Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-28 / 277. szám

2005. NOVEMBER 28., HÉTFŐ 3 NOGRAD MEGYE Rekord üzleti lopás Salgótarján. A napokban az egyik salgótarjáni áruházból ér­kezett bejelentés, hogy egy nő különböző élelmiszereket, ház­tartási cikkeket, számítógép-al­katrészeket tulajdonított el 315 179 forint értékben. A biztonsá­gi őrök feltartóztatták a nőt, aki Mátraverebélyből érkezett a me­gyeszékhelyre. Ellene lopás bűntettének megalapozott gya­núja miatt indult eljárás. Prózamondóverseny Szurdokpüspöki. Prózamondó­versenyt rendeznek a település általános iskolájában november 29-én, kedden délután, ame­lyen könyvjutalomban része­sülhetnek a legjobbak. Fogadószoba Salgótarján. Az MSZP városi iro­dáján (Kossuth út 8.) november 29-én (kedden) 15 órától mun­kajogi, foglalkoztatáspolitikai és elhelyezkedési kérdésekben várják az érdeklődőket. Art mozi Salgótarján. A József Attila Mű­velődési Központ Art mozija a szokásostól eltérően nem hét­főn, hanem kedden, november 29-én, várja a mozifilmek ked­velőit. Ez alkalommal „Charlie és a csokigyár” című angol­amerikai családi kalandfilmet tekinthetik meg az érdeklődők este hat órától. Hídnak ütközött Endrefaiva. Péntek este 19.15 órakor a település belterületén a Besztercebányai úton közle­kedett személygépkocsijával Szalmatercs irányából Szé- csény felé egy 20 éves pilinyi férfi. Egy enyhén jobbra ívelő kanyart követően előbb felsza­ladt a jobb oldali járdára, majd nekiütközött egy betongyám­nak, ezt követően egy hídnak. A baleset következtében a gépko­csi vezetője súlyos, utasa köny- nyű sérülést szenvedett. Bolyais lány a győztes Balassagyarmat, a Szent-Györ- gyi Albert Gimnázium és Szak- középiskola által november 24- én megrendezett „Édesanyám rózsafája” elnevezésű, határo­kon átnyúló népdaléneklési ver­senyt Kubinyi Júlia, a salgótar­jáni Bolyai János Gimnázium diákja nyerte meg. A csodás népviseleteket felvonultató megmérettetésen erdélyi és fel­vidéki tanulók is szerepeltek. Meghalt a gyalogos H. E. Karancslapujtö. Halálos kimene­telű közlekedési baleset történt szombaton este a településen. 21.30 órakor Karancslapujtö fe­lől Karancsberény irányába ha­ladt autójával egy salgótarjáni férfi, amikor a lakott terület vé­gét jelző tábla előtt elütötte a ve­le azonos irányba közlekedő 55 éves karancsberényi férfit. A gyalogos olyan súlyos sérülése­ket szenvedett, hogy a helyszí­nen életét vesztette. A salgótar­jáni rendőrkapitányság közleke­désrendészeti osztálya a baleset körülményeinek megállapításá­ra folytatja a vizsgálatot. Halálos lövés érte a képviselőt Mellkasán találta a golyó a politikust, a kórházban belehalt a sérülésbe Bal felől (1) hajtották a vaddisznókat a hajtők a vadászok felé. A kanyaron túl, az emelkedő tetején, a fák taka­rásában állt a képviselő bátyja (2), aki az útkanyar és a szintkülönbség miatt nem igazán láthatta testvérét (3) (Folytatás az 1. oldalról) hanem öccsét találta el - tudtuk meg Kaszás Ottó alezredestől, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivőjétől. - A lö­vés mellkason találta a 63 éves Urbán Árpádot, s végzetesnek bizonyult. A sérültet a mentők a balassagyarmati kórház inten­zív osztályára szállították, ahol órákig küzdöttek életéért az or­vosok, sajnos, sikertelenül, a képviselő a délutáni órákban be­lehalt sérülésébe. Az alezredes hozzátette: a két vadász nem igazán látta egy­mást, mert a földút, amelyen egymás mellett álltak, kanyaro­dott, szintkülönbség is volt a két vadász között és a út menti fák is behatárolták a láthatóságot. A rendőrség lefoglalta a golyós va­dászfegyvert, és nyomozást ren­delt el foglalkozás körében elkö­vetett, halált okozó gondatlan ve­szélyeztetés vétség megalapo­zott gyanúja miatt Urbán Árpád bátyja ellen. Plachy Pétert, a Szécsényi Ter­mészetvédő és Sportvadásztár­saság elnökét mélyen megrázta a tragikus baleset, mint mondja, közel negyven éve jó barátság­ban voltak Urbán Árpáddal.- Egy ilyen hajtóvadászaton a résztvevők két csapatból állnak: van a hajtők csapata és a leállók csapata - mondta Plachy Péter. - A vadászatvezető, amikor a le­állókat helyezi el, elmondja, hon­nan jön a hajtás, és melyik a lőirány: ez azt jelenti, hogy csak­is és kizárólag az általa megjelölt irányba szabad lőni, ez a „sza­bad lőirány”, semmilyen körül­mények között nem lehet másik irányba lőni. urbán árpád - aki egyben a Cserháti Vadásztársaságot elnökölte - 2002-ben a nógrádi területi listáról szerzett mandátumot, előtte a Horn-kormány idején volt országgyűlési képviselő. 1964-ben lé­pett be az MSZMP-be, 1989 októberétől pedig az MSZP tagja lett. A Magyar Szocialista Pártnak alapító tagjai közé tartozott. Több éven át dolgozott a párt megyei koordinációs tanácsában. 1998-tól Balas­sagyarmat város önkormányzati képviselőjeként, az egészségügyi, ifjúsági és sportbizottság tagjaként működött. Ami tanári pályafutását illeti: biológia-testnevelés szakos tanár­ként 1960-ban, képesítés nélkül kezdett tanítani. Az egri tanárkép­ző főiskolán 1964-ben testnevelésből, 1966-ban biológiából szerzett diplomát. Évtizedeken keresztül dolgozott különböző nógrádi isko­lákban tanárként, igazgató-helyettesként és igazgatóként. Szanda, Csitár és Herencsény iskoláit követően 1972-től a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd 1994-ig igazgatója lett, ezt követően az őrhalmi József Attila Általános Isko­la igazgatójává választották. 1995-ben másoddiplomát szerzett a BME közoktatás-vezetői szakán. Mind politikusi mind pedig peda­gógusi pályafutásában igaz társra lelt tanítónő feleségében, s nagy támaszt nyújtott neki két lánya, valamint rajongásig szeretett két unokája is. 1964 és 1985 között labdarúgó játékvezetéssel is foglalkozott, FIFA-kerettag, valamint a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány felügyelőbizottságának, illetve a Nógrád Megyei Labdarúgó Szövet­ség elnökségének is tagja volt. Urbán Árpád ebben a parlamenti ciklusban főleg sportügyekben szólalt fel. Az utánpótlás-nevelésről, az állami sportpályázatokról, sportcsarnoképítésről tett fel kérdéseket. Az elhunyt képviselő az emberjogi, kisebbségi és vallásügyi, valamint az ifjúsági és sport bizottság tagjaként tevékenykedett. Ez év májusában önálló képvi­selői indítvánnyal kivívta Balassagyarmat számára a Civitas Fortissima cím hivatalos használatát. Az Országgyűlés, a Magyar Szocialista Párt, illetve a szocialis­ta parlamenti frakció saját halottjának tekinti a képviselőt. Lendvai Ildikó frakcióvezető és Hiller István pártelnök közle­ményben emelik ki: az elhunyt képviselő „oktatási és sportszak­emberként mindvégig a nehéz helyzetben élő gyerekek, fiatalok esélyeinek javításáért lépett fel”. Urbán Árpád temetéséről később intézkednek. Keserű ünnep Megdöbbenve, a tragikus hírt talán még fel sem fogva áll a szomba­ti történés előtt Balassagyarmat városa. Azzal együtt, hogy valahol minden halál értelmeden, nyugodtan mondhatjuk: 63 éves korában, ereje teljében, teljes mértékben értelmet­len módon veszítette életét Urbán Árpád, a balassagyarmati választó- kerület országgyűlési képviselője. Szinte halljuk, ahogyan két kedves időtöltését, a futballt és a vadászatot emlegeti. S ez utóbbi szenvedélyé­nek vált áldozatává - akár egy görög sorstragédiában, saját, szerető és szeretett testvérbátyja találta szíven őt a vadak üzése közepette - a sors kiszámíthatatlan és kegyetlen játéka folytán. Biztosak lehetünk benne: az egész várost megrázta az esemény, de említhetném a környező falvakat, a régiót, sőt talán a szeretett szülő­földet, a szűkebb pátriát, a palócok földjét, Nógrád megyét is. Hiszen kevés olyan ember él e fertályán a hazának, aki nem ismerte Urbán Ár­pádot. Merthogy Urbán Árpád nyíltszívű, könnyen megnyíló, beszél­getni szerető, mondhatnám: az embereket és az életet szerető ember volt. Csak végig kellett mennie a gyarmati főutcán, máris majdnem min­denki üdvözölte, s ő szóba is állt szinte valamennyiükkel. De ha rá em­lékezünk - s iszonyatos ez a múlt idő - nem csak egy alapvetően ba­rátságos természetű, közvetlen ember jut eszünkbe, hanem ki kell emelnünk egy - a mai világban, a politikai köpönyegforgatók korában - mindenképpen figyelemreméltó és becsülendő tulajdonságát. Neve­zetesen azt, hogy „széljárástól függetlenül” kiállt politikai meggyőző­dése mellett. Az ipolyvecei asztalos és szakácsnő fia, bár édesapját 1956-ban meghurcolták, mindvégig baloldali érzelmű volt és maradt. De barátságot ápolt a másként gondolkodókkal is, nyitottan fogadott minden szándékot, mely a közös tenni akarást célozta meg. Bizonyára hosszan méltatják majd érdemeit az őt idézők: 1994-től mint Nyugat-Nógrád egyéni képviselője keresztülvitte többek között az Ipoly-parti elkerülő út tervét, a volt megyeháza visszakerülését Balas­sagyarmathoz, hátteret biztosított a rétsági ipari park létrehozásához, megmentette a diósjenői tavat a falu önkormányzatának. Bennem mégis két emlékkép él élesen: az uniós vonatozás iránti lel­kesedése, mikor is az a bizonyos vonat végighaladt a szétszakított tör­ténelmi Nógrád megyén, egészen Losoncig. Aztán az jut eszembe, ami­kor néhány hónappal ezelőtt saját képviselői indítványát olvasta fel megrendültén, kissé remegő hangon az országházban. Kedves városá­nak, Balassagyarmatnak követelte régi jussát: több mint 85 év után kap­ja meg végre e sokat szenvedett határ menti település a Civitas Fortissima címet. Január 29-én érik be a honatya munkája: Balassagyarmat hivatalo­san is „A legbátrabb város” lesz. Az élet kegyetlen fordulata folytán ezen a napon Urbán Árpád már nem lehet jelen. Az örömbe üröm vegyül majd, keserűen ünnepel a Civitas Fortissima. Szabó Andrea Katalintól karácsonyig Balassagyarmat. November 29-én 17 órakor Csúiky Károly felvidéki történész, néprajzkutató tart elő­adást a Madách Imre Városi Könyvtárban. A kutató elsősorban Hont és Nógrád megyék művelő­déstörténeti emlékeivel, illetve az Ipoly mente népi hagyományai­nak feltárásával foglalkozik 1974- től. Több nyelvészeti, irodalomtör­téneti tanulmányt is publikált, kö­zölt könyvismertetéseket, verse­ket Legújabban megjelent kötetei a helyszínen megvásárolhatók. Egészséges életmód Palotás. A helyi általános iskola 150 ezer forintos pályázati támo­gatásból, saját költségvetésből és a szülői munkaközösség hozzájáru­lásából gyeprácsos kővel burkolta az intézmény területén található ivókút környékét, elhárítva ezzel a balesetveszélyt Mindemellett az iskola tovább folytatja „Egészséges életmód” elnevezésű programját, melyet két másik településsel együtt (Héhalom és Egyházas- dengeleg) indított A rendezvény- sorozat három lépcsőből áll, az egészséges mozgás és a drogpre­venció után december 9-én a gyer­mekek az egészséges táplálkozás­ról hallhatnak előadást. Bányászhimnusz a bejáratnál A karancslejtősi ellenállás évfordulójára emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról) szervezete, Nógrád Megye Köz­gyűlése, Salgótarján önkor­mányzata, Karancsalja és Ka­rancslapujtö önkormányzatai, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, a bányászszak­szervezet Nógrád megyei bizott­sága támogatta. À könyvbemutatón arról is szó esett, hogy a ter­vek szerint a könyv el­jut az iskolákba, a bá­nyászszakszervezet megyei alapszerveze­teihez. A karancslejtősi bá­nyászok ellenállásá­nak 61. évfordulójáról a Karancsaljához tar- Emlékbeszédet Hanti tozó Gusztáv-bányate- Vilmos mondott lepen, a bánya egykori helyén emlékeztek szombaton. Lantos Sándor, Karancsalja polgármes­tere a résztvevők között köszön­tötte az MEASZ képviselőit, Mé­hes Andrást, Salgótarján alpol­gármesterét, a környező telepü­lések polgármestereit, a bá­nyászszakszervezet, a civil szervezetek, a pártok képviselőit. Tisztelegtek a bányász­társak emléke előtt a karancslejtősi ellenál­lás ma is élő résztve­vői, az ellenállók hoz­zátartozói. Emlékbeszédet Han­ti Vilmos, az MEASZ el­nöke mondott. Áttekin­tést adott a II. világhá­ború vérzivataros napjairól, amelybe bűnös politikai vezetők sodorták az országot. Beszélt az elhurcolt százezrek tragédiájá­ról, a lakosság szenvedéseiről, nyomoráról és arról a háborúel- lenes, antifasiszta összefogásról, amely Magyarországon és Euró- pa-szerte kialakult. Az ország számos településén bontakozott ki ellenállás és ezek közül az egyik a karancslejtősi bányászok 1944 novemberi ellenállása volt, dicső, s tragikus napjaival együtt. Mint mondotta a bányászok tetteire, bártorságára, hősiességére nem­csak szűkebb hazájuk, az egész ország büszke lehet. De példa­ként említi mindezeket a nem­zetközi antifasiszta-szövetség, az FIR különböző színterein is. Szóvá tette Hanti Vil­mos azt is, a rendszer- váltás után különböző politikai erők megpró­bálták „átértékelni” tör­ténelmi múltunkat, tisztára mosva ezzel a bűnösöket. Mára azon­ban sikerült elérni, hogy az anti­fasiszta ellenállókat mindinkább megbecsülik, s a lehetőségekhez mérten anyagi-erkölcsi elisme­résben részesítik. Befejezésül a múlt értékeinek megőrzésére és arra a felelősségre hívta fel a fi­gyelmet, amely az értékek to­vább adását jelenti a fiataloknak, a következő nemzedéknek. A résztvevők az emlékünnep­ségen is megrendültén hallgat­ták azokat a történéseket, ame­Bányászok tisztelegnek a hős elődök előtt lyeket a karancsaljai általános iskolások „meséltek” a Karancs­lejtősi ellenállás című könyv lap­jairól. Majd az MEASZ, a Nóg­rád és Komárom megyei szerve­zet képviselői, Salgótarján, Karancsalja önkormányzatai, a BDSZ Nógrád megyei szerveze­tei, valamint a pártok képviselői elhelyezték a megemlékezés ko­szorúit az emlékművön. A meg­emlékezés a bányászhimnusz- szal fejeződött be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents