Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-13 / 290. szám
4 2005. DECEMBER 13., KEDD NÓGRÁD MEGYE Aranyérmes kincs lehetne! Nógrád nem különösebben híres a nagyvadállományáról, s bár időnként puskavégre kerülnek aranyérmes, sőt, kapitális trófeát viselő őzbakok, gímszarvasbikák, vadkanok, muflonkosok, az átlagos minőség elmarad a hazai viszonyok között megszokottól. Túlságosan sokat nem is lehet tenni a javítás és a fejlesztés érdekében. A vadállomány genetikai öröksége és az élőhely adottságai alapvetően meghatározzák a lehetőségeket, a Dél-Dunán- túl gímszarvasa, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés őzbakja, Zemplén vaddisznója itt nem teremhet meg. Ami azonban a dámszarvast illeti, némi derűlátásra is okunk lehetne - ha nem minősült volna tájidegennek ez a gyönyörű vadfaj. Nógrádban pillanatnyilag a Salgótarjáni Kohász és a Mátra Mgtsz Vadásztársaság területén él szabadtéri állomány, minimális, a genetikai fennmaradásához éppen csak hogy elegendő egyedszámban. nincsen, nagy előnye viszont a gímmel szemben, hogy a terület zavarását jobban tűri. * * * A szakirodalom szerint a dám inkább a sík- és a dombvidéket kedveli, azokat a területeket, ahol az erdők közé kisebb mezőgazdasági területek ékelődnek, a legjobb hazai dámpopuláció ott fordul elő, ahol a kontinentális éghajlat mellé kevés havas nap és vékony hótakaró párosul. Nógrád azonban a keményebb telekkel megáldott hazai vidékek közé tartozik, a Mátra Mgtsz területének jelentős része is zárt erdő (jelentős része állami tulajdonban van), s egyik-másik tető hegynek teA Mátra Mgtsz Vadásztársaság krakkópusztai vadászháza csodákat is rejt! Az ebédlő falán például akkora dámlapátos trófeát lát a belépő, hogy akár úgy is vélheti: a világhírű Gyulajra tévedt...- Sajnos autóbalesetben pusztult el - mondja Andrási Mihály, a vadásztársaság elnöke, miközben alaposabban is szemügyre vesszük a trófeát. - A súlya három kiló 95 deka, aranyérmes lett volna, ha meglőheti valaki... Csak hát az agancspár elejtő nélkül árválkodik a falon...- Az előző szezonban kilenc dámbika került nálunk terítékre - folytatja Andrási Mihály. - Ezek közül kettő arany-, három ezüst-, egy pedig bronzérmes lett! TerüAz idei év egyik kiemelkedő trófeáját viselte ez a dámbika létünkön él a megye legjobb dámállománya. Ami e vad itteni múltját illeti, az első telepítés 1982-ben volt, akkor 12-13 példányt engedtek szabadon, pár év múlva ismét érkezett nyolc-kilenc. A végeredmény biztos, összesen 23 dámszarvas került akkor a területünkre. Ezután a Kohász vadásztársaságnál volt telepítés. Az állomány pillanatnyilag 30 darab körül alakul, ezt az egyedszámot kell fenntartanunk a szabályozás szerint. A tavalyi év igen szép érmesaránya után idén a barcogásban, ami a dámszarvas bőgése, egy ezüstérmes trófeát viselő bika került terítékre. Az idénynek azonban még nincs vége, jövő év január 31-ig tart. Vendégvadászokat is várunk, illetve három bika kilövésére társaságunk tagjainak nyílik lehetőségük. A területünkön elejtett legnagyobb dámbika 4 kiló 70 dekagrammos trófeát viselt. Hasonló most is van, látták többen! A dám az egyik fő vadfajunk, megbecsüljük, óvjuk, etetjük tisztességesen. Ami a téli takarmányozást illeti, nálunk a vad semmiféle tápot nem kap, csak lucernaszénát, cukorrépát, kukoricát. Egyébként a dámnak az őzhöz és a gímszarvashoz képest különösebb igénye Aranyérmes lett volna ez a lapátos agancspár, ha nem autó gázolja el a vadat... kinthető magasságba emelkedik - bár a völgyekben és a peremvidékeken a dámnak alkalmas művelt területek is bőven akadnak. Ezen lapátos agancsú vadfaj jó életfeltételeket talál itt, különben nem szaporodna, a bikák nem raknának fel érmes trófeát, immár szarvasgenerációk óta. Nógrád megye mezőgazdasági vidékekkel határos erdeiben lehetne olyan a dám, mint az Alföld őzbakja, a Dunántúl gímszarvasa? Vadbiológus a megmondhatója... Talán a Mátra Mgtsz Vadásztársaság tapasztalatai alapján érdemes gondolkodni rajta, mindenesetre a lehető legjobb minőség megteremtéséhez nagyobb állomány kellene... F.z Védőbeszédféle dámügyben Sokan, még szakemberek is, őshonosnak tekintik Magyarországon a dámvadat. A régészeti leletek tanúsága szerint ugyanis a legutolsó jégkorszakig valóban előfordult a Kárpát-medencében egy lapátos agancsú szarvasfaj, amit az időjárás változása szorított ki nyolc-tízezer éve. A dámot valószínűleg már a rómaiak visszatelepítették Kis- Ázsiából Pannóniába, bizonyítható, hogy több középkori vadaskertben is élt. Ezen adatok alapján azonban nem beszélhetünk semmiféle őshonosságról! A dám természetes úton nem juthatott visz- sza ide, hiszen Kis-Ázsiából Európa felé számára átjárhatatlan akadályt képez a Márvány- és a Fekete-tenger, a Kaukázus, de még a két keskeny tengerszoros, a Boszporusz és a Dardanellák is. Maradjunk hát abban: a dám tájidegen. Ezen okból állományának minimum szintre való csökkentése is megtörtént, ugyanakkor elgondolkodtat valami... A mediterrán és ázsiai eredetű fajok, az őszibarack, a fehér- és a feketeeper, a bokréta- és a platánfa, a feketefenyő: szó szerint belegyökerezett az évszázadok során a magyar földbe. A burgonya, a kukorica, a napraforgó, a paradicsom, a paprika, a dohány, a csicsóka, az akácfa, a vöröstölgy, egyes fenyőfajok és hibridjeik, meg egy sor kevésbé jelentős újvilági növény visszaszorításáról ugye, szó sem lehet. így helyes, hiszen alapvető élelmiszerek, faipari alapanyagok, feldolgozó- ipar épült termelésükre, százezrek, milliók megélhetését jelentik csak Magyarországon. Ugyanakkor itt vannak a káros amerikai eredetű gyomok, a parlagfű, a kanadai aranyvessző, a selyemként, a seprence - ezeket igazán ki kellene pusztítani! Olyan tájidegen állatfajok visszaszorítása is kívánatos lenne, mint a gyapjaspille, a kolorádóbogár, a mosómedve, az amerikai nyérc, a pézsmapocok, az ázsiai jövevények közül a nyestkutya. Ezekre valóban semmi szükség! A dámszarvas azonban valahogy más! Mit vét, ha - legalábbis részben - újvilági fajok termőhelyén, vagy annak határán él és táplálkozik? Sokat aligha. Érthető persze a tájidegen fajok állománycsökkentésre vonatkozó álláspont is, hiszen a még természetközeli állapotban lévő területek megóvása alapvető érdek. Ha a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" alapelv szerint értékeljük a dolgot, tulajdonképpen az élhető és lakható Föld fenntartásáért teszünk - nem is keveset - ezen területek óvásával! Csakhogy nem ezek a dám első számú élőhelyei, jobban szereti a mező- gazdasági művelés alatt álló területek és erdők határát, a felhagyott, bozótosodó legelőket, az erdőfoltokkal, ligetekkel, rétekkel, szántókkal tarkított dombságokat. Ezek általában nincsenek természetközeli állapotban, növényzetük is részben újvilági eredetű. Talán megférne rajtuk békességben valamivel több dámszarvas is - csakhogy a békesség afféle emberi fogalom, amihez a vadvilágnak semmi köze... A Nógrád megyei társas gazdálkodók 2004. évi gazdasági tevékenységének jellemzői A megyében tevékenykedő mintegy 3700 társas gazdálkodó 2004. évi tevékenységéről benyújtott bevallásainak feldolgozása megtörtént, melyek zömmel az internetes nyomtatványkitöltő program segítségével készültek el. Közel száz adózó elektronikus úton teljesítette bevallását. Viszonylag magas volt a hibásan kitöltött bevallások aránya, ami figyelmeüenségre, illetve a sok adathelyet tartalmazó nyomtatvány komplexitására vezethető vissza. Gazdasági eredmények 2004-ben a társas gazdálkodók bevételei elérték a 289 milliárd Ft-ot, ez 6,6%-kal haladja meg az előző évit. Ezen belül az értékesítés nettó árbevétele 272 milliárd Ft, mely az összes bevételtől kissé elmaradó ütemben, 5,7%-kal emelkedett. A fő nemzetgazdasági ágazatokat tekintve a bevételek növekedtek, de az építőiparban 8% csökkenés mutatkozik. A bevétel 68%-a belföldi értékesítésből származik, amely abszolút értékét tekintve mintegy 13 milliárd Ft-tal elmarad az előző évitől és részaránya is csökkenést mutat. Meghatározó az export 40% feletti növekedése, összege 86 milliárd Ft. Az eltérő üzleti év szerint elszámolok bevétele mintegy 28 milliárd Ft, melyből 23 milliárd az export (közösségen belüli és harmadik országba irányuló teljesítés) értéke. A társas gazdálkodók 89%-a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottat alkalmazó mikrovállalkozás. Ezek részesedése a nettó árbevételből 31%-os, növekvő tendenciát mutat. A 10-49 fő közötti kisvállalkozások aránya 9%, nettó árbevételből való részesedésük 22%. A foglalkoztatottak létszáma alapján a cégek mintegy 2%- a minősül közepes és nagyobb méretű gazdálkodónak, bevételből való részesedésük ugyanakkor 47%. Az eltérő üzleti év szerint gazdálkodók a velük együtt számított bevétel 9,4%-át képviselik. Értékesítés alakulása térségek szerint 1 B/fcnyteraiye ilP/Szt 0 50 100 150 200 250 300 A megye kistérségei között a legmagasabb, 108 milliárd Ft nettó árbevételt - hasonlóan az előző évhez - illetve az export bevételek negyedét a Salgótarjánban és vonzáskörzetében tevékenykedő vállalkozások realizálták. Balassagyarmat térségében jelentősen, 13%-kal nőtt az értékesítés nettó árbevétele és 90 milli- árdot ért el. Ez a mutató Rétság körzetében 30,5 milliárd Ft-ra emelkedett. A gépipari és vegyipari ágazatban működő társaságok tovább növelték értékesítésüket, melynek 37%-a exportból származik. A két ágazat értékesítése a térség árbevételének felét képviseli. Bátonyterenye térségében az elért 12 milliárd Ft nettó árbevétel 4%-kal haladja meg az előző évit. A feldolgozóipar összteljesítménye nem változott, exportja csökkent. Növekedés az építőipar és a szolgáltatás területén látható. A Pásztó térségében elért 17 milliárd Ft árbevétel az előző évitől kissé elmarad a feldolgozóipar visszaesése következtében. Az exportnál is jelentkezett csökkenés közel egymilli- árd értékben. Szécsény vonzás- körzetében mintegy 14 milliárd Ft a nettó árbevétel, melyen belül a belföldi bevétel 6% felett növekedett, az export nem változott. Költségek és ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások 77% É rtékcsök k. ráfordítások 15% Az összes bevételt 269 milliárd Ft ráfordítás mellett érték el a megye gazdálkodói, melynek növekedési üteme kisebb a bevételekénél. A költségek 77%-át, 217 milliárd Ft-ot az anyagjellegű ráfordítások képviselik. A személyi jellegű ráfordítások összege 40 milliárd Ft, ami a kiadások 15%-át képezi. A bérköltségek terén az országos szakmai átlagokhoz képest továbbra is jelentős elmaradás tapasztalható a megyében. A vállalkozások tárgyi eszközeinek pótlására fedezetet nyújtó értékcsökkenés mintegy 11 milliárd Ft, aránya 3,8%. Az egyéb ráfordítások összege 12 milliárd, részaránya kb. 4%. Társas vállalkozások eredményének alakulása A társas gazdálkodók adózás előtti eredménye javult az előző évhez képest. A nyereségesen gazdálkodók 15,9 milliárd Ft nyeresége 9% növekedést mutat, a veszteségesen gazdálkodók 2003-hoz képest 2 milliárddal kisebb veszteséget mutattak ki. Együttes hatásként az adózás előtti eredmény egyenlege 11 milliárd Ft, ami az előző évinek majd másfélszerese. Adózás előtti eredmény A nyereséges és veszteséges gazdálkodók száma alig változott. Az egy társaságra jutó kimutatott átlagos nyereség 8,5 millió Ft, 9%- kál magasabb, mint 2003-ban. Az egy cégre jutó veszteség értéke 3,8 millió Ft, háromnegyede az előzőnek. A feldolgozóipar összességében nyereséges volt, ezen belül jelentős a gépipar 3,3 milliárdos eredménye. A kereskedelem és a szolgáltatási ágazat is jelentős 1,8, illetve 3 milliárdos adózás előtti nyereséget ért el. Az adózás előtti eredmény alakulása térségek szerint A salgótarjáni térséghez tartozó vállalkozások 3,9 milliárd Ft adózás előtti eredményt értek el, másfélszeresét az előző évinek, jelentősen nőtt a feldolgozóipar és a szolgáltatás eredménye. A Balassagyarmat térségében gazdasági tevékenységet végző vállalkozások adózás előtti eredménye a kereskedelem kivételével hasonló növekedést mutat. A bátonyterenyei térségben jelentős visszaesés mutatkozik. A feldolgozóipar teljesítménye a korábbi nyereségről gyakorlatilag nullára csökkent, ezen belül a gépipar veszteségessé vált. Pásztó térségében az előző évinek a felére csökkent az adózás előtti eredmény, a csökkenés minden főbb ágazatot is érintett. A szécsényi térségben is hasonló a csökkenés, melyben a feldolgozóipar veszteségessé válása volt a meghatározó. Rétság körzetében viszont a feldolgozóiparban bekövetkezett több mint kétszeres eredményjavulás hatására az adózás előtti eredmény több mint kétszeresére növekedett. 5,3 Adófizetési kötelezettség Az adózás előtti eredményt 8,6 milliárd Ft összegű pozitív társasági adóalappal került elszámolásra, 1,6%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az adóalap után 1,4 milliárd Ft számított adó keletkezett, mellyel szemben 229 millió Ft, az előző évit jelentősen meghaladó adókedvezmény érvényesítésére volt lehetőség. Az adókedvezményekből mintegy 210 millió Ft fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik. Az adókedvezmények levonása után 1,1 milliárd Ft társasági adófizetési kötelezettség keletkezett, ez a társasági adó kulcsának 18-ról 16%-ra való csökkenése következtében közel 400 millió Ft- tal kevesebb mint 2003-ban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalkozások ennyivel is növelhették fejlesztésre rendelkezésre álló forrásaikat. A gazdálkodás egyéb jellemzői földi tulajdoni hányad. Jegyzett tőke alakulása tulajdonformák szerint ' llaml tulajdon 45% A vállalkozások vagyona 4%- kal nőtt az előző évhez képest. A forrásokon belül a saját tőke részaránya 44%, mely kissé növekedett. Az idegen források között a 22 milliárd Ft hosszú lejáratú kötelezettség állománya 5%-kal csökkent. A társas gazdálkodók által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a társasági adóbevallások szerint 23 897 fő volt. Az átlagbérek 9,3%-os emelkedés mellett éves szinten 1114'ezer Ft-ot értek el. APEH Nógrád Megyei Igazgatósága il Ad z/Belitti nyeresOg 11 VesztesOg A megyében tevékenykedő társas vállalkozások jegyzett tőkéje 2004.éyben 46 milliárd Ft. A jegyzett tőkéből 21 milliárd Ft külföldi befektetés, melynek 98%-a 25 cégben összpontosul. A külföldi tőkével rendelkezők közel kétharmadánál 100%-os, további ötödénél 50% feletti a kül
