Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)

2005-12-10 / 288. szám

8 2005. DECEMBER 10., SZOMBAT VILÁGTÜKÖR Az utcán landolt. Chicago Midway nevű repülőterén, erős havazás közepette lesodródott a kifutópályáról egy Boenig 737-es. A gép áttörte a repülőtér védőkerítését, s egy utcán kikötve a szó szoros értelmében karambolozott két autóval. Egy hatéves kisfiú meghalt, két felnőttet és két gyermeket súlyos sérülésekkel ápolnak. A Southwest Airlines légitársaság repülőgépének a fedélzetén 98 utas és az ötfős személyzet tartózkodott. A Boeing 737-es Baltimore városából érkezett Chicagóba. A légitársaság szóvivője szerint a kifutópályát megtisztították a leszálláshoz. Börtönökről zárt ajtóknál Nato Megnyugtatta a külügyminisztereket Condoleezza Rice Az államfő jelképes útja Szlovákiába A Tátra helyett Sólyom László tegnap Révkomárom városában járt - partnere, Ivan Gasparovic programváltozása miatt - s ta­lálkozott az ottani magyar közös­ség képviselőivel. A köztársasá­gi elnök hangúlyozta: második külföldi útja nem véletlenül ve­zetett északi szomszédunkhoz: azt kívánta demonstrálni, hogy a Szlovákiával fennálló viszony számunkra nagyon fontos. A szlovák vezetőkkel folytatott tár­gyalásokat Sólyom László ered­ményesnek mondta. Egyetértet­■ Bős-Nagymaros ügyét mindkét fél gyorsan szeretné rendezni. tek abban, mindkét országnak támogatnia kell a határain túl élő kisebbséget nemzeti identitá­sának megtartása érdekében. A magyar államfő felvetésére, hogy a szlovák politikában gyak­ran kijátszott kártya valójában magyarellenes kártya, Gasparo­vic úgy vélekedett: Nyitra me­gyében nem magyarellenes koa­líció alakult. Eltért a két fél állás­pontja Bős-Nagymaros kérdésé­ben. Sólyom László szorgalmaz­ta, hogy határozzák meg a szak­értői tárgyalások mielőbbi határ­idejét, s ha nincs döntés, akkor forduljanak harmadik félhez az erőmű ügyében. A magyar állam­fő felvetette a Benes-dekrétu- mok kérdését is, s mint elmond­ta: Mikulás Dzurinda kormány­fő kimondta ennek az elvnek a tarthatatlanságát. ■ Cs. E. Villámlátogatáson a német miniszter Budapesten A Merkel-kormány külügymi­nisztere tegnap villámlátogatást testt Budapesten. A német diplo­mácia vezetője találkozott kollé­gájával, Somogyi Ferenccel, és fogadta Gyurcsán Ferenc. A mi­niszterelnök hangsúlyozta Né­metország stratégiai szerepét a magyar gazdaságban. Azt kérte, a jövőben a német fél adjon elő­zetes tájékoztatást, ha magyar cégek ellen eljárásokat készül­nek kezdeményezni. A találko­zókat követően a német külügy­miniszter felszólalt a 15. alka­lommal megrendezett Német- Magyar Fórumon. Megnyugtatta a NATO- és EU-tagok külügyminiszte­reit Condoleezza Rice a CIA állítólagos kínzásai és titkos börtönei ügyé­ben. Az ENSZ-ombuds- man szerint azonban Ko­szovóban működik ilyen amerikai fegyintézet. Csák Elemér Brüsszelben zárt ajtók mögött hallgatták meg amerikai kollé­gájukat a NATO és az unió kül­ügyminiszterei. A közös vacsora után a CIA-ügy eddigi legheve­sebb kritikusai is elégedetten nyilatkoztak. „A miniszterek kétségei eloszlottak. Rice kül­ügyminiszter elmondta, hogy az Egyesült Államok sem értelme­zi másként a nemzetközi jogot, mint Európa” - közölte a német külügyminiszter. Rice szerint ti­los a kínzás, de nem tagadta, hogy megtörténhet. „Az Egye­sült Államok nem alkalmaz kín­zást, és nem tűri el azt. Ennek el­lenére előfordulhat. Az, hogy de­mokrácia vagyunk, nem azt je­lenti, hogy minden tökéletes” - érvelt a külügyminiszter a CNN jelentése szerint. Az ENSZ Koszovóért felelős ombudsmanja szerint a tarto­mányban az amerikai hadsereg titkos börtönt működtet. Marek Nowicki egy német na­pilapban minden kétséget kizár­va beszélt arról, hogy a Szerbiá­hoz tartozó Koszovó egyik tá- maszjiontján működik a létesít­mény. A neves jogász elmondta: amit 2000-ben és 2001-ben a tá­maszponton látott, az hasonlított az amerikai hadsereg guantána- mói támaszpontján látottakhoz, ahol terrorizmussal gyanúsított foglyokat őriznek. Két hete a francia Le Monde című lap az Európa Tanács em­beri jogi megbízottjára hivatkoz­va közölt híreket az állítólagos koszovói börtönről. Az Egyesült Államok közben első alkalommal ismerte el, hogy nemzetközi szervezetek nem ér­hetnek el minden, amerikai bör­Változtatnia kellett a programon tönben őrzött, terrorizmussal gyanúsított foglyot. A BBC híre szerint a washingtoni külügymi­nisztérium legfőbb jogi tanács­adója Genfben kijelentette: a Nemzetközi Vöröskereszt akti­vistái nem kereshetnek fel min­denkit, de azt nem közölte, hogy hol őrzik az ilyen foglyokat. A svájci központú vöröskereszt ragaszkodik ahhoz, hogy min­den bebörtönzöttről tudomása legyen, mert ellenkező esetben sajnos nem látja garantáltnak, hogy az eltitkolt foglyokat nem kínozzák-e meg. A hivatalos brüsszeli NATO- tanácskozáson végül már senki sem vetette fel a CIA-ügyet, így a politikusok a katonai szövetség teendőire koncentrálhattak. Dön­töttek az afganisztáni misszió ki­terjesztéséről: jövőre a szövetség katonái az ország déli részét is ellenőrizni fogják. Ehhez hat­ezer új katonát küld a NATO Af­ganisztánba. WÊ3ME5EÊÊÊ A brit kormányfő figyelmeztette az EU-t tony Blair szerint nagyon korlátozott a játéktér a 2007- 2013 közötti költségvetést il­letően. A miniszterelnök ar­ra figyelmeztette a tagorszá­gokat, hogy árnyékot vet az unióra és annak későbbi bő­vítésére, ha a jövő héten nem sikerül megállapodni. Az EU soros elnöki posztját ellátó Blair ismét kilátásba helyezte az agrárkiadások felülvizsgálatát. Letartóztatások Spanyolországban terroristák anyagi támoga­tásával gyanúsítják azt a ki­lenc férfit, akit Dél-Spanyol- országban vettek őrizetbe a hatóságok. Egy hónapja tíz embert tartóztattak le, amiért feltehetően fanatikus iszlám csoportoknak adtak segítséget. @ további hírek: avww.reggel.hu Csernobilből nukleáris lerakodó lehet Viktor Juscsenko ukrán elnök közölte: kész döntést hozni ar­ról, hogy Csernobilban helyez­zék el más országok atomhul­ladékait. Az 1986-ban történt katasztrófa óta a felrobbant re­aktor környéke zárt zóna; Juscsenko feltehetőleg ezt tar­taná jónak atomtemető felépíté­sére. Csernobilnál máris van lehetőség a kiszolgált sugárzó anyagok elhelyezésére. A má­sodik atomtemető 2010-ben ké­szülne el. Mostanáig Oroszor­szág az egyetlen állam, amely­nek törvényhozása engedélye­zi az elhasznált nukleáris fűtő­anyag bevitelét. A múlt évben Vlagyimir Putyin elnök fel­ajánlotta a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség vezetőjé­nek, hogy újabb, nemzetközi atomtemetőt építenek. Jelenleg több mint félszáz országban van felhalmozott nukleáris hul­ladék, s jó részük nem tud mit kezdeni vele. Egyelőre kevesen élnek az orosz ajánlattal, Moszkvának ugyanakkor ha­talmas bevételt jelentene a hul­ladék befogadása. ■ Csák E. Gázvezeték a Balti-tenger fenekén energia Vita folyik arról, a térség melyik országa zsarolhatja a másikat Gotovina fogadtatása az európai sajtóban Ünnepélyesen összehegesztet­ték az első, jelképes csodarabo­kat,s megkezdődött a 1200 kilo­méter hosszú vezeték építése. Viborg orosz városból a tervek szerint 2010-ben érkezik az első köbméter földgáz a német Greifswaldba, megkerülve Uk­rajnát és Lengyelországot. A be­ruházás Berlin számára szinte létszükséglet, Németország már ma is Oroszországtól kapja föld­gáz- és kőolajszükségletének egyharmadát. A két szomszédos tranzitor­szág számára kevésbé örömteli a vezetéképítés. A lengyel Zycie Warszawy szerint a vállalkozás veszélyezteti az orszég energia­biztonságát, s Moszkva akár po­litikai zsarolásra is felhasznál­hatja azt, hiszen Lengyelország nagymértékben függ az orosz szállításoktól. Az orosz Mosz- kovszkij Komszomolec szerint az esemény jelentősége - épp el­lenkezőleg - abban áll, hogy ■ Ukrajna jelenleg még egyötödét fizeti az orosz földgáz európai árának. Oroszország kevésbé lesz kiszol­gáltatva az Európába tartó szén- hidrogén tranzitországainak. A közvetlen gázvezeték min­denesetre komoly politikai esz­köznek ígérkezik; erre utal Vla­gyimir Putyin egyik minapi ki­jelentése. Eszerint Ukrajna nem számíthat arra, hogy továbbra is jóval áron alul kapja az orosz földgázt. Putyin pontos számo­kat mondott: Ukrajna mindösz- sze 50 dollárt fizet azért a gá­zért, amit az európai országok 255 dollárért kapnak ezer köb­méterenként. A Herald Tribune című lap ezt a kijelentést úgy ér­tékeli, hogy az orosz elnök meg­bünteti a Nyugattal flörtölő új ukrán vezetést. Az orosz közvé­lemény többsége várhatóan he­lyesli majd az elnöki hozzállást, hiszen - mint arra Putyin is rá­mutatott - 25 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, s az energiaexportőr ország számos körzete energiahiánnyal küzd. ■ Csák E. Az európai lapok üdvözlik a há­borús bűnök elkövetésével vá­dolt, volt horvát tábornok, Ante Gotovina letartóztatását. Az El Pais emlékeztet rá, hogy Horvát­ország eleinte megmakacsolta magát Gotovina ügyében, ám amikor az uniós tár­gyalásokat felfüg­gesztették, akkor „megtanulta a lec­két”. A lap hozzáfű­zi: Gotovina elfogása Szerbia szá­mára is komoly figyelmeztetés Radovan Karadzsicsot és Ratko Mladicsot illetően. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung az eseményeket úgy értékeli, hogy a törvény győzedelmeske­dett a populizmus felett. „Az a tény, hogy a kormány a törvény uralmát előtérbe helyez­te a populista kísértéssel szem­ben, hogy behódoljon a szavazók nacionalista sérelmeinek, új je­lenség Horvátországban, és an­nak jele, hogy az megérett Euró­pára” - véli a német lap. A szlovén Delo viszont arra mutat rá, hogy Gotovina letartóztatása kelle­metlen időszakot jelent a horvát hatóságoknak, különösen Ivó Sanader horvát kormányfőnek, mert szavazói közül sokan hős­nek tartják Gotovinát. Zágrábban csütörtök este több ezren tüntettek Gotovina volt tábornok mellett. ■ E. Cs. ■ Hágában vonják felelősségre a volt tábornokot.

Next

/
Thumbnails
Contents