Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-04 / 3. szám

2 2006. JANUAR 4., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Múzeumban működik a bánya... A bányamúzeum rekonstrukcióját követően érezhetően fellendült a látogatottság Föld alatti kis birodalom, ahol egy egész aknát „tet­tek” múzeumba. Látnivalóinak van is keletje! Évente tízezrek nézik meg a volt szénfejtőt a Nógrádi Törté­neti Múzeum Bányászati Kiállítóhelyén Salgótarján­ban. Miről árulkodnak a bányamúzeumi vendég­könyv tavalyi bejegyzései? M. J.- Úgy éreztük, 2005-ben ki­csit több vendég fordult meg ná­lunk. Az előző évben kezdett fel­újítás, melynek köszönhetően élethűbb lett az egykori lejtős ak­na, megfogja az embereket - kezdte a visszatekintést Vajda István, a salgótarjáni bányamú­zeum vezetője. Hozzátette, növe­kedett az aránya a külföldről ér­kezőknek is, akik egyébként évente mintegy 6-700-an van­nak, a húszezret is megközelíti viszont az összes látogató szá­ma. S külön figyelemre méltó, hogy - amint korábban is - mintegy húsz országból utazik ide a látogatók serege. Vajda István - a vele együtt öt­fős bányamúzeumi csapat tagja­ihoz hasonlóan - ötven éve fog­lalkozik bányászattal. Nyugdíja­zásáig ugyanis 37 évig dolgozott, a kiállítóhelyen pedig 14 éve fog­lalatoskodik bányai kötelékben. Vagyis egykori bányászként hob­bijuknak, szívügyüknek hódol­nak, hagyománnyá nemesedett múltat őriznek. 0 és kollégái is azt vallják: az a cél, hogy jól érez­zék magukat, akik ide eljönnek, s ezért érdemes mindig többet és többet tenni. A „hogyan?”-ban ki­fogyhatatlanok. Egyik elképzelé­sük, hogy több prospektus kelle­ne a minél szélesebb körű propa­gandához, de nagyon jó lenne, ha rendelkeznének hét-nyolc nyelvre lefordított tájékoztató hanganyaggal a külföldiek tár­latvezetéséhez. A vendégek Salgótarjánba csalogatása megkívánja fogadá­suk körülményeinek folyamatos fejlesztését, s ez nagyobb lépté­kekben 2004-ben el is indult. Hi­szen itthon a nyolcszáz éves szakmáról hű képet hovatovább csak itt kaphatnak az érdeklő­dők, Magyarországon ugyanis mindössze egyetlen működő bá­nya van, ez az oroszlányi Már- kus-hegyi üzem. Kirándulások, fejlesztések Szeles E. Palotás. Az elmúlt év végén a település óvodája és iskolája több pályázaton is sikeresen szerepelt, amelynek köszönhetően programokat szerveztek a gyerekeknek, valamint eszközvásárlások révén szebbé tették környezetüket. Mintegy félszáz óvo­dás például egy környezetvédelmi pályázat révén a Margit-szigeti állatkertbe látogatott, egy 50 ezer forintos pályázatnak köszönhetően pedig az egész­séges életmódra nevelés jegyében szervezett prog­ramot az intézmény, valamint Eresztvénybe is egy nyertes pályázatnak köszönhetően kirándultak az óvodások. Emellett udvarszépítésre 150 ezer forin­tot költöttek a 2005-ös év utolsó felében, amelyből facsemetéket vásároltak és amit az udvari játékok biztonságosabbá tételére fordítottak. A település általános iskolája 75 ezer forintot nyert az egész­séges életmód népszerűsítésére, százezer forintot pedig udvari bútorokra, továbbá az udvari ivókút környékét is rendezték: gyephézagos burkolókat helyeztek el. Egy pályázati támogatásnak köszön­hetően pedig a diákok egy része színházba is ellá­togatott. A sikeres pályázatírók sorából a helyi ön- kormányzat sem maradt ki: 3,5 millió forintot nyert útfelújításra NORDA pályázaton, amit a Rá­kóczi út 500 méteres szakaszára fordítanak majd. Az önkormányzati önerő a pályázati kiírásnak megfelelően 3,5 millió forint. A munkálatokat idén április 30-ig kell befejezni. Mihalik J. Salgótarján. Kellemest a hasznos­sal, tartalmast a szórakoztatóval sokak tetszésére, megelégedésére ötvözni: e recept szerint készül­nek és telnek a Tájak, Korok, Mú­zeumok salgótarjáni tagcsoport­jának programjai. S már ez is ma­gyarázza, miért ez a legnépesebb civil közösség a megyeszékhe­lyen. Három és fél száz taggal mű­ködik a csoport, így egy-egy ün­neplés alkalmával tekintélyes mé­retű terített asztalt ülnek körül. Legutóbb a volt népjóléti központ­ban jött össze meghívott vendé­geivel a szervezet, mégpedig je­les alkalommal: a jelenlévők a ve­zetőség évértékelését ismerték meg Nándori Ferencné szervező- titkár tolmácsolásában. Az összegzés rövidségre töre­kedett, azonban a legfontosabbak számbavétele is megmutatta: le­hetetlen kevés szóval tudatni a so­kat: mérlegelni, lajstromba venni a szebbnél szebb élményt adó együttlétet Emlékeztetőül a titkár kiemelte a József Attila-emlékév- vel kapcsolatos rendezvénysoro­zatot, amelyben az előadásokon kívül helyet kapott a költő sírjá­nak megkoszorúzása. Sőt az a dél­után is, amikor maguk a tagok szólaltattak meg jó néhányat a költeményei közül. Van, aki azokra a kiállításokra gondol vissza szívesen, ahol pél­dául Munkácsy világhíres képeit, a kilenc hazai írót bemutató tárla­tot, a „káprázatos köveket” (a spa­nyol udvar kincseit) vagy az egyiptomi művészet, a Vasarelly Múzeum páratlan értékeit láthat­ta. Öt opera- és tizenkét színház- látogatás is része volt gondosan összeválogatott munkatervük­nek. Legnagyobb élményt mégis talán a kirándulások jelentették, egyebek mellett Visegrád, Lepen- ce, a szlovák bányavárosok, a szigetszentmiklósi virágkiállítás különleges látnivalóival. A mohorai és a csesztvei út, a tákosi „Mezítlábas Notre-Dame” szintén felejthetetlen. Dél-Csehor- szág, vagy a wieliczkai bánya szépségét, az Auschwitz keltette döbbenetét nem lehet nem meg­említeni. Krakkóban a magyarok nyomait követve büszkélkedhe­tett a csapat. Mindez részben ta­gi hozzájárulásokkal, önkor­mányzati, civil vezetői segítség­gel vált valósággá. Dolgoztak a környezet tisztaságáért a Karancs-hegyen, a Margit-kápol- na és a kilátó környékén is, a mátrakeresztesi árvízkárosultak­nak 44 ezer forintot gyűjtöttek. Az új és régi értékek befogadá­sára rendkívül nyitott közösség már megteremtette a saját hagyo­mányait: ezek mentén, gyertya gyújtásával fejezték ki tiszteletü­ket alapítójuk, második elnökük és minden elhunyt társuk iránt Egy csomagnyi segítség... A Gyermekétkeztetési Alapítvány 2005. évi karác­sonyi élelmiszercsomag-akció pályázatainak elbírálása és a csomagok átadása is befejeződött. Összesen 142 millió forint értékben 576 intézmény 30 000 gyermeke számára juttatott egyenként 23 kilo­grammos csomagot a kuratórium, a tavalyi évben már tizenegyedik alkalommal. Nógrád megyébe is szép számmal érkeztek az adományok. Juhász A. Nógrád megye. Az alapítványhoz összesen 329 532 gyermek után 72137 csomagra érkezett 1095 in­tézményből (iskola, óvoda) Igény­lés, az ország valamennyi pontjá­ról. A GYEA a számára erre a cél­ra rendelkezésre álló 142 millió fo­rint összegből harmincezer cso­magot