Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-18 / 269. szám
4 2005. NOVEMBER 18., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Zsugorítóba a palackokkal! Báma. Erdőn, mezőn, patakparton, illegális lerakóhelyen semmi keresnivalója a megüresedett műanyag palackoknak. Minden ember egyetért ezzel, de ettől függetlenül sok közülük továbbra is erdőn, mezőn, patakparton és más helyen szabadul meg az éppen nála lévő üdítős, ásványvizes „üvegtől." Konokul és felelőtlenül. szemetelnek. Meggondolatlan cselekedetük következményei ellen üzent hadat egy olyan hazai kezdeményezés, amely előnyt próbál kovácsolni évtizedek hátrányából. Fontos szereplői ennek a kisdiákok, akik általános iskolájuk sikeres pályázati programja révén részt vesznek a mű- anyagpalack-gyűjtésben, ami versenyszerű és országos. Ilyen alma mater a Bárnai Általános Iskola is, ahol október elején startolt az akció, melynek minden bizonynyal máris sokat köszönhet a falu, mert szétszórt műanyagokban sajnos, ez a település is bővelkedik. Aki nem hiszi, látogasson el a faluközeli hegyekbe, bokrokon, útszéleken, kisebb-nagyobb mélyedésekben ott éktelenkedik a kólás-, vi- ■ zespalack (is). A gyűjtemény tárolása, elhelyezése nem jelent gondot, a csomagolóanyagokat ugyanis egy hazai cég által az osztályok rendelkezésére bocsátott készülékkel, sajátos technikával zsugorítják, s bizonyos időközönként elszállítják. A munka egész éven át tart, s természetesen az ösztönzésnek sincs híján a gyűjtés, minden darabjáért pénzt kapnak az iskolások. S hogy minél több iskolás, mi- , «I nél nagyobb kedvvel csinálja a feladatot, az iskolák közti versenyt is meghirdették. így járnak jól ők és remélhetően így lélegezhet fel a folyamatos szennyezéssel terhelt környezet. Csak győzzék kitartással a gyerekek és a pedagógusok! Jókívánságok és a biztatás mellett persze jól jöhet a segítség is a gyűjtőknek, hiszen évente egy átlagos létszámú család több mint háromszáz darab másfél literes palackhulladékot termel... Ezeket a . kidobandókat most ki-ki felajánlhatja a gyűjtésben részt vevő osztályoknak. Ikerdeficites ország November 10-én a Balassagyarmati Liberális Kör vendége Bokros Lajos , a Horn-kormány pénzügyminisztere volt, akivel Ádám Zoltán közgazdász beszélgetett. Szabó Andrea Balassagyarmat. Bokros Lajos a nevéhez fűződő egykori, megszorító intézkedésekből álló költségvetési kiigazítást, közismertebb nevén a „ Bokroscsomagot” úgy értékelte: annak nem volt alternatívája és az államcsődtől mentette meg az országot. Tíz évvel ezelőtt az állam nem tudott megfelelni aktuális fizetési kötelezettségeinek, az egyre növő kamatok mellett nem csökkent az adósság, a nemzetközi pénzügyi szervezetek megvonták hiteleiket. A Bokros-féle gyors, radikális intézkedések új árfolyam-mechanizmust hoztak magukkal, miszerint előre bejelentett mértékben folyamatosan leértékelték a forintot. A nyolcszázalékos vámpótlékkal növelték a költségvetés bevételeit, a bérfékkel pedig 11 százalékos reálbér- csökkenést idéztek elő a munkavállalóknál. Az alanyi jog helyett pedig a rászorultsági elvet érvényesítették a szociálpolitikában. - A stabilizáció mindig fájdalmas műtét - mondta Bokros Lajos, aki szólt arról: 2001-ig exportnövelő, gazdasági és termelékenységi növekedést eredményező politikát folytatott hazánk.