Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-25 / 21. szám
2006. JANUAR 25., SZERDA 3 BALASSAGYARMATI NAPLÓ A legbatrabb város Szabó A. Balassagyarmat. A város önkormányzata és a Civitas Fortissima Kör január 28-án és 29- én rendezi meg a Civitas Fortissima- ünnepséget. Szombaton 18 órától ünnepi hangversenyre kerül sor a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola nagytermében. Vasárnap 8.30 órakor a hősi halottak sírjait koszorúzzák meg. Szalai Antal, a Mikszáth KÉVIG középiskola igazgatója mond beszedet. Kilenc órakor a MÁV állomás- épületénél elhelyezett emléktáblánál Siketné Zsiga Judit, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Nyírjesi Tagintézményének igazgatója emlékezik. Tíz órakor veszi kezdetét a megemlékezés és koszorúzás a Civitas Fortissima- emléktáblánál. A korabeli eseményeket idézi fel és a címadományozásról szóló törvényt dr. Szili Katalin, a Magyar Köztársaság országgyűlésének elnöke ismerteti. Tiünnepe zenegy órakor az ünnepi képviselő-testületi ülésen adják át a díszpolgári címeket és Pro Urbe-díjakat a hajdani vármegyeháza dísztermében. Közreműködnek: a Varietas Pódium Színház, a Balassagyarmati Dalegylet, a Balassi Bálint Gimnázium, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szak- középiskola, valamint a Kiss Árpád Általános Iskola kórusai, a Balassagyarmati Kamaraegyüttes, illetve a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola tanárai és diákjai. Madách és Mikszáth szellemében Tizedik alkalommal rendezte meg január 20-án a határainkon túli Madách Imre és Mikszáth Kálmán vers- és prózamondóversenyt a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola. A nemzetközi megmérettetésre Erdélyből és a Felvidékről, illetve Balmazújvárosból, Kisvárdáról, Pécsről, Csengerről érkeztek a fiatalok a megye középiskoláin kívül. Pécsről érkezett a győztes Becsei Tamás Szabó Andrea Balassagyarmat, a mintegy félszáz elődöntősből tizennégyen jutottak a döntőbe. A versenyzőknek egy nógrádi kötődésű költő vagy író művét és egy szabadon választott prózai vagy lírai alkotást kellett tolmácsolniuk a Lengyel Anna rádiós műsorvezető, Oroszlánná Mészáros Ágnes könyvtárigazgató, Tibay András, Patakiné Kerner Edit és Csábi István előadóművészek alkotta zsűri előtt. Lengyel Anna értékelte a fiatalok teljesítményét, kiemelve: nagy dolog az, hogy egy szakiskola rendezi meg évről évre a versenyt, ami egyben azt is jelzi: egy jó iskolában nincsen fontos és kevésbé fontos tantárgy.- A diákok választása széles skálát mutatott: Mikszáthon, Szabó Lőrincen, lózsef Attilán át egészen Varró Dánielig terjedt a paletta - tette hozzá Lengyel Anna. Az ötödik helyezettek a pásztói Tóth Szilvia, a balassagyarmati, szent-györgyis Kiss Beáta, negyedik a salgótarjáni Demus Péter. Harmadik helyezésben részesült a lévai Wirth Gabriella, a zilahi Berki Anikó, illetve a pécsi Stelli Zsófia. Második a kisvárdai Puskás Zsófia lett, a versenyt a pécsi Becsei Tamás nyerte meg. A közönségdíjat a pécsi Benke Zsolt, a zsűri különdíját Dóbiás Szilvia és Baranya Csilla kapta meg a balassagyarmati nyírjesi iskolából. A szavalóversenyhez egy Madách-idé- zetet illusztráló, illetve általában Madáchot és Mikszáthot megidéző rajzpályázat is kapcsolódott. A műveket az iskola galériájában állították ki. A Madách-idézetet értelmezők közül negyedik a pásztói Boháti Eszter, harmadik a szintén pásztói Harmos Eszter, második az ipolysági Antal Gábor, első a zilahi Solczi Eszter lett. Mikszáthról a balassagyarmati Barna Péter vallott legszebben alkotásában. A versenyzők a Nógrád Megyei Levéltár balassagyarmati részlegétől, a Madách Imre Városi Könyvtártól, Kunné Kubicza Erzsébettől, valamint a Szi-Land Könyvesbolttól kaptak ajándékokat. Az emléklapokat dr. Bacskó József alpolgármester nyújtotta át, méltatva az intézmény - immár egy évtizedre visszatekintő - nemes kulturális hagyományát. A zsűrinek nehéz dolga volt, de végül sorrendet kellett hirdetni... RÓLUNK SZÓL Valami elindult HA MEGKÉRDEZNÉK TŐLEM, mikor jó, mikor a legjobb balassagyarmatinak lenni, gondolkodás nélkül vágnám rá: január havában. Egyet kell értenünk a kővári születésű, magát palócnak valló Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel: a magyar géniusz bőkezűen suhintott végig az Ipoly menti tájon: akár a lét és nemlét nagy kérdésem töprengő egyetemes nagyságú földinkre, a Tragédia szerzőjére gondolunk, akár a „nagy palócra”, ki negyvenéves írói jubileumán már súlyos betegen csak Nógrád vármegye köszöntő küldöttségét fogadta állva, külön üzenve szeretett szülőföldjének: „ha elgondolom, hogy az öröklét is csak egy álom, hogy a mennyország is csak egy álom, a nagy pihenés, és elgondolom, hogy előleges értesülésünk van arról, hogy ott az angyalok kara zeng, hát elfog a szomorúság, hogy mit ér, ha nem a karancssági erdők zúgnak ehelyett”. JANUÁRBAN - SZÜLETÉSNAPJUK OKÁN - MINDEN RÓLUK, Ma- dáchról és Mikszáthról szól Balassagyarmaton. A megyei Madách-ün- nepség évről évre azt jelzi szinte szívdobogtatón: az első nagy magyar költő nevét viselő történelmi kisváros nem felejti el a gondolat óriásait: Balassagyarmatnak igenis van egy sajátos szellemi, kulturális élete, arculata, amely nagyon markánsan megmaradt, tovább élt a mindent megtépázó évtizedek folyamán. Mikszáthra is emlékezik ez idő tájt a város, amelynek szimbolikus épülete, a volt vármegyeháza valaha munkahelyet adott az írónak, s amelynek báli terme egy nagy szerelem megszületésének lehetett tanúja - meghatározva ezzel a sztregovai géniusz sorsát és költői pályafutását. A Madách Imre irodalmi és színjátszó napok pedig viszi tovább Balassagyarmat valaha oly nagyszerű irodalmi színpadi hagyományait - a névadó szellemóriás jegyében. Engedtessék meg nekem egy személyes megjegyzés: az említett események mellett és ellenére a minap Szklabonyán voltam a legbüszkébb arra, hogy balassagyarmati vagyok. Mindnyájan ismerjük Mauks Ilona emlékiratait: szinte lepereg előttünk, ahogyan esküvőjük napján táviratot kapnak az ifjú házasok Mikszáth Gyula nevű öccsétől: „mama meghalt kolerában, délután temetik”, s azt is tudjuk: csak egy részeg balassagyarmati kocsis hajlandó átvinni az ifjú párt a kolera sújtotta községbe 1843 nyarán. A szülőházat megpillantva Mikszáth felkiált: „nem füstöl a kémény! Nem úgy, mint máskor, ha engem vártak!” Mikszáthné tekintetes asszony halott. A haláleset ellenére szép hetek következnek Szklabonyán: a fiatal feleség megismerkedik a Kürtös-patakkal, a falubeli savanyú kúttal, s min- denekfelett azoknak a csodás alakoknak a legendájával - a Péri leánnyal, a pogány Filcsikkel, a szép molnárnéval, Galandánéval, a vén boszorkánnyal -, akiknek alakjából ragyogó tehetségű férje írásművészete táplálkozik. NOS, EZ A SZÜLŐHÁZ ÚJULT MEG példás szlovák-magyar összefogással az elmúlt egy esztendőben. Mindkét nemzet egyként ünnepelte azt az írót, ki oly szépen szólott e táj más-más nemzetiségű, különböző és mégis egy nyelvet beszélő szülötteiről. Valami elindult. Talán az unió szele, talán a légiesülő határok folytán kezdetét vette valami nemzetek feletti, ugyanakkor a legmélyebben hagyományőrző folyamat. A közeljövőben Madách Alsósztregovája és Balassi Kékkője is új- jávarázsolódik. Kezdjük megbecsülni közös kincseinket. Mi a „jó palócok” és testvéreink, a „tót atyafiak". Szabó Andrea Két „gyarmati” portré Sz. Andrea Balassagyarmat, január 22-én a Mednyánszky-társaság XV. jubileumi kiállításán a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában az ország neves képzőművészei között Nagy Márta balassagyarmati festőművész is szerepelt két portréjával: az egyik Pál István tereskei dudást, a másik alkotás a dejtári Fábián Gábomét ábrázolja. A február 19-éig látható, nagy sikerű tárlatot dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő, dr. Dömötör János, a Mednyánszky-társaság alelnö- ke, illetve dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg. Térítési díjak, szociális ellátások esza Balassagyarmat. Január 26-án tartja képviselő-testületi ülését a város önkormányzata. Napirend előtt adják át a „Balassagyarmat kultúrájáért” díjat, majd szó esik többek között a köztisztviselői teljesítménykövetelményekről, a gyermekek napközbeni ellátásának térítési díjáról, a szociális intézmények díjairól, a szociális ellátások és gyermekvédelmi támogatások módosításáról. A városatyák megvitatják az iskolatej- programban való részvételt, meghatározzák a település köztéri szobraival és műalkotásaival kapcsolatos feladatokat. Kijelölik a Balassagyarmaton létesülő hulladékudvar helyét és szabályozzák a luxusadó bevezetését. Megállapítják a városi piac helypénz- és helyhasználati díjait, s előterjesztés születik a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet rekonstrukciójával kapcsolatos tervezési szerződés módosítására. HIRSAV Műfüves pálya: tavasszal Balassagyarmat. Eredetileg késő ősszel adták volna át az új műfüves labdarúgópályát, de az időjárás viszontagságai következtében az önkormányzat a Sportfólió Kft.-vel közösen úgy döntött: tavasszal bocsátják a labdarúgók rendelkezésére a létesítményt. Az alap, a betonozás, a kerítés, a világítás egyaránt készen van, már csak a műfüves borítást kell ráhúzni a pályára. Befejeződött a felújítás Balassagyarmat. Szeptemberben kezdődött meg a város helytörténeti, kulturális, szellemi életében rendkívüli szerepet betöltő Helytörténeti Gyűjtemény - népszerű nevén a Csillagház - felújítása. Az eredetileg kis- nemesi kúria teteje, fűtés- és elektromos rendszere is megújult, s az épületet kívül-belül kifestették. A Csillagház megújított kiállításokkal várja az érdeklődőket a jövő hónaptól. A régi-új kiállító- és kutatóhelyet február 7-én 16 órakor adja át ünnepi műsor keretében Lombos István polgármester. Közreműködnek a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola tanárai és növendékei. Összbírói értekezlet Balassagyarmat. Január 27-én 9.30 órától a balassagyarmati székhelyű megyei bíróság épületében összbírói értekezletre kerül sor, amelynek során - az eddigi hagyományoknak megfelelően - értékelik a megye bíróságainak 2005. évi teljesítményét. Ökumenikus imahét Balassagyarmat. „A Krisztus-hívők egységéért” ökumenikus imahetet tartottak a város templomaiban a közelmúltban. A mozgalom a világ összes keresztény egyházainak együttműködésére irányul, s az azonosságot keresi a különbözőségben az ima erejével szolgálva. Bátrak szabadegyeteme Balassagyarmat. Folytatódik a Luther- -ház szervezésében beindított nagy sikerű előadás-sorozat neves előadókkal. Minden alkalommal 18 órakor kezdődik a program. Január 31-én Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktusa ad elő „Tudomány és hit - A Jesenius Központ munkájának jelentősége” címmel. Február 28-án Csepregi András, a nyíregyházi főiskola docense, megbízott tanszékvezetője taglalja a szabadság és erőszakmentesség fogalomkörét Bibó István örökségében és Walter Wink teológiájában. Március 28-án a veszprémi Toldi Éva tanár, újságíró „Használni akartam, nem tündökölni” címmel Váci Mihály biblikus költészetéről beszél, s erről szóló tanulmánykötete a helyszínen megvásárolható lesz.
