikor megjelentek a zsúfolt ipari nyomornegyedek. A rossz körülmények között élő lakos­ság ellenálló képessége lecsök­kent, így könnyen megfertőződ­rülnek orvoshoz, ekkor még a gyógyulás nagyobb esélyével műthetők. Ezzel szemben azok, akiknek betegségére csak a tü­netek megjelenése után derült fény, nemegyszer már a tumor előrehaladott stádiuma miatt operálhatatlannak bizonyulnak. A tüdőgyógyászok szakmai tek a kórokozókkal. A tbc ha­talmas pusztítást végzett: Ang­liában a XVIII. században szinte az egész lakosság meg­fertőződött, és minden negye­dik ember bele halt. Magyaror­szágot a kór 50-75 éves késés­sel érte el, és akkor népbeteg­séggé vált: a XIX-XX. század fordulóján hazánkban évente 60 ezer, többnyire fiatal ember halálát okozta. Itthon újra emelkedik a tbc-fertőzött ese­ajánlása szerint indokolt a 40 év feletti lakosság, különösen a rendszeresen dohányzók éven­kénti tüdőszűrése. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a szűrővizsgálattal nemcsak a tü­dőrák, hanem más, panaszt még nem okozó mellkasi betegség is korai stádiumban felfedezhető. tek gyakorisága, aminek oka a kirívóan rossz szociális körül­mények között élő emberek és a szűrési fegyelem lazulása le­het. A tbc terjedésének legfőbb okát ezeken kívül világviszony­latban az immunitás nagyfokú csökkenésével járó AIDS terje­désében látják a szakemberek. A két fertőzés ugyanis sokszor együtt fordul elő: Afrikában az AIDS-fertőzöttek 40 százaléka egyidejűleg tbc-ben is szenved. A tüdőrák korai stádiumában ugyanis még panaszmentes a beteg. A köhögés tipikus tünet, azonban régi dohányosoknál „megszokott”, így esetükben csak a köhögés jellegének meg­változása hívhatja fel a figyelmet a betegségre: a nedves, hurutos köhögést kínzó, száraz ingerkö­högés váltja fel. Sokan akkor mennek el orvoshoz, ha véres köpetet ürítenek, mert ez feltű­nő, ijesztő tünet. A visszatérő tü­dőgyulladás, a fogyás, a mellka­si fájdalom, gyengeség, reuma­tikus panaszok is jelezhetik a bajt. Az előrehaladottabb beteg­ség tünetei a rekedtség, a lég­szomj, a megnagyobbodott, fáj­dalmatlan nyirokcsomók a kulcscsont feletti árokban vagy a hónaljban. Már a súlyos tüne­tek közé tartoznak a karba, váll­ba sugárzó fájdalom, esetleg bé­nulás, a darabos étel nyelésének nehezítettsége, vagy az egyik szemhéj csüggése. A tbc-járványok kialakulásának veszélye még mindig nem múlt el a világon Nikotintapasszal a füstmentes, egészséges életbe leszokás A dohányosnak is rémítő szó a „soha”. Mondja helyette azt: „most inkább nem”. A tapasz segít, de önuralom Is kell Dőlnek a tévéből a nikotinta- pasz-reklámok. Sok dohányos tanácstalan, hogy a tapasz való­ban hat-e. Dr. Bocskai Tamás, a fővárosi Szent Margit Kórház orvosigazgatója állítja: a tapasz jó segédeszköz, de önmagában nem elég. A leszokáshoz akarat­erő is kell. A nikotintapasz csökkenti a nikotinéhséget, ám nem védi ki a hirtelen feltörő vágyat, hogy mélyet szippantsunk egy ciga­rettából. A nikotin ugyanis endorfint, boldogsághormont szabadít fel a szervezetben. E ké­miai anyag jó közérzetet nyújt, örömet szerez, amely, legyen bár pillanatnyi, elviselhetőbbé teszi a nehéz perceket. Míg a tapasz egyenletesen jut­tatja a vérbe a nikotint a bőrön át, előadódhatnak helyzetek, amikor a leszokni vágyót várat­lan sztressz éri. Ilyenkor nem se­gít más, csak az akaraterő. Az önuralom. A „csak azért sem gyújtok rá” nagy elszánása. Ha sikerrel vesszük az akadályt, nemcsak egészségünk, de önbe­csülésünk is erősödhet. Szintén biztató lehet, hogy a drogosokkal és alkoholistákkal ellentétben a dohányosok nem függők. Még a szenvedélyes