tudott készíteni. A csomag­igénylések 58 százalékát azonban - legnagyobb sajnálatukra - el kellett utasítaniuk. Nem kerültek elbírálásra azok a pályázatok, amelyeket a kiírással ellentétben csak postán, vagy csak e-mailban küldtek be. Az elbírálásnál előnyben része­sültek azok az intézmények, ame­lyek az előző években még nem nyertek a karácsonyi élelmiszer- csomag-akcióban. Tavaly a beér­kezett csomagigényléseknek csak 42 százalékát tudták kielégíteni, így sok olyan pályázat is a veszte­sek közé került, ahol a gyermekek ugyanolyan mértékben volnának rászorultak, mint a nyertes intéz­ményekben. A Nógrád megyei nyertes intéz­mények, önkormányzatok az aláb­biak: Nőtincs - Körzeti Általános Is­kola (20 csomag), Legénd - napkö­zi otthonos óvoda (7 csomag), Tereske - óvoda és általános isko­la integrációs bázisintézmény (73 csomag), Balassagyarmat - Cse­peredő óvoda (2 csomag), Herencsény - községi önkor­mányzat (20 csomag), Nógrádsáp - általános iskola és szakmunkás- képző szakiskola (40 csomag), Terény - általános iskola és óvoda (15 csomag), Palotás - óvoda (7 csomag), Szirák - Teleki József Ál­talános Iskola (30 csomag), Pász­tó - városi önkormányzat óvodája (50 csomag), Dózsa György Álta­lános Iskola (100 csomag), Bátonyterenye - Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Igaz­gatóságának Bartók Béla általános iskolai intézményi egysége (75 csomag), városi óvodaigazgatóság (150 csomag), Salgótarján - Tán­csics Mihály Közgazdasági Szak- középiskola (30 csomag), Strom­feld Áurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola (100 csomag), Kazár - községi ön- kormányzat (21 csomag), Nógrádmegyer - Mikszáth Kál­mán Általános Iskola és Óvoda (95 csomag), Magyargéc - általános iskola (35 csomag), Mátraterenye - általános művelődési központ (50 csomag), Mátramindszent - általános művelődési központ (20 csomag), Nagylóc - Fekete István Általános Iskola (40 csomag), Karancskeszi - általános művelő­dési központ általános iskolája (30 csomag), Egyházasgerge - általá­nos iskola (15 csomag), Litke - Etes-Litke általános iskola és nap­közi otthonos óvoda (38 csomag). A Gyermekétkeztetési Alapít­vány elmondása szerint nagyon sok intézmény valamennyi gyer­meke számára kért csomagot, de nem minden helyre tudtak annyit átadni, amennyit igényeltek. A természet is nyújthat megélhetést nemzetközi kapcsolatok Tanulságos, ahogyan az adottságokkal gazdálkodnak a litván partnerek A bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szak­iskola és Kollégium immáron második éve dolgozik együtt a Comenius-1 projektben litván, lengyel isko­lákkal, amelyekhez a közelmúltban csatlakozott a né­met Frost gimnázium. Az első projekttalálkozó a Veseliaijeben volt, amelyen Csank Csaba igazgató, Bo- csok Józsefné koordinátor, Földi Balázs tanár és Lángi Zsuzsanna, a diákbizottság elnöke vett részt. Hegedűs Erzsébet Bátonyterenye. - iskolánk már több mint tíz éve bekapcsolódott a nemzetközi programokba, hi­szen felismertük, hogy Európa más országainak jó tapasztala­tait a nevelés-oktatás minden te­rületén tudjuk hasznosítani - kezdte Bocsok Józsefné. - A pro­jektek kapcsán a vezetőség, ta­nárkollégák és tucatnyi fiatal ta­nuló is lehetőséget kapott sze­mélyes kapcsolatok kiépítésére is. Ez azt jelenti, hogy igen sok iskola keres meg bennünket sze­mélyesen és