Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)

2005-12-17 / 294. szám

2 2005. DECEMBER 17., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE w „En is közúton járok munkába" ÚTHELYZET Beszélgetés Ürmössy Ákossal, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatójával Október elsejétől Ürmössy Ákos vezeti a Magyar Köz­út Kht. Nógrád Megyei Területi Igazgatóságát. Válto­zott a vezető, változott a szervezet is. Év végi beszélge­tésünk azt célozta, hogy e változásokat megvilágítsuk olvasóink előtt, s egy kis számvetést is elkészítsünk arról, milyen főbb beruházások történtek közútjain­kon, s mi várható jövőre, amikor is - reményeink sze­rint - tovább folytatódnak az útfejlesztések. T.N.L. Nógrád megye. - Változott az útke­zelő szervezet, változott az igaz­gató személye. Befejeződött-e a fo­lyamat, vagy még tart az átalaku­lás? - kérdeztük elsőként.- Október elsejétől pályázat útján nyertem el a területi igaz­gatóság vezetését, s mint azt ön is említette, megváltozott a struktúránk is: a 19 megyei köz­útkezelő egy irányító szervezet­be olvadt, amelynek a neve Ma­gyar Közút Kht. Ez egy 4000 főt meghaladó egységes közútkeze­lő szervezet. Létrejöttünkkel ter­mészetesen a Nógrád Megyei Ál­lami Közútkezelő Kht. is meg­szűnt. A Magyar Közút Kht. zászlajára az átláthatóság, az egyszerűbb feladatkezelés, a közpénzek ésszerűbb, gazdasá­gosabb felhasználása került. Már az eltelt két és fél hónap alatt is ezek megvalósítására tö­rekedtünk. Az átalakulás, át­szervezés még nem fejeződött be, további összevonások, egy­szerűsítések még várhatóak. A társaságunk jogutódlással mű­ködik.- Ön a jogelődöknél is dolgo­zott. Mikor került a céghez?- 1976-ban kerültem a Salgó­tarjáni Közúü Igazgatósághoz, amely azóta több név- és szerve­zeti változáson is átesett már. Forgalomtechnikai előadóként kezdtem el dolgozni, de az eltelt közel harminc év alatt számos beosztást betöltöttem. Voltam tervező, műszaki ellenőr, vállal­kozási, majd később fejlesztési főmérnök, mostani kinevezése­mig pedig fejlesztési és építtetői osztályvezető.- Mit tudhatunk meg a család­járól?- Ózdon születtem, ennélfog­va elég jó rálátásom van a régió­ra is. Családunk 6 éves korom­ban költözött Salgótarjánba, mi­után édesapámat a kohászati üzemekbe helyezték főmérnök­nek, később pedig a vállalat ve­zérigazgatója lett. Nyugdíjas­ként is aktív közéleti tevékeny­séget folytatott, a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége megyei elnöke­ként. Édesanyám már nincs kö­zöttünk, 17 éve halt meg, de ad­dig nagyon sokat segített a csa­ládunknak. Én magam házas vagyok, két közös gyermeket nevelünk, s Kisterenyén élünk. Két korábbi, felnőttkorú gyer­mek már önálló. Tizenöt éve költöztünk ki Salgótarjánból, egy családi házba. Ez most még előnyös is szakmai szempont­ból, hiszen ingázásom során el­ső kézből szerezhetek informá­ciót útjaink állapotáról. Szóval én is - bízom benne, hogy egy­re javuló - közúton járok mun­kába.- Ha már a 21-es útnál járunk, itt történtek és történnek a legje­lentősebb fejlesztések napjaink­ban. Melyek voltak ezek?- Az elején kell megemlíte­nem, hogy megkezdődött a 21-es út Salgótarjánt tehermentesítő III. szakaszának az építése, amely már a többéves előkészí­tés fázisában is jelentős munkát adott számunkra. Azóta - mint az újsághírekből ismert - lezaj­lott a közbeszerzési eljárás és lét­rejött a szerződés a győztes HBV Salgótarján konzorciummal. A tehermentesítő út harmadik üte­me 2007 novemberében készül el. A 21-eshez kötődik a másik friss hír is, miszerint Salgótarján és a megyehatár közötti szaka­szon négy előzési szakasz épül meg 2006 év végéig. Ez ugyan­olyan négynyomúsítást jelent, mint ami már Salgótarjántól dél­re eddig megvalósult. Mindkét beruházás uniós támogatással épül (környezetvédelem és inf­rastruktúra operatív program keretében, melynek irányító ha­tósága a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium). A mellékút­hálózaton ugyancsak javulás várható, mivel a regionális ope­ratív program támogatásával ­szintén uniós pénzből - több mint 2 milliárd forintos nagyság­rendben több mint 50 km úthá­lózat felújítására nyílik mód a közeljövőben.- Hol vannak a legneuralgiku­sabb pontok? Kiemelni nem tudok szaka­szokat, sok utun­kon szükséges a felújítás. Ezért is nagy előre lépés a most elindított program, amely jövő év végéig valósul meg. A rekonstrukció érinti Kazár tér­ségét, Litkét és Ipolytarnócot, a Balassagyarmat és Csesztve kö­zötti utat, a Mohora-Szécsény- Alsótold vonalat szakaszosan, valamint a Nőtincs és Galga- guta közötti külterületi útvona­lat. Ezekhez a felújításokhoz a pályázati támogatáson felüli sa­ját erőt a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium biztosította.- Szolgálhatunk-e jó hírrel a 2- es út mentén közlekedőknek?- Igen, hiszen ez a másik ki­emelt fontosságú fő közlekedési útvonalunk. A 2-es út burkolat- erősítése idén kezdődött meg, s jövőre fejeződik be. Erre azért volt szükség, mert ez egy nem­zetközi hálózatba sorolt (TEN) útvonal, s az uniós csatlakozá­sunkkal a korábbi 10 tonna meg­engedett tengelyterhelés 11 és fél tonnára emelkedik. Ennek bevezetésére halasztást kapott az ország, s a következő években készítjük fel útjainkat a nagyobb terhelhetőségre. A burkolatmeg­erősítés Váctól Parassapusztáig tart, vagyis a rövid Pest megyei részt követően a teljes Nógrád megyei szakaszt érinti. Ez a be­avatkozás is EU-támogatással készül, a GKM által biztosított saját forrással, járulékos mun­kák is készülnek, így a települé­sek átvezető szakaszán forga­lomcsillapító szigetek épülnek a forgalombiztonság növelésére. A projekt kerékpárutat is tartal­maz, Drégelypalánk-Hont- Parassapuszta között. Ez része a korábban elképzelt Ipoly menti kerékpárút-hálózatnak is. A 2- es úton most folyó munkák füg­getlenek a jövőben elképzelt gyorsforgalmi jellegű kiépítés­től. Ennek az időpontját ponto­san még nem tudjuk, de az elő­készítése zajlik.- Lesz-e megoldás a zsáktele­pülések elérhetőségének javítá­sára?- Területfejlesztési támoga­tásból két községünkben, Bár- nában és Karancsberényben si­került az útburkolat állapotán javítani. A megyében ennél persze sokkal több zsáktelepü­lés van, s szinte mindenhol szükség lenne a bekötőút javí­tására. jelentős előrelépést hoz­hat ez ügyben az Ipoly-hidak újjáépítése. Jelenleg öt híd ter­vezése van folyamatban, kettő pedig már az előkészítés stádi­umába is bekerült: Pöstény- pusztánál, illetve Rárósnál. E kettő tekintetében a két ország közlekedési miniszterei már alá is írták szándéknyilatkoza­tukat a megvalósításról. A Pest megyei szakasszal együtt ösz- szesen 8-12 híd megépítése várható.- Bár még csak „megkóstolt " bennünket a tél, mégis meg kell kérdeznem: sikerült-e felkészül­niük a téli közlekedés biztosítá­sára?- A téli útüzemeltetésről szól­va arra törekszünk, hogy az ok­tóber elsejei átalakulás ne zavar­ja meg a korábban begyakorolt téli üzemeltetési rendszert. Nem változtattunk az ügyeleti rend­szeren, s az elhárítás bevált gya­korlatán sem. Gépparkunk átla­gos téli körülmények között ké­pes biztosítani a közlekedést, amennyiben rendkívüli időjárás következik be, más területi igaz­gatóságoktól tudunk erősítést kérni. Ebből a szempontból a központi irányítás kifejezetten előnyös. Az időjárás még kegyes volt hozzánk, de mint tudjuk, a tél hosszú.- Közeledik az év vége, s már benne is vagyunk az ünnepkör­ben. Ha megenged egyszemélyes kérdést: hol ünnepel az Ürmössy család?- Nagy terveink nincsenek, a karácsonyt valószínűleg otthon töltjük, szilveszterre még nincs forgatókönyv. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy az ünnepek közeledtével valamennyi mun­katársamnak, partnereinknek megköszönjem egész éves fára­dozásukat, különösen az átala­kuláskor tanúsított türelmüket, s kívánjak valamennyiüknek bé­kés karácsonyt és eredményes új esztendőt. Tárlatok gazdag kínálata Sz. A. Balassagyarmat A Palóc Múzeum gyes-en lévő igazgatójának - Mol­nár Ildikónak - 2005. november 1- jétől megbízott helyettese, dr. Matits Ferenc meghívására a mú­zeumban találkoztak a balassa­gyarmati közoktatási és közmű­velődési intézmények képviselői. A megbízott igazgató rövid bemu­tatkozása után dr. Kapros Márta főmuzeológus ismertette a múze­um 2006. évi kiállítási tervét Az előtér földszintjén Manga Já­nosra emlékeznek majd, s egy 1956-ot megidéző kama-rakiállítás nyílik. A nagyteremben a „Három a tánc, magyarországi táncábrázo­lások 1686- 1940” című tárlat lát­ható. A kiállítás címe régi táncszó, megtalálható a XVII XIX. századi szövegekben, minta tánc folytatá­sára való biztatás, a „hogy volt!” megfelelője. A tárlaton a képzőmű­vészeti anyag segítségével megele­venedik a magyarországi kultúra történetének egy jelentős fejezete. A tánc, amelyet Réthei Prikkel Marián joggal sorolt a magyarság „három teljesen magában álló sa­játos szellemi alkotása... költésze­te” közé, a nyelvvel és a zenével együtt. Az új és legújabb kori, Magyar- országon született vagy magyaror­szági vonatkozású táncábrázolá­a nemzeti jelleg propagálásának eszköze kilépett a könyv- és folyó- irat-illusztráció grafikai keretei kö­zül, s a „nagy művészet”, képek és szobrok tárgya lett Izsó Miklós, Canzi Ágost, Lotz Károly és Jankó János alkotásaiban. A népéletből, a népi kultúrából merítő alkotók a „revival”, az újjá­élesztés szándékával örökítik meg a folklórt E XX. század eleji nagy fellobbanás kulcsfigurái - Rudnay és Medgyessy - képek, szobrok, domborművek és grafikák sorá- ' ban jelenítették meg a szilaj erejű és sodró szenvedélyű magyar tán­cot A kuriózumnak is tekinthető tárlat meghosszabbítva, január 8- ig látható. A nagyteremben január 23-tól május 21-ig magyar népi ékszere­ket mutatnak be, december 31-ig pedig fejezetek tekinthetők meg a 115 éves balassagyarmati múze­um történetéből az 1891-től 1944- ig tartó időszakot felölelve. A kis­teremben február 11-ig látogatha­tó a Csohány Kálmán grafikáiból összeállított válogatás. Február 23-tól augusztus végéig Hollókő­vel, a vüágörökség részével ismer­kedhetnek a látogatók, december 31-ig pedig a népi iparművészeti kisgaléria hevesi szőtteseket mu­tat be. Előzetes megbeszélés alap­ján múzeumi órákat tartanak a múzeum munkatársai általános sok sorát lustus van der Nypoort rézkarcai nyitják meg, amelyeket A. E. B. von Birc-kenstein geomet­ria tankönyve publikált 1686-ban. A xvn-xvm. századi grafikák hajdú- és katonatánc motívumait, s páros tánc ábrázolásait verbuvá­lás és népmulatság, kocsmai jele­netek követik a XIX. századi lapo­kon, átvezetve az új stílusú társas­tánc, a csárdás világába. A korai táncábrázolásokat a néprajzi érdeklődés, a népi élet és viselet látványos elemeinek fel­mutatása motiválta. A XIX. szá­zad második felében került a téma a magyar alkotók kezébe, s mint a nemzeti érzés kinyilvánításának, iskolás diákoknak a hon- és nép­ismeretórák keretében. Az intéz­mény csupán az ünnepek alatt, december 24-től 31-ig zárja be ka­puit, s 2006. január 3-án nyit ki. Dr. Kapros Márta beszámolóját követően Tóth Zsuzsanna művelő­désszervező vázolta az intézmé­nyekkel való kooperáció lehetősé­geit Több hozzászólás, vélemény hangzott el a meghívottak részé­ről, amelyből kirajzolódott a köl­csönös együttműködés igénye. A muzeológusok és a meghívottak megegyeztek abban: csak az a mú­zeum működhet jól, amely párbe­szédet folytat környezetével, s nem elzárt vüág. PALOC-JATEKVASAR - ENGEDMÉNNYEL Színvonalas játékok és kultúrcikkek széles választékát kínálja a szokottnál is nagyobb bőségben a Palóc Coop Rt. szupermarketja, Szécsényben. Aki ezekben a napokban szánja el magát az ajándé­kok beszerzésére, jól dönt, hiszen a játékosztályon minden termék tíz százalék kedvezménnyel kap­ható. Aki pedig 18 és 20 óra között tér be a kisrégió legnagyobb áruházába, minden iparcikk és élel­miszer árából 3 százalék kedvezményben részesül. Kiosztották a díjakat A Nógrádi Történeti Múzeumban tegnap tartották a Nagy Iván honismereti pályázat díjátadó ünnepségét. A kiírásra 27 pályamunka érkezett: 19 felnőtt pályázó küldött be 23 dolgozatot - ebből hármat nem tudtak fi­gyelembe venni a bírálók, mert időközben nyomtatás­ban megjelent - 6 diák pályázó 4 dolgozatát értékelték. H. E. Salgótarján. Amint azt dr. Kovács Anna, a Nógrád Megyei Múzeu­mi Szervezet vezetője elmondta, ez az a rendezvény* minden év végén, amikor elköszönnek a lá­togatóktól az ünnepek idejére. Kiemelte: egy olyan munka zárul le ilyenkor a díjátadással, ame­lyet nagyra értékelnek, ezért kö­szöni minden pályázónak. Mint mondta, a szakmai belső munka akkor hiteles és akkor van értel­me, ha a civil társadalomban is megvan az a közeg, amely ezt a munkát támogatóan segíti írása­ival, kutatásaival. Az idén 10 pá- lyadíj-felajánló 275 ezer forintját osztották ki, akik között önkor­mányzatok, könyvtár, a levéltár, a múzeum és pártok képviselői egyaránt megtalálhatók. Történeti témakörben kiemelt első helyezett dr. Baráthi Ottó (Salgótarján). Első díjat kapott még dr. Fancsik János (Salgótar­ján), Engelbert István (Szécsény). II. helyezett Tóth Sándor (Buda­pest) és Géczy Zoltán (Szécsény). Harmadik lett Braun József (Sál-' gótarján), Fekete Nikoletta (Pász­tó) és dr. Rózsa György (Balassa­gyarmat). Irodalomtörténeti témakörben egy pályamunka érkezett, a bírá­lók a II. hellyel jutalmazták Boros Istvánná (Salgótarján) munkáját. Művelődéstörténeti témakör­ben első díjat nem adtak ki, II. díjat kapott Praznovszky Miklós Ferenc (Salgótarján), Prakfalvi Péter (Salgótarján). Harmadik dí­jas Marschalkó Zsolt (Salgótar­ján) ésBozó Gyula (Salgótarján). Az ifjúsági kategória díjazott­jai: második díjas Kapás Csilla (Salgótarján, Bolyai gimnázi­um), Kovács Andrea (Salgótar­ján, Bolyai gimnázium). Harma­dik díjas Pálvalfi Ivett (Salgótar­ján, Bolyai gimnázium), vala­mint Bobák Ildikó, SarankóZita, Izsó Krisztina (Szécsény, Lipthay szakképző iskola). Könyvjuta­lomban hat pályázó részesült.

Next

/
Thumbnails
Contents