Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-27 / 23. szám
2006. JANUAR 27., PENTEK 3 PÁSZTÓI NAPLÓ Eseménydús Mikszáth-nap Részlet a postaforgalmis diákok eskütételéről esla Színi oktató, versmondó aneszteziológus Jótékonysági bál a Gárdonyiban K. Lajos Pásztó. A Gárdonyi Géza Általános Iskolában 12. alkalommal rendezték meg a jótékonysági bált, amely az iskola bútorzatának korszerűsítését szolgálta. Tengerészné Simon Mária igazgatónő elmondta, hogy a tantestület és a szülői munka- közösség szervezte a rendezvényt, amelynek fővédnöke Sisák Imre, Pásztó város polgár- mestere, országgyűlési képviselő, védnökei Juhász Gábor politikai államtitkár, országgyűlési képviselő és Becsó Zsolt ország- gyűlési képviselő voltak, jelenlétükkel, támogatásukkal kifejezték, hogy ez a rendezvény milyen fontos az iskola elképzelésinek megvalósításához. A kultúrműsort az iskola diákjai adták táncbemutatók tartásával. Az est sztárvendége Kovács Kati táncdalénekesnő és Koncz Tibor voltak. A rendezvény hajnalig tartó bállal folytatódott. Filmes vendég Káéi Pásztó. A nemrégiben megtartott Mikszáth-napon a Mikszáth Kálmán Gimnázium vendége VOlt RÓZSA-FLORES EDUARDO. A Humán szekció hívására érkezett költő-publicista részt vett a Chico című film vetítésén (amelynek ő a főszereplője), majd Szabó Zsolt vezetésével kétórás, jó hangulatú kötetlen beszélgetést folytatott az érdeklődőkkel. Változatos témák szerepeltek az „étlapon”: szóba került - természetesen - Fekete Ibolya nagydíjas alkotása, a horvát szabadságharc, a politika, az irodalom, így a diákok az átlagosnál jobban beleláthattak a sokoldalú vendég munkásságába, életébe és kicsit a leikébe is. A program sikerrel zárult; az iskola vezetése, tantestülete és tanulói egyaránt visszavárják a Szurdokpüspökiben lakó hírességet. Pásztó. A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium nemrégiben tartotta meg a hagyományos Mikszáth-napi rendezvényét. A program az iskola előtti Pásztó. A szavalás, egy rendkívül összetett cselekvés. Az ember kiáll a színpadra és ott farkasszemet kell néznie a közönséggel. Ezek a röpke percek szinte óráknak tűnnek. Az ember hátán egyszerre végigfut hideg és meleg, a legborzasztóbb gondolatoktól nyüzsög a feje, mégis talán ezek a legszebb percek az életében. Nem csak azért, mert sikerült az író gondolatait és üzenetét továbbítania a publikumnak, de azért is, mert saját magát is átadta a közönségnek. Életének egy töredéke most már ott dobog a néző szívében.- Vers vagy próza? Melyik a kedvesebb?- Nehéz a választás, de talán a vers közelebb áll hozzám. A vers egy villanás, elég egy szó, ha szép. Rendelkezik egy bizonyos belső ritmussal, amivel jobban lehet játszani. Sokkal izgaltéren lévő Mikszáth-szobor, valamint a Szentlélek temetőben Ágasvári Lajos és Csohány Kálmán sírjának megkoszorúzásával kezdődött. A délelőtt folyamán zajlott le a Mikszáth szép- prózamondó-verseny, a Mikszáth életét bemutató előadás, masabb, érdekesebb és megfelelőbb a nagyobb érzelmek, érzések kifejezésére.- Kedvenc írók?- Sokan vannak, akik nagy hatást gyakoroltak rám. A klasz- szikusoktól egészen a kortársakig, és ez így van jól. Mindenkivel megesik a Nagy Találkozás, csak nem mindenkinek okoz maradandó nyomokat.- Milyen eredményeket ért el az irodalmi előadások során?- Inkább csak próbálkozások. A Pásztón töltött öt év alatt mindig megmondtam a magamét a Mikszáth prózamondón, kisebb nagyobb elismerések fejében. A salgótarjáni Ravasz István versmondóversenyen kétszer is jártam és egyik alkalommal az MTA különdíját kaptam meg. Január húszadikán részt vettem a balassagyarmati vers- és prózamondóversenyen, ahol az ötödik helyet szereztem meg és öregbíthettem iskolám hírnevét. valamint a postaforgalmi szakközépiskolások eskütétele. Harminchét diák tette le az esküt Horváth István igazgatóhelyettes után elmondva a fogadalom szövegét. Az elsősöket köszöntötte Németh Róbert, a pásztói posta vezetője is.- Tervek?- Mindenképp szeretnék az irodalom közelében maradni, de konkrét céljaim még nincsenek. Abban viszont biztos vagyok, hogy az iskola védőszárnyait elhagyva is folytatni fogom az ilyen jellegű tevékenységeket. A versek, a fellépések mindig adnak valamit, ami csak : az enyém, amit : senki sem vehet el tőlem, és így ; érzem egésznek az életem. Egy ~ Márai Sándor-idézet vezérli uta- :: mat „Azt hiszed, házat építet- ; tél, s pályád büszke ormairól ; elégedetten szemlélheted a vilá- ■■ got? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó : vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az út- széli almafa árnyékában egy félórára útközben. Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.” Több éve foglalkozik gyermekszínjátszással dr. Szabó Irén osztályvezető főorvos, aneszteziológus és intenzív terápia szakorvos. Kerekes Lajos Pásztó. Szolnokon járt iskolába és érdeklődési köre, tanulmányi eredményei alapján úgy könyvelték el, hogy „a Szabóból orvos lesz”. Ettől a pillanattól kezdve minden tanulmányát, tevékenységét az orvosi pályára kerülés irányította. Szegeden elvégezte az orvosi egyetemet és szülővárosába visszakerülve, lévén, hogy vasutas családból származik, a helyi MÁV-kórházban kezdte pályafutását. Később Budapestre költözött, szintén a MÁV-kórházba került dolgozni. Később rátalált egy pásztói kórházi álláshirdetésére, mivel nagyon szerette a Mátrát, nem volt számára nehéz döntés, hogy Pásztora jöjjön. Az orvosi munka mellett színjátszásra tanítja a gyerekeket. Mindezek előzménye az, hogy gyermekkorában nagyon szeretett verseket mondani, minden adódó rendezvényen fellépett. Ez a gimnáziumban, majd az egyetemen is folytatódott, ahol megalakították a Medikus színpadot. Ezután szünet következett életében e téren. A folytatás itt, Pásztón néhány évvel ezelőtt indult el. A lánya, aki szereti a színjátszást és nagyon jó a memóriája, könnyen tanulja a verseket, egy hangjátékot hallgattak a rádióban, és azt mondta, hogy ezt ők is el tudnák játszani. Beszélt az osztálytársaival. így kezdődött, eleinte hát-nyolc kisgyerekkel próbáltak a városi művelődési házban, később már 15-en voltak, kisebbek, nagyobbak, teljesen vegyes korosztály. Témáik mesejátékok voltak, majd egy gyermekopera rövidített változatát mutatták be, közben ő maga írt át színpadra egy mesét, elkészítette a dramaturgiáját. Ezzel a darabbal egy fesztiváldíjat nyertek. A gyerekekkel fellépnek városi rendezvényeken is, ahol szeretettel fogadják őket. A színjátszó csoportjuk azért van, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, mindenkit várnak, aki kedvet érez a játékhoz, még ha netán beszédhibás, vagy félénk, akkor is. Maga is több alkalommal lép fel szavalatokkal rendezvényeken. Legutóbb részt vett a Wass Albert országos szavalóversenyen. A pásztói megyei döntőben az első helyen végzett, így ő képviselte Nógrád megyét az országos megmérettetésen Bony- hádon. Ott Wass Albert „Mikor a bujdosó az Istennel beszél” című versét előadva a százfős mezőnyben a második díjat kapta meg. Dr. Szabó Irén a megyei döntőn veszi át a díjat Siker a színpadon A nemrégiben megtartott Mikszáth-napi ünnepség keretében megrendezett Mikszáth szépprózamondó-ver- senyen Tóth Szilvia végzős tanuló kitűnő előadással érdemelte ki az első díjat. Sikereiről, terveiről és arról kérdeztük, mi számára a szavalás? Kerekes L. Jól dolgozott a CKÖ K. L. Pásztó. Zökkenőkkel tarkítva, de az akadályokat leküzdve jó eredményekkel dolgozott a pásztói Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Oláh Ferenc elnök tájékoztatása alapján kimagasló sikereket tudhatnak magukénak az oktatás területén, úgy az általános és a közép-, mint a felsőoktatás területén. Az általános iskolások esetében minden olyan cigány tanuló, aki 3,5 feletti tanulmányi eredményt produkál 3000-4000 forint támogatásban részesül havonta az Esélyegyenlőségi Minisztérium által kiírt pályázati pénzekből. A középiskolások esetében ez havi 6000 forint támogatást jelent. Jelenleg három cigány fiatal tanul a helyi gimnáziumban, jó eredménnyel. A felsőoktatásban három cigány származású fiatal tanul. Jusztin Melinda az Államigazgatási Főiskolán, Barnnyi Anita az ELTE jogi karán és Oláh Beáta másoddiplomásként a Közép-európai Egyetemen tanul. Mellette az ELTE nyelvészszakán doktoranduszi tanulmányokat folytat. A kisebbségi önkormányzat azon fáradozik, hogy az idei esztendőben is folytatódjon ez a jó tendencia. A kapcsolatrendszerről szólva: a városi önkormányzattal jó munkakapcsolat alakult ki, és ez lehetővé teszi a cigány családoknak is, hogy jobb megélhetésben legyen részük. A közhasznú programokat maximálisan kihasználják a városon belül, illetve a kistérségi pályázatokon. A kistérségi pályázati lehetőség 90 fővel indít, amely, ha sikerül elnyerni, március elsejével indul. Gondként említette az elnök, hogy ez csak ó órás foglalkoztatást biztosít Szeretnék, hogy a közeljövőben a város és a megye olyan lehetőségeket biztosítana, hogy ne csak három-hat havi, hanem éves munkaprogramok legyenek - ha ugyanis valaki kölcsönért folyamodik valamelyik pénzintézethez, ott egyéves munkaviszonyt fogadnak el. Szülővárosban mutatja be alkotásait Kerekes Pásztó. Trópusi, mediterrán és hazai tájakon címmel nyílt kiállítás nemrégiben a Teleki László Városi Könyvtár kiállítótermében prof. dr. Fekete József alkotásaiból. A kiállítást Sisák Imre, Pásztó polgármestere és dr. Barczi Attila tanszékvezető egyetemi docens nyitotta meg. Közreműködött a Rozmaring népdalkor. Fekete József Pásztón született 1936-ban. Általános és középiskolai tanulmányait is a városban végezte, 1955-ben érettségizett. Jelenleg a gödöllői Szent István Egyetem tanára, ahol 1960-ban szerzett kitüntetéses mérnöki oklevelet. Négy évig tanácsadó-szakértői munkát végzett Kubában, több könyv, egyetemi jegyzet szerzője. Tudományos közleményeinek száma meghaladja a százötvenet, tudományos fokozata: az MTA doktora. Dr. Fekete József (jobbról), mellette Sisák Imre Szegények az emberek? VÁLTOZTATUNK? Becsó Zsolt a változtatás embere mmmmmMmmmmmmmmmmmmMmmmmmmmmmM