Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-02 / 1. szám

4 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ NOGRAD MEGYE Új évi gondolatok Puszta Béla ünnepi köszöntője Óévbúcsúztatáskor, illetve nők, a megyei kórház és rende­az új esztendő' köszöntésekor szokás, hogy mind az egyes emberek, mind a kisebb-na- gyobb közösségek végiggon­dolják az elmúlt évet és ugyan­akkor előrenézve számba ve­szik a jövő lehetőségeit, fel­adatait. „Aki ismeri környeze­tének elemeit, az könnyebben küzd, mint az, aki tudomást sem vesz a múlt, a jelen bi­zonyságairól és ezekből követ­keztetve nem gondolkodik a jövő eshetőségeiről.” Dr. Borovszky Samu híres Nógrád megyei monográfiájá­ban olvasható gondolat pedig arra figyelmeztet, hogy az év végi számvetés és előretekin­l \ / m tés is csak akkor vezet ered­ményre, ha a múlt és a jelen bizonyságaiból, azaz a tények­ből indulunk ki. Mert történel­mi tapasztalatunk az, hogy aki eltorzítja a múltat és a je­lent, az eltorzítja a jövő lehető­ségeit is. Nekünk tehát ezzel a felelősséggel kell gondolkod­nunk és cselekednünk váro­sunk múltjáról, jelenéről és jö­vőjéről! Az ilyenkor szokásos kérdés az, hogy mit is hozott Salgótar­jánnak a 2005-ös esztendő, mi­lyen úton járunk és hol tar­tunk? Meggyőződésem, hogy váro­sunk a múlt esztendőben jól ér­zékelhetően elindult azon az úton, amit a salgótarjáni város- fejlesztés harmadik nagy kor­szakának nevezhetünk. Az el­ső a dr. Förster Kálmán nevével fémjelzett időszak, amelynek eredményeit a Munka című lap 1935-ben így foglalta össze: „Salgótarján a tervszerű útépí­tési és városrendezési tervek következtében, valamint a köz­művekkel való ellátás folytán külsőségeiben is városi rangra emelkedett.” A második nagy korszak az 1960-as, 70-es években volt, amikor a város teljesen átala­kult, nyugodtan mondhatjuk, hogy felépült a modern Salgó­tarján, amit az országban első­ként elnyert Hild-érem is hite­lesít. És most itt vagyunk a har­madik nagy fejlesztési korszak kezdetén, amikor is a válság és az erőgyűjtés nehéz évei után ismét kézzelfoghatóak a terv­szerű városfejlesztés tényei. Ezek - a teljesség igénye nél­kül - a tehermentesítő út, a vá­rosközpont, az ipari park, a buszpályaudvar, a sportcsar­lőintézet, az uszoda, a mozi, a garzonház, az önkormányzati utak, a Bóna Kovács Károly és a Gagarin iskola felújítása, illet­ve építése, amelyek egyrészt folyamatban vannak, másrészt ebben az esztendőben indul­nak. Egy szó mint száz, évtize­dek óta nem voltak ilyen lépté­kű fejlesztések, mint amilye­neknek most tanúi lehetünk. És ezekhez nyugodtan hozzá­adhatjuk az előző évek nagy infrastrukturális fejlesztéseit (hulladékkezelés, szennyvíz, gáz) és akkor egyértelmű, hogy a fejlesztések aránya elérte Sal­gótarjánban azt a szintet, ami a nemzetközi normák szerint is a fejlődőképes városok jel­lemzője. De mielőtt bárki is si­kerpropagandával vádolna, gyorsan leszögezem: elért eredményeinknél csak a hátra­lévő feladataink nagyobbak. Salgótarján és térsége leg­égetőbb gondja továbbra is a munkanélküliség, hiszen je­lenleg minden ötödik ember kénytelen munka nélkül élni mindennapjait. És hogy egy más típusú problémát is említ­sek: a parkolási feladatok elo­dázása nemcsak napi szinten okoz szinte elviselhetetlen bosszúságot, hanem veszé­lyezteti a városközponti re­konstrukció tervek szerinti folytatását is. Égyszerre vannak tehát eredményeink és gondjaink, amelyek együttesen jellemzik az elmúlt évet, és amelyek egy­ben meghatározzák az új esz­tendő feladatait is. Ma már nem arról van szó, hogy csak áldozatokat kell hoznunk és annak eredményeit egyszer majd a távoli jövőben látjuk, ha egyáltalán látjuk. A fejlődés megindult és csak rajtunk mú­lik, hogyan élünk a lehetősé­gekkel. Feladataink sikeres tel­jesítésének természetesen több feltétele van, amelyek kö­zül - nem véletlenül - azt eme­lem ki, hogy az önkormányzat­ban következetes várospoliti­kát kell folytatnunk a pártpoli­tika helyett! Az adott helyzetben különö­sen fontos, hogy az elképzelé­sek ne kioltsák, hanem - ha kell érdemi, szakmai vitákban - erősítsék egymást. A meg­valósuló fejlesztésekre pedig nem pártzászlókat, hanem Salgótarján városi zászlaját kell kitűznünk, mert azok va­lamennyiünk közös sikerét je­lentik. Hitem szerint 2006 is sike­res éve lesz városunknak, amennyiben a céltudatos mun­ka és az összefogás határozzák meg gondolkodásunk és cse­lekvésünk fő irányait. Ezekkel a gondolatokkal kí­vánok mindannyiunknak eredményekben gazdag, bol­dog új esztendőt! ■ Puszta Béla, Salgótarján polgármestere, országgyűlési képviselő Jubiláló polgári kör Idén áprilisban ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját a Sal­gótarjáni Polgári Kör. A civil kö­zösség számos programmal sze­retné emlékezetessé tenni a jeles évfordulót, többek között egy, a város jövőjét fürkésző konferen­Lombos István a jelölt December 29-én jelentette be hiva­talosan Látkóczki Bálint, az MSZP balassagyarmati választókerületi elnöke, hogy a 4- es számú válasz­tókerület előző napi összevont taggyűlésén egy­hangúlag Lombos Istvánt, Balassa­gyarmat polgár- mesterét jelölte a párt a 2006. évi választások egyéni országgyűlési képviselője­löltjévé. Szabó Andrea Balassagyarmat Mint azt az el­nök ismertette: a családi okok mi­att visszalépett Molnár Zoltán he­lyébe a kiváló gazdasági, pénzügyi szakembert, a települést eredmé­nyesen irányító városvezetőt aján­lotta már előzetesen is a tagság. - Lombos István többek között az út­hálózat fejlesztését, az intézmé­nyek felújítását, a többcélú kistér­ségi társulás elnökeként végzett munkáját illetően kiemelkedő kvalitásokról tett tanúbizonyságok 27 települést képvisel az Észak­magyarországi Regionális Tanács­ban. S ami nem mellékes: nagy­szerű kapcsolatteremtő, kommu­nikációs képességekkel rendelke­zik, melyek szinte predesztinálják a parlamenti képviselőségre. Munkabírása szinte legendás. Munkatársai önállóságát biztosít­ja, integráló, köz­vetlen személyi­ség, aki iránt nagy a bizalom. Ismert emberről van szó, akit sen­kinek sem kell bemutatni. Méltó kihívója lesz Bállá Mihály fide- szes honatyának - hangsúlyozta Látkóczki Bálint, aki a tagság tá­mogatásáról biztosította Balassa­gyarmat polgármesterét, a remél­hetőleg eredményes kampányban.- A feladatnak eleget kell ten­nem. Urbán Árpád örökségét fi­gyelembe véve megtisztelő szá­momra a 4-es számú választóke­rület szocialistáinak bizalma, s elődöm tevékenysége minőségi munkára késztet. Be kell bizonyí­tanom a régiónak, hogy van egy olyan hiteles személy, aki a balol­dali érzelmeket, a szociáldemok­rata eszméket megtestesíti. A 84 érvényes szavazatból 80-at kap­tam, úgy érzem, a tagság felsora­kozott mellettem. Az elkövetke­zendő három hónap fő feladata számomra az országgyűlési kép­viselőségre való felkészülés, pár­huzamosan a polgármesteri teen­dők ellátásával. Olyan csapat áll mögöttem, hogy azt hiszem, el tudjuk érni célunkat. A sportmúl­tamból egyébként is magammal hoztam a küzdeni tudás, de az el­lenfeleknek kijáró tisztelet meg­adásának képességét is - fogal­mazott Lombos István. „Koncepció alapján nem lehet parkolni" A nyugati városrész sétá­lóutcájának megnyitása a gépjárműforgalom előtt, a garzonház felújítása és a mélygarázs építésének kérdése, illetve az ezek­kel kapcsolatos közgyűlé­si döntés volt a téma a közelmúltbeli SZDSZ-saj- tó tájékozta tón. H. E. Salgótarján. - A város parko­lási helyzetének javítását szol­gáló intézkedések között szere­pelt, hogy a nyu­gati városrész sé­tálóutcáját a gép­járműforgalom előtt megnyitják, parkolókat alakí­tanak ki, illetve a gyalogosforgalom egy szűk járdára korlátozódik mondta Oravecz Balázs, a gazda­sági és városfej­lesztési bizottság tagja. - Erre szükség van, egy­felől az Alkotmány út egyirá- nyúsítása, másfelől a 21-es főút felújítási munkálatai miatt. Az eredeti javaslat szerint ez vég­leges lett volna, de elértük, hogy a gépjárműforgalom csak ideiglenesen, 2007 végéig foly­hat, utána vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ercsényi Ferenc, az SZDSZ salgótarjáni önkormányzati frakcióvezetője úgy fogalma­zott: kiálltak a garzonház fel­újítása mellett. Mint mondta, a város bérlakásállományának egyharmadát magába foglaló épületegyüttes korszerűsítése nem várhat tovább, mert álla­pota jelentősen leromlott, fűté­si, fenntartási költségei maga­sak. Igaz, hogy várhatóan emelkedik majd a lakbér mér­téke, de ezt az aktív-passzív szociális eszközök segítségével kompenzálni lehet a rászoru­lóknál. A másik téma a mélyga­rázs építése volt, amelyet a köz­gyűlés elutasí­tott. A parkolóház a Pécskő úti ját­szótér helyére épült volna, s je­lentősen csök­kentette volna a városközpont parkolási gondja­it. A közgyűlés azonban elvetette a javaslatot, azzal az indoklással, hogy má­sik koncepciót kell készíteni. A frakcióvezető szerint a köz­gyűlés szocialista többsége a város ellen, a fejlődés ellen sza­vazott a nemleges döntéssel.- Koncepció alapján nem le­het parkolni - fejezte be Ercsényi Ferenc. Fellépett a túlzsúfoltság veszélye Antalicz Loránd, a Fidesz-MPSZ testületi képviselője a jövő évi költségvetés parlamenti megszavazása kap­csán felhívta a figyelmet arra, hogy az óvodai és böl­csődei normatívák emelése elengedhetetlen, s kérte Demus Iván szocialista országgyűlési képviselő köz­benjárását a probléma megoldásában. Szabó. Andrea Balassagyarmat, a városatya elmondta: egyedi elbírálás alap­ján a törvényi szabályozás en­gedélyt ad a maximális, 25 fős óvodai csoportlétszámtól való húszszázalékos eltérésre. - Az önkormányzat igénybe kívánja venni két-két csoport esetében a létszámemelési lehetőséget a Nyitnikék és Meseerdő óvodák­ban, így harmincfős csoportok is létrejöhetnek. Nem minden intézmény képes biztosítani az egy gyermeknek törvényileg előírt két négyzetméternyi he­lyet, megvan a túlzsúfoltság ve­szélye, a létszámemelés pedig a nevelők figyelmének túlzott megoszlását hozhatja magával, mely által csorbul a minőségi oktatás - fejtegette Antalicz Lo­ránd. - Enyhe emelkedés ta­pasztalható. a születések szá­mában a városban, s e tenden­ciát szintén figyelembe kell venni. A bölcsőde esetében ja­nuár 1-jétől egyéves kortól en­gedélyezett a gyermekek elhe­lyezése az intézményben, a normatíva viszont tíz százalék­kal kevesebb. A jövő évi korha­tár-módosítással csökkenhet a költségtérített helyek száma, a finanszírozási esélyek romla­nak, az önkormányzatnak sa­ját forrásaiból több támogatást kell nyújtania - mondta a kép­viselő, aki a tagóvoda-vezetők legalább négyórás, irányítási feladataik ellátására vonatkozó munkaidő biztosítását is szük­ségesnek tartotta. Civil szervezetek és térségfejlesztés A projekttalálkozó résztvevői a Le Chateu De Breze barlangjainál ciával, ezért az év első szerdá­ján, január 4-én 18 órára várja körtársait a lózsef Attila Művelő­dési Központ klubjába, ahol az első féléves munkatervüket ál­lítják össze Brunda Gusztáv kör­elnök vezetésével. Az Észak-Mátra Környezetvé­delmi Egyesület nagyon jól zár­ta az évet. Az Interreg III. C nyu­gati zónájában nyert pályázatot „Barlanghálózat” néven. A pro­jekt koordinátora Saumur váro­sában a Loire menti agglomerá­ciós fejlesztési társaság (FR), tagjai a bátonyterenyei egyesü­leten kívül: Materana nemzeti park, Taranto város település- fejlesztési tanácsa, (IT) Granada régió önkormányzata (ES). A projekt 3 éves időtartamú, céljai: Azon barlangok, borospincék újra „felfedezése” amelyek már a középkortól szolgáltak lakhe­lyül, menedékhelyül a telepü­lések lakóinak, a mai emberek számára pedig a természet kö­zelségét, kikapcsolódási lehető­séget, alkotó- teret jelenthetnek. Élen jár ezen a téren Saumur régiója, amelyet az első megbe­szélés kapcsán felkereshettünk. Az egyesület elnöke, Földi Ba­lázs, projektkoordinátora, Bo- csok Józsefné és Vanya Gábor Bátonyterenye polgármestere volt a küldöttség tagja. Polgár- mesterünk jelenléte azért is volt igen fontos, mert Saumur pol­gármestere is tevékeny résztve­vője a projektnek és egyben je­lezte azt, hogy városunk vezető­je fontosnak tartja a civil szerve­zetek munkáját és'értékeli azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek egy-egy szegmensében a város és térségé idegenforgalmi érté­keinek bővítését szolgálják. A közös munka kapcsán meg­ismerjük a résztvevők idegen- forgalmi koncepcióját, marke­ting munkáját, megjeleníthet­jük közös weblapokon hazai le­hetőségeinket. Saumur környé­kén a barlangok mint szállo­dák, alkotóműhelyek, kiállító- termek, éttermek és újabban mint lakások hasznosulnak. Több ezer ember keresi fel azo­kat a koncerteket, amelyeket a hatalmas „barlangszínpadon” tartanak. A fazekasok, festőmű­vészek műhelyeiket és lakásai­kat rendezték be barlangokban, a speciális atmoszféra, a termé­szet inspiráló ereje, a csend és az olcsóbb energiafelhasználás miatt. Természetesen ez nem a világtól elvonulást szolgálja, hi­szen kiállítótermeiket is itt ala­kították ki, kihasználva a kü­lönleges hátteret. A következő projekttalálko­zó Bátonyterenyén lesz, amely­nek témája a barlangok okta­tásban betölthető szerepe, kü­lönös tekintettel a városunk­ban oly erős környezetvédelmi képzésben lévő lehetőségek bemutatása. Les caves de le Genevraie étterem és pékség

Next

/
Thumbnails
Contents