Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-29 / 278. szám
2005. NOVEMBER 29., KEDD 3 SZÉCSÉNYI NAPLÓ Látogatás Szabó István műtermében Benczúrfalva. A magyar irodalmi élet kiemelkedő nagyjai Petőfi Sándor, Madách Imre, Balassi Bálint, Mikszáth Kálmán és nemzeti történelmünk, Szent István, Szent László és többi jeles személyiség társaságában beszélgettünk ifj. Szabó István, szobrászművésszel, a benczúrfalvai műtermében. Amikor bekopogtattam hozzá, szorgalmasan dolgozott. Szenográdi Ferenc- Horpácson, a múzeum előtt látható az ülő Mikszáth Kálmán köztéri bronzszobrom. Elkészült bronzból a kicsinyített mása, a padot állítom össze.- Két éve jártam utoljára a műtermében. Látom, hogy alkotókedve semmit sem csökkent- Összefonódnak az évek, nem tartom számon az idő múlását. Csendben élek és alkotok, itt a falusi magányomban. Többet dolgozom, mint fiatalkoromban. Az elmúlt időben hat felkérésnek tettem eleget.- Csak nem azt mondja, hogy ön a benczúrfalvai remete?- Korábban a kapcsolatom roppant intenzív volt, benne éltem a művészvilágban. Évekig szakosztályi titkár voltam. Szimpóziumokat szerveztem. A nyár egy részét itt töltöttem apám műhelyében. Mind a ketten szorgalmasan dolgoztunk. Mióta nincs közöttünk, elment, azóta itt élek Benczúr- falván. Amikor felutazom Budapestre, felkeresem a művészbarátaimat. Feleségemmel, aki szintén szobrászművész, fenntartottuk a budapesti műtermünket. Úgy érzem, hogy a környezetem egy kicsit megfeledkezett rólam. Ami a szobrászatot illeti, nem tudok azonosulni az avantgardiz- mussal. Sokan vannak, akik kikiáltják magukat szobrásznak, de műveik távol állnak a művészettől. Ezzel nem a tehetséges, törekvő, szorgalmas, fiatal és közép- korosztályhoz tartozó szobrászokat akarom bántani. Egyáltalán nincs szándékomban senkit megsérteni, nem szeretnék művészi arisztokrációban tetszelegni. Tény, sokan azt gondolják magukról, művészek, de amit létrehoznak az nem művészeti alkotás. Ha már ezt említettem, elmondom, hiányolom a rendszeres megjelenő nyomtatott kritikát. Van ugyan ilyen, de kevés, s az is csak szűk berkekben forog.- A polcról előkerül „Millenniumi tér Királyhelmec” című, színes fotókkal gazdagon illusztrált könyv. A kiadvány most jelent meg decemberben lesz a sajtóbemutató- ja Szabó István számára azért kedves a könyv, mert az ő szobrai díszítik a város főterét, így az róla is szót A város vezetői azzal is meg tisztelték, hogy személyesen hozták el neki a könyvet- Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy valóban tudatos és emelkedett igénnyel megfogalmazott programba bekapcsolódhattam. A városközpont terének szobrokkal történő beruházását szép, lelkesítő szobrászati feladatnak fogtam fel - mondta, majd hozzátette - jól ismerem a várost, a felkérés előtt néhány évvel korábban Petőfi Sándor köztéri szobromat avatták fel. Csak a könyv fotói alapján állapíthattam meg, hogy Szabó István művészeti alkotásai szépek, csodálatosak, a művész maradandót alkotott. Az ott élők is minden valószínűség szerint így vélekednek. Erről tanúskodik a most megjelent könyv, s az hogy Szabó Istvánt a város díszpolgárává fogadták. A közeli munkái között említette Mauks Ilona mellszobrát, amelyet október lö-án avattak fel Horpácson. Herencsény A művész csendben alkot benczúrfalvai műhelyében községben látható „Szent István felajánlja az országot Máriának” című alkotása. A közösségi ház falára három életnagyságú palóc népviseletű ruhában szorgoskodó hölgy domborművét készítette el. Bátonyterenyén édesapja alkotásaiból nyílt állandó kiállítás. Erre az alkalomra készült az édesapja mellszobra. Kegyeleti munkában Mátraszentimréhez tartozó kegyhely, Fallóskút művészeti munkájának folyamatos megvalósítója. A szécsényi országgyűlés 300. évfordulója alkalmából készített emlékérme, Sopronban az országos érembiennálén