Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-18 / 243. szám
2 2005. OKTÓBER 18., KEDD Iparkamarai vélemény az euró bevezetéséről A kamara úgy látja, az euró 2010-es bevezetése csak akkor képzelhető el, ha az államháztartás reformjára is sor kerül A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbb 2004 januárjában elemezte az euró időzítésének lehetőségeit. Másfél évvel ezelőtti elemzésében a szervezet feltételezte, hogy az euró későbbi, 2010-es bevezetése esetén a következő két-három évben viszonylag számottevő összeget lehetne a gazdaságfejlesztés finanszírozására fordítani. Salgótarján. - Ez a lehetőség időközben szertefoszlott és esetleges további halasztás esetén sem tér vissza - említette érdeklődésünkre Berenténédr. Kurucz Erzsébet, a Nógrád megyei iparkamara titkára, aki rámutatott az országos kamara minap nyilvánosságra hozott értékelésére. Ebben megfogalmazzák: a modellezés és a tájékoztató akciók egyaránt elmaradtak, a bejelentett 2008-as időpontot módosítani kellett 2010-re, miközben eltűntek a 2004 elején még a 2010- es céldátumhoz feltételezett előnyök. A közvélemény előtt ma úgy állítják be, mintha az euró későbbi bevezetése lenne a gyorsabb gazdasági növekedés feltétele. Bár lehet ilyen jellegű ösz- szefüggés is, ma Magyarországon nem ez az igazi kérdés. Az igazi kérdés a maastrichti kritériumok teljesítése, ami csak az államháztartási reform alapján lehet reális. A reformfolyamatok elindítása halaszthatatlan, e nélkül biztosra vehető a 2010-es céldátum eltolása. A kamara titkára elmondta: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara úgy látja, hogy az összes nehézség ellenére mindent el kell követni azért, hogy az eurót 2010-ben be lehessen vezetni Magyarországon. Hogy ez milyen áldozatokat követel és az áldozatok hogyan tehetők elviselhetővé a lakosság és a vállalkozások számára, ezt kell sürgősen felmérni és a következményeket meghatározni. A 2010-es céldátum betartásának feltétele, hogy a konvergencia kritériumokat Magyarország határidőben teljesítse, ami reálisan csak akkor képzelhető el, ha ezzel párhuzamosan az államháztartás reformjára is sor kerül. A kettő nem választható el egymástól. Ki kaphat támogatást? I. A. Lapunk olvasói egy kéréssel fordultak hozzánk. Többen felháborodva telefonáltak szerkesztőségünkbe, hogy az ő családjuk nem jogosult gyermekvédelmi támogatásra és nagyon sokan olyanok kapnak, akik bizony (szerintük) nem lennének rászorulva a havi (jelenleg) 5434 forintos támogatásra. A támogatás igénybevételéhez jövedelemről szóló igazolások szükségesek és bizony törvény határozza meg azt, hogy ki is kaphat? A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény IV. feje1 zet, 19.§(2) bekezdésének értelmében „A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét”. Ez jelenleg 24 700 forint. A család összes jövedelmét összeadják, majd elosztják a családtagok számával. Ha már csak egy forinttal is meghaladja az egy főre jutó összeg a 24 700 forintot, már akkor nem jogosult a 18 év alatti vagy 18 év fölött nappali tagozaton tanuló gyermek után a család a gyermekvédelmi támogatást igénybe venni. A támogatás jelenleg havi 5434 (vagyis az öregségi nyugdíj 22 százaléka) forint, amely igényléséhez munkáltatói igazolás szükséges, vagy egyéb igazolás három havi átlagkeresetről befolyt jövedelemről. Ezután a képviselő-testület dönt arról, hogy a jövedelemigazolások alapján kiket is kell támogatni. NÓGRÁD MEGYE Művészeti nevelés közoktatásunkban- A képzőművészet új tendenciái egyáltalán nem állnak távol a gyerekektől, csupán a közvetítés megfelelő formáit kell megtalálni a múzeumpedagógusoknak és a tanároknak - hangsúlyozta előadásában Sinkó István. „A művészeti nevelés lehetőségei a közoktatásban” témakörben szakmai tanácskozást tartottak a közelmúltban a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban. Salgótatján. Immár második alkalommal kapcsolódtunk be „A művelődés hete - a tanulás ünnepe” rendezvénysorozatba - hangsúlyozta köszöntőjében Paumann Mária, a Madách Imre Gimnázium igazgatója. - Iskolánkban mindig is kiemelt szerepet kapott a művészetoktatás. A szakmai délután első előadója, Sinkó István képzőművész, művészetpedagógus, művészeti író, valamint a fővárosi Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti (GYIK) Műhely vezetője a kortárs művészet és a múzeumpedagógia kapcsolatának iskolai, illetve azon kívül működő foglalkozásainak dokumentációit prezentálta.