ci- garettázás sem vezet kóros dependenciához, azaz olyan füg­gőséghez, amelybe az érintett akár bele is halhat, ha nem jut hozzá a droghoz, kábítószerhez. Mert azon túl, hogy az ilyen em­ber személyisége szétesik, szer­vezetének a puszta működéshez van szüksége az anyagra. A dohányzás ugyancsak szen­vedélybetegség, de nem depen- dencia, hanem addikció, azaz hozzászokás. Ebből a bajból könnyebb kikászálódni, és ha megvan az elhatározás, egyedül is sikerülhet. A leszokási perió­dus a legnehezebb, és a vele járó stresszhelyzetek. Tanácsos tehát a tapasz mellé kidolgozni egy­két technikát - kinek mit kíván az egyénisége. Van, aki önszuggesztiót alkal­maz: gyakran mondogatja ma­gának, mennyi kárt okoz neki a cigaretta. Harákol tőle, rossz a közérzete, megfájdul a gyomra. Akinek nincsenek tünetei, maga elé képzelhet például gyönyörű képeket: boldog, mosolygó em­berek örülnek a füstmentes élet­nek. A másodlagos reflexektől szintén meg kell szabadulni. At­tól, hogy rágyújtok a kávéhoz, evés után vagy társaságban. „A tapaszok között nincs nagy különbség” - mondja dr. Bocs­kai. „Bármelyiket választhat­juk.” A leszokó azonban készül­jön fel: a rágyújtás kényszere még sokáig kísértheti. És ez már a megszokásról szól. Ezért ne azt mondogassuk magunknak: „so­ha többé”, hanem csak ezt: „most inkább nem gyújtok rá”. ■ Rados V. Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái HÉTFŐ SZÉPSÉG & DIVAT ► KEDD EGÉSZSÉG SZERDA AUTŐ&MOTOR CSÜTÖRTÖK DIGITÁLIS VILÁG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD&NEVELÉS A hangulatjavítók hatnak az immunrendszerre is AZ AGY SZEROTONIN-SZintjére ható, a depresszió kezelésé­ben általánosan használt gyógyszerek befolyásolhat­ják az immunrendszer mű­ködését is - jöttek rá a Georgetown University Me­dical Center kutatói. Felfe­dezték, hogy a szerotonint az immunrendszer egyes sejttípusai is képesek egy­más között továbbítani, ami segíti az immunválasz lét­rejöttét a szervezetben. Zöldségekkel a prosztatarák ellen SEGÍT MEGELŐZNI a proszta­tarák kialakulását a kur- kumin és a curry. A New Jersey-i Rutgers Egyetem kutatói a curryben találha­tó kurkumin, valamint a különféle zöldségekben elő­forduló fenetil-izotiocianát prosztatarákra gyakorolt hatásait vizsgálták. Sikerült kimutatniuk a zöldségek és a fűszerek gyógyító erejét a kialakult betegségeknél is. Élő robotkezet talált fel az agykutató dr. Páli jenő agykutató el­készítette és szabadalmaz­tatta azokat a művégtago­kat, amelyekkel az amputált kezű betegek ismét tapint­hatnak. A berendezés olyan elektromos jelet hoz létre, amely az agyban tapintási érzetet vált ki. Szakály Jó­zsef, a Mozgássérültek Egyesületének főtitkára el­mondta, ez Magyarországon csaknem százötvenezer em­bernek jelentene segítséget. Új készítmény az AIDS kezelésére AIDS KEZELÉSÉRE SZOjgálÓ Új készítmény forgalmazására kért engedélyt a Tibotec az Európai Gyógyszerügyi Ha­tóságtól. Az írországi köz­pontú innovatív gyógyszer- gyártó vállalat elsősorban olyan új infektológiai gyógyszerek kifejlesztésé­vel foglalkozik, melyek iránt világszerte igen nagy kereslet mutatkozik. Főbb kutatási területei az AIDS illetve a tuberkulózis. Gránátalma a rák megelőzéséért évezredeken át nagy becs­ben tartották a gránátalmát Ázsiában és a Közel-Kele­ten spirituális és egészség- ügyi szempontból egyaránt. A modern tudomány csak napjainkban fedezi fel ezt az elsőrendű antioxidáns forrást, amely egyre na­gyobb népszerűségnek ör­vend a szívbetegségek vala­mint a rák megelőzésében és gyógyításában is. @ további érdekességek: www.keggel.hu

Next

/
Thumbnails
Contents