első díjat kapott. Felesége Sz. Nagy Mária, aki szintén szobrászművész csatlakozott a beszélgetésünkhöz. Évtizedeken át Budapesten egy gimnáziumban tanított rajzot, művészet- történetet és ábrázoló geometriát. Kidolgozott egy komplex tantervet, amely a művészeti tantárgyakat integrálja. Az oktató munkája mellett alkotott. Művei között főleg íróik portréi szerepelnek. Budapesten a Szervitász téri templomban látható Szent Antal szobra. November 26-án Miskolcon a könyvtárban avatták fel József Attila mellszobrát. A művészházaspár csendben, szorgalmasan dolgozik, alkot. Szabó István édesapja örökségének folytatója. Munkáinak, amelyek fából, fémből, kőből, gipszből készülnek, témája a palóc föld, a magyar nép története; szívesen készít vallási ihletésű műveket is. Alkotó munkája mellett nagy gondot fordít az apai örökség ápolására. A műterem emeleti raktárában id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművésznek 80 alkotását tárolja. Szeretné, ha azok méltó helyre kerülnének. Valamikor a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban volt az édesapjának állandó kiállítása. A szobrokat szívesen átadná megőrzésre a most felújított Kubinyi Ferenc Múzeumnak, hogy az alkotások abban a városban is láthatók legyenek, ahol édesapja évtizedeken át alkotott, s neve összeforrt a városéval. Sikeresen zárult a közmunkaprogram Szécsény. November 18-án sikerrel zárult a kistérség tizenegy önkormányzatának összefogásával megvalósult közmunkaprogram. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetésre került „A hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli - elsősorban cigány származású - lakosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását szolgáló közműnkaprogram”-ra ez év februárjában nyújtott be sikeres pályázatot Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása. A pályázat 66 500 000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.- Kik készítették el a programot, annak meg valósításában kik vettek részt? - kérdeztük dr. Serfőzőnédr. Fábián Erzsébetet Szécsény város polgármesterét, a Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása elnökét- A program ki- dolgozásában, melynek köszönhetően 66 650 000 forint támogatásban részesültünk, a kistérségben dolgozó térségfejlesztési menedzserek vettek részt együttműködve a résztvevő települési önkormányzatokkal, cigány kisebbségi önkormányzatokkal, valamint a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal. A megvalósításban elsősorban a program keretében foglalkoztatásra került alkalmazottak vettek részt, természetesen az előbb említett személyekkel és szervezetekkel szorosan együttműködve.- Mikor indult a program és abban mely települések vettek részt?- A program 2005. április 17-én indult és 7 hónapon keresztül biztosított 95 fő számára munkalehetőséget. A részt vevő települések saját adottságaikhoz és a pályázati kiírás adta lehetőségek képest határozták meg a programba bevonható, foglalkoztatható személyek számát csakúgy, mint az elvégzendő munkálatok jellegét, és mennyiségét. Ezek alapján Endrefalván 3 fő, Hollókőn 5 fő, Ludány-halásziban 3 fő, Magyargécen 5 fő, Nagylócon 8 fő, Nógrádmegyerben 9 fő, Nógrádsipek 4 fő, Rimócon 8 fő, Szécsényben 30 fő, Szécsény-felfalun 5 fő, Varsányban 8 fő, még a társulásnál 7 főt foglalkoztattak.- A közmunkaprogram során milyen munkák valósultak meg?- A program és az elvégzendő feladatok kiemelten koncentráltak a foglalkoztatottság növelésére és a környezet helyreállítására. A foglalkoztatással komplexen kezelhetővé vált az alapinfrastruktúra-fejlesztés is. Az elmúlt években a kistérség minden településen megvalósultak a közműfejlesztési beruházások (víz-, gáz-, csatornarendszer-építés), melyek utolsó fázisaként a vízelvezető árkok kialakítása, és a már meglévő árokhálózat tisztítása kiemelten fontos feladat, mind környezetvédelmi, mind esztétikai szempontból. A programban összességében 49 590 folyóméter felszíni vízelvezető árok és csatorna karbantartására, tisztítására; 394 köbméter illegális hulladéklerakó megszűntetésére, hulladék- gyűjtésre és hulladék elszállítására; 157 174 négyzetméter zöldterület karbantartására, gondozására, valamint több önkormányzati intézmény karbantartására került sor.- Várható folytatás?- Igen, egyrészt a minisztérium által támogatott foglalkoztatást követően a részt vevő települési önkormányzatok összesen tizenöt fő három hónapon át történő továbbfoglalkoztatását vállalták. Illetve a kormány a száz lépés keretében új, modellértékű közfoglal- koztatási programot hirdetett meg októberben, melyre újabb sikeres pályázatot nyújtottunk be. Ehhez kapcsolódóan a támogatási szerződést november 22-én írtuk alá.- Kik vettek részt a pályázat kidolgozásában?- A program kidolgozását a kistérségben dolgozó menedzserek végezték együttműködve a részt vevő települési önkormányzatokkal, cigány kisebbségi önkormányzatokkal, valamint a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal. A korábbi évekhez hasonlóan a pályázat a Szécsényi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása koordinálásával történik majd.- Mikor indul az új közmunkaprogram és kik vesznek részt benne?-A program, melynek megvalósítására 22 207 485 forint támogatást ítéltek meg számunkra, december 1-jén indul és hat hónapon keresztül biztosít összességében 78 fő számára hatórás munkalehetőséget. A részt vevő települések, a korábban már említett szempontok alapján határozták meg a programba bevonható, foglalkoztatható személyek számát csakúgy, mint az elvégzendő munkálatok jellegét és mennyiségét. Ezek alapján Endrefalván 6 fő, Hollókőn 3 fő, Ludányhalásziban 4 fő, Magyargécen 6 fő, Nagylócon 8 fő, Nógrádmegyerben 10 fő, Szécsényben 22 fő, Szécsényfelfalun 3 fő, Varsányban 10 fő, a társulásnál pedig 6 fő kerül foglalkoztatásra.- Milyen munkák elvégzésére kerül majd sor?- A program keretében településüzemeltetési és tisztasági feladatok ellátására, kül- és belterületi csapadékvíz és belvízelvezető csatornahálózat kialakítása, helyreállítására, karbantartására; parkosításra, parkfenntartásra, szabad zöldterületek kialakítása kerül sor, valamint lesznek közreműködők a házi segítségnyújtás területén végzett feladatok ellátásában is. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet RÓLUNK SZÓL Értékeink megyénket járva örömmel tapasztalom, hogy a települések vezetői az ott élő emberek, az érték fogalma alatt nemcsak a materiális dolgokat érti. Nyüván büszkén említik a gázt, a vizet, az utakat, az új épületeket Legalább ilyen telkesen szólnak a település múltjának ápolásáról, a civil szervezetekről, a hagyományőrző együttesekről, művészeti csoportokról, a település kulturális életéről. szécsény egyik legnagyobb civil szervezete a Petőfi Horgászegyesü- let. Példaértékű az a társadalmi munka, amit évente a sóderbánya- tó környékén végeznek. Ez az érem egyik oldala. A másik, a munkában rejlő közösségi erő. Ha már a kisvárost említettem, szólnom kell a táncosokról, az Erkel Ferenc vegyes karról, a művészeti iskoláról, az oktatási intézményekről, amelyek nem csupán értéket közvetítenek, alkotó módon vannak jelen a város szellemi életében, olyan értékeket hoznak létre, képviselnek, amely a jelen és a jövő számára meghatározó. dejtár község polgármestere azt mondta: számára az infrastruktúra fejlesztése mellett legalább olyan fontos a különböző civü szervezetek működtetése. Rimócon örömmel tapasztaltam az aktív, pezsgő, kulturális és sportéletet, amely komoly közösségi értéket képvisel. Ipolytarnócon a falu történelméhez. KAPCSOLÓDÓ TÁRGYI EMLÉKEK GYŰJTÉSÉT KELL MEGEMLÍTENEM. Ha Valahol, Hollókőn több formában is jelen van az említett értékek ápolása. Érték az is, amit Kétbodonyban láttam, a tiszta, rendezett, virágos parkok, utcák. Mindezek arról tanúskodnak, hogy az ott élők szeretik falujukat, tesznek is annak szépítéséért Mohorán kiemelten ápolják a hagyományokat A polgármester úgy vélekedett, szeretnének minél többet megőrizni abból, amit a múltból örököltek, és azt átörökíteni az utókor számára. Pleva Mihálynétól, a Szügyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat vezetőjétől megtudtam, a szlovákok és a magyarok közösen együtt ápolják népi kultúrájukat. Kell nagyobb érték az összefogásnál, a közös cselekvésnél? őrhalomban sokan családostól ott vannak a hagyományőrző csoportokban. A csoportoknak a hagyományok átörökítése mellett közösségteremtő ereje van. Egyfelől létükkel megteremtik a közösségi étet színterét, másrészt működésükkel erősítik a hovatartozás érzését KOMOLY ÉRTÉKET KÉPVISELNEK A HELYTÖRTÉNELMI KUTATÓK, különösen akkor, ha munkájukat meg is jelentetik. Nemti, Jobbágyi, Kétbodony, Dejtár és sorolhatnám tovább azokat a településeket, amelyeknek történetét telkes helytörténeti kptatók írták. tudnám a falvak jó példáját tovább sorolni, ahol az érték fogalmát egyre inkább kitágítják. Azt az adott közösségben tartalommal töltik meg, amellyel az egyén és a közösség tesz gazdagabb. Szetrográdi Ferenc A zsűri különdíjasa Eger. November 18-án a Barta- kovics Béla Művelődési Központban rendezték meg a Palóc gála 2005. nemzetközi regionális ének és hangszeres szólisták népzenei fesztiválját. A találkozón részt vett Varga Ivett, a balassagyarmati Rózsa Völgyi Márk Művészeti Iskola szécsényi tag- intézményének növendéke is. Ivett, aki a fesztiválra nagylóci népdalcsokorral érkezett, Lévárdi Beáta tanárnő tanítványa. A 9 éves szécsényi kislány nagy közönségsikert aratott, s népdaléneklési kategóriában a zsűri különdíját kapta. A Szent István egyházi rádió műsorszámáról hangfelvételt készített. Véradók köszöntése SzF Szécsény. A véradók napja alkalmából több mint 30 éve köszöntik az önkéntes véradókat. Nem volt ez másként az idén sem. Az elmúlt hét végén a Magyar Vöröskereszt területi szervezetének a szervezésében a város és környékének 195 jubiláló önkéntes véradóját köszöntötték. Az általános iskola aulájában rendezett ünnepségen dr. Hor- váthné Németh Éva, a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének véradó-koordinátora, az ünnepség szervezője köszöntötte a megjelenteket. Dr. Baj Ilonát, a salgótarjáni transz- fúziós állomás főorvosát, Juhászné Kincses Helént, a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei tiktárát, dr. Nagy Andort, a térség országgyűlési képviselőjét, Bartusné dr. Sebestyén Erzsébetet, Szécsény város címzetes főjegyzőjét, a települések polgár- mestereit, az ünnepeiteket. Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet megköszönte a véradók emberséges, segítőkész munkáját. Szólt az önkéntes véradás jelentőségéről, arról a szép és nemes cselekedetről, amellyel a véradók sokszor életet mentenek. A vendégeknek egy ünnepi műsorral kedveskedtek, amelyben közreműködtek a Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola diákjai, a salgótarjáni Főnix tánccsoport és a szécsényi Palóc néptáncegyüttes. A jubiláló véradóknak oklevelet és emléktárgyat nyújtottak át. Ötvenszeres véradók: Pásztor Sándor, Zsíros Lajosné, Szécsény; Szűcs Lajos, Piliny; Szántó István, Ludányhalászi. Hatvanszoros véradók: Gyurovics Győző, Puszta Tibor, Szadlon Károly, Szécsény; Galó Miklós, Nógrádmegyer; Radies László, Nógrádmegyer. Százszoros véradó: Sándor József Magyargéc. Száztízszeres véradók: Vikor István, Szécsény; Fábián Béla, Nagylóc. A szponzorok jóvoltából, a 2005-ben vért adók között egy televíziót sorsoltak ki, amelyet Pintér Károly, endrefalvai véradó nyert. Az összejövetel közös vacsorával és baráti beszélgetéssel zárult.
