Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-07 / 259. szám
ÖNKORMÁNYZATI JUBILEUM, IDŐSEK ÜNNEPE Sóshartyán. Igazán hangulatos eseményeknek adott otthont a hét végén a település. Pénteken délután a község polgármesteri hivatalában gyűltek össze az elmúlt 15 esztendő ön- kormányzati képviselői, akik az önkormányzatiság tizenötödik esztendejét ünnepelték és szót ejtettek a település múltjáról, jelenéről és jövőjéről is. Szombaton aztán egészen másoké, az időseké volt a főszerep, akiket idén is megvendégelt a település. A hagyományos idősek napján Tóth Gabriella polgármester köszöntötte a megjelent hatvan éven felülieket, akiknek a nógrádmegyeri idősek otthona is műsorral kedveskedett a művelődési házban. Az ízletes ebéd elfogyasztása előtt, az idősek napján felköszöntötték a település legidősebb lakóját Futó Istvánné, Veronka nénit (jobb oldali képünkön éppen Tóth Gabriella polgármester köszönti), aki idén decemberben ünnepli 100. születésnapját A délután folyamán az ösz- szegyűltek megtekinthették a helyi általános iskolások műsorát, valamint mulathattak is Szőllős Robi muzsikájára. Szakképzés a gazdasági fejlődés alfája Október 14-én hat Nógrád megyei gazdasági érdek- képviseleti szervezet - köztük a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének megyei szövetsége - együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a megye gazdaságát kiemeljék évek óta tartó „mélyrepüléséből” és fejlődési pályára állítsák. Nógrád megye, a tennivalók sokirányúak, azonban közülük is kiemelkedik a szakképzés területe. Ugyanis az idejétmúlt gazdasági szerkezet átalakulását relatíve szakemberhiány gátolja és Nógrádban is érvényes konklúzió, hogy a szakképzés struktúrája és a gazdaság munkaerő-szükséglete között szakadék húzódik - tájékoztatta lapunkat Tan Miklós megyei elnök. Az együttműködők közül az MGYOSZ nógrádi tagszervezete elsőként lépett a „tettek mezejére” és tárgyalta meg a szakképzést előrevivő feladatokat a kereskedelmi és iparkamara, valamint a szakképző-iskolák bevonásával. A megyei szervezethez tartozó munkaadók a témában folytatott konzultációján nem abból indultak ki, hogy a szakképzés rosszul működő rendszerén kell változtatni, hanem, hogy a jelenlegi rendszeren belül mit lehetne tenni és ebből a munkaadók mit tudnak fölvállalni. Úgy látják, hogy a kedvezőtlen helyzeten változtatni csak a szakiskolák, a munkaadók, valamint a tanulók és szüleik ösz- szefogásával lehet. Ahhoz, hogy a gazdaság szükségleteinek megfelelő szakképzési struktúra alakulhasson ki, elsősorban a gazdaság szereplőinek szükséges kezdeményezni a képző intézmények felé igényeik egyeztetésével. Megkülönböztetetten kell kezeim a pályaorientációt. A munkaadók ebben különösen segíthetnek üzemlátogatási lehetőségek biztosításával, PR- munkával, szakmaválasztást segítő, ösztönző tájékoztatással. A cégek és szakiskolák állapodjanak meg ez irányú tennivalóikban. Mivel a képzési szerkezet átalakításának feltételeit az iskolák saját erőből nehezen tudják megteremteni, a munkaadók is vállaljanak részt benne sajátos eszközeikkel. Egyrészt a szakképzési alaphoz való hozzájárulásuk feltételekhez kötött átadásával úgy, hogy a pénzösszegért pályáztassák az iskolákat. Cél, hogy a megyei vállalkozások pénze mindenekelőtt a megye szakképzését támogassa. Másrészt a szakmai gyakorlati képzésben való részvétellel. A szakiskolákkal együttműködve érjék el, hogy minden tanulónak legyen vállalati gyakorlati helye, ahol lehetősége nyílhat a szakmaszerzés utáni elhelyezkedésre is. A vállalatok és a szakközépiskolák összefogása szükséges ahhoz is, hogy a technikusképzés ne legyen az érettségizettek „parkolópályája”, hanem a technikusok közül nevelődjenek ki a vállalkozások kvalifikált szakmunkásai és termelésirányítói. Az iskolai nyári szünidő alatti vállalati gyakorlatok, valamint tanulmányi szerződések kötése lehetnek ennek eszközei. A megyei szervezet elnöksége e feladatok megoldásában koordinációs szerepet vállalt tagvállalatai és a szakképző intézmények között. Márton-napi fonó Herencsény. A népszokások felelevenítéseként Márton napján összeül a fonóban a falu apraja- nagyja, ahová ki rokkával, ki gu- zsallyal érkezik majd november 12-én, szombaton. A helyiek amellett, hogy megmutatják féltve őrzött népviseletüket egymásnak - a régi hagyományokhoz híBibliaklub Salgótarján. A József Attila Művelődési Központ Bibliaklubjában november 7-én 17 órakor dr. Tokics Imre beszél Jerikó bevételéről. ven - énekléssel, tánccal, mesemondással, a gyerekek kukori- cafosztással múlathatják majd az időt a fonóban. A faluközösség részéről belső igényként jelentkezett a fonó felelevenítése, ahol ez alkalommal nemcsak a helyiek, hanem a cserháthalápiak is részt vesznek majd. Art mozi Salgótarján. A József Attila Művelődési Központ Art mozijában november 7-én 18 órakor a Még mindig lakótársat keresünk című filmet nézhetik meg. 2005. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Fogadószoba Bátonyterenye. Fogadónapot tart Romhányi Gyula címzetes főjegyző november 9-én, szerdán 8-tól 12 óráig a kistere- nyei ügyfélszolgálati irodán. Irodalmi pályázat kezdőknek Az Accordia Kiadó irodalmi pályázatot hirdet - életkortól függetlenül - olyan szerzőknek, akik még önálló kötettel nem rendelkeznek. Műfaji, tematikai és terjedelmi megkötés nincs. A jelentkezők közül a 25 legjobbnak ítélt szerző munkájából 2006-ban válogatott kötet jelenik meg. A munkákat 2006. január 31-ig a következő címre lehet beküldeni: Accordia Kiadó, 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11-15. A pályázat eredményhirdetése 2006. március 31-én történik. Megszüntetett hulladéklerakó Bátonyterenye. Megszüntették a szemétgyűjtő helyet Kisterenyén, a Jászai és Báthory utak sarkán „az ott kialakult állapotok miatt”. Mint ismeretes: október közepén itt találtak közel negyven darab elpusztult gyöngytyúkot. A házi gyűjtőedényzetet meghaladó méretű, illetve meny- nyiségű hulladékot a Gyulaaknai szeméttelepre lehet szállítani, ahol azt térítés- mentesen fogadják. Szövetség a bányásztelepülésekért Bátonyterenye alapító tagként csatlakozott a Bányásztelepülések Országos Szövetségéhez. A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy a tradicionális bányászati hagyományokkal rendelkező városok, falvak önkormányzatainak érdek- képviseletét képes legyen a lehető leghatékonyabban ellátni, segítse a településközi és kistérségi együttműködést, részt vegyen a fejlesztési stratégiai tervek készítésében, s a környezetvédelmi tennivalók összehangolásában. Ugyancsak jelentős szerepet kap a bányász kulturális értékek feltárása, hasznosítása, hazai és külföldi bemutatása, valamint az említettekhez szükséges pénzügyi és szellemi források felkutatása. Mentőállomás jövőre Héhalom. Korszerű orvosi és fogorvosi rendelő működik a településen, ezek tőszomszédságában pedig a dél-nógrádi térséget ellátó orvosi ügyelet központja kapott helyet. Az önkormányzat tovább szeretné gyarapítani az egészség- ügyi szolgáltatások körét: az Országos Mentőszolgálat által támogatott tervek szerint a volt orvosi rendelő épületében egy új mentőállomás kap majd helyet. A településvezetés számít a megyei területfejlesztési tanács jövő évi hozzájárulására, s 2006 a megvalósítás éve is. Pásztó kultúrájáról Pásztó. Közéleti műhelybeszélgetésre várja az érdeklődőket a Sikeres Pásztóért Társaság november 7-én, hétfőn délután fél ötkor a városi könyvtár előadótermébe. Az összejövetel témája: „Pásztó kulturális életének múltja, jelene és jövője”. NÓGRÁD MEGYE Bőd Péter Ákos (képünkön jobbra) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági mutatószámok nem a kisemberekről szólnak Pásztó. „Versenyképesség és jövőkép” címmel dr. Bőd Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást a polgármesteri hivatal dísztermében a napokban, a magyar tudomány ünnepe alkalmából. Kriston Péter alpolgármester köszöntőjét követően a szervező Tudományos és Ismereterjesztő Társulat városi egyesületének elnöke, Ba- gyin Pál nyitotta meg a rendezvényt. Dr. Bőd Péter Ákos (az An- tall-kormány első ipari és kereskedelmi minisztere, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, valamint az Európa Bank egykori igazgatósági tagja és térségi igazgatója) bevezetésként elmondta: az előadás címe több tudományágat is érint, ő közgazdászként szól a témáról. Maga a versenyképesség szó arra utal, hogy zajlik egyfajta vetélkedés, s abban valaminek, vagy valakinek helyt kell állnia.- A magyar gondolkozásban érzékelhető egyfajta eleve elren- deltetés: „ha ez most nem sikerült, már nem is fog sikerülni...” Nem egészen így működnek azonban a dolgok... - hangsúlyozta dr. Bőd Péter Ákos. - Igaz, hogy a történelemnek van egy nyomvonala, amelyről nagyon nehéz lelépni - ezt útvonalfüggőségnek nevezik. A függés azonban nem determináció, tapasztalhatók átrendeződések: felemelkedések és visszacsúszá- sok is... A professzor elmondta, hogy a sikert, a gazdagságot - a politikusok által gyakran hangoztatott - GDP-vel, vagyis a bruttó hazai termékkel, illetve a GNI-vel, bruttó nemzeti jövedelemmel mérik. Mindkettő egy ország hivatalosan kimutatott, a piacon megmért jövedelmét, vagyis piaci anyagi jólétét mutatja - az életminőséget azonban már nem. Ráadásul a GDP az ország területén megtermelt anyagi jövedelmet jelenti, s nem az ország lakóinak jövedelmét.- Magyarország szempontjából ez lényeges, hiszen hazánkban működnek külföldi nagyvállalatok is. Az ő jövedelmük, adójuk része a GDP-nek, de nem része a GNI-nak... Ez azért is lényeges, mert a fejlettséget általában a GDP-vel mérik, a politikusok dicsekszenek, hogy növekszik a gazdaság... Azonban a szociológusok és a közgazdászok is tudják, hogy érdemesebb lenne a másik mutatót használni - fogalmazott dr. Bőd Péter Ákos. Az 1-től 140-ig terjedő jóléti sorrend élén Svájc, Norvégia és az Egyesült Államok állnak, majd jönnek az anyagilag ugyancsak fejlett országok, például Németország, Franciaország, illetve a kissé mögéjük szoruló államok, mások mellett Görögország és Portugália. Ha az Európai Uniót - amelyben benne van a nagyon gazdag Luxemburg és Belgium, de nincs benne Svájc és Norvégia - 100-nak vesszük, Magyarország az egy főre jutó jövedelem alapján körülbelül negyvenedik, vásárlóerő tekintetében megközelítőleg hatvanadik.- Magyarország tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), amit a „gazdag országok klubjának” becéznek. Vagyis hazánk nem szegény. Sajátos problémája azonban, hogy szomszédai gazdagok, s számunkra évszázadok óta ők adják a normát. A magyar nemzeti gondolat megszületésétől kezdve hozzámérjük magunkat az osztrákokhoz, a nyugati szomszédokhoz - és sosem a keletiekhez... - fejtette ki dr. Bőd Péter Ákos, hozzátéve:- Ez azért fájdalmas, mert időközben - többek között - Ausztria gazdasága is átesett egy fejlődésen, és igen versenyképesek lettek. Magyarország kontrasztja tehát meglehetősen nagy... Nemzetek és gazdagságuk