- Némi lelki ellenállás, ódzkodás mindenkiben van saját korunk át nem tekinthető, „remekmű feliratú pecséttel el nem látott” alkotásai, s az ifjúsággal történő megismertetésük iránt. Nem szeretünk megmutatni olyasmit, amiről magunk sem tudjuk, hogy művészet-e, avagy sem... - ecsetelte Sinkó István. - A kortárs művészet is művészet: nehezen emészthető, esetleg nagyon híg, de az alkotások közül idővel kiválnak azok, amelyek évszázadok múlva is fontosak lesznek. Mint mondta: a tanulókkal el lehet fogadtatni egy koncepciális művet, de nem könnyű. Az iskolán kívül, például a GYIK-műhelyben olyan gyerekekkel foglalkoznak, akik „ezt is bevállalják, akik azért járnak oda, mert azt akarják csinálni. Egy kortárs művészeti alkotás megközelítése számukra kevesebb feszültséget okoz, kevésbé válik érthetetlenné, hiszen állandóan olyan gondolkodási logika szerint dolgoznak, amely a kortárs művészet sajátja is”.- A múzeumpedagógusoknak és a tanároknak olyan játékos feladatokkal kellene felfedeztetni a kortárs művészet új tendenciáit, hogy azok ne a szigorú, kötelező jellegű, „muszáj megtanulni” felfogástól jussanak el a gyerekekhez, hanem úgy, ahogy a kortárs beszél a kortárssal - összegezte gondolatait Sinkó István. Kele Szabó Ágnes és Radnai Zsuzsanna a Madách Imre Gimnáziumban már két esztendeje sikerrel alkalmazott sajátos oktatási forma szakmai tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel. Az előadásokat követően az intézmény 12. évfolyamos tanulói Molière „Tartuffe” című színművét mutatták be. ezáltal - emelte ki a képviselő, aki a Kábel Tv Kft. nagy port felkavaró privatizációjának szándékát is érintette. Felkérte a Fidesz helyi frakcióját, hogy mindent kövessenek el a város utolsó jelentős vagyontárgyának eladása ellen, hisz népszavazási kezdeményezés is indult az ügyben. Csach Gábor városi Fidesz- elnök szerint nem történt hivatalos értékbecslés a céget illetően, szabálytalan volt a pályázati kiírás és az eladás nem képviseli a város érdekeit. Az önkormányzati képviselő a jelenlegi pályázati eljárás érvénytelenítését tartotta célszerűnek. Igény a megyei jogokra Október 14-ei tájékoztatóján Bállá Mihály országgyűlési képviselő három, Balassagyarmat szempontjából rendkívül fontos kérdést érintett. Szabó A Balassagyarmat Augusztus elején röppent fel a hír, miszerint a szombathelyi és nagykanizsai határőr-igazgatóságok mellett a balassagyarmati is megszűnik. Ezt az értesülést éppen a Nógrád megyei származású Juhász Gábor államtitkár erősítette meg. - A szakszervezetek és az érintettek részéről megindult tiltakozás hatására a belügyminisztérium elállt eredeti szándékától és már csak átszervezésről, racionalizá lásról, leépítésről beszél - mond ta a honatya, aki hozzátette: továbbra is kiszámíthatatlan a személyi állomány jövője. Annyit már tudni lehet, hogy a jelenlegi tervezet 700 fő elbocsátásáról intézkedik, s ez mintegy 100 határőr el- Balla küldését jelenti az Ipoly- parti városban, akik közül húszán már megkapták az állásuk megszűnéséről szóló értesítést. Balla Mihály beszámolt arról: Érd megyei jogú várossá nyilvánításához kapcsolódóan módosító javaslatot nyújtott be a parlamentben, miszerint Balassagyarmat is elnyerhesse a megyei jogokat. - A Civitas Fortissima városa oktatási, kulturális, egészség- ügyi regionális központ, mely hagyományai, gazdag történelme folytán rég kiérdemelte a megyei jogú város címet. Ez több százmillió forintot hozna a település kasszájába csak az illetékbevételekből, és a pályázati lehetőségek is