Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-25 / 275. szám

2005. NOVEMBER 25., PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE ARASZOLGAT A JÁRDA A hidegre fordult időben is folytatják a járdaépítést Kishartyánban. Az önkormányzat pályázati tá­mogatással kezdte meg a gyalogjáró létesítését (a teljes hossza 540 méter lesz), amelynek idei befeje­zése bizonytalan. Leginkább attól függ, mikor vált még kedvezőtlenebbre az időjárás. Közmunkaprogramra 359 millió Tíz perc is nagy idő M. J. KlltaSÓ. Régi probléma volt a helyiek számára reggelente Balassagyarmat megközelíté­se, mivel az elágazóhoz érő 6.40-es gyarmati busz nem jár be a faluba, és ezt a Bokor köz­ségből 6.45-kor Pásztora indu­ló járattal sem lehetett elérni. Szepes Péter, Kutasó polgár- mestere ezért kérte a Nógrád Volán bátonyterenyei sze­mélyszállítási üzletágvezető­jét, hogy Bokorról előbb indul­jon a járat. A Volán és üzletág- vezetője, Parádi Lajosné, illet­ve - egy kivételével - az érin­tett polgármesterek is partnerek voltak az említett probléma megoldásában. A november 1-jén életbe lépett változásnak köszönhetően el­éri a balassagyarmati buszt a bokori, ez utóbbi ugyanis már 6.30 órakor indul. így regge­lente négy középiskolásnak és több lakosnak sem kell gyalog megtennie egy kilométert, az elágazóban felszállhatnak a gyarmati járatra. Ötleteket generál S. K. Bátonyterenye. Működésbe lé­pett az elektronikus fejlesztési ötletgenerátor (efog) a bátony­terenyei kistérségben. Az in­ternetalapú rendszer a fejleszté­si elképzeléseket már ötlet szint­jén felkarolja, és segíti megvaló­sításukat a pályázati források megszerzésétől egészen a kivi­telezésig. Az efog-rendszer szol­gáltatásai a lakosság és a helyi gazdaság számára egyaránt elér­hetőek, a bátonyterenyei kistér­ségben bárki elküldheti fejlesz­tési elképzelését a rendszernek. Az ötletgazda aktív szakértői közreműködés segítségével el­dönti, hogy önállóan, esetleg egy komplex projekt részeként in­duljon-e meg az ötlet fejlesztése, majd megkeresik a megfelelő pályázati forrást, amely által megvalósíthatóvá válik a pro­jekt. A kistérség efog-portál- jának elérhetősége: www.- batonyterenye.hu, illetve www.efog.hu/batonyterenye . Kell az önerő Egyházasgerge. A település ön- kormányzata saját önerőből fel­újított egy belterületi hidat, a gyermekorvosi rendelőt, vala­mint kifestették az általános is­kolát és az óvodát. A Nógrád Megyei Önkor­mányzat Közgyűlése teg­nap ülésezett a megyehá­zán. A képviselők számos napirendi pontot vitattak meg és ingatlanok hasz­nosításáról is döntöttek. Juhász A. Salgótarján. Elsőként a Virágos Nógrádért elnevezésű környe­zetszépítő versenyre beérkezett pályázatokat díjazták. Város ka­tegóriában Balassagyarmat kap­ta az első helyért járó oklevelet és pénzdíjat. A községek között Nógrádsáp lett a harmadik, Karancsság a második, míg a legszebb településnek járó első díjat Nőtincs polgármestere, A kormány által meghir­detett plusz hétmilliárd forintos közmunkaprog­ramból Nógrád megye 48 települése részesül támo­gatásban, mindösszesen 359 millió forinttal - je­lentette be tegnap Boldvai László országgyűlési kép­viselő. Mint mondta, ez az összeg 1355 ember fog­lalkoztatási lehetőségét jelenti több mint öt hóna­pon át. Hegedűs E. Salgótarján. - Kedden hirdet­ték ki Budapesten a kormány ál­tal meghirdetett plusz hétmilli­árd forintot tartalmazó közmun­kaprogram eredményét - mond­ta Boldvai László országgyűlési képviselő. - A hétmilliárdos ke­retre mintegy 35 ezer munka­hely nyílik meg, öt hónapos vagy még hosszabb idejű foglalkozta­tást tesz lehetővé. Kifejezetten azoknak a térségeknek jelent ez segítséget, amelyek halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve ahol igen magas a munkanélkü­liségi ráta. Sajnos, ebbe a cso­portba tartozik Nógrád megye is. A hétmilliárd forintból, illetve a 35 ezer munkahelyből Nógrád megye 48 települése részesül tá­Szegner László vehette át. A 27 nevezett település mindegyike emléklapot kapott. Szó volt a megyei ösztöndíjpá­lyázatról, amelyre 1150-en adtak be pályázatot. Középiskolások és felsőoktatási intézményben ta­nulók is nevezhettek. A közgyű­lés összesen 164 tanulónak ítélt oda támogatást. A fideszes frakcióból többen amellett szólaltak fel, hogy jövő­re meg kellene emelni az oda­ítélhető keretösszeget, hogy töb­ben kapjanak ösztöndíjat a me­gyétől, hiszen ezzel is ösztönöz­nék a fiatalokat arra, hogy Nóg- rádban maradjanak, vagy ide jöjjenek vissza, miután máshol befejezték tanulmányaikat. Dó­ra Ottó, a közgyűlés elnöke erre mogatásban, mindösszesen 359 millió forinttal. Ennek következ­tében idén, illetve a jövő év első harmadában 1355 embernek nyílik lehetősége munkaválla­lásra a közmunkaprogram kere­tében. A politikus hozzátette: ebben az évben eddig közel ötszázan már vehették részt hasonló munkában a megyében, s újra megerősítette: nincs szégyen­keznivalójuk a fideszes időszak összehasonlításával. Mint mondta, a Fidesz utolsó évében mindösszesen száz munkahe­lyet hozott létre Nógrád megyé­ben: a szocialisták által megszer­zett munkahelyek száma több mint a tízszerese ennek. A tele­pülési pályázatok közül kiemel­kedő a salgótarjáni összeg 114 millió forinttal, Bátonyterenye 69 millió, Balassagyarmat 67 milliót kap. A kisebb települé­sek is részesülnek támogatás­ban, például Karancslapujtő 20 millió, Bércéi közel kilencmillió, Kazár hétmillió forintot kap.- A kiírt pályázati feltétel sze­rint az önkormányzatoknak nem kell saját erőt biztosítani, ez a foglalkoztatás teljes egészé­ben állami-központi forrásból valósul meg - mondta Boldvai László. - Bízom abban, hogy a jö­vő április-májusban lejáró fog­lalkoztatási időtartam után, azt válaszolta, hogy eddig még semmiféle juttatást nem adtak a megyei diákoknak, viszont min­den településnek a figyelmébe ajánlotta, hogy „lehet mintát venni” és támogatni a községek­nek, városoknak az ott élő diák­jaikat. A Nógrád Megyei Levéltár gaz­dasági igazgatóhelyettesét is megszavazták a képviselők, Len­gyel Józsefné személyében. Egy javaslat, amely egyes va­gyoni kérdések rendezésére irá­nyult, ingatlanok és azok tarto­zékainak hasznosítására, kisebb vitára késztette a képviselőket. Az érintett ingatlanok a követ­kező településeken találhatóak: Diósjenő, Cserhátsurány, Hajdú­szoboszló, illetve Salgótarján. A amint azt a miniszterelnök is je­lezte, hasonló nagyságrendű for­rás biztosításával lehetőség lesz hasonló létszám nagymértékű támogatásának elnyerésére. A képviselő szólt a „ 100 lépés” programról is, amely féléves. Mint mondta, Gyurcsány Ferenc idén áprilisban hirdette meg, az azóta eltelt fél évben 110 lépést jelentett be a kormány. Ennél azonban jóval több, tényleges in­tézkedésről, mintegy százötven­ről van szó, hiszen több olyan lé­pés is volt, amelyek két-három, esetenként négy intézkedést is tartalmaztak. A110 lépés túlnyo­mó többségét a kormány már „kipipálta”, ami rajta múlott, megtette. A számok hétről hétre változnak, a mostani helyzet sze­rint 43 lépés már hatályban van, további negyvenháromról szüle­tett kormányzati vagy parlamen­ti döntés a 2006 január elsejei bevezetésről. Ez a 110 lépésből 86 lépést jelent, tehát 78 száza­lékot teljesítették.- A kormány 110 lépést ígért, ennek több mint háromnegye­dét meg is tette fél éven belül - foglalta össze Boldvai László. - De nem állunk meg, dolgozunk tovább: egyrészt a még hátralé­vő 24 megvalósításán, másrészt újabb lépéseken is az előkészítő munka zajlik a szaktárcáknál és a Miniszterelnöki Hivatalban. fideszes képviselők amellett ér­veltek, hogy ne hasznosítsa az önkormányzat a hajdúszobosz- lói ingatlant, mivel az a város egy kedvelt hely, rengetegen jár­nak oda üdülni. Inkább fel kelle­ne újítani, nem pedig eladni. A szocialista képviselők ezzel nem értettek egyet, mondván, nem hoz annyi hasznot, amennyit rá kellene költeni. Ráadásul a me­gyében is van sok szállásférő­hely, amelyet fel kellene újítani, nem kell azért máshova menni. A képviselők végül megszavaz­ták az ingatlanok hasznosítását, valamint támogatásukról bizto­sították a Baglyasalján épülő 150 férőhelyes szociális otthon meg­épülését és a Szent Lázár Megyei Kórház vezetését is. 175 millió a Szabó A. Balassagyaraiat Lombos István polgármester beszámolt arról: au­gusztusban adásvételi szerződést kötött az önkormányzat a Lidl-üz- letlánc magyarországi tulajdono­sával. A volt városi kertészet terü­letét a Lidi 175 millió forint+áfás áron vette meg. A szerződés felté­tele az aláíráskor az volt, hogy az összeg húsz százalékát kifizeti az üzletlánc, a többi részt pedig a jogerős építési engedély kézhez Horváth Boglárka Salgótarján. Több millió forin­tos fedezetlenségi működési hi­ánnyal rendelkezik Salgótarján - derült ki a tegnapi városi köz­gyűlésen. Puszta Béla polgár- mester szerint a beadott költség- vetésben szereplő normatív tá­mogatások korrigálásával nyer­hetnek visszafordítható pénz­összegeket. Kiderült: a tervezett közalkalmazotti béremelés 50 százalékára már van vállalási, illetve állami garancia, a köz- tisztviselői béremelést azonban az önkormányzatoknak önerő­ből megvalósítania. A legna­gyobb feszültséget a gyermek- ellátás kérdései jelentik. A 2002. évi törvény módosítása alapján a tízezer fő feletti váro­soknak önkormányzati intéz­ményként működő bölcsődét kell létrehozniuk. Az SZDSZ-frakció módosítá­sokkal fogadta el a koncepciót: Élhetőbb, színesebb, pezsgőbb városközpontot vetít előre a salgótarjáni centrum rekonstrukcióját célul kitűző projekt. Minderről Puszta Béla polgármester és Mihályné Balázs Melin­da, a KRF Rt. vezérigaz­gatója, a projekt kezelője tájékoztatta a Salgótarjá­ni Polgári Kör tagjait az innovációs centrumban. T. N. L. Salgótarján. A találkozóra azért is kerülhetett sor, hiszen a kreativitásáról ismert civil kö­zösség már számos esetben adott ötleteket rehabilitációs kér­désekben is. Előzményként Puszta Béla ismertette a rekonst­rukció már folyó 1-es és 2-es üte­mének állását, majd a tágabban értelmezett városközpont meg­reformálásának szándékát vá­zolta, konkrét javaslatokkal. A beszélgetés során felszínre jött, hogy a főutca sétáló utcává alakítása nagy zavarokat okoz­hat a közlekedésben, a parkolás­ban, ezért inkább a Múzeum tér­től az Álba Üzletházig húzódó, a vasút és az épületek közötti labi­rintust kihasználó sétálóutca lát­szik járhatóbbnak, amit a kör el­nöke, Brunda Gusztáv külön üd­vözölt. Feszítő gond a garzonház funkciójának megtalálása, de legalább ennyire gond egy szín­vonalas belvárosi szálloda hiá­nya. Ezekben a kérdésekben ke­Üdítői vételekor törleszti. A rétsági ön- kormányzat építési hatóságát je­lölte ki a közigazgatási hivatal az építési engedélyek és a hatósági engedélyek kiadására. November 22-én a rétsági ön- kormányzat kiadta az érvényes építési engedélyt, amely akkor válik jogerőssé, ha 15 nap alatt nem érkezik fellebbezés. A jog­erőssé váláskor fizet a Lidi és ak­kor kezd hozzá a beruházás ki­vitelezéséhez is - mondta a pol­gármester. a munkahelyteremtés legyen a fiatalok megtelepedésének esz­köze, a közfeladatok ellátása so­rán a város törekedjen a vállal­kozói szektor bekapcsolása, va­lamint a városvezetés indítson olyan uniós projekteket, ame­lyek elősegítik a felzárkózás és a fellendülés folyamatát. Angyal János szerint egy határ menti városnak jobban kell támogat­nia az idegenforgalmat. Mint peremterületi képviselő, támo­gatást kért a közgyűléstől Salgóbányán és környékén gáz, illetve szennyvízcsatorna beve­zetésére. Mindezekkel a módosításokkal a közgyűlés elfogadta a 2006. évi költségvetés koncepcióját. A na­pirendi pontok keretében megha­tározták a város belterületi üzlet­házak, szolgáltatóházak alatti földterületeinek eladási árát, va­lamint a közgyűlés megismerhet­te a közterületi játszóterek felül­vizsgálatának eredményét. resik a járható megoldásokat. Ugyancsak felmerült, hogyan le­hetne színesebbé tenni a belvá­ros arculatát. Az ötletek között vetődött fel a lapos tetős házak tetejének ösz- szekötése a garzonház-Lakber- Pécskő Üzletház háromszögben, egy parkológarázs megvalósítá­sa a Szent Imre-hegy gyomrá­ban, egy észak-dél irányú ke­rékpársáv kiépítése vagy kijelö­lése, a Kálvária teljes rekonst­rukciója, színtechnikák, lapos tetős visszatelepítések alkalma­zása az épületek felújításakor, stb. A kör elnöke azt javasolta, hogy amennyiben nagy ellenál­lás (ellenérzés) mutatkozik a ter­vezett Niké-szobor felállításával kapcsolatban, inkább napolják el a kérdést. Ugyancsak szóba került a bá­nyászhagyomány. Egy javaslat szerint nem biztos, hogy az em­lékhelyek számát kell növelni, ha­nem a meglévők attraktív jellegét erősíteni. Ennek első jeleként fej­lesztik majd a bányamúzeumot is egy ipartörténeti kiállítás alapjai­nak a megteremtésével. A városközpont rehabilitáció­ja - az elhangzottak alapján is - jelentős kompromisszumok ré­vén valósítható meg, s érdeksé­relem nélkül sem megy. Ezért célszerű lenne már a 15-20 év múlva esedékes terveken is gon­dolkodni, esetleg egy új város- központ kiépítésében. Ennek he­lye a jelenlegi tűzhelygyár-öblös­üveggyár térségében lehetne, nyilván időben kialakítva az iparvállalatok új helyét is, eset­leg az ipari parkban. Ingatlanokat hasznosít a megyei önkormányzat Költségvetési tervezet: hiánnyal küzd a város Élhetőbb városközpontot!

Next

/
Thumbnails
Contents