- 2001-től viszont a lassuló exportot a belső kereslet növelésével próbálja pótolni a gazdaságpolitika, túlköltekezéssel, a termelékenység mértékét messze meghaladó bérnöveléssel nézünk szembe. Romlott az exporttevékenység, a nemzetközi versenyképesség, nőtt az infláció, nőtt a költségvetés hiánya és az adósságállomány. Ma újra csapdahelyzetben van az ország, melyet ikerdeficit jellemez. Az ikerdeficit a költségvetés deficitjét és a folyó fizetési mérleg deficitjét jelenti. Az állami és külföldi adósság növekedése az ország fő problémája. Feléljük a jövőt, s ez a gazdasági növekedésnek és a társadalmi igazságosságnak egyaránt ellentmond. A költségvetési túlköltekezésnek ára van, ráadásul nem történt meg a közszolgáltatások - az egészségügy, oktatási rendszer - átfogó, nagy reformja. Érlelődik egy gazdaságpolitikai fordulat igénye, melyre vonatkozó törekvést jelenleg sem a jobboldali, sem a baloldali pártoknál nem látok. Az egészségügyben ma a beteg versenyez a minőségi ellátásért, nem az orvosok a betegért. Ezt a helyzetet egymással versengő magánbiztosító egészségpénztárak közbeiktatásával lehetne megoldani. A magánbiztosítók versenyeznének a beteg pénzéért, a kórházak pedig a magánbiztosítók pénzéért - így minőségi ellátás jöhetne létre. Az önkormányzati rendszerhez szintén hozzá kellene nyúlni, mert 3200 önálló önkormányzatot ez az ország nem bír el. A járások lehetnének a legalacsonyabb szintű önkormányzati egységek. E reformok meglépéséhez persze politikai bátorság szükséges - fejtegette egyebek mellett Bokros Lajos. Bokros Lajos Haragszanak pékeink a szlovák zsemlére A szlovák takarmányliszt magyar üzletláncokban történt megjelenése irányította olvasóink és a szakemberek figyelmét északi szomszédunk nálunk is kapható pékáruira. A szlovák zsemle és kifli nagyon olcsó, miközben az energia ára és a szállítási költség egyre növekszik. Annak jártunk utána, vajon mi a dömpingár oka, s mi a különbség a két pékkultúra között. TNL Több olvasónk is jelezte, hogy nem érti, mitől ilyen olcsó a szlovák zsemle, kifli. Elallották ugyanis, hogy olcsó liszt érkezett északi szomszédunktól néhány hazai üzletbe, s arra gondolnak, talán ez lehet az egyik magyarázat a dömpingárra. Időközben a „C” minősítésű, tehát az állati takarmány kategóriába sorolt őrleményt kivonták a hazai kereskedelemből, a kifli és zsemle viszont maradt.- A magyarázatot a két ország eltérő pékkultúrájában kell keresni - vélekedett Marton István nógrádi pékmester, aki CBA franchise partnerként élelmiszerboltokat is üzemeltet Nyugat-Nógrádban. - Szlovákiában soha nem termett igazán jó búza, nem is erről voltak híresek, hanem a rozsos készítményekről. Abban viszont tényleg profik. Marton István, aki korábban a hazai pékszövetség elnöke is volt, úgy értesült, hogy a boltokban megjelent szlovák liszt C osztályú volt, amit nálunk állati takarmányozásra használnak, sőt, emberi fogyasztásra alkalmatlan. A határ menti pékségek természetesen ennél jobb minőségű búzaőrleményt használnak, de még így sem felelnek meg a magyar ízlésvilágnak.- Jártam néhány szlovák pékségben, s bizony nem voltam elragadtatva a látottaktól - meséli. - Az alkalmazott technológia mesz- sze elmarad a hazaitól, kivételt jelentenek talán azok a vállalkozások, amelyek mostanában kezdtek korszerűsítésbe. Ezek azonban nem képesek dömpingárra, hiszen akkor tönkremennének. Felhívnám a figyelmet egy másik termékre, a szlovák zsemlemorzsára, ami ugyancsak kapható nálunk, szintén olcsón. A különbség azonban már az első használat során kézzelfogható lesz, mert a panír egészen másként viselkedik, mint a magyar zsemlemorzsa használata esetén. Az így készült hús sa- vanykás lesz, ráadásul az állaga sem olyan, mint amihez hozzászoktunk. Olcsó, de nem jó! Ez a vásárlók becsapása - hangoztatta. Megkerestük a megyénkben forgalmazott péktermékek egyik legjobb (ha nem a legjobb!) ismerőjét, Kovács Ernőt, aki 55 évvel ezelőtt kötelezte el magát a pék- szakmával, számos üzemben dolgozott, s jelenleg az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás megyei munkatársa. A probléma előtte sem volt ismeretlen, sőt, számos érdekes és megfontolandó információt is elárult a szlovák péktermékekkel kapcsolatban.- A szlovák liszt nálunk nem jelent meg széleskörűen, de volt alkalmam találkozni vele - mondta elöljáróban. - A nedves sikértartalma valószínűleg alacsony, takarmánybúzára vall. Sütőipari besorolása Cl, vagy C2 lehet, amit nálunk emberi fogyasztásra nem használnak. Más a helyzet a pékáruval, a zsömlével és a kiflivel. Kovács Ernő szerint szlovák pékáru az egyik megyei sütőipari cég közvetítésével jutott el hozzánk, Losoncról. Már a formája is eltér a magyartól, hiszen a kifli egyenes, rúd alakú, míg a zsemle a német nyelvterületen honos császárzsemléhez hasonlít, erre utal a keresztbevágás a zsemle tetején.- Az eltérés azonban nemcsak szemmel vehető észre - teszi hozzá. - A szlovák termékek tömege kisebb a magyarnál. Amíg nálunk a vizes technológiával készült zsemle általában 52-56 gramm közötti, a szlovák csupán 45 grammos. A mi kiflink 42-46 grammos, az övék 40 gramm körüli. A szlovák termék tehát nem felel meg a magyar élelmiszerkönyv előírásainak, üyet itthon nem is lehetne előállítani. Kovács Ernő találkozott már szlovák kenyérrel is, amely ugyancsak altér a hazai gyártási előírásoktól. Amíg nálunk a 250 grammal osztható tömeget tartják kívánatosnak, északi szomszédunknál ettől eltérő egységeket is használnak.- Nem kell magyaráznom, a súly fixálására azért került sor, mert a különböző áremeléseket a pékségek csak úgy tudták kivédeni, hogy csökkentették a termék súlyát. Az egy kilogrammos kenyér helyett akkoriban találkozni lehetett 90 dekással, a félkilós helyett a negyvendekással. Ez a vásárlók megtévesztésére adott okot, ezért a pékek kézikönyve a már jelzett szabályt írta elő. Szlovákiában egyelőre nincs ilyen előírás. A különbség különösen tanulságos, ha a két technológiát vetjük össze:- Az említett losonci üzemet jól ismerem, ott szinte kizárólag gépi technológiát alkalmaznak - mondja. - Ez az eljárás roncsolja a sikérvázat, tehát a terméket, ezért nálunk már évekkel ezelőtt áttértek a kézi gyártásra, különösen a zsemle és a kifli vonalon. Ez az állagukban is megmutatkozik. A magyar zsemle, kifli lazább, szellősebb, jobb, az itthoni ízvilágnak jobban megfelel, a szlovák tömörebb, lisztes hatású, nekem nem ízlik. Kovács Ernő szerint a túlzott gépesítés árt a szakmának, mert ma a piac elsősorban az árat és a minőséget ismeri el. Ez pedig csak kézi munkával érhető el.- Magyarország, természeti adottságainál fogva, mindig élenjárt a mezőgazdasági és élelmiszertermelési ágazatokban. Olyan növénytermesztési, élelmiszer-feldolgozói technológiák, kultúrák honosodtak meg, amelyekre méltán lehetünk büszkék. A magyar élelmiszertörvény, a hozzá kapcsolódó jogszabályok, olyan magas követelményeket állítanak a gyártók elé, amely legtöbb esetben meghaladja az uniós elvárásokat Nem véletlen hogy a nagy élelmiszerbotrányok, mint például a dioxinos baromfihús, az alfatoxinnal fertőzött pirospaprika import útján került a magyar fogyasztóhoz, de ide sorolhatjuk a rossz minőségű szlovák lisztet is - osztotta meg a témával kapcsolatos véleményét lapunkkal Tatár Csaba, a Palócbrot Rt termelési igazgatója.- Az Európai Unióba is azzal a reménnyel léptünk be, hogy mi lehetünk a közösség éléstára. A globalizációs folyamatok azonban másról szólnak, mindenekelőtt az élet minden területére kiterjedő gazdasági versenyről, ez bizony a hazai vállalkozói réteget elég készületlenül érte. Különösen nehéz úgy versenyezni, hogy a szomszéd országban alacsonyabbak az energiaköltségek, a munkabérek járulékos költségei, az egyéb adóterheket már ne is említsük. Ez rendben is lenne, hiszen ez hozzátartozik a versenyhez, azonban az már komoly gond, hogy a behozott termékekre a gyártó ország előírásai érvényesek, béltartalomra, csomagolásra, jelölésre vonatkozóan - amely a szlovák termékek esetében lényegesen megengedőbb, mint a hazai jogszabályok - mondotta. A vásárlók széles köre kitartóan az ár alapján választ terméket és bevásárlási helyet. A kereskedő és a gyártó folyamatosan arra kényszerül, hogy árait, ehhez pedig a költségeit egyre lejjebb szorítsa, versenytársainál eredményesebben alakítsa. Ellenkező esetben hátrányba kerül, vagy teljes mértékben kiszorul a piacról. Ezért aztán egyre silányabb és olcsóbb nyersanyagokból kénytelen dolgozni a gyártó. Sajnos megjelennek az értékes természetes nyersanyagokat felváltó, új típusú, gyakran génkezelt anyagok - mint a szója, kukorica, növényi zsiradékok, illetve azok az adalékanyagok, amelyek a színt, illatot, ízt, állományt, eltarthatóságot biztosítják mesterséges módon.- Statisztikai tény hogy távolodunk a kockázatok genetikailag korábban már kialakult egyensúlyától, az allergia, asztma, a táplálkozási érzékenység előfordulása egyre gyakoribb és növekvő tendenciát mutat, ebben, a naponta fogyasztott sütőipari termékek is szerepet játszanak, a többi élelmiszer mellett - vélekedik a szakember. A sütőipari termékek fogyasztása bizalmi kérdés, ha még nem az, előbb-utóbb annak kell lennie, az előbb elmondottak miatt. A fogyasztónak bíznia kell abban, hogy a gyártó mindent elkövet annak érdekében, az általa elfogyasztott termék, ránézve semmilyen veszélyt nem jelent Ebben csak akkor bízhat, ha a gyártó garanciát vállal termékeiért, deklarált módon, vagyis az élelmiszer előállításának minden folyamatát a beszerzéstől a késztermék-kiszállításig ellenőrzése alatt tartja, azokról dokumentummal rendelkezik.- A Palócbrot Rt. ilyen vállalat, több éve rendelkezünk ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel, amelyet még ebben az évben kiegészítünk az Európai Unióban alkalmazott, úgynevezett IFS német kereskedelmi szabványkövetelmények szerinti, auditált rendszerrel. A szlovák termékek kritikája helyett - amely nem volna elegáns - inkább vállalatunk törekvéseire, megbízhatóságára szeretném a hangsúlyt helyezni, remélem hogy az általam elmondottak majd eszébe jutnak a tisztelt fogyasztónak, amikor a sütőipari termékek polca előtt döntenie kell, hogy melyik terméket válassza - tette hozzá Tatár Csaba. Szakemberek szerint a magyar zsemle ízletesebb és jobb minőségű mint szlovák társa
