Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)

2005-12-12 / 289. szám

NOGRAD MEGYE 2005. DECEMBER 12., HÉTFŐ Megcsúszott, kisodródott Csütörtökön Salgótarján és Kishartyán között közlekedett személygépkocsijával egy 33 éves sóshartyáni nő. Járműve megcsúszott a lefagy ott úttesten és a jobb oldali útpadkán keresz­tül a vízelvezető árokba sodró­dott. A baleset következtében a gépkocsiban utazó 8 éves kisfiú súlyos sérülést szenvedett. Bajor, magyar naplót is írt Több mint tíz éves múltra tekint vissza a Nógrád Me­gyei Ifjúsági Tanács bajor kapcsolata. Ennek jegyé­ben Nógrádban nemrégi­ben egyhetes találkozót, csereprogramot szervez­tek az ifjúsági tanács sike­res pályázata révén. Németek és magyarok egy­más kultúrájával Ismerked­tek, közösen keresték a megol­dást problémáikra és a továb­bi együttműködésről is szót ej­tettek. A találkozó fő helyszíne Kazár volt, de az egy hét alatt jártak Ceheden, Salgótarján­ban, Bárnán és Mátranovákon is. Az első nap a közösségépí­tés jegyében telt, a kötetlen be­szélgetéseken a két nép hagyo­mányai voltak terítéken, ekkor kezdték el a naplóírást a közö­sen töltött napok eseményei ről, de ki-ki a személyes élmé­nyét, véleményét is papírra ve­tette. Cereden a festői tájat, a tava­kat nézte meg a csoport, pá­ran belekóstoltak a horgászás­ba, mások pedig ezalatt egy kis kirándulás során csuhét gyűjtöttek. Délután a falu Apoka stadionjában labdarú­gásban mérkőztek. Kazáron az ófalu, majd Salgótarjánban a bányamúzeum látnivalóit is megtekintette a csoport. Útjuk következő állomása a bárnai vadaspark volt, az itt tett séta során volt alkalmuk vaddisz­nók megfigyelésére. Túrázás, kézműves-foglalko­zás is része volt a program­nak, melynek keretében a sál gótarjáni megyeházán dr. Ba­lázs Ottó, a megyei önkor­mányzat alelnöke fogadta a csapatot. A Huszár Mátéval, a megyei közgyűlés tanácsnoká­val folytatott beszélgetésen a fiatalok továbbtanulása, el­vándorlása és ennek megelő­zése volt a téma. Látogatást tettek a fiatalok a Salgótarjáni Ifjúsági Infor­mációs és Tanácsadó Irodában is, ahol Stefán Killian szerve­zetük rasszizmus és diszkri­mináció vagyis a hátrányos megkülönböztetés elleni tevé­kenységéről beszélt. A komoly téma után igazi oldás volt az esti kazári néptáncosok műso­ra, ami fergeteges hangulatú táncházzal zárult. A búcsúzást megelőzően, Mátranovákon, a házi állattartás gyakorlatába, valamint a szövés és a kosár­kötés rejtelmeibe nyertek be­tekintést a vendégek és ven­déglátók. Fergeteges néptáncos születésnap Fergeteges, telt házas gálaműsorral ünnepelte har­mincadik születésnapját a Nógrád táncegyüttes a Jó­zsef Attila Művelődési Központban. A megyei jogú vá­ros önkormányzata Salgótarján-érdeméremmel ismer­te el a csoport munkásságát, míg a közönség vastaps­sal jutalmazta a szombati produkciót. tó munkájuk nyomán ifjúsági és gyermektáncegyüttesek jönnek létre, s működnek napjainkban is? - tette fel kérdések sorát Puszta Bé­la, Salgótarján polgármestere, or­szággyűlési képviselő:- Büszkék vagyunk a Nógrád táncegyüttesre, komoly eredmé­nyeket voltak képesek felmutatni az elmúlt évüzedekben. Munkás­ságuk lényege a magyar kultúra ápolásában összegezhető, amely az őseinktől örökölt, amely ben­nünket Európában magyarrá tesz és magyarnak tart, s generációkon keresztül átörökíü mindazt, amit elődeink tanultak és hagyomá­nyoztak reánk. Puszta Béla kifejezve a város polgárainak, önkormányzatának , A művelődési központ nagytermét teljes egészében meg­töltő közönséget dr. Rozgonyi Jó­zsef, a Salgótarjáni Néptáncművé­szetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte: mint mondta az alapítványt mintegy tíz éve az­zal a céllal hozta létre a megyei jo­gú város, hogy szervezze meg a Nógrád táncegyüttes és a gyer­mekcsoportok működési feltétele­it. Egyben köszönetét mondott mindazoknak, akik anyagi, erköl­csi támogatásukkal segítették az együttes munkáját Ezt követően dr. Rozgonyi József virágcsokrot nyújtott át az est há- ' ziasszonyának, Varga Editnek, aki a sors különleges kegye folytán ép­pen a Nógrád táncegyüttessel egy Puszta Béla (jobbra) gratulál Rozgonyi Józsefnek Mlinár Pál is színpadra lépett azért, hogy a sok száz fellépésen a Nógrád nevet viselve sok-sok büsz­keséget, örömöt szereztek nekünk, vitték a megye jó hírét az országha­táron belül s kívül. Köszönet, hogy a gyermekeknek megtanítják azt, hogyan kell megőrizni kulturális örökségünket, s főleg azért, hogy emberségre nevelik őket. Szilágyi Zsolt koreográfus, tánc­pedagógus, etnográfus a magyar amatőr néptáncmozgalom egyik állócsillagának nevezte a Nógrád táncegyüttest.- A hagyományt, a tradíciót vál­tozó környezetünkhöz igazítva kell ápolnunk, továbbvinnünk, s új tar­talommal megtöltve el kell érni a jött az együttes: a palóc nép kultú­rájának nagyszerűségét. Az évfordulóra a régi táncosok is szép számmal visszajöttek, a gálaműsor fináléján közel 115-en voltak egy időben a színpadon. A szervezők a jubileumon a művé­szeti vezetők alapján prognoszti­zálták a különböző korszakokat: néhány óra alatt felelevenítették a Székely-, a Mlinár-, a Hájas- és a Gyebnár-korszak legjellemzőbb táncait, s természetes bemutatat- ták a Szabó János vezetésével ta­nult koreográfiákat is. A táncosok fergeteges előadásukkal, a Hrúz Dénes vezette Dűvő népzenei együttes tagjai pedig muzsikájuk­időben ünnepelte, ünnepli szüle­tésnapját. Az Ml televíziócsa­torna csinos műsorvezetőjének különösen jól állt a népviselet, hi­szen szülőföldünk neveltje egy­kor az együttes gyermektánccso- portjának tagja volt.- Ki gondolta volna, amikor megalakult a Nógrád táncegyüt­tes, hogy milyen mélyen gyökere­dzik majd meg a salgótarjáni kul­turális életben? Ki gondolta volna, hogy egy évtizeden belül saját székházzal működhet? Ki gondol­ta volna, hogy generációkon ke­resztül foglalkoznak majd hagyo­mányápolással, néptáncoktatás­sal, melynek eredménye az lesz, hogy már a megye teljes területén folytatják tevékenységüket, s okta­tiszteletét, szeretetétés megbecsü­lését Salgótarján-emlékérmet adott át a Nógrád táncegyüttesnek. A kitüntetést Szabó János, az együttes művészeti vezetője és dr. Rozgonyi József vették át - Köszönet a hétköznapokért, melyek során az együttes tagjai a megyét, a palóc vidéket járva ösz- szegyűjtötték, s színpadra állítható­vá tették Nógrád folklórkincseit, hogy aztán bemutassák szűkebb hazánkban, Magyarországon és a világ számos államában - hangsú­lyozta köszöntőjében Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke: - Köszönet azért, hogy táncpedagó­giai eszközeikkel a megye számos településén segítették, hogy létre­jöjjenek az együttesek. Köszönet Dóra Ottó (jobbról) a megye hírességei között említette az együttest mai 30 éves jubileumhoz hasonló, nagy időszakokat. Ünnepeljük a munkát, a kitartást, a sikereket, s azt, amelynek bemutatásáért létre­kal teremtettek igazi fesztiváli hangulatot, megkoronázva ezzel a Nógrád táncegyüttes születé­sének 30. évfordulóját. Tiszta gondolatokkal egészségünkért Egészség-betegség: életünk döntő mértékű meghatá­rozói. Szervezetünk zavartalan működése, betegség nélküli állapota is igényel odafigyelést, például azt, hogy ki-ki gondot fordítson a megelőzésre a szűrő- vizsgálatokon való részvétellel. Előfordul ugyanis, hogy egy-egy súlyos elváltozás látszólag minden előzmény, figyelmeztetés nélkül következik be. Belegondoltunk-e már abba, hogy amikor embertársainknak jó egészséget kívánunk, a leg­fontosabbat kívánjuk számára? Egészség! Mit is jelent ez? A szó meghatározása szerint az élet­működések zavartalanságát, a szervezet betegség nélküli álla­potát. Ha az életműködésben za­var támad, kóros állapot, más szóval betegség alakul ki. Van­nak jelek, tünetek, mint például a fájdalom, láz, szédülés, melyek felhívják a figyelmet a bajokra, semmilyen panaszt nem okoz­hat azonban például a magas ko­leszterinszint, a mérsékelten emelkedett vércukor, vagy a kis­sé magasabb vérnyomás. Ez utóbbiakra szűrővizsgálat kap­csán derülhet fény. Sokan nem tudják, hogy az el­hízás nemcsak egy állapot, ha­nem a betegségek nemzetközi osztályozásában önálló beteg­ségként szerepel. Ha egy beteg panaszaival fel­keresi orvosát, a legfontosabb el­döntendő kérdés, hogy heveny (akut), vagy idült (krónikus) megbetegedéssel állunk-e szem­ben. Esetleg egy korábban felfe­dezésre nem került kóros álla­pot talaján kialakult elváltozás­ról van szó. A heveny megbete­gedések jelentős része megfele­lő gyógykezelés mellett rövid idő alatt meggyógyul, a beteg visszanyeri egészségét. Idültnek te­kinthetők azok a betegségek, amelyekről már a felfedezés pil­lanatában tud­juk, hogy a megfelelő kivizsgá­lást követően rendszeres és fo­lyamatos kezelésre szorulnak, gondozást igényelnek. Ilyen pél­dául a cukorbaj, a magasvérnyo­más-, az ízületi és a koszorúér­betegség. A szervezetben létrejött káro­sodás mértéke annál kisebb, mi­nél korábbi - lényeges panaszt még nem okozó - stádiumban történt a felismerés. Sajnos a va­lóság nem ilyen szép. Egy agy­vérzés vagy szívinfarktus mint „derült égből villámcsapás” éri a beteget, tehát anélkül, Tiogy ko­rábban tudta volna: nincs rend­ben minden a vérnyomásával vagy a koszorúereivel. A szívizomzat egy részének elhalása vagy az agyállomány egy-egy területének maradandó károsodása jelentősen rontja az egyén életkilátásait, fogyatékos­ságot, esetleg rokkantságot von maga után. A fenti példák figyel­meztetnek arra, hogy időben fel­fedezett koszorúér-betegség vagy a magas vérnyomás megfe­lelő kezelésével elkerülhető lett volna az érrendszeri katasztrófa. Ezért van nagy jelentősége a szűrővizsgálatoknak, érdemes rá időt szánni, egészségünk megőrzése érdekében. Dr. Faragó Gyöngyi Cikksorozatunkat a Nógrád Megyei Irányított Betegellátási Rendszer tá­mogatja

Next

/
Thumbnails
Contents