Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-30 / 25. szám

2 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ 2006. JANUÁR 30., HÉTFŐ Gyerekek mesemondóversenye Területi mesemondóversenyt, s ehhez kapcsolódóan rajzkiállítást rendezett az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola a napokban. A több mint kétszáz gyermeket megmozgató kezdeményezés a ma­gyar kultúra napjának méltó megünneplése volt. A rajzpályázatra érkezett alkotásokat az Erkel Ferenc Általános és Alap­fokú Művészeti Iskola galériájában állították ki. Elektronikus ügyintézés Bátonyterenye. A mesemon­dóversenyt első alkalommal 2004-ben rendezték meg az al­só tagozatos tanulók között, akkor még városi szinten. Az idén kiterjesztették a terület nyolc általános iskolájára, s egyúttal rajzpályázatot hirdet­tek a diákok körében. A felhívásra közel 230 pálya­munka érkezett, melyekből - „Magyar népmesék képzele­temben” címmel - kiállítást rendeztek az Erkel Ferenc Ál­talános és Alapfokú Művésze­ti Iskola galériájában. A tárla­tot az intézmény alsó tagoza­tának munkaközösség-vezető­je, a rendezvény szervezője, Lászlóné Hajnal Márta nyitotta meg. Az 1-2. osztályos korcsoport­ban Kolozsvári Zoltán (Erkel Fe­renc általános iskola) rajza ér­demelte ki az első helyezett dí­ját. A szoros versenyben nem sokkal maradtak le a dobogó­sok, Nagy Emma (Erkel Ferenc általános iskola) és Bocsok Tí­mea (Bartók Béla Általános Is­kola) alkotásai sem. A 3-4. osz­tályos kategória élcsoportját Najgyonova Krisztina, Bedő Tek­la és Venter Annamária alkot­ták (valamennyien az Erkel is­kola tanulói). Tíz gyermek munkája különdíjat érdemelt. A kultúra napi program az Ady Endre Művelődési Köz­pont színháztermében, a III. te­rületi mesemondóversennyel folytatódott, amelyre nyolc is­kola 26 növendéke nevezett. A tanulók felkészítő tanárait és a vendégeket Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere - a rendezvény fővédnöke - .köszöntötte kedves szavakkal. A zsűri számára hamar vilá­gossá vált: a gyermekek kivá­ló előadókészséggel, felkészül­ten érkeztek, fellépésükön érezhető volt, hogy szeretnek meséket olvasni, s mondani. Bajban voltak a döntéshozók, de mindenképpen végered­ményt kellett hirdetni... Az első és második osztályo­sok között Haraszti Mihály (Bartók Béla Általános Iskola) végzett az élen, szorosan mö­götte Kispál Szilvia (Kossuth Lajos Általános Iskola) és Tő- zsérFanni (Erkel iskola) végez­tek. Két erkeles tanuló, Horváth Zsófia és Kómár Petra előadását különdíjjal jutalmazták. A harmadik és negyedik osz­tályos diákok élmezőnyét Ha­raszti István (Bartók iskola), Sándor Gergő (Aba Sámuel Ál­talános Iskola, Kazár) és Ha­raszti József (Bartók) alkották. Különdíjban részesült Horváth Renátó (Mikszáth Kálmán ÁMK, Mátramindszent) és Ko­vács Martin (Erkel). Bátonyterenye. A lakossági ügyek gyorsabb intézése és egyszerűsítése, az ön- kormányzati hivatalok­ban a munka hatékony­ságának fokozása - így fogalmazható meg rövi­den és általánosan az elektronikus ügyintézés célja. Természetesen ez további lehetőségeket is jelent, például az infokommunikációs esz­közök által javulnak a la­kosság életkörülményei, az információs társada­lom hozzájárulhat a tér­ség társadalmi kohézió­jának növeléséhez, s a hátrányos helyzetű réte­gek számára is elérhető­vé válik e technológia nyújtotta lehetőség. Bátonyterenyén 2004-ben (egy sikeres pályázat eredmé­nyeként) vette kezdetét az érde­mi előkészítő munka, a követke­ző év januárjában pedig meg­történt a szerződéskötés az ön- kormányzat és a megvalósító cég a FreeSooft Rt. között. A há­rom fázisból álló munka az ere­deti ütemezés szerint halad, napjainkban a befejezéséhez közeledik. Indult a számítógépek (új munkaállomások) beszerzésé­vel, öt célfeladat végzésére al­kalmas server-pontok kialakí­tásával (például levelezés, do­kumentum-, adatbázis-keze­lés), majd a beüzemelés - töb­bek között portál kialakítása, belső és külső levelezés lehető­ségének megteremtése, a leve­lezési technika elsajátítása kö­vetkezett. A harmadik, befeje­ző fázisban az iratkezelő rend­szer telepítése került napi­rendre, ami lehetővé teszi az ügyek intézését anélkül, hogy az állampolgár személyesen megjelenjen. Természetesen ehhez szükségesek mindazok a tájékozódási lehetőségek, amelyek alapján egyértelművé válik, milyen típusú ügyeket kinél, hogyan lehet intézni. Az elektronikus aláírás, ügy­félkapu használata, s megany- nyi lehetőség elsajátításával alakulhat ki, válhat szokássá az elektromos ügyintézés. A fo­kozatosság elve alapján, az is­meretek alaposabbá tételével, egy-egy dolog alaposabb meg­ismertetésével, életvitelünk alakításával juthatunk el, ügy- intézők-ügyfelek ahhoz, hogy érdemben és természetes mó­don vehessük igénybe e lehető­séget. Napjainkban a rendszer felparaméterezése, illetve az ok­tatás zajlik. Az önkormányzat a szükséges eszközök, szoftve­rek (programok) beszerzését, majd a szükséges, megfelelő adatbázisok, kommunikációs bázisok kialakítását követően jelenleg a rendszert működtető ismeretek elsajátításról gondos­kodik. Ezt követően várhatóan márciusban elindul Bátonyterenyén is az elektro­mos ügyintézés. A legkisebbek is részt vettek a mesemondóversenyen Méltó helyet a bányászörökségnek- Civil szervezetek a városban Bátonyterenye. A városban egyre több civil szerveződés kezdi meg működését, a már tradicionális értékekkel, múlttal bírók mellé egyre újabbak jelentkeznek. A közhasznúság jegyében nemes, közös célért, kisebb vagy nagyobb közösségben, közösségért te­vékenykedő csoportok sorában alig másfél évnyi múltra tekint vissza a Bányász Emlékbizottság. Legutóbbi ülésük apropóján beszélgettünk Balázs Pál alpolgármesterrel, az emlékbizottság tagjával.-o­- Mikor, miért, milyen céllal ala­kult meg az emlékbizottság, kérem, foglalja össze az előzményeket és a szándékot?- A kiindulópont a turizmus szük­ségességének felismerése volt, a vá­ros kialakítandó turisztikai koncep­ciójában rendező elvként fogalmazó­dott meg: fel kell tárni a város és kis­térsége értékeit, s ezekre kell alapoz­ni. Kiderült, hogy az évtizedek során szinte leépült a múlt értékeinek ápo­lása, bemutatása, amely vonatkozott természeti értékeinkre is. Terveink­ben három fő területre összpontosí­tottunk: egyrészt a bányászat több mint száz évnyi múltjának, történe­tének helyi „megmentése”, másrészt a palócság fellelhető gyökerei, emlé­kei, hagyományai, harmadrészt a csodálatos természeti környezet, a Mátra, Cserhát határolta, a Zagyva átszelte, gazdag vadállománnyal, or­szágosan is jelentős erdőfelülettel, a legtisztább levegővel rendelkező vi­dékünk jelentik ezzel kapcsolatos te­endőiket. A bányászat a település fejlődését tekintve a legmeghatározóbb: erre alapult a kenyérkereset, megterem­tette a várossá alakulás lehetőségét, hiszen a helyieken kívül vonzotta az embereket, s a nógrádi bányász­kodás központja volt e térség. Ami­kor a bányászatnak vége lett, nem került sor érdemi, ha úgy tetszik, komplex, vagy komolyabb emlék­hely megmentésére. Egyrészt gyer­mekeinknek, az unokáknak nem tudjuk megmutatni felmenőik mun­káját, hősiességét, azt, hogy büszkék lehessenek e nehéz, minden tisztelet megérdemlő munka, e sajátos hiva­tás művelőire. Másrészt az ideérke­zőknek sem tudjuk megmutatni azt a viszonylag ritkaság számba menő mélyművelést, s ehhez kapcsolódó tevékenységi kört, ami ugyancsak e hely értéke. Kistérségi szinten ter­vezzük mindezt, hiszen a környező (volt) bányásztelepüléseken, Mátraterenyén, Dorogházán már számos kezdeményezés megvaló­sult.- Milyen formában és módon kíván­ják ezt megvalósítani?- Megélhető módon bemutatni egy kiállító helyen, ha úgy tetszik, att­raktív módon közreadni, szemléltet­ni. A tárgyi emlékek, munkaeszkö­zök segítségével érzékeltetni az egyes szakmák, munkafolyamatok közti összefüggéseket, a hagyomá­nyos értelemben vett kiállítás mellett előadások, tanórák keretében is szin­te élővé varázsolni a bányászkodás egy kis szeletét. Ehhez személyek­hez, szakmákhoz kötődő emlékek gyűjtésére, közreadására, rögzítésére van szükség, most már egyre inten­zívebben. Mint ismeretes, a polgár- mesteri hivatal jelenlegi épülete volt korábban a bányaigazgatóság szék­helye. Tekintettel arra, hogy az új vá­rosközpont kialakítása során a ter­vek szerint a polgármesteri hivatal is odaköltözik, az épület visszanyer­heti eredeti rendeltetését, s a megyei múzeumi szervezetek, a salgótarjáni bányamúzeum szakmai irányításá­val, közreműködésével ide tervezzük a kiállítóhelyet.