megnőnének Mihály Vidámság, jókedv, életbe vetett hit Szenográdi Ferenc „Nem csak a húszéveseké a világ...” - szólt a dal szombaton délután Szécsényben, a művelődési ház nagytermében, miközben a pásztói nyugdíjasklub tagjai önfeledt, vidám, jó hangulatú bemutatót tartottak. Az „Életet az éveknek“ Klubszövetség Nógrád Megyei Szervezete 14. alkalommal rendezte meg Szécsényben a nyugdíjasklubok megyei művészeti találkozóját. A fesztiválon a vidámság, a jókedv, a derű, az öröm, az életbe vetett hit költözött a szécsényi művelődési ház falai F közé. A fellépő csoportok, szólisták bizonyítékát adták annak, hogy hatvanon túl is szép az élet, meg lehet találni annak értelmét, ők is szeretik a művészetet, örömmel vállalkoznak annak tolmácsolására. Balogh Ferencné, a szervezet megyei elnöke, a rendezvény szervezője köszöntőjében azt idézte: - Minden ember lelkében dal van, saját énekét hallja minden dalban. Akinek szépen zeng lelkében az ének, az hallja mások énekét is szépnek. Szombaton délután a nézőteret zsúfolásig megtöltő nyugdíjasok, akik a megye különböző részéről érkeztek, szépnek hallották mások énekét. A találkozó azon túl, hogy a fellépő szereplőknek belső örömet, sikerélményt jelentett, jó lehetőséget teremtett a személyes találkozásra is. Komoly értékeket hordoznak ezek a csoportok azzal is, hogy összegyűjtik, színpadra állítják falujuk egykori népszokásait. A karancs- lapujtőiek a legnehezebb nyári munkát, az aratást állították színre. Lehet hogy közöttük is voltak olyanok, akik egykoron aratólegényként, marokszedőként dolgoztak, s alkudoztak a gazdával, hogy a learatott búzából milyen arányban részesülnek. Megdobogtatta a nézők szívét a karancslapujtői Teplán Sándor nótázása. Szép műsorral érkeztek a fesztiválra a kisterenyeiek. A nógrádsipekíek, szalmatercsiek, mátraszőlősiek, nógrádmegyeriek, bujákiak, ka- rancskesziek, karancsberé- nyiek, karancsaljaiak népdalcsokrot „nyújtottak át” a közönségnek. A pásztói és szécsényi nyugdíjasok mókázása, jó hangulatú cigánytánca zárta a fesztivál műsorát A találkozó a ház aulájában batyubállal zárult mintegy bizonyítva, hogy nem csak a húszéveseké a világ. Évi egymilliánl a méhészeknek Még tavaly hazánk is elkészítette a Magyar méhészeti nemzeti programot. Ez ugyanis feltétele volt annak, hogy Magyarország is igénybe vehesse a méz termelése és forgalmazása után járó uniós támogatást. Egyébként a program három évre szól, s ez az, ami alapján az EU illetékes bizottsága dönt a rendelkezésre álló összegről. A döntéshozók a magyar méhcsaládállomány számára a maximálisan adható pénzt szavazták meg. Ez azt jelenti, hogy az évente felhasználható támogatás összege majdnem eléri az egymilliárd forintot, s ennek felét utólag az EU Fizeti. Idén a méhészek szeptember 15-éig adhatták be a támogatási kérelmeket. Az igénylést késve benyújtók csak a következő gazdasági évben kaphatnak támogatást, ami 2006. augusztus 31-éig tart. Az MVH a 2005. január elseje óta érkező kérelmek után járó pénzt március első hetében elkezdte kifizetni. A szakemberek véleménye az, hogy a támogatási keret kihasználtsága az elkövetkezendő két évben ugrásszerűen nő majd, hiszen az első évben az igénybe vehető támogatások között több olyan is volt, amire az érintettek nem adtak be kérelmet. Nógrád megyében 75 kérelmezőnek több mint négy millió forintot Fizettek ki. A megyénként kifizetett támogatások 2005. augusztus 31-ig Megye (+ Budapest) Kérelmezők száma Kifizetett támogatási összeg Bács-Kiskun 122 8 556 972 Baranya 83 4 175 716 Békés 40 2 228 885 Borsod-Abaúj -Zemplén 160 9 477 307 Budapest 16 21 844 940 Csongrád 39 2 390 467 Fejér 20 1 809 250 Györ-Moson-Sopron 53 2 498 261 Hajdú-Bihar 44 2 872 570 Heves 74 3 395 212 Jász-Nagykun-Szolnok 78 4 000 828 Komárom-Esztergom 24 884 794 Nógrád 75 4 162 036 Pest 96 5 831 303 Somogy 143 10 870 287 Szabolcs-Szatmár-Bereg 126 8 189 902 Tolna 68 4 039 133 Vas 79 3 695 748 Veszprém 66 3 993 819 Zala 210 17 660 466 Összesen 1616 94 970 784
