Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-22 / 298. szám
3 2005. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK FÜLEKI NAPLÓ Átköltözött Gömörből az Isten háza „A templomra és az iskolára vigyázzatok!” Fülek. Néhány éve áll újra Füleken református templom, amelynek gondnoka dr. Benko Pál, aki egyben a város gimnáziumának kémia-biológia szakos tanára. A templom története nem mindennapi, ugyanis az 1800-as évek végén épült, klasszicista stílusban, de nem Füleken, hanem a gömöri Bellényben. ralmas látvány volt. A két ember, anya és fia, akik ketten már református gyülekezetét alkottak, beleegyeztek abba, hogy lebontsák a templomot és máshol újra felépítsék. Összesen 40 kamionnal érkeztek a templom építőanyagai. Sok hónapon keresztül csak a törmelékeluhász Anita- Körülbelül háromszáz évvel ezelőtt már volt Füleken egy református templom - kezdte a történetet dr. Benko Pál. - Az ellenreformáció idején az építőanyagát széthordták és fölépítették belőle a ferences kolostort. Még a harangot is elvitték. Ekkor teljesen megszűnt a református gyülekezet. A huszadik század elején volt a második újjáéledés, amikor a zománcgyárat beindították. Nagyon sokan vendégmunkásként dolgoztak a gyárban. Az 1940- es években még Erdélyből is sokan települtek át. Akkortájt nem volt templomuk a füleki reformátusoknak, viszont volt lelkészük, aki úgymond hobbiszinten lelkészkedett, ugyanis a gyárban dolgozott, tisztviselőként. Az istentiszteleteket az iskolában tartották és egy vendéglőben, amely még mindig megvan a vasút utcájában, habár már romos. Területileg Nógrád megyéhez tartozunk, de egyház-fennhatóságilag Gömör megyéhez - mondta dr. Benko Pál, majd beszélt az 1945-48-ig tartó időszakról, a kitelepítésekről, amikor a reformátusokat is - akik viszonylag jómódú emberek voltak - kitelepítették. Losoncon például csak két család maradt, akik reformátusok voltak. Előtte körülbelül 800-1000 református élt a településen. - Nem azért volt nagyon erős az egyház, mert sokan voltak, hanem azért, mert nagyon jó mecénásaik voltak. Például a Szilasi család, elsősorban Szilasi Béla, aki többek között parlamenti képviselő is volt. Abban az időben a püspök Sörös Béla volt, aki a losonci teológiai akadémia alapítója, egyébként a füleki református egyház anyaegyháza Losoncon van.- A református egyházközösségünknek nincs vagyona, gyülekezeti tulajdonunk van, ami a református templom és a Magyar ház - tudtuk meg dr. Benko Páltól, aki a továbbiakban beszélt arról is, hogy 1948 után Füleken 15 református család maradt. - Akkoriban sokszor családi házaknál tartották az istentiszteletet, mivel az akkori rendszer nem nézte jó szemmel az egyházak tevékenykedését. Aztán, később az evangélikusoktól béreltek termet, majd a sajátjuk megépítése is szóba került. A templomadományozó Bellényre külön emléktábla utal A templom kívülről- Az volt a nagy gond, hogy néhány évtizeddel ezelőtt nem tudtunk egymásról. Emlékszem, gyerek voltam még és meghalt a szomszédunk. Csak a temetésén tudtam meg róla, hogy ő református. Jelenleg 136 a nálunk nyilvántartott reformátusok száma. Az istentiszteleteken - amelyeket minden vasárnap megtart a lelkészünk - átlagosan 40-en vesznek részt. Hál' istennek, többet keresztelünk, mint temetünk. Miklós István losonci esperes tartotta az istentiszteleteket egy darabig, majd nemrégtől a bátkai esperesi segédlelkész, Boros István. Ehhez kapcsolódva elmondanám azt is, hogy Komáromban már van református teológiai kar. Évente nyolc-tíz lelkész végez. A Felvidéken körülbelül 400 gyülekezet van, vagyis többeknek már nem jut gyülekezet, így elmennek például kórházi lelkésznek - utalt rá a református gondnok, majd egy mesébe illő történetet mondott el. Egy faragott táblát mutatott a templom falán, amelyen két dátum van. Az egyik: Bellény, 1997. október 31., a másik pedig: Fülek. 2002. november 10. - A Duna TV még egy filmet is készített a templomunkról, - „Én népem” címmel - amely nem új, hiszen már az 1800-as évek végén is állt. Viszont nem Füleken, hanem Gömör megyében, Bellényben. Bellényből kitelepítették a magyar anyanyelvű reformátusságot, helyükre szlovákok érkeztek északról. A faluban csak ketten maradtak magyarok, egy százéves néni és a nyolcvanéves fia. A református templomot nem használták, az 1970-es években a teteje beszakadt, évről évre egyre romosabb lett. A padok között hatalmas fák nőttek - sigokat, a kántor pedig nem fogadta el ezeket ingyen, a tiszteletdíját föl- küldte értük cserébe. Budapesten úgy könyvelték el, hogy ezek az adományok az épülő füleki templom javára gyűlnek és meg is jelentették a református lapban. Valószínű, hogy egy félreértés lehetett, mert addig senki nem beszélt épülő füleki református templomról és akkoriban nem is volt. A cikket Magyarországon olvasta egy néni, akit Böröczki Erzsébetnek hívnak. Ő nem más, mint az 1947 táján kitelepített füleki lelkész özvegye. Küldött Fülekre egy borítékot, benne néhány ezer forinttal. Az volt beleírva, hogy ő is támogatja a füleki épülő templomot. Neki nem tudtunk nemet mondani - mondta a kémia-biológia szakos tanár, majd megemlítette 2004. december 5-ét. - Sokan azt hitték, hogy majd haragszunk rájuk a magyarországi szavazás miatt. Pedig, ami történik, az mindig értünk van. Letisztult az a romantikus elképzelés, amely körülbelül száz évig élt bennünk. Most már más világ van. Ezen a dátumon túl kell lépni. Attól, hogy ez megtörtént, még ugyanúgy emberek maradtunk. Nemcsak idehaza, Szlovákiában, hanem odahaza, Magyarországon is. Csak most már figyelnünk kell. Mi, Szlovákiában, több mint 80 éve kisebbség vagyunk. Kitanultuk már azokat a praktikákat, amelyekkel túléltük azt, hogy kisebbségben vagyunk, viszont megtanultuk megőrizni a magyar értékeinket is. Ha majd lesz még egy szavazás, akkor nem kell megijedni. Mindig a személyes kapcsolatokból kell kiindulni. Nekem is nagyon sok barátom van, akik Magyarországon élnek. 2004. május elsejétől „nyitva van” a határ. Aki akar, az átmegy Magyarországra és ott keres munkát, viszont ezzel a lehetőséggel nem sokan élnek. Ugyanúgy, mint ahogy a nyírségi ember sem megy át a Dunántúlra dolgozni, még akkor sem, ha otthon nincs munkája. Ahol otthon van, ott érzi jól magát. Egy országban a sírok a határok: itt van eltemetve Rákóczi, Thököly, Balassi... - utalt rá dr. Benko Pál, aki szerint csak akkor lesz jövőnk, ha megőrizzük az emlékeinket, ápoljuk a hagyományainkat. Nem pedig attól lesz jövőnk, hogy lengetjük a pi- ros-fehér-zöld lobogót. A gondnok egy idézetet is fölolvasott, ami szerinte tükrözi a szlovákiai magyar református gyülekezetei. Az idézet ekképpen hangzik: „A madárnak szárnya van és szabadsága, nekünk szülőföldünk és sok tennivalónk.” Vagyis, az embernek mindig a szülőföldje a legkedvesebb, ahová mindig visszavágyik. Beszélt még arról is, hogy nagyon sokan Fülekről Salgótarjánba járnak középiskolába, és jövőre is 21-en mennek a nógrádi megyeszékhelyre tanulni. A kémia-biológia szakos tanár szerint ez három pedagógus állását ingatja meg Füleken, akik közül talán majd lesznek ; olyanok, akik Magyarországra jönnek tanítani, Dr. Benko Pál ; szerint ennek a folyamatnak az lesz a vége, hogy a magyar értelmiségiek néhány évtized múlva eltűnnek Fülekről, kiürülnek az iskolák, a templomok. Ezt á folyamatot kellene megállítani és a diákokkal, tanárokkal megértetni, hogy a füleki magyar iskolák is vannak olyan jók, mint például a salgótarjániak! Az embereknek meg kell érteniük, A negyven, gályarabságra ítélt protestáns hogy a szülőföldjüket meg kell prédikátor egyike volt a füleki Miskolczi Bőd- becsülniük és a hagyományai- nár Mihály. Rá is dombormű emlékeztet a kát ott (is) kell ápolniuk, amíg templom falán. csak élnek! két válogattuk, tisztítottuk. 1999 szeptemberében megtörtént az első kapavágás, majd 2003 húsvétjára teljesen elkészült a templom, többnyire közadakozásból. Kaptunk rá pénzt többek között a németországi Gustav Adolf Alapítványtól, a magyarországi Illyés Közalapítványtól, Salgótarjánban nyitott bankszámlánkra is érkezett több mint egymillió forint, egy füleki vállalkozó pedig- Hegyi Imre - szinte anyagárban építette fól a templomot. A fafaragásokat Bajfy István és Ulman István készítette el. A szlovák államtól nem kaptunk hozzá egy fillért sem- fogalmazott dr. Benko Pál, aki egy olyan történetet is elmesélt, amely a templom építésének előzménye.- Volt egy kántorunk, aki pár korona tiszteletdíjért tevékenykedett, de erről az összegről mindig lemondott. Ezzel párhuzamosan Budapestről mindig kaptunk református újsáA füleki református templom harangtornya A szépséges, a magyarságra utaló felirat Dr. Benko Pál
