Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-30 / 25. szám
2 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ 2006. JANUÁR 30., HÉTFŐ Gyerekek mesemondóversenye Területi mesemondóversenyt, s ehhez kapcsolódóan rajzkiállítást rendezett az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola a napokban. A több mint kétszáz gyermeket megmozgató kezdeményezés a magyar kultúra napjának méltó megünneplése volt. A rajzpályázatra érkezett alkotásokat az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola galériájában állították ki. Elektronikus ügyintézés Bátonyterenye. A mesemondóversenyt első alkalommal 2004-ben rendezték meg az alsó tagozatos tanulók között, akkor még városi szinten. Az idén kiterjesztették a terület nyolc általános iskolájára, s egyúttal rajzpályázatot hirdettek a diákok körében. A felhívásra közel 230 pályamunka érkezett, melyekből - „Magyar népmesék képzeletemben” címmel - kiállítást rendeztek az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola galériájában. A tárlatot az intézmény alsó tagozatának munkaközösség-vezetője, a rendezvény szervezője, Lászlóné Hajnal Márta nyitotta meg. Az 1-2. osztályos korcsoportban Kolozsvári Zoltán (Erkel Ferenc általános iskola) rajza érdemelte ki az első helyezett díját. A szoros versenyben nem sokkal maradtak le a dobogósok, Nagy Emma (Erkel Ferenc általános iskola) és Bocsok Tímea (Bartók Béla Általános Iskola) alkotásai sem. A 3-4. osztályos kategória élcsoportját Najgyonova Krisztina, Bedő Tekla és Venter Annamária alkották (valamennyien az Erkel iskola tanulói). Tíz gyermek munkája különdíjat érdemelt. A kultúra napi program az Ady Endre Művelődési Központ színháztermében, a III. területi mesemondóversennyel folytatódott, amelyre nyolc iskola 26 növendéke nevezett. A tanulók felkészítő tanárait és a vendégeket Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere - a rendezvény fővédnöke - .köszöntötte kedves szavakkal. A zsűri számára hamar világossá vált: a gyermekek kiváló előadókészséggel, felkészülten érkeztek, fellépésükön érezhető volt, hogy szeretnek meséket olvasni, s mondani. Bajban voltak a döntéshozók, de mindenképpen végeredményt kellett hirdetni... Az első és második osztályosok között Haraszti Mihály (Bartók Béla Általános Iskola) végzett az élen, szorosan mögötte Kispál Szilvia (Kossuth Lajos Általános Iskola) és Tő- zsérFanni (Erkel iskola) végeztek. Két erkeles tanuló, Horváth Zsófia és Kómár Petra előadását különdíjjal jutalmazták. A harmadik és negyedik osztályos diákok élmezőnyét Haraszti István (Bartók iskola), Sándor Gergő (Aba Sámuel Általános Iskola, Kazár) és Haraszti József (Bartók) alkották. Különdíjban részesült Horváth Renátó (Mikszáth Kálmán ÁMK, Mátramindszent) és Kovács Martin (Erkel). Bátonyterenye. A lakossági ügyek gyorsabb intézése és egyszerűsítése, az ön- kormányzati hivatalokban a munka hatékonyságának fokozása - így fogalmazható meg röviden és általánosan az elektronikus ügyintézés célja. Természetesen ez további lehetőségeket is jelent, például az infokommunikációs eszközök által javulnak a lakosság életkörülményei, az információs társadalom hozzájárulhat a térség társadalmi kohéziójának növeléséhez, s a hátrányos helyzetű rétegek számára is elérhetővé válik e technológia nyújtotta lehetőség. Bátonyterenyén 2004-ben (egy sikeres pályázat eredményeként) vette kezdetét az érdemi előkészítő munka, a következő év januárjában pedig megtörtént a szerződéskötés az ön- kormányzat és a megvalósító cég a FreeSooft Rt. között. A három fázisból álló munka az eredeti ütemezés szerint halad, napjainkban a befejezéséhez közeledik. Indult a számítógépek (új munkaállomások) beszerzésével, öt célfeladat végzésére alkalmas server-pontok kialakításával (például levelezés, dokumentum-, adatbázis-kezelés), majd a beüzemelés - többek között portál kialakítása, belső és külső levelezés lehetőségének megteremtése, a levelezési technika elsajátítása következett. A harmadik, befejező fázisban az iratkezelő rendszer telepítése került napirendre, ami lehetővé teszi az ügyek intézését anélkül, hogy az állampolgár személyesen megjelenjen. Természetesen ehhez szükségesek mindazok a tájékozódási lehetőségek, amelyek alapján egyértelművé válik, milyen típusú ügyeket kinél, hogyan lehet intézni. Az elektronikus aláírás, ügyfélkapu használata, s megany- nyi lehetőség elsajátításával alakulhat ki, válhat szokássá az elektromos ügyintézés. A fokozatosság elve alapján, az ismeretek alaposabbá tételével, egy-egy dolog alaposabb megismertetésével, életvitelünk alakításával juthatunk el, ügy- intézők-ügyfelek ahhoz, hogy érdemben és természetes módon vehessük igénybe e lehetőséget. Napjainkban a rendszer felparaméterezése, illetve az oktatás zajlik. Az önkormányzat a szükséges eszközök, szoftverek (programok) beszerzését, majd a szükséges, megfelelő adatbázisok, kommunikációs bázisok kialakítását követően jelenleg a rendszert működtető ismeretek elsajátításról gondoskodik. Ezt követően várhatóan márciusban elindul Bátonyterenyén is az elektromos ügyintézés. A legkisebbek is részt vettek a mesemondóversenyen Méltó helyet a bányászörökségnek- Civil szervezetek a városban Bátonyterenye. A városban egyre több civil szerveződés kezdi meg működését, a már tradicionális értékekkel, múlttal bírók mellé egyre újabbak jelentkeznek. A közhasznúság jegyében nemes, közös célért, kisebb vagy nagyobb közösségben, közösségért tevékenykedő csoportok sorában alig másfél évnyi múltra tekint vissza a Bányász Emlékbizottság. Legutóbbi ülésük apropóján beszélgettünk Balázs Pál alpolgármesterrel, az emlékbizottság tagjával.-o- Mikor, miért, milyen céllal alakult meg az emlékbizottság, kérem, foglalja össze az előzményeket és a szándékot?- A kiindulópont a turizmus szükségességének felismerése volt, a város kialakítandó turisztikai koncepciójában rendező elvként fogalmazódott meg: fel kell tárni a város és kistérsége értékeit, s ezekre kell alapozni. Kiderült, hogy az évtizedek során szinte leépült a múlt értékeinek ápolása, bemutatása, amely vonatkozott természeti értékeinkre is. Terveinkben három fő területre összpontosítottunk: egyrészt a bányászat több mint száz évnyi múltjának, történetének helyi „megmentése”, másrészt a palócság fellelhető gyökerei, emlékei, hagyományai, harmadrészt a csodálatos természeti környezet, a Mátra, Cserhát határolta, a Zagyva átszelte, gazdag vadállománnyal, országosan is jelentős erdőfelülettel, a legtisztább levegővel rendelkező vidékünk jelentik ezzel kapcsolatos teendőiket. A bányászat a település fejlődését tekintve a legmeghatározóbb: erre alapult a kenyérkereset, megteremtette a várossá alakulás lehetőségét, hiszen a helyieken kívül vonzotta az embereket, s a nógrádi bányászkodás központja volt e térség. Amikor a bányászatnak vége lett, nem került sor érdemi, ha úgy tetszik, komplex, vagy komolyabb emlékhely megmentésére. Egyrészt gyermekeinknek, az unokáknak nem tudjuk megmutatni felmenőik munkáját, hősiességét, azt, hogy büszkék lehessenek e nehéz, minden tisztelet megérdemlő munka, e sajátos hivatás művelőire. Másrészt az ideérkezőknek sem tudjuk megmutatni azt a viszonylag ritkaság számba menő mélyművelést, s ehhez kapcsolódó tevékenységi kört, ami ugyancsak e hely értéke. Kistérségi szinten tervezzük mindezt, hiszen a környező (volt) bányásztelepüléseken, Mátraterenyén, Dorogházán már számos kezdeményezés megvalósult.- Milyen formában és módon kívánják ezt megvalósítani?- Megélhető módon bemutatni egy kiállító helyen, ha úgy tetszik, attraktív módon közreadni, szemléltetni. A tárgyi emlékek, munkaeszközök segítségével érzékeltetni az egyes szakmák, munkafolyamatok közti összefüggéseket, a hagyományos értelemben vett kiállítás mellett előadások, tanórák keretében is szinte élővé varázsolni a bányászkodás egy kis szeletét. Ehhez személyekhez, szakmákhoz kötődő emlékek gyűjtésére, közreadására, rögzítésére van szükség, most már egyre intenzívebben. Mint ismeretes, a polgár- mesteri hivatal jelenlegi épülete volt korábban a bányaigazgatóság székhelye. Tekintettel arra, hogy az új városközpont kialakítása során a tervek szerint a polgármesteri hivatal is odaköltözik, az épület visszanyerheti eredeti rendeltetését, s a megyei múzeumi szervezetek, a salgótarjáni bányamúzeum szakmai irányításával, közreműködésével ide tervezzük a kiállítóhelyet.- Kik az emlékbizottság tagjai?- Az elnöki tisztséget Kovács László tölti be, akinek egész élete a bányáról, a bányászatról szól. Helyi kötődése, bányászmúltja, életútja szinte mindenki előtt ismert. A szakszervezet országos vezetőjeként ismeri az egész magyar bányásztársadalmat, s a bányászkultúra követeként is letette névjegyét. Itthon van, s itthon volt mindig is, aki tett is a városért, nem véletlenül lett a város díszpolgára. Az emlékbizottság titkára a városi művelődési osztály vezetője, Szabóné OraveczÉva, hiszen az oktatási, művelődési intézményeknek kulcsszerep jut e munkában, ahogy a városi művelődési központ igazgatójának, Szeberényiné Érdi Évának is, mert itt összpontosul majd a munka. A bányászattal összeforrt életük, mai napig aktív részesei a közéletnek: Czikora Györgyné, Nagy János, Vajda István, Józsa Sándor, a Tanuszoda Kht. vezetője: Danyi Zoltán pedig a szorospataki tábor, erdei iskola működtetése ürügyén kapcsolódik közvetlenül a bizottság munkájához. Állandó meghívottai üléseinknek Fiikor Balázs, aki a bányásznyugdíjas szakszervezet megyei vezetője és Vincze Istvánná újságíró. A 2004 őszétől tevékenykedő emlékbizottság 2005-re hárommillió forintnyi támogatást kapott a városi ön- kormányzattól.- Mi történt tavaly?- A legkiemelkedőbb esemény az 55. országos bányásznap megrendezése volt, a megye életében először került sor ilyen szintű rendezvényre. Ekkor avattuk azt az emléktáblát, amely a volt bányaigazgatóság (a leendő kiállító-, illetve emlékhelyiség) falán lett elhelyezve. Bányászati konferencia összehívását kezdeményeztük, ami a városnapon valósult meg, az elszármazottak találkozóján. KiBalazs Pál adványainkkal igyekeztünk méltóan megemlékezni a bányászatról, jeles képviselőiről. Támogattuk a fúvószenekart, Szorospatak rendbetételéhez közmunkaprogram keretében járultunk hozzá, itt járt a bányász-kohász dalárda Salgótarjánból. lártunk Tatabányán, ahol megtekintettük a helyi múzeum bányászati kiállítását, ahol skanzenként sikerült megmenteni egy egész üzemrészt. Egyben érdemi és konkrét tapasztalatot, ismeretet szereztünk.- Tehát meghirdették a gyűjtőmunka beindítását, további teendőik, 2006-os terveik?- Első és legfontosabb a szakmai program megfogalmazása, mint említettem, a munkának a városi művelődési központ lesz a gazdája. A teendők sorában kigyűjtjük a megyei anyagokból a helyi vonatkozásúakat. Igyekszünk továbbra is feltérképezni a szóba jöhető bányász-emlékhelyeket, állapotukban pozitív változást elérni. Gyűjteni a fotókat, személyes emlékeket, azokat a szakmai előírásoknak megfelelően dokumentálni. Szeretnénk összeállítani Bátonyterenye „felépülését” az újabb-kori történetének fokozatai szerint. Változatlanul kiemelt terveink között szerepel az id. Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész életmű hagyatékának bővítése, különös tekintettel a bányászattal összefüggő művekre, s aztán az emlékhely konkrét megtervezése, kivitelezése. Az idekapcsolódó pályázati lehetőségeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, jelenleg a Fekete Gyémánt Egyesület nyújtott be pályázatot. Tervezzük a bányász sportolók összehívását, hiszen számos szép eredmény született az elmúlt évtizedekben több sportágban. Az egyre fogyatkozó, hitelesen, a személyesen megéltek alapján visz- szaemlékezni tudók megkeresése már tényleg halaszthatatlan, minden körből, hogy meg tudjuk menteni a még menthetőt, a helyi bányászmúlt fellelhető értékeit-emlékeit. 2006 már konkrét tettek időszaka lesz.
