Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-23 / 19. szám
2 NÓGRÁD MEGYE 2006. JANUÁR 23., HÉTFŐ Sikeres város és kultúra: egymás kölcsönös feltételei Salgótarján születésnapját ünnepelte (Folytatás az 1. oldalról) Nyitányként Kovács Bodor Sándor alkalomra készült, a megyeszékhelyt érzékletesen bemutató filmetűdjét láthatták az érdeklődők, majd megcsodálhatták a Pódium Stúdió, valamint a Fodor Sándoré s Tóth Tibor alkotta hegedűduó zenés irodalmi műsorát.- 1922. január 27-én az Acélgyári Olvasóegylet nagytermében tartotta alakuló ülését Salgótarján város képviselő-testülete, ahol kihirdették: Salgótarján rendezett tanácsú város. Ez a nap tehát Salgótarjánnak, mint városnak a születésnapja. Hosz- szú és nehéz út vezetett a várossá nyilvánítás ünnepélyes pillanatáig, s onnan a 84. évfordulóig. Ezen az úton eddig - persze hullámvölgyek mellett - két jelentős fejlődési szakaszt találunk - idézte fel a múltat ünnepi köszöntőjében Puszta Béla polgármester, országgyűlési képviselő. A városvezető hozzátette: gyakran szóvá teszik neki azt, hogy az önkormányzat infrastrukturális fejlesztéseket végez ahelyett, hogy munkahelyeket teremtene. Örül ezeknek az észrevételeknek, hiszen a múlt és a jelen közötti különbség leginkább ezen a ponton érzékeltethető... Az 1920-30-as években, illetve az 1960-70-es időszakban végbement városfejlesztés alapját a helyi gazdaság ereje, illetve az állami szerepvállalás biztosították. Most a helyi gazdaság elhúzódó válsága miatt abban bízhatunk, hogy a beruházások lehetnek gazdasági fejlődésünk lendítői, ezek jelenthetnek húzóerőt az igazi megoldáshoz: a tudásalapú munkahelyteremtéshez.- Őszintén hiszem, hogy jelenleg a városfejlődés harmadik jelentős időszakának kezdetén vagyunk; ezen meggyőződésemet fejlesztéseink egyértelműen alátámasztják. Salgótarjánnak újra van esélye a felzárkózásra, ami elsősorban a városlakók áldozatvállalásának, szorgalmának, tehetségének, egyszóval munkájának köszönhető. Puszta Béla szerint naptári szempontból véletlennek is tekinthető, hogy Salgótarján egy időben ünnepeli a magyar kultúra napját és a várossá nyilvánítás mindenkori évfordulóját. - Mégis több ez egyszerű egybeesésnél, hiszen a sikeres város és a kultúra egymást kölcsönösen feltételező fogalmak - hangsúlyozta a városvezető, hozzátéve: annak, hogy Salgótarjánban nemcsak beszélnek erről, bizonyítéka, hogy a napokban írták alá az utóbbi évtizedek legjelentősebb kulturális beruházásának kivitelezési szerződését a József Attila Művelődési Központ felújítására és átalakítására vonatkozóan. A polgármester úgy véli, a harmadik fejlődési szakasz kiteljesedésének biztosítéka nem más, mint az, hogy jelenleg is vannak és a jövőben is biztosan lesznek olyan polgárai a városnak, akik nem politikai színjátékokra pazarolják önmaguk és a közösség erejét. - Szívből köszönöm Salgótarjánért végzett tevékenységüket, egyúttal hiszem, hogy ezáltal is az érdemi munka válik követendő példává. Bízom abban, hogy városunk 84. születésnapja újabb erőt, hitet és türelmet ad a hétköznapok munkájához, ahhoz, hogy - pártállástól függetlenül - együtt dolgozzunk a sikeres Salgótarjánért - zárta szavait Puszta Béla. Ezt követően átadták az önkormányzat által alapított kitüntető címet, emlékérmeket és díjakat azok részére, akik érdemi teljesítményekkel járultak, járulnak hozzá a város fejlődéséhez. A közgyűlés „Salgótarján Díszpolgára” kitüntető címmel jutalmazta dr. Rozgonyi Józsefet. „Pro Űrbe” emlékéremmel tüntették ki Cserháti Józsefet, s „Pro Arte” művészeti díjat adományoztak az Ars Longa Művészeti Egyesületnek. „Salgótarjánért Emlékérmet” vehetett át Dóra Gyula, s ugyanezen kitüntetésben részesült dr. Angyal Dávid is. A „Kultúráért” díjjal ezentúl a Kohász fúvószenekar (is) büszkélkedhet, az „Egészségügyért” díjat dr. Gyepes Péternek ítélték, míg a „Szociálpolitikáért” díjjal Végh Béla teljesítményét ismerték el. „Salgótarján közszolgálatáért” Kotroczó Béláné, „Salgótarján sportjáért” Szepesi Antal, „Salgótarján gyermekeikért és Ifjúságáért” pedig Horváthné Szabó Ágnes végzett példaértékű munkát, melyet méltónak találtak a díjazásra. Körmendy Éva és Nagy Melinda „Salgótarján Közoktatásáért” díjban részesültek. „Salgótarján közbiztonságáért” tett sokat és kapott elismerést Juhász István. A „Nemzetiségért és kisebbségért" díjat a Kályi Chirikli roma hagyományőrző együttes vehette át. Mi I Rozgonyi József (balra) átveszi az elismerést Puszta Bélától Mikszáth-ünnep: hazatérés Európába Megújult a nagy magyar író szklabonyai szülőháza, magyar-szlovák összefogással Megújult a gondolatokat érlelő, a vidéki magyar házakra annyira jellemző tornác, vagy ahogyan a Palócföldön hívják, hambitus Múzeumbelső (Folytatás az 1. oldalról) el az a fényes írói pálya, mely nem csak Balassagyarmatra vezetett, hanem a fővárosba, s aztán a halhatatlanságba. Mikszáth szellemének élnie kell, s mi szeretettel fogadjuk e visszatért szellemet itt, a szklabonyai portán, annak reményében, hogy beragyogja az egész régiót, s megmutatja azt, hogy az Ipoly mentén is lehet világra szólót alkotni - fogalmazott Csáky Pál. Bíró Ágnes az emlékház „ Itt élte át” című állandó kiállítása kapcsán elmondta: példás volt a ház felújítására irányuló határon átívelő szakmai és emberi összefogás.- 1910-ben Szklabonya felvette a Mikszáth- falva nevet, 1919-ben azonban közbeszóltak a történelem viharai. A táj viszont mindvégig magáénak tudta nagy szülöttét, aki írásművészetében összekötötte a szlovák és a magyar népet. Az államtitkár szólt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Salgótarjáni Történeti Múzeum, a Palóc Múzeum, a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ a szlovák minisztériummal és múzeumokkal - a pozsonyiakon kívül a losoncival és rimaszombatival - való testvéries együttműködéséről. Bíró Ágnes a megnyitón üdvözölte az említett intézmények vezetőit és képviselőit, akárcsak a nagy számban megjelent Mikszáth Kálmán Társaságot és a kiállítást szívügyének tekintő dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténészt. Koncz Erika helyettes államtitkár hangsúlyozta: Mikszáth lélekben sohasem szakadt el szülőföldjétől. „Én csak a hazámat szerettem” - mondta a „ nagy palóc” negyvenéves írói jubileumán.- A hazát nem általában szeretjük, hanem egy táját, a szűkebb pátriát. Mikszáth a Görbeország dombjait szerette - tette hozzá Koncz Erika, kinek beszédét követően a vendégsereg megtekinthette a kiállított korabeli szklabonyai felvételeket, ízelítőt kaphatott az író korának miliőjéből, láthatta faluja néprajzi tárgyait, s a mikszáthi életút állomásait. A megszépült szülőházat a múzeumok, civil szervezetek is megkoszorúzták, akárcsak az író életének jelentős helyszíneit képviselő vezetők: Irena Guttenova szklabonyai polgármester, dr. Bacskó József, Balassagyarmat alpolgármestere, valamint Fajcsik József, Mohora első embere. A szlovákul és magyarul egyaránt elhangzó köszöntők és a két nemzet összefogása valóban azt példázta: hazaérkeztünk Európába. Jubileumi színházi fesztivál (Folytatás az 1. oldalról) fesztivállá nőtte ki magát és egyre inkább drámai produkciók bemutatkozójává is vált. 1983- tól több napossá válva nemzetközi - határon inneni és túli magyar - nem hivatásos színjátszó találkozóvá terebélyesedett. Ez utóbbi évben lett a kamarajátékok fesztiválja, s így lényegesen több produkció bemutatására, meghívására lett alkalmas. Szakmai nívójának mi sem méltóbb jellemzője, hogy az iszn fesztiválokon számos ma már országosan és nemzetközileg is elismert színházi társulat, rendező, színész bontogatta szárnyait. Szereplője, rendezője és fesztiválnyertese volt kezdő színházi korában az iszn-nek - néhány nevet kiragadva - Éless Béla, Alföldy Róbert, Bucz Hunor, a Térszínház vagy a Szárnyak Színháza is. A január 20. és 22. között megrendezett harmincadik, jubileumi fesztivál ünnepélyes megnyitóján Lombos István polgármester a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és egyben az egész város kiemelkedő rendezvényének nevezte a programsorozatot, mely iránt egyre nagyobb az érdeklődés a szakma részéről is.- A nemzet megmaradásának egyik fontos tényezőjévé válhat a magyar és világirodalmi művek színpadra állítása - hangsúlyozta a városvezető. Tóth Zsuzsanna, a Magyar Művelődési Intézet képviseletében az önmagukat megvalósítani képes emberek csoportjának nevezte az amatőr alkotókat és színjátszókat.- Alkotó munka nélkül j m nincs miért élni - fejtegette a szakember. Papné Istenes Jf Márta, az NKÖM vezető fő- Wü tanácsosa, közművelődési w főosztályvezetője a hamis- ság, kulturálatlanság, J szenny, erőszak, . "Á erkölcstelen- jr ség korában, ér- \j tékza- varos J9 gunt: Cjl ban a ' szép iránti vágy jelképének tartotta a fesztivált, kiemelve: Hegedűsné Jusztin Gizella és Medvácz Lajos szervezők, valamint a művelődési központ munkatár- Pillanatkép az egyik előadásról turális szakemsai valóságos missziót teljesítenek az amatőr színjátszás terén,- az alulról szerveződő színjátszók társadalmában. A jubileumi napokon 15 színházi versenyelőadásra került sor, melyet folyamatosan két teremben adtak elő a társulatok. A műsorban pódiumműsorok, Csehov, Swajda, Sartre, Mrozek darabjai, és néhány rendhagyó színházi produkció között válogathat- , tak a nézők. Izgalmas zenei csemegét kínált az Oláh Kál- 1*1 mán Sextet H - Bartókjazzestje is. A profi csemegét I most egy 1 rendhagyó születésnapi gálaműsor fűszerezte, melyben a fesztivál egykori szereplői, ma hivatásos színházi és kulberek szerepeltek egy-egy produkcióval. A fesztivál értékeléseként Lengyel Pál rendező elmondta: soha ennyi tehetséges színjátszó nem szerepelt még a gyarmati színpadon. A jubileumi esemény keresztmetszetét adta az elmúlt harminc évnek: egyszerre mutatkozott meg benne a hagyomány és a fiatalos lendület, akárcsak a szervező házigazdák fiatalos dinamizmusa. A Nógrád Megyei Közgyűlés Borenszki Ervin által átnyújtott különdíját a rendezésért a budapesti Perényi Balázs kapta meg, Balassagyarmat önkormányzata különdíját Demus Iván országgyűlési képviselő a legjobb színészeknek: a budapesti Süveg Szilviának, Boldizsár Tündének és Németh Bálintnak, valamint a budakeszi Hantos Násfának nyújtotta át. Az MMI rendezői továbbképzésén Papp Gergely, Korányi Bálint, Holdosi Balázs és Halmi Gábor vehet részt. Az MMI különdíját az aszódi Vécsey Kamarateátrum, illetve a tatabányai Orfeusz Társulat vehette át. A jubileumi fesztivál az NKÖM által felajánlott fődíját a budapesti Ex-Pesti Barnabás Gimnázium KIMI nyerte el. Szabó Andrea