- Kik az emlékbizottság tagjai?- Az elnöki tisztséget Kovács Lász­ló tölti be, akinek egész élete a bá­nyáról, a bányászatról szól. Helyi kö­tődése, bányászmúltja, életútja szin­te mindenki előtt ismert. A szakszer­vezet országos vezetőjeként ismeri az egész magyar bányásztársadal­mat, s a bányászkultúra követeként is letette névjegyét. Itthon van, s itt­hon volt mindig is, aki tett is a váro­sért, nem véletlenül lett a város dísz­polgára. Az emlékbizottság titkára a városi művelődési osztály vezetője, Szabóné OraveczÉva, hiszen az okta­tási, művelődési intézményeknek kulcsszerep jut e munkában, ahogy a városi művelődési központ igazga­tójának, Szeberényiné Érdi Évának is, mert itt összpontosul majd a munka. A bányászattal összeforrt életük, mai napig aktív részesei a közélet­nek: Czikora Györgyné, Nagy János, Vajda István, Józsa Sándor, a Tan­uszoda Kht. vezetője: Danyi Zoltán pedig a szorospataki tábor, erdei is­kola működtetése ürügyén kapcso­lódik közvetlenül a bizottság mun­kájához. Állandó meghívottai ülése­inknek Fiikor Balázs, aki a bányász­nyugdíjas szakszervezet megyei ve­zetője és Vincze Istvánná újságíró. A 2004 őszétől tevékenykedő emlékbi­zottság 2005-re hárommillió forint­nyi támogatást kapott a városi ön- kormányzattól.- Mi történt tavaly?- A legkiemelkedőbb esemény az 55. országos bányásznap megrende­zése volt, a megye életében először került sor ilyen szintű rendezvényre. Ekkor avattuk azt az emléktáblát, amely a volt bányaigazgatóság (a le­endő kiállító-, illetve emlékhelyiség) falán lett elhelyezve. Bányászati kon­ferencia összehívását kezdeményez­tük, ami a városnapon valósult meg, az elszármazottak találkozóján. Ki­Balazs Pál adványainkkal igyekeztünk méltóan megemlékezni a bányászatról, jeles képviselőiről. Támogattuk a fúvósze­nekart, Szorospatak rendbetételéhez közmunkaprogram keretében járul­tunk hozzá, itt járt a bányász-kohász dalárda Salgótarjánból. lártunk Tata­bányán, ahol megtekintettük a helyi múzeum bányászati kiállítását, ahol skanzenként sikerült megmenteni egy egész üzemrészt. Egyben érdemi és konkrét tapasztalatot, ismeretet szereztünk.- Tehát meghirdették a gyűjtőmun­ka beindítását, további teendőik, 2006-os terveik?- Első és legfontosabb a szakmai program megfogalmazása, mint em­lítettem, a munkának a városi műve­lődési központ lesz a gazdája. A teen­dők sorában kigyűjtjük a megyei anyagokból a helyi vonatkozásúakat. Igyekszünk továbbra is feltérképez­ni a szóba jöhető bányász-emlékhe­lyeket, állapotukban pozitív válto­zást elérni. Gyűjteni a fotókat, sze­mélyes emlékeket, azokat a szakmai előírásoknak megfelelően dokumen­tálni. Szeretnénk összeállítani Bátonyterenye „felépülését” az újabb-kori történetének fokozatai szerint. Változatlanul kiemelt terveink kö­zött szerepel az id. Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész életmű hagyatékának bővítése, különös te­kintettel a bányászattal összefüggő művekre, s aztán az emlékhely konkrét megtervezése, kivitelezése. Az idekapcsolódó pályázati lehető­ségeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, jelenleg a Fekete Gyémánt Egyesület nyújtott be pályázatot. Ter­vezzük a bányász sportolók összehí­vását, hiszen számos szép eredmény született az elmúlt évtizedekben több sportágban. Az egyre fogyatkozó, hitelesen, a személyesen megéltek alapján visz- szaemlékezni tudók megkeresése már tényleg halaszthatatlan, minden körből, hogy meg tudjuk menteni a még menthetőt, a helyi bányászmúlt fellelhető értékeit-emlékeit. 2006 már konkrét tettek időszaka lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents