Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-11 / 263. szám

2 2005. NOVEMBER 11., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Megújul huszonnégy út A Kondor Ernő út nem csak új burkolatot, de új csapadékelvezetést is kapott a közelmúltban (Folytatás az 1. oldalról) déli, keleti és nyugati irányában. Bár hozzá kell tenni, hogy a pe­remrészeken több munka adó­dik. Ki kell emelni azt is, hogy ez a pályázat és pénzforrás csak az útburkolat felújítására vonatko­zott. A vízelvezető rendszerek helyrehozatala, a járdajavítás, az árkok rendbetétele csak kis mér­tékben vállalható, mert ezt az ön- kormányzat saját forrásaiból nem tudja finanszírozni. Ha az időjárás is engedi, idén minden munkát be lehet fejezni. A járulé­kos munkálatok, például a padka, a rézsű egyengetése, az úgyneve­zett „kozmetikai” munkák ma­radhatnak meg a jövő évre, ame­lyeket legkésőbb tavaszra el kell végezni. A kivitelező EGŰT Rt. már befejezte a Damjanich-Ko- lozsvári, valamint az Ifjúság út-Honti útszakasz, illetve a Má­jus l.-Csokonai és Veres Pálné utak felújítását. A három elké­szült csomópont mellett hátra­van még a Hajós Alfréd út és kör­nyéke, a Baltik út és környéke, az Áchim út és a hozzákapcsolódó utak, a Szontagh Pál és a Losonc utak, továbbá a Pajor-Jó paló- cok-Munkás utak rendbetétele. Ha ezek elkészülnek, a város út­hálózatának mintegy fele elfogad­ható állapotban lesz - a földutak terén viszont nagy az elmaradás. Fontos lenne az utak tervszerű megelőző karbantartása, az állag­romlás szisztematikus megaka­dályozása. Mindezek feltétele persze az önkormányzatok költ­ségvetésének rendbetétele. Még­is azt mondhatom: ha ez az útfel­újítási lendület tart a következő három évben is, s ebben az ütem­ben tudjuk folytatni a munkála­tokat, akkor Balassagyarmat út­hálózatában nagy gondok nem akadnak négy esztendő múlva - szögezte le a városi főépítész. „Mit tennék, ha én lennék a polgármester?” Szeles E. RimÓC. „Munkahelyeket teremtenék, hogy a telepü­lésünkön ne legyenek megélhetési gondok, ne se­gélyekből kelljen tengődnie nagyon sok ember­nek. Olyan fizetést adatnék, hogy a szülők ne dol­gozzanak sokat, legyen idejük a gyermekeikkel is foglalkozni, szigorú intézkedéseket hoznék azok­kal szemben, akik szemetelnek, szándékosan ron­gálnak. Büntetésként saját kezűleg kellene a sze­met összeszedniük és ezt az iskolás gyermekekre is kiterjeszteném. Sőt, az iskolás gyermekeknél a csúnya beszédet, az igazolaüan iskolai mulasztást is rendhagyó módon büntetném” - írja a 12 éves rimóci Lórik Nóra, az önkormányzatiság tizenötö­dik évfordulója alkalmából kiírt esszéíró pályáza­tában. A Belügyminisztérium önkormányzati fő­osztálya „Mit tennék, ha én lennék a polgármes­ter?” elnevezésű pályázatára közel 500 pályamun­ka érkezett országosan, amelyek közül hatodik he­lyezést ért el Lőrik Nóra. A Rimóci Általános Iskola tanulója számos olyan dolgot tenne a falujáért, ha ő lenne a polgármes­ter, amely gondolatok példaértékűek lehetnének egyes településvezetők előtt. A 12 éves lány amel­lett, hogy hatalmas játszóteret készíttetne a gyer­mekeknek, uszodát, színháztermet és turistaháza­kat is létesítene a településen, valamint a néhány éve bezárt mozit ismét kinyittatná. Lőrik Nóra Budapesten, a Művészetek Palotájá­ban vehette át a hatodik helyezettnek járó jutalmat Lamperth Mónika belügyminisztertől. Lőrik Nóra a belügyminiszter asszonytól vehette át díját Népbetegség a kövérség Terjedő kalózkiadások A Nógrád Megyei rendőr-főkapitányságra érkezett teg­nap az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Köz­célú Alapítvány (ASVA) országjáró tájékoztató kampá­nya, amelynek során a szervezet tagjai a nyomozóha­tóságok, rendőrségek munkatársait keresik fel. A kampány során azokat az információkat és gyakorlati tapasztalatokat adják át a rendőröknek, amelyek se­gítségével hatékonyabb lehet a filmek, zenék, játékok illegális másolása és terjesztése elleni küzdelem. J. A. Salgótarján. Orvosok, védőnők és egészségügyi dolgozók vettek részt azon a programon, amelyet a megyeházán tartottak: a ren­dezvényen előadások hangzot­tak el több témában, úgy, mint például a gyermeklakosság egészségügyi állapota, vagy a nőgyógyászati szűrővizsgálatok. Az előadók hangsúlyozták, hogy nagyon fontos, hogy minő­ségi életet éljünk és szűrésekkel, valamint egyéb vizsgálatokkal megelőzzük a nem kívánt beteg­ségeket. À gyermeklakosság egészség- ügyi állapotát illetően elhang­zott, hogy az alacsony születési súly például összefüggésben le­het majd a későbbiekben né­hány betegséggel. A fiataloknál leggyakoribbak a csont, az izom és a kötőszövetek elváltozásai, de a lúdtalp és a hanyag tartás is nagyon sok fiatalnál jelent prob­lémát. Jellemző a mai fiatalokra, hogy mozgásszegény életmódot élnek, szinte csak a számítógép és a tévé előtt ülnek, valamint ezzel összefüggésben az is a probléma, hogy nem megfelelő­ek az ülőbútorok. Nő a szemüve­gesek aránya, viszont a kancsal­ság csökkenő tendenciát mutat. Gond, hogy egyre több az elhí­zott gyermek, akik szinte biztos, hogy felnőttkorukban is kövérek lesznek. Ezzel együttjár sok esetben a cukorbetegség is. Vi­szont az is megfigyelhető, hogy a kórosan sovány gyermekek száma is nő. Egyre több az aller­giás, az asztmás gyermek, de az utóbbi években az epilepsziások száma ugrott meg a legjobban. Dr. Kiscsitári István szülész­nőgyógyász főorvos a nők fi­gyelmét hívta fel arra, hogy rendszeresen vegyenek részt a nőgyógyászati szűrővizsgálato­kon. Nem háromévenként, ha­nem évenként kellene elmenni­ük, hiszen nagyon sok bajt megelőzhetnének vele. Egyes betegségeket - időben felismer­ve - szinte száz százalékban tudnak gyógyítani. Dr. Kiscsi­tári István szerint „a lakosság­nak pont a legveszélyeztetet­tebb rétege nem kerül orvos elé”. A főorvos hangsúlyozta, hogy Magyarországon évente több mint 500 nő hal meg méhnyakrákban. Tavaly Salgó­tarjánban 24 méhnyakrákot di­agnosztizáltak, amelyből 14 volt gyógyítható, négy operál­ható és hat-nyolc asszonyt meg tudtak volna menteni, ha idő­ben megy el szakorvoshoz. Hegedűs E. Salgótarján. Amint azt Kálmán András, az alapítvány igazgatója elmondta, a probléma forrása az internet, ahonnan a filmeket korlátlanul töltik le, hatalmas anyagi veszteséget okozva ezzel a filmiparnak. Noha a közked­velt DVD-k ára mintegy 30 szá­zalékkal csökkent a két évvel ez­előtti árakhoz képest, még min­dig sokan választják a rosszabb minőségű, olcsó kalózkiadáso­kat. Mint mondta, háromféle el­követési módot ismernek: a weboldalról való letöltést, az FTP-szervert, illetve a file- cseréket. Az igazgató szerint nem érdemes a vásárlókkal szemben fellépni, sokkal inkább arra kell koncentrálni, hogy a file-cserélők mögött mindig megbújik valaki, aki a nagy pénzt kasszírozza: felelősségre vonásukhoz azonban egységes ügyészi állásfoglalás kellene.- Az interneten jelenleg nem lehet legálisan filmet nézni, de ez jövőre változik majd - jelentet­te ki Kálmán András. - Az ame­rikai filmipar ugyanis felismerte, hogy a hagyományos terjesztés­nek nincs tartaléka, ezért legális­sá kell tenni a digitális változatot, ez pedig csak egy megfelelő digi­tális jogmenedzsment felállításá­val lehetséges. Jelenleg csak az Origón műkö­dik legális filmnézés, ahol a vide- otékákhoz hasonlóan a jogot 24 órára meg lehet vásárolni. A kö­vetkező lépés a másolás tilalmá­nak feloldása lesz. Véleményünk szerint az ember nem született bűnöző, csak tiltással és vadászat­tal nem lehet megoldani semmit. „Életre szól a választásom" A pásztói képviselő-testület szeptemberi döntésével Antalné Prezenszki Piroskát nevezte ki öt évre a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazga­tójává. Az intézményvezető nem ismeretlen a pásztóiak körében, hiszen korábban már betöltötte ezt a posztot: főiskolai tanulmányait követően 23 évet ebben az intéz­ményben, illetve annak elődeiben töltött el. Hegedűs Erzsébet Pásztó. - Népművelői-tanári dip­lomával rendelkezem, amelyhez az évek során középfokú könyv­tárosi, illetve felsőfokú kulturá­lis menedzser képesítés társult - mondja Antalné Prezenszki Pi­roska. - A 90-es évektől kezdve több képzésen vettem részt, így közösségfejlesztő technikák, mentálhigiénés, életvezetési, másságkezelői, mozgóképkultú­ra és médiaismeretek elsajátítá­sára és gyakorlati alkalmazásá­ra volt módom. Hat évet dolgoz­tam közművelődési, hetet köz- gyűjteményi területen, majd a városi könyvtár és művelődési központ összevonása után 1993- ban az integrált intézmény igaz­gatóhelyettese, egy évvel később igazgatója lettem. Mint mondja, minden „kor­szaknak” megvolt a maga szak­mai kihívása, sikere, amely nem volt mentes a vívódásoktól, ku­darcoktól sem. Érzett magában elég erőt, felkészültséget az el­kezdett folyamatok továbbvitelé­re, ezért a második ciklusban is pályázott a vezetői státusra. Ez akkor nem sikerült, de népmű­velőként tovább dolgozott az in­tézményben, majd a 2003-as nagy létszámleépítés őt is elérte. A változás a piacgazdaság vilá­gába vitte: programszervezője lett egy mátrai szállodának.- Aztán többször, többen visz- szahívtak és én ismét ringbe szálltam - mondja. - 25 évvel ezelőtt az egri főiskola oktatói úgy indítottak el a pályán, és én elhittem nekik: egy egész életre szól a választásom. Mindkét in­tézményre vonatkozóan komoly elképzeléseket tártam kollégá­im, a két külső szakértő és a kép­viselő-testület tagjai elé. Volt, aki reálisnak és mégis koncepció­zusnak értékelte pályázatomat, amely nem a leépülésre, a jelen helyzet konzerválására, hanem az előrelépésre épít és ösztönöz. Volt, aki úgy vélte, a „lehetősé­gek házai” szlogen mellé felsora­koztatott tevékenységek, új tar­talmak dinamikus változtatási szándékot sejtetnek. Volt, aki úgy gondolta, friss ötletek, meg­oldások, célkitűzések jellemzik terveimet, mások szerint álmo­dozó, nem a helyi realitás talaján álló, nagyobb, jobban ellátott in- tézményeket kényszeresen utánzó a koncep­ció. Szokták mondani, hogy minden terv any- nyit ér, amennyi abból megvaló­sul. Ezt én is vallom. Ahhoz, hogy előbbre léphessünk, hosz- szabb távra kell tervezni, lépést tartani a szakmai, emberi kihí­vásokkal. Építeni a helyi sajátos­ságokra, ugyanakkor adaptálni mindazt, ami máshol bevált és jól működik. Ha ez álmodozás, vállalom, én azonban inkább jó helyzetfelismerésnek és szak­mai alázatnak nevezném, ala­pozva a mindenhol ott rejlő kö­zösségi aktivitásra és cselekvő- képességre. Az igazgató elmondta: könyv­tári területen a látogatói igények színvonalas kielégítését és az in­tegrált könyvtári rendszer kiépí­tését tartja elsődleges feladat­nak. A könyvtári terület dinami­kusabban fejlődött a korábbi ve­zetés alatt, a közművelődés azonban nagy károkat szenve­dett, így itt a nyitottságot, a város lakóihoz való „visszatalálást”, a bizalom visszaszerzését tartja fontosnak. Mint mondja, elodáz­hatatlan a művelődési központ felújítási munkáinak elkezdése: a nagytermi széksorok, a fűtés és világítási rendszer felújítása, a klubok otthonossá tétele, az emeleti helyiség ifjúsági cent­rummá történő átalakítása, amely nagyobb anyagi erőfeszí­tést igényel. Ez utóbbihoz szeret­né az elkövetkező években az ön- kormányzat, állami szervek és az intézmény használóinak tá­mogató segítségét kérni.- Köszönöm a képviselő-tes­tület többségének bizalmát, amely reményeim szerint szak­mai programomnak szólt - teszi hozzá végezetül. - A testületi ülés vitájában az egyik képvise­lő azt mondta: mindegyik pályá­zatot elolvasta, és úgy érzi, Antalné terve sokkal több és gazdagabb, mint amit az önkor­mányzat elvár az intézménytől. Meg kell adni a lehetőséget a bi­zonyításra, aztán majd lehet szá­mon kérni: álmodozás, irreális terv volt, vagy valóra váltható koncepció. Azt hiszem, munkám során többször visszacsengenek majd ezek az útravaló monda­tok. Köszönöm a sok-sok biztató, gratuláló szót, amely mellé már most is konkrét segítség, ötlet, támogatás társult a város lakói részéről. S ami szintén nagyon fontos, hogy kollégáim sem ide­genként, hanem régi-új munka­társként, vezetőként fogadtak. Bizakodóan nézek hát a jövőbe és hiszem, hogy együttes mun­káknak rövid időn belül látható jelei is lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents