Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-14 / 12. szám
2006. JANUÁR 14., SZOMBAT 6 GAZDASÁGI TÜKÖR HKlSíSSíjliHI Tanácskozás a kukoricáról A KUKORICA ÉRTÉKESÍTÉSE és tárolása címmel Szekszár- don rendeznek tanácskozást. A házigazda, a Szekszárdi Növény Rt. neves előadókat hívott meg a szerdán 9 órakor kezdődő programra, amelyet a Keselyűsi út 7. szám alatti talajvédelmi szolgálat épületében tartanak. Kelet-Európával jól jártak az EU 2004. Évi bővítése nagy lökést adott a német agrárexportnak. A 8 új közép- és kelet-európai tagállamba 21,3 százalékkal, abszolút értékben 2,1 milliárd- ra nőtt Németország ágazati kivitele, míg a behozatala 0,7 százalékkal, 2,2 milli- árdra csökkent. Kevesebb bort készítenek a németek a németországi bortermelés mennyisége tavaly a korábbi várakozások alatt maradt. Nem végleges adatok szerint a termés szőlőmustban 9 millió hektolitert tesz ki, ami 12 százalékkal kevesebb, mint a 2004. évi, és 7 százalékkal elmarad a sokéves átlagtól. Ezzel a mennyiséggel Németország az EU negyedik legnagyobb bortermelő tagállama. A HÍRSÁV A PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT A BUX-index 2006. január 13-án 22 500 ?? 400 Előző napi záróérték: 22 393 Változás: -1,05%. 1-------------1----‘ ....... 1...... 223 00S 22200 Záróérték: 22 158 I Nyitóérték: 22 346 15.30, a New York-i tőzsde nyitása/1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.01.13. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 7647 +1,31 7119 Borsodchem 2 470 +0,41 310 Rába 648 +0,15 3 Graphlsoft 1699 +0,06 10 Pannonplast 2100 +0,05 25 vesztesek FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Fotex 472-4,26 502 MÓL 20350-3,05 8211 Egis 24155-2,58 364 MTelekom i 1000-1,96 1172 Richter 41950-1,29 2659 A BUX-index az elmúlt napokban 22 482 22402 22 750 22 500 22 250 22 000 21750 21886 21500 21250 .................................... 21000, _____________ pol ity 01.06 01.09 01.10 01.1 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. január 13-án /Ft $/Ft /$ t f ■■ M 250,43 207,43 1,21 +0,22 Ft +1,44 Ft Ocent Kesernyés lesz a cukorreform •• árcsökkentés Ot év múlva 36 százalékkal kevesebbet ér az édesgyökér Az uniós cukorreform következményeként a hazai répa-vetésterület két évig valószínűleg nem változik, attól kezdve azonban csökken, a borúlátó forgatókönyv szerint akár negyedével. Laczi Zoltán - Teleki József A cukorrendtartás jó ideje a kritikák kereszttüzében áll, mert nem csak a világpiacon okoz torzulásokat, de a fogyasztók pénztárcáját sem kíméli. A magas cukorárak miatt a cukorfeldolgozó iparágak és a fogyasztói szervezetek folyamatosan tiltakoztak, mert az ágazat túlságosan merev, és ezáltal túl sok korlátot állít a farmerek és az ipar elé, ami a versenyképességet korlátozza. A szó szerint gyökeres reform tehát nem várathatott sokáig magára. Az EU agrárminiszterei a korábban javasolt 39 százalék helyett 36 százalékos, négy év alatt megvalósítandó cukorárcsökkenésről döntöttek a múlt év végén. (A hazai ágazati szereplők 25 százalékos mérsékléssel lettek volna elégedettek.) A gazdálkodók kompenzációként az eredetileg javasolt 60 százalék helyett a felvásárlásiárkülönbözet 64,2 százalékát kapják meg 2013-ig. Ez a támogatás az árcsökkenés ütemével együtt nő, s a negyedik év végére eléri a hektáronként 630 eurót, mintegy 160 ezer forintot. Kelemen István, a Cukorrépa-termelők Országos Szövetsége főtitkára szerint a reformdöntések hatásaként a hazai répatermelés két évig a mostanihoz hasonló méretekben zajlik majd - 50-55 ezer hektáron -, a harmadik évtől azonban a vetésterület csökkenésére lehet számítani. Ezt attól Is függ, A gyökeres reformmal nem járnak jól a termelők. Négy év alatt harmadával csökken a cukor ára. hogy bezárnak-e további gyárakat a ma működő öt közül. Az is elképzelhető, hogy lesz gyár, amely cukor helyett bio- etanol-előállításra áll át. Borúlátó forgatókönyv szerint azonban 40 ezer hektárra is visszaeshet a hazai répatermelés. A cukorágazat egyedülálló védettsége csökkenni fog, ám biztosat még senki sem tud. Az agrárminiszterek tanácskozásán csak a politikai döntés született meg - állítja a Mátra Cukor Rt. igazgatója. Pokol Balázs szerint azonban a jelenlegi helyzet nem Felelősségteljes döntés született a cukorágazatban 40 éve nem történt jelentősebb átalakítás. Változtatásra van szükség, ha biztosítani akarjuk, hogy a cukortermelésnek jövője legyen Európában, és mind az európai, mind a harmadik orszá- gokbeli cukortermelők hosszú távra tervezhessenek. Nincs más lehetőség, mint a gyökeres reform - indokolta a mélyreható döntések szükségességét Mariann Fischer Boel. Az unió agrárbiztosa hozzátette: ha most változtatunk, saját elképzeléseink szerint tehetjük, és lesz pénzünk a gondok orvoslására. Ha nem cselekszünk, a világpiac olyan reformot erőltet ránk, amelybe kevés beleszólásunk van, és amely a leginkább verseny- képes termelőket érinti leghátrányosabban. A cukorreform számokban (euró/tonna) 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Referencia-cukorár 505.5 458,1 410.7 404.5 Cukorréoaár 32.9 29.8 26.7 26,2 FORRÁS: EU is tartható fenn, hiszen Európában cukorból folyamatos a túltermelés. Évente mintegy 20 millió tonna cukrot állítanak elő az unióban, s ehhez jön az import, amellyel a szegényebb országokat igyekszik segíteni a közösség. Ugyanakkor az unió cukorfogyasztása 16 millió tonna. A támogatott cukorkivitelt pedig éppen most igyekszik leszorítani a Világkereskedelmi Szervezet (WTO). Az agrárminiszterek megállapodása nyomán az intervenciós cukorárat felváltja egy referenciaár. Ez a tonnánkénti 632 euróról négy év alatt 404,5-re mérséklődik. Ráadásul a gyártóknak bevételük egy részét -12 tonnánként 63-173 eurót - át kell utalniuk egy a termelőket segítő alapba. Ebből mind a répatermeléssel felhagyó, mind az azt tovább folytató gazdák részesülnének. Pokol Balázs úgy látja: a változások a Mátra Cukor Rt. egyik gyárát - így a szerencsit és a szolnokit - sem veszélyeztetik. Az új rendszer ugyanis a hatékonyságból kiindulva az önkéntes termeléscsökkentésen alapul. A magyar cukorgyárak hatékonyságban pedig az uniós összehasonlításban is megállják a helyüket. Havi négy sertés, heti kétszáz tyúk? r' piacok Rendelettervezet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Ha egészséges, friss élelmet akar valaki manapság, csak feketén szerezheti be kistermelőtől. Hiányzik a legalizálás jogi kerete, amelynek megteremtését a 2005-ös nagy tavaszi demonstráció résztvevői is követelték. A földművelés-, az egészség- és családügyi miniszter együttes rendelete készülget, de megjelenésének időpontját illetően egyelőre csak találgatni lehet. Mégis, az ismert tervezet legalább azt mutatja: történik valami e fontos ügyben. A reménybeli rendelet a kistermelőnek azon tevékenységeit szabályozza, amelyek során az általa megtermelt vagy általa betakarított, vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót vagy a helyi kereskedelmi vagy vendéglátóegységet látja el; az általa termelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót szolgálja ki; a tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi- és nyúlfélék húsával közvetlenül a végső fogyasztót vagy a helyi kereskedelmi vagy vendéglátóegységet látja el; halászatra jogosító okmányok birtokában az általa kifogott halat közvetlenül a végső fogyasztónak, Illetve a helyi kereskedelmi vagy vendéglátóegységnek értékesíti. A rendelettervezet kimondja: a kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságos termeléséért és előállításáért, illetve a nyo- monkövethetőség biztosításáért és annak dokumentálásáért. Tevékenységével kapcsolatosan bejelentési kötelezettsége van az illetékes állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak. A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, mézet, élő halat Magyarország valameny- nyi piacán, vásárán, és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyén, egyéb állati eredetű alapterméket a termelési régió piacain, vásárain és ideiglenes árusítóhelyein értékesíthet a végső fogyasztónak - a készülő jogszabály szerint. Állati eredetű alap- és feldolgozott terméket a kistermelő a végső fogyasztónak csak állatorvosi igazolással értékesíthet. A hatósági állatorvos és a területi felügyelő rendszeresen ellenőrzi, hogy a kistermelő betartja-e az előírásokat, túllépte-e a megengedett (kis) mennyiségeket, vét-e az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok ellen, stb. Ha igen, akkor törlik a kistermelőt a nyilvántartásból, és esetleg szankciókat is életbe léptetnek vele szemben. Az állatorvos és a felügyelő ellenőrzi az árusítás higiéniai és egyéb körülményeit is. A fogyasztásra alkalmatlan élelmiszert elkobozzák, megsemmisítésre ítélik, stb. A csomagoláson rajta kell Miből mennyi a kis mennyiség? TERMÉK MENNYISÉG Sertés 4 db/hó Húskészítménv 50 kg/hét Házi tyúk 200 db/hét vagy víziszárnyas vagy pulyka 100 db/hét vaev nvúl 50 db/hét Teivasvteitermék Méz 2001.40 kí/naD 5000 ks/év Tojás 350 db/hét Hal 6000 kg/év SavanvúsáBínem hőkezelő 100 ke/hét Gomba 100 ks/hét FORRÁS: 4 RENDELETTERVEZET megjegyzés: a sertésvágás engedéllyel rendelkező vágóhídon történhet, köz- fogyasztásra szánt húskészítmény előállítása céljából. Ajelölt mennyiségeket értékesítheti a kistermelő. lenni a „kistermelői” vagy „termelői” jelzőnek. A számos előírás közül még egy: nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt termékek értékesítése esetén fel kell tüntetni - a tervezet szerint - a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést. Az érintettek máris sérelmezik - egyebek közt - a 7.§ (2)-es pontját, amelyben az áll, hogy a kistermelő húskészítményeket előállíthat, de friss húst nem értékesíthet. ■ A. Tóth Sándor a kistermelő a saját gazdaságában nevelt és a tulajdonában lévő baromfit és nyúlfélét a tartás helyén levághatja. Vágásra (elvéreztetés, forrázás, kopasztás, nyúzás, zsige relés) külön, kizárólag erre a célra használt helyiséget kell biztosítani, amelynek megfelelő méretűnek, könnyen tisz- títhatónak, fertőtleníthetőnek, hideg-meleg vízzel ellátottnak kell lennie. A húst a tárolás, szállítás és árusítás ideje alatt +4 fokra hűtve kell tartani. A kistermelők ötezer kilónyi mézet értékesíthetnének egy évben