e-mailban is azzal a kéréssel, kapcsolódjunk be a projektjükbe. Honlapunkon is szentelünk fejezetet nemzetközi kapcsolatainknak, a szülőket, más iskolákat kiállításokon, elő­adásokon és a helyi sajtón ke­resztül folyamatosan tájékoztat­juk a tapasztalatokról, és ezek alkalmazási lehetőségeiről A koordinátor szólt arról, mik a konkrét feladataik a projektben: a tanulókat, mint a jövő fogyasztóit, fel kell készíteni a piacgazdaság, a gazdasági és politikai összefüggé­sek értelmezésére. A projektet 2 évre tervezték: a célok eléréséhez „iskolaszövetkezetét” szerveznek minden résztvevő iskolában, hogy a tanulók a fogyasztó fontosságá­val közelből megismerkedjenek. Ehhez megfelelő előkészítésre és speciális tudásra van szükség. A második év végére a tanulók képe­sek lesznek tapasztalataikat ka­matoztatni majdani saját üzletük­ben, vállalkozásukban, de ehhez meg kell ismerkedniük a saját te­rületük és más országok üzletpo­litikájával, marketing- és PR- tevékenységével is.- Ezeket a tapasztalatokat egy tankönyvben gyűjtjük össze, ami az oktatás szerves részét ké­pezi majd, hiszen gyakorlatban bevált „recepteket” közöl - foly­tatta a pedagógus. - Mindegyik iskola választhat több lehetőség közül, mint az iskolai vállalko­zás (szövetkezet) legális státus nélkül, iskolai szövetkezet pat­ronáló szervezet ellenőrzésével, iskolai vállalkozás az iskolával együtt, illetve önálló státusú vál­lalkozás. A működtetéshez szük­séges az iskolák és vállalkozá­sok közötti internetes kommu­nikáció, a nyelvgyakorlás (min­dent angolra kell fordítani), piac­elemzés-kérdőíves felmérés és a vállalkozási ismeretek tanulása. A találkozón megbeszélték az idei év munkatervét, a tanulók együttműködési lehetőségeit. A koordinátor kiemelte: meglátoga­tott nemzeti parkok jó példát mu­tattak arra, hogyan használja ki egy litván terület természeti adottságait, mivel az ipari fejlő­dés elkerüli ezt a részt. A gombá­zás, fafeldolgozás, halászat, ter­mések feldolgozása és a vendég- fogadás az egyetlen kitörési pont számukra, és meg is becsülik ezeket az értékeket. Szinte sehol nem láttak szemetet, az eligazo­dást táblák és szakavatott idegen- vezetők segítik, akik több nyel­ven is képesek kis létszámú csa­patot, vagy akár családot is kala­uzolni, bemutatni, hogyan éltek a természet adományaiból őseik, sőt a jelenlegi lakosok is. Jártak olyan fazekasnál, aki családjával együtt él egy régi faházakból álló településen az erdő közepén, nyi­tottá tette műhelyét, szívesen vár­ja a vendéget, kávéval, teával a rendben tartott házban, akkor is, ha nem vásárol semmit a szabad­téren kiállított fekete kerámiák­ból. De kaphatók háncsból, fából készült termékek, szárított virág­ból lakásdíszek a múzeumnak ki­jelölt volt tanácsházákon, ame­lyek ma mint önkormányzati hi­vatalok tevékenykednek.- A tanulók is készítenek ilyen termékeket virágsziromból, ter­mésekből, szőttesekből - zárta összefoglalóját Bocsok Józsefné. - Az iskola fontos szerepet tulaj­donít a természetközelségnek és a természeti értékek megbecsü­lésének, ez meglátszik a környe­zet tisztaságán, és a természetes kiegészítők felhasználásában. Mivel a mi városunk is gazdag erdőkben, igen tanulságos volt számunkra az a szemlélet, aho­gyan ezzel az adottsággal gazdál­kodnak litván partnereink. Szépségek, értékek nyomában

Next

/
Thumbnails
Contents