Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-29 / 302. szám
4 f t JÈL ! 2005. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK A szeretet egyszerű Báli Miklósné, Icuka a klubvezető Lehetett nyár vagy tél, süthetett hét ágra a nap, tombolhatott hóvihar Báli Miklósné tudta, hogy mennie kell, mert idős, beteg emberek várják. Salgótarjánban volt szociális gondozó és az volt a dolga, hogy ebédet vigyen, bevásároljon, gyógyszerért menjen a patikába, vagy rendet tegyen a lakásban. Lelkiismeretesen dolgozott, megcsinált mindent, amire szükségük volt gon- dozottainak. így telt el jó néhány év, amikor eljött Zagyvapálfalvára az Aranykor idősklubba vezetőnek. A klub nappali otthon, ahová reggel bejönnek és amikor késő délutánba hajlik az idő, hazamennek az idős emberek. Szlovacsek Gyuláné, az egészségügyi és szociális központ igazgatója azt mondja, nem véleüe- nül esett rá a választás. A házigondozás, ha valaki lelkiismeretesen végzi a dolgát, nem tartozik az egyszerű tennivalók közé. Egyszerre kell egészség- ügyi szakembernek, pszichológusnak lennie és megértő, segítő barátnak, akinek kiöntheü bú- ját-baját az ember. Báli Miklósné megfelelt ezeknek a követelményeknek. Mindennapi munkájával bizonyított. Szeretettel közeledett az idős emberekhez, akik megbíztak benne, hálásak voltak a segítségért, a jó szóért. Mikor mire volt szükségük. Ezért bízták rá a klub vezetését.- Nehéz volt a váltás - kérdezem az asszonyt, aki nyugalmat, derűt áraszt maga körül.- Egyszerre lett könnyebb, meg nehezebb is a dolgom - mondja. - Gondozóként hatnyolc, vagy tizenhat idős, beteg emberről kellett gondoskodnom, most valamennyi klubtagért felelek. A közel ötven klubtagot hat gondozóval látják el. Kialakult napirendjük van, a háromszori étkezés mellett megteremtették a tisztálkodás lehetőségét azoknak, akiknek otthon nincs módjuk erre. Megoldott az orvosi ellenőrzés, ellátásuk is. Igaz a klubnak nincs külön orvosa, de a közelben három orvosi rendelő is van, s jön az orvos, ha szükség van rá. Báli Miklósné meséli, igyekeznek kitölteni az idős emberek egész napját hasznos foglalkozásokkal. Egészségügyi előadásokat hallgatnak, találkozásokat szerveznek más klubokkal, ahol elbeszélgetnek, elszórakoznak, vagy kirándulnak.- De sok egyéb dolgunk is adódik. Intézünk nyugdíjkérelmet és közüzemi számlát, panaszoknak járunk utána. Megtörtént, hogy a döntésre képtelen, a józan életvezetés fonalát elvesztő idős embert ha lassan, nehezen is de rászoktattuk a rendszeres életre. Ma is eljár hozzánk, nincs vele gondunk. Nem kockáztatja sem a pénzét, sem az egészségét - nyugtázza elégedetten. Az egyik asztalnál ünneplőbe öltözött asszonyok beszélgetnek. Az alkalom ünnepi, a három másik városi klub tagjai a vendégek.- Tizenhat éve járok a klubba, jövök télen-nyáron - meséli az egyik. - Jól érzem itt magam, szépen eltelik a nap, mert itt szeretnek bennünket. Zagyvapálfalván lakik a Makarenko utcában. Három gyermeket nevelt fel, mindegyik éli a maga életét. - Én meg azon gondolkodom, hogy beköltözöm ide a klub fölé, egy jelzőrendszeres lakásba. De Icuka, a vezetőnk azt mondja, várnom kell, mert a tizenötödik vagyok a sorban... A jelzőrendszert még 1996- ban vezették be a klub fölött, az emeletén lévő 40 szociális bérlakásba. Ha valaki bajban van, hívja a klub diszpécserközpontját, ahol éjszaka is ügyeletet tartanak, s érkezik a segítség. Báli Miklósné azonnal próbát csinál, hív egy lakót, kisvártatva érkezik a válasz, minden rendben.- Nálam is benn van a jelző- rendszer. Nem volt még szükségem arra, hogy segítséget hívjak, de így biztonságban érzem magam - mondja a 86 éves beszélgetőtárs. A férje huszonkét éve meghalt, azóta egyedül él. A klubba tíz éve jár. Az üveggyárban dolgozott, most már ereje, egészsége egyre fogy.- Van hetvennyolcezer forint nyugdíjam, de a patika sok pénzt elvisz, tizenhat féle gyógyszert szedek. A lakbér, a fűtéssel együtt tizenhat ezer forint. Mire mindent kifizetek, nem sok marad - panaszolja. Van három gyereke, azok segítik ahogy tudják. Bevásárolnak, vasárnapi ebédet hoznak. Mikor mi adódik. Kérdezem Báli Miklósnét, mi tartja itt az idős emberek között. Gondolkodás nélkül mondja:- Szeretem őket... Ilyen egyszerű az egész. Aztán meséli, nagy családból jött, hatan voltak testvérek. A szüleik korán meghaltak, ő fiatalon vette magára az idősebb testvér felelősségét a kisebbekért. Gondozta, istápolta őket. Megnőttek, családot alapítottak, szétszéledtek a környéken, de tudnak egymásról, megkeresik egymást. Az idősgondozásban meg már egy negyedszázadot töltött. Két esztendeje, hogy a szociális munkások napján elismerést kapott munkájáért. ■ V.G. Otthonlakók az Aranykorban Kedvezményes szénakció A bányászszakszervezet Nóg- rád megyei nyugdíjasbizottsága az idén is megszervezte a lakosság kedvezményes szénellátását. Igényelni lehet nyárádi diót, amelynek fűtőértéke 3252,40 kcal/kg, valamint nyárádi kockát, fűtőértéke 3912,98 kcal/kg. A szén ára 1300 forint mázsánként, amely már az áfa-t is tartalmazza. Igényelni Salgótarjánban lehet az SZMT-irodaház portáján - Főtér 1. - Bonivárt Ferencnénál. Az igényelt szénmennyiség december 10 és 2006. február 28. között kerül kiszállításra. Segítség a közösségnek Nógrádiak a bányászkongresszusról A bányászszakszervezet november közepén tartotta 30. kongresszusát Balatonfüreden. A mintegy 27 ezer szakszervezeti tagot 154 küldött - amelyből 21,600 a nyugdíjas - képviselte. Köztük 6 nógrádi volt. Szervezett, fegyelmezett Nádasdi József, a nádújfalui alapszervezet elnöke és a kongresszust megelőző megyei küidpttértekezleten a bányászszakszervezet Nógrásí megyei nyugdíjasbizottsága alelnökének választották. Azt mondja, 2 kongresszuson vett már részt, de figyelemmel kísérte valamennyit. Ezt tartja a legfegyelmezettebbnek, a legszervezettebbnek, és a legeredményesebbnek is, mert előkészítésében érdemi munkát végeztek az alapszervezetek. így történt ez Nógrádban és ahogy a kongresszosi beszámolóból, a vitából kiderüít, valamennyi alapszervezetben. A beszámoló azt a munkát tükrözte, amelynek eredményeként az aktív bányászok és a nyugdíjasok számára több kedvező döntés született. Tóth Imre sem először volt kongresszusi küldött. A szuhai alapszervezet elnöke is azokat az intézkedéseket sorolja, amelyeket még Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölttel fogalmaztak meg a szakszervezetek - köztük a bányászszakszervezet - s amelyeket 2002 januárjában együttműködési nyilatkozatban rögzítettek. A 19 ezer forintot említi, a korkedvezményes bányásznyugdíj lehetőségét, a 13. havi nyugdíj bevezetését. De mondhatná az özvegyi nyugdíjak emelését is, amelyre 2 alkalommal került sor, vagy a méltányossági nyugdíj- emelés visszaállítását. Lesz még bánya? A bányászok - így Tóth Imre is - pontosan tudják, hogy a juttatások megmaradásának alapja az élénkülő gazdasági helyzet és az új munkahelyek. Márpedig a bányákat egymás után zárták be és a nógrádi bányák az elsők között voltak. Egyedül Márkushegy maradt meg. Összességében 50 ezer bányászmunkahelyet kellétt pótolni. Dea kongresszuson szakemberek sora beszélt a megújulás lehetőségéről. Az országban 7000 milliárdra becsülik a megkutatott nyersanyagvagyon értékét. Keresik a lehetőségét, hogyan lehet ezt környezetbarát technológiával felhasználni az energiaellátásban, s hogyan juthat szerephez a szén. Mert a bányászat - így megcsonkítva is - értéket hoz létre, évente 20 milüárdot fizet járadékként a költségvetésbe. így aztán Tóth Imre is reménykedik: előbb-utóbb nyitnak még bányát. Ha az idősebbekre már nem is, de a fiatal bányászokra, szakmunkásokra még szükség lesz. S erről bizony szívesen hallott volna többet, meg konkrétabb elképzeléseket is a kongresszuson. A szakszervezeti mozgalom is megsínyli, hogy nincs mögötte támogató üzem. Szerényebb a taglétszám és szerényebbek a rászorulók támogatásának lehetőségei is. Ruskó Sándor, a Karancs- völgyi települések szakszervezeti tagjait összefogó közösség elnöke mondja, a tagjaik többsége idős ember, akik közül évről évre többen mennek el. Helyükre az özvegyek állnak és befogadnak jelentkezőket más területről is. így aztán van húszegynéhány éves szakszervezeti tagjuk is. A rendszeres tájékoztatás, a közösségi összejövetelek mellett igyekszenek megteremteni a rászorulók támogatásának lehetőségeit is. Mert a szakszervezet feladata az is, hogy segítse, támogassa tagjait. S ebben mindhárman egyetértenek. Tagszervezés, hagyományőrzés Kibővített megyei elnöki értekezleten számolt be a kongresszus munkájáról Rákos József, a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjasbizottságának elnöke. Beszélt arról, hogy a BDSZ, a nyugdíjasválasztmány javaslatára jelentős anyagi támogatásban részesítette a bányászközösségeket. A bányászlakta települések polgármesterei összefogásával - európai mintára - a közelmúltban megalakult a bányásztelepülések önkormányzatainak szövetsége, amelynek egyik alelnöke Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere, a számvizsgáló bizottságot pedig Méhes András, Salgótarján alpolgármestere vezeti. Céljuk, a települések fejlesztésének támogatása. Rákos József szót kapott a kongresszuson és a 12 nógrádi alapszervezet, a 3100 szakszervezeti tag munkájáról beszélt elismerést aratva. Arról szólt, hogy tűzhelygyáriak, üveggyáriak, pedagógusok és egészségügyi dolgozóik egyaránt ott vannak a bányász-alapszervezetekben. Felveszik mindazokat, akik egyetértenek a szakszervezet céljaival és dolgoznak az országos, a helyi program végrehajtásáért. Beszélt a bizalmiakról, akik szinte napi kapcsolatban vannak a tagokkal, és a hagyományok őrzéséről, az emlékhelyek létesítéséről, az erősödő kapcsolatokról a helyi önkormányzatokkal. Azt is elmondotta, a hagyomány- ápolás nem csak emlékhelyeket jelent Nógrádban. Kulturális és hagyományőrző együtteseket, klubokat is, amelyek színesebbé teszik az idős emberek ünnepi összejöveteleit. Az idén pedig a kormány, a BDSZ, a megyei önkormányzat támogatásával megújult a hazai és a külföldi látogatók ezreit fogadó salgótarjáni bányamúzeum. Beszámolt arról a kapcsolatról is, amely a szomszédokhoz, a füleki nyugdíjasokhoz fűzi az alapszervezeteket. A fülekiek segítségével jutott el a megyei nyugdíjas bizottság a prividzei bányász nyugdíjasok alapszervezetéhez is. Kovács László, a BDSZ nyugdíjasválasztmányának elnöke úgy számolja, hogy ez volt a 9. kongresszus, amelynek előkészítésében, lebonyolításában részt vett. A 30. feladata az volt, hogy értékelje a kormány és a bányászszakszervezet alakuló kapcsolatát a gyakorlatban. Az a tapasztalat erősödött meg, hogy partnerek voltak a közös célok megvalósításában. A 100 napos programok, a 100 lépés, majd az öt évre szóló nyugdíj korrekciós program sokat segít a nyugdíjasokon. Több milliós segítség érkezett a BDSZ közreműködésével az alapszervezetek működéséhez, a bányászközösségek támogatására. Mintegy 7 millió az özvegyeket, árvákat segíti, 14 millió pedig a bányászközösségeknek jut, amelyek között ott vannak a nógrádiak is. Szénpénzt közel 110 ezren kapnak, több ezer nógrádi is. A kongresszus döntésének megfelelően készül a BDSZ cselekvési programja. Mindannyiukban él a remény: a bányászok, a bányász-alapszervezetek a jövőben sem járnak rosszabbul az ideinél.-v.gNyugdíjasok karácsonya Több mint száz nyugdíjas vett részt azon a karácsonyköszöntő ünnepségen Balassagyarmaton, amelyet à városi nyugdíjas-képviselet rendezett. Az idős embereket Molnár Istvánné képviselet-vezető köszöntötte. Lombos István, Balassagyarmat polgár- mestere pedig azt a munkát méltatta, amelyet a nyugdíjas-képviselet végez az idős emberek érdekeinek védelmében. A meghitt ünnepet a helyi művészeti iskola előadói színesítették igényes, szép műsorukkal. A balassagyarmati vállalkozók pedig hozzájárulásukkal lehetővé tették, hogy a nyugdíjasokat megajándékozzák. Támogatta a rendezvény létrejöttét Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke és Lombos István, Balassagyarmat város polgármestere. A nyugdíjas-képviselet vezetői ellátogattak a városi idősotthonba is. Köszöntötték és ajándékkal lepték meg azt a mintegy 30 idős embert, akiknek nincs hozzátartozójuk, így nem is látogatja meg őket soha senki.
