Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-17 / 242. szám
4 Egymásért - Nógrádban is Hamarosan az R-Go-éhoz hasonló koncert lehet megyénk valamelyik kisközségében is? Az Egymásért Alapítvány tömegeknek okozott boldogságot az ország keleti sarkában minap. A 800 lakosú, de 700 munka- nélkülinek otthont adó Barabás község viszontagságos történetének egyik legboldogabb napját élte át. Az ukrán határnál fekvő település falunapja az alapítvány jóvoltából vidám újjászületéssé változott. A helyszínen lévő nagycsaládok fejenként 20 ezer Ft értékű ajándékcsomagot vehettek át. A közelmúltban az illegálisan Törökországba vitt Mehmet Karcsi ügyét felkaroló alapítvány segítségével átadtak egy általános iskolát is. A több millió forintos adomány mellett a helybéliek, valamint a környékbeliek - Kárpátaljáról is rengetegen érkeztek - a hétköznapi nélkülözések után végre kedvükre ehettek-ihattak és nagynevű fellépőket láthattak a színpadon. Az egész napos rendezvényt ugyanis Komár László és az R-Go fellépése zárta. - A barabásiak nagyon hálásak voltak, remekül sikerült a falunap. Jóval többen jöttek el, mint ahá- nyan a faluban laknak, örülök, hogy sikerült egy gondtalan, boldog napot okozni nekik. A mai nap megerősített minket abban az elhatározásunkban, hogy Északkelet-Magyarország más elmaradott térségeiben is segítünk. Ennek érdekében kiterjedt felmérést folytatunk ezeken a területeken. Nógrád megyében is jelen vagyunk, vizsgáljuk, melyek azok a települések amelyeknek legjobban elkél a segítség - árulta el Földesi- Szabó László, az Egymásért Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak. ■ (Satis) Felolvasóest: egy sorozat első állomása Úgy tűnik, a 2001-2002-ben megrendezett Olvasás éve rendezvénysorozat óta a könyv- és olvasáskultúra környékén kialakult szellemi pezsgés megyénkben és Salgótarján városában is tartósnak bizonyul. Az elmúlt években - köszönhetően könyvtárosoknak, a kultúra, a könyv és az olvasás sok más elkötelezett hívének - számtalan rendezvényre, gazdag és színes programra került sor. E sorban legutóbb a TEMI Nóg- rád Megyei Könyvtára nagyszerű kezdeményezése premierjének lehettünk tanúi. Nyitányként dr. Csongrády Béla, lapunk volt felelős szerkesztője mutatta be írásait Az „Összefogás a könyvtárakért, összefogás az olvasásért 2005” jegyében megszervezett irodalmi esten a könyvtár zsúfolásig megtelt olvasóteremében a jelenlévőket az intézmény igazgatója, Pádár Lászlóné köszöntötte. Elmondta, hogy a fentebbi mottót maguk kiegészítették „Az Összefogás a helyi értékekért” gondolatával, s ebben a szellemben szeretnék az irodalomkedvelőket, újságolvasókat és másokat személyesen is megismertetni a város íróival, költőivel, közíróval. Akiket arra kértek, hogy saját válogatású műveik egy-egy részletének felolvasásával vigyék sikerre a rendezvényt.- Egy sorozat első szereplőjének lenni mindig nagy megtiszteltetés - mondta a hallgatóság köszöntését követő bevezető gondolataiban Csongrády Béla, 15 éves a helyi önkormányzati rendszer Cered község NOGRAD MEGYE _________________________________________ 2005. OKTÓBER 17., HÉTFŐ C ered 1300 fős település Nógrád megyei északkeleti csücskében, Salgótarjántól 20 km-re, az államhatár és Heves megye között található. A községtől nyugatra, a Medves hegység lábánál ered a községet kelet-nyugati irányba átszelő Tárná. A környező hegyekről a Medves és Szilváskő 620 m csúcsán kívül az év nagy részében láthatók a Mátra, a Bükk és a Tátra csúcsai is. A Medves hegyei, erdői változatos geológiai képződményei és az itt élő ritka növény- és állatfajok miatt ma már természetvédelmi terület. A barokk stílusban épült római katolikus templom mellett lévő fa harangtorony műemlék. A négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rend- szer a mellette lévő fenyvesekkel, horgászok és kirándulók kedvelt pihenőhelye. Évente egy alkalommal nemzetközi művésztábor várja az alkotókat. A faluban két festőművész él. Működik palóc hagyományőrző tánccsoport és asszonykórus. Népi hímző is fellelhető a településen. Évente több alkalommal határátkelőhely működik Szlovákia felé. A falunak körzeti általános iskolája van. Intézményhálózata kiépült. Faluházát köz- művelődési célra építették. Körzeti orvos, fogorvos, gyógyszertár, védőnő látja el az egészségügyi szolgálatot. A száját is eltátja talán (ha nem ügyel) az ember a meredeken lefelé zuhanó, ég felé törekvő, szakadékos völgyek láttán. A magasban egyenes szálú, hatalmas termetű, kékesszürke törzsű fák felfelé törnek, a völgyek maradnak saját természetüknél, lefelé rohannak. S ezek tetejében itt van még a több mint száz kanyarral tűzdelt cered-salgótarjáni út, hogy elvezessen a négy határt őrző községhez. A négy határ közül az első az országé. Aztán itt húzódik a közelben Nógrád, Borsod, Heves megye határvonala is. A metszési pontban élnek a cerediek. Római katolikus temploma barokk stílusban 1755-62 között épült. Közelében látható a XVIII. századból származó, zsindelytetős, fából készült harangláb, amely a népi építőművészet remekei közé tartozik. Az egykori Radvánszky-Humayer-kúria, amely ma faluház, 1891 előtt épült, majd 1986-87-ben Gergely Zsolt és Sattler Anna tervei alapján alakították át, mely ma a község kulturális központja. A rendszerváltást követően megvalósult fontosabb beruházások, felújítások:- vízbázis megteremtése,- ivóvízhálózat kiépítése,- vezetékes gázhálózat kiépítése,- intézmények gázbekötése,- telefonhálózat (vezetékes) kiépítése,- mobiltelefon-torony kiépítése (3 település érintésével: Cered, Zabar, Szilaspogony),- idősek otthona kialakítása, bővítése,- Mikszáth út és a hozzá tartozó vízelvezető rendszer kiépítése,- pincerendszer és partfalveszélyelhárítás,- ravatalozó és temetői út felújítása,- egészségügyi centrum kialakítása,- teniszpálya és szabadidő park építés,- szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése,- homokbánya-rekultiváció,- óvoda-felújítás,- közvilágítás-korszerűsítés. Tervek:- Salgótarján-Cered közti útfelújítás,- határátkelő és Szilaspogony közti útszakasz, valamint a belterületi utak felújítása,- felszíni vízelvezető-rendszer felújítása,- idősek otthona bővítése,- általános iskola felújítása, tornaterem építése,- munkahelyteremtő beruházások elősegítése,- faluszépítési program végrehajtása. ■ Czene Árpád polgármester Készült a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával majd néhány helyi szerzőt név szerint megemlítve utalt a sorozat remélhetően őt követő előadóira. Közíróként olyan toliforgatónak definiálta magát, akinek nem a szépírás a kenyere. Elmondta, újságírói pályafutásának kezdete az egykori megyei újság 1964. márciusi napilappá válásához nyúlik vissza. Munkásságát mintegy számszerűsítve úgy összegezte, hogy átlagban havi 5 cikkel számolva - mintegy 2500 írása jelenhetett meg csak a „Nógrádiban, illetve annak jogutódjaiban. Tárgyilagosan hozzáfűzte: vannak, akik profiként - például Bódi Tóth Elemér - értelemszerűen több írást produkálhattak. Ugyanakkor a „Palócföld ” című 51 éves folyóiratban mintegy 120 írást publikált, amivel valószínűleg a képzeletbeli dobogó egyik legmagasabb fokán állhat. A következőkben Csongrády Béla bepillantást engedett pályájának egyes állomásaiba. Felvillantotta egykori elemi (ma Dornyay Béla nevét viselő) iskolájából elraktározott emlékeit, a Rákóczi úti általános iskolában, majd a Madách Imre Gimnáziumban eltöltött évek tükörcserepeit. Kiemelte: talán az egyetemtől is többet köszönhet az Eötvös Kollégium szellemiségének, amelynek hatására „falta a könyveket”, és ahol - többek között - az irodalomgyűjtés, a jegyzetelés és a tanulmányírás alapjait elsajátította. Beszélt a „Nógrád Megyei Hírlap”-nál újságíróként, szerkesztőként, felelős szerkesztőként végzett munkájáról, ott szerzett hasznos és gazdag, kollégáinak jó szívvel továbbadott tapasztalatairól. Ezt követően tért át Csongrády Béla a felolvasásra. Mintegy „előszóként” - és talán a Dornyayból jelenlévő kisiskolásoknak kedvcsinálóként - egy megsárgult iskolai füzetecské- ből, a nyolcévesen írt „Szilvalekvárt főztünk” című fogalmazványát olvasta fel. Aztán az est igazi érdemi részeként közel tucatnyi, saját válogatású - több műfajt is reprezentáló - írásából idézett 3-6 percnyi szövegeket, jó egy órán át „lekötve” és gazdagítva figyelmes hallgatóságát. Elsőként a „Rekviem a Stúdióért” Című, 1997-ben a megyei lapban megjelent írását olvasta fel, amelyben az Érdi Sándor szerkesztette tévés irodalmi sorozatot „siratta el”. Ezt követte megjelenés előtt álló könyvéből a „Fekete, fehér, igen...” című, a nagy múltú, SBTC futballcsapatára emlékező írása. (Nem is Csongrády maga, a lokálpatrióta és futballrajongó lett volna, ha nem veszi elő ez alkalommal is az SBTC-t, amellyel kapcsolatban a „nem”-et nem akarja ismerni. Pedig - kérdezhetjük a szerzőtől - hol van már a tavalyi hó?...) Aztán idézeteket hallhattunk a „Kötődések” című könyvében is megjelent, Gaál István filmrendezőt köszöntő tévéműsor méltatásából. Egyik írásából azt idézte fