Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-05 / 283. szám
4 2005. DECEMBER 5., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Szolidan, napi ötietbombák nélkül Valóban át kell vizsgálni az államigazgatás szerkezetét, az állam és az önkormányzatok feladatmegosztását. Az oktatási és munkaerőpiacot pedig valamilyen módszerrel össze kell kapcsolni. De hiába ez is,- ha nincs piacképes termék és forrás, s itt a kis- és közép- vállalkozásokra kell célozni - lényegében így szól a hazai államháztartási hiány csökkentésének és a gazdaságélénkítés receptje Centrum módra. Az alábbiakban más felvetésekre is válaszol Kupa Mihály, a Centrum Párt elnöke, aki jelezte, nem kívánnak részt venni a mostani, nagy ígéretlicitben... M.J. Gáspár Laci Himnuszt énekel Nagy megtiszteltetés érte Gáspár Lacit: a Kelet- Nyugat kosárlabdagála szervezői a balassagyarmati előadó- művészt kérték fel, hogy énekelje el a Himnuszt december 18-án a Papp László Budapest Sportarénában. A. Á. Arra a felvetésre, hogy miért érdemes ma középen maradni, hogyan kívánják ezt vonzóvá tenni, a következőket mondta Kupa Mihály a pártelnök:- Mi pragmatikus, az adott feltételek között a legcélszerűbb szolid programot akarunk, azt is készítünk és nem kívánunk ebben a mostani óriási ígéretlicitben részt venni. Elképzeléseink elsősorban a vállalkozóknak, az értelmiségnek, s természetesen a vidéken élőknek fognak szólni. Konrétabbat majd januárban.- A Centrum Párt szerint ma Magyarországon hogyan lehetne fokozni a gazdasági növekedést és miként lehetne csökkenteni az államháztartási hiányt?- A csökkentés úgy érhető el, ha az államháztartást korszerűsítjük. Én nem mondom, hogy reformáljuk meg, nem akarok új államot - ez azt jelenti, hogy valóban át kell vizsgálni az államigazgatás szerkezetét, az állam és az önkormányzatok feladat- megosztását. Azt hiszem, hogy ezek a legfontosabbak, ha például az iskolaügyet vagy az egészségügyet tekintjük. Az ellátó- rendszereknél - ha szabad így fogalmaznom - rendet kell csinálni. Szükséges a biztosítási elv érvényesítése és megfelelő finanszírozási biztonság megadása például az oktatás esetében. Ez az állam oldala. A gazdaságot úgy lehet élénkíteni, ha biztosítjuk, hogy képzett munkaerő legyen. Magyarországon most az a probléma, hogy nincs elég megfelelően felkészült munkaerő, ugyanakkor egy csomó túlképzett ember van, aki nem tud elhelyezkedni. Azt hiszem Salgótarjánban ezt a gondot jól ismerik. Ezért az oktatási piacot és a munkaerőpiacot valamilyen módszerrel össze kell kapcsolni. De hiába ez is, ha nincs piacképes termékem és forrásom. Itt a kis- és középvállalkozásokra kell célozni, mert „ők” azok a cégek és személyek, amelyek és akik felfedezik a piacon a réseket. Megtalálják, mert fürgék, nem lomhák, mint a nagy piaci szereplők. Ők azok, akik foglalkoztatják az embereket. Nagyjából ezt kell „összerakni,” ami két-há- rom éves munka.- Az önök meglátása szerint növekszik ma nálunk az elszegényedés? ,- Az alsó középosztály egy részét fenyegeti az a veszély, hogy ha valaki kiesik a munkából, akkor ő, vagy a család csúszik lefelé. Ezt csak foglalkoztatással, képzéssel lehet ellensúlyozni. A másik igazi veszélyt az jelenti: vannak, akik „beragadtak” a szegénységbe és semmilyen ma alkalmazott módszerrel nem lehet őket ebből kirángatni. Tehát azt kéne átgondolni, hogy milyen szociálpolitikát csinálunk. Olyan foglalkoztatást is kell teremteni, amihez nem műszaki doktorátus kell, hanem amellyel ezeknek az alulképzett, tartósan állástalan embereknek megfelelő munkakörülmények nyújthatók. Tudásalapú társadalomról beszélünk, de nem törődünk azzal, hogy felmérések szerint kétmillió ember képzése szükséges a következő években ahhoz, hogy ez a réteg piacképes munkahelyen tudjon elhelyezkedni.- Pest, Baranya és Zala után néhány napja Nógrádban is megalakult a Centrum Párt megyei szervezete. Vezetője a jövő évi választás kapcsán úgy fogalmazott: a Centrum az ígéretek teljesítésében akar különbözni a többi politikai tömörüléstől.- Igen. Fogunk egy picikét kampányolni, de békén hagyjuk az embereket, nem „bombázzuk” minden nap új ötletekkel őket. Balassagyarmat/Budapest. Gyerekkorom óta a kosárlabda a kedvenc sportom, de rajongóként eddig még nem volt alkalmam Ilyen komoly meccsre kilátogatni. A kedvenc csapatom pedig mindig is a Chicago Bulls volt, a játékosok közül pedig Michael Jordan a favoritom. Gyakran járok még most is a mezükben. A december 18-i meccsen nem fogok egyik oldalnak sem szurkolni, de abban biztos vagyok, hogy nagyon jó meccs lesz - mondta a Megasztár első szériájában feltűnt énekes. Gáspár Laci második lemeze nemrégiben jelent meg Bárhol jársz címmel, amelyről a Ma éjszaka azóta is a rádiók nagy kedvence, természetesen ezt is előadja majd a fellépés alkalmával. Ahogy további új dalok is hallhatóak lesznek az aranylemez felé igen jó úton haladó albumának repertoárjából. Legfontosabbnak azonban ezen a napon azt érzi, hogy ő énekelheti a Himnuszt.- Bár speciális felkészülést nem tervezek a Himnusz miatt, hiszen általános iskolás korom óta éneklem, és meglehetősen szégyenletes volna, ha nem tudnám azt most elénekelni, bevallom kicsit mégis izgulok, hiszen a Himnusz minden magyar ember szívéhez közel áll, ezért nagyon oda kell rá figyelni. „Mint mikor valaki átmegy három piroson..." gazdaság Bőd Péter Ákos szerint Pistike kétharmadot kapott az első „házi feladatára” „Az érdemjegy olyan kétharmad... Hiszen az egesz „osztály” csipkedi magát, de a tízes csapatból Pistike hátulról, a sor végéről a harmadik, vagy a második. Pistike nem fog megbukni, de nem áll az első helyen, ami önmagában nem volna baj, ha nem lennének egyéb problémái is - fogalmazott a vele készült beszélgetés során Magyarország uniós megítéléséről Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár, akit közéleti rendezvénysorozata keretében látott vendégül a napokban a salgótarjáni Antall-klub. Mihalik Júlia- Hogyan osztályozná a magyar gazdaság helyzetét egy - képzeletbeli - tízes skálán? - faggattuk a volt MNB-elnököt.- Ennyire erős, hivatalos gazdasági propagandát még nem láttunk. A miniszter nagyon erőteljesen hangoztatja, hogy dübörög a gazdaság, gyorsabb a növekedés, mint Európa más részén. Másfelől viszont egy halom gonddal találkoznak az emberek, mint például a fizetés- képtelenség, késve fizetések... Persze azt lehet látni, hogy máshol is gyors a növekedés. Itt van például Szlovákia, amely „bezzeg ország” lett néhány év alatt, ami nagyon meglepő, hiszen öt évvel ezelőtt még igen kérdéses volt, hogy sikerül-e bekéredzkedniük az unióba felvételezők első körébe. S az ember - akár vállalkozó, akár az állami apparátusban dolgozik - érzékel gondokat: nem fizetnek ki számlákat, likviditással küszködnek állami intézmények. A kérdés az, hogy melyik osztályban, „ligában” játszunk, mert ha a tíz új uniós tagot veszem (és ez egy elég logikus liga), akik most léptek be, akkor azt lehet látni, hogy a növekedési teljésítményt tekintve Magyarország az utolsó harmadban van. Látni kell, hogy előttünk járnak az észtek, a szlovének, a szlovákok. A lengyelek, csehek, s mi vagyunk az utolsó három. Vagyis az érdemjegy olyan kétharmad... Hiszen az egész „osztály” csipkedi magát, de a tízes csapatból Pistike hátulról, a sor végéről a harmadik vagy a második. Pistike nem fog megbukni, de nem áll az első helyen. S ez önmágában nem volna baj, ha nem lennének egyéb problémái is: az uniós kapcsolatrendszerünkben súlyos gondok látszanak. Az egyik: nem tudtunk any- nyi forráshoz jutni, mint ameny- nyit reméltünk. A legnagyobb gond azonban az eurózónához való csatlakozás - mondta bőd PÉTER ÁKOS. A Nemzeti Bank volt elnöke is úgy látja: az euróra való áttérés nagyon fontos az államnak, a vállalkozóknak, akik most nem tudják egész pontosan, hogy milyen forint-euró árfolyammal számoljanak az ingadozás miatt.- Nem tudjuk, milyen körülmények között szűnik majd meg a forint. S minél tovább tart ez a bizonytalanság, annál kellemetlenebb. Tudom az ellenérveket is: aki feladja a valutáját, kienged a kezéből egy állami eszközt. Lássuk be viszont: ez az állami eszköz az utolsó években elég sok kritikának volt kitéve, akár az árfolyamokra, akár a kamatokra gondolok, tehát úgy vélem, Magyarországnak objektíve érdekében áll az euróra való áttérés. Muszáj áttérnie, nincs más választás, mert a belépésnél mind a tíz ország vállalta, hogy belátható időn belül megteszi ezt. Ha érdekünk is, meg muszáj is, akkor minél előbb túl kell ezen jutnunk. S nem azért szűnik meg később a forint, mert mi azt gondoljuk, hogy nekünk ez jó, hanem mert nem vagyunk képesek tőle megválni. Mint egy bogáncs, odaragadt, s ha az ember leszedi magáról, a másik kezéhez tapad... A végső ok persze a költségvetés helyzete, az eurózónába lépésnek ez a legsúlyosabb problémája.- Egyértelmű tehát, hogy a tetemes adósságállomány kedvezőtlenül hat a belépésre...?- Igen. Tudniillik a felvételi követelmények a következők: infláció, kamatszint, folyó államháztartási hiány és a felhalmozott államadósság ne legyen túl nagy, az árfolyam pedig elég stabil legyen. Végül is nem az uniónak kell megfelelni, hiszen az említett kritériumokat tartja követendőnek bármely gazdasághoz értő ember. A probléma ezek egymásra hatása, ugyanis ha egy államháztartásnak nagy a hiánya, akkor a deficitje nyilván nem csökken, hanem nő. Ez a helyzet nálunk 2001 végétől. Ha nagy az államháztartás hiánya, akkor inflációs nyomás is van a gazdaságon, mert az állam többet költ, mint amennyi a jövedelme. A beterjesztett 2006- os költségvetés szerint a kiadási oldalon hétezermilliárd forint szerepel, a betervezett adó- és egyéb bevétel pedig öt és fél ezer milliárd. Ezerötszázmilliárdot meghaladó a hiány, A tapasztalat az: a rendet szeretjük, az oda vezető utat azonban nem. Az unió azért fontos, mert feladatul tűzte minden belépő ország elé, hogy csináljon magának egy programot. Szabja meg, hány év alatt képes elérni az alacsony inflációt, kis deficitet, a kamatszint csökkentését. A magyar kormány is beterjesztett egy tervet, s fél év után kiderült, hogy nem tudja teljesíteni. S megkaptuk az első, majd most novemberben a második figyelmeztetést, mivel a módosított programot sem tudtuk valóra váltani. Hogy mi lesz a következő felülvizsgálatnál, nem tudjuk, de gyanítjuk, hogy akkor sem lesz jobb a helyzet. Mitől lenne, ha közben egy olyan parlamenti aktus zajlik le, aminek eredményeképpen nagy valószínűséggel elfogadják a jövő évi költségvetési terveket, amelyek nem a megfelelő irányba mutatnak?! Olyan ez, mint mikor valaki átmegy három piros jelzésen... Félelmünk az, hogy a magyar gazdaság nem fogja har- madszorra-negyedszerre sem hozni a maga által kitűzött célokat, s akkor ennek valamilyen következménye lesz.- Mit lehet azért tenni, hogy ne legyen olyan tetemes az államadósság?- Konferenciák tárgya ennek elemzése. Egybehangzó álláspontok szerint Magyarországnak elég jelentős költségvetési kiigazításra van szüksége, úgy néz ki, a jövő évi nem fogja megérni a zsenge gyerekkorát sem... Egyébként tavaly is összeomlott, tavasszal, csak a pénzügyminiszter - lényegében saját hatáskörben, átcsoportosításokkal - valahogy összetákolta. Azért Is mondta az MDF a mostani vitában, hogy most kellene egy jobb, kisebb deficites költségvetés, mert előbb-utóbb az élet ki fogja ezt kényszeríteni - mondta a tanszékvezető egyetemi tanár, aki felvetésünkre elárulta: nem annyira zavarba ejtő, inkább őszinte kérdésekkel fordulnak hozzá az egyetemi hallgatók.- Azt látom, hogy kritikusak, jól látják az ország helyzetét, hiszen ez a generáció nagyon sokat utazik - jelentette ki Bőd Péter Ákos. - Nem mesterkélt, hanem mindennapos részükről az összehasonlítás, hiszen e-mail kapcsolatban állnak egy osztrákkal, albánnal és ha valami másként, vagy rosszul megy nálunk, akkor azt rögtön közlik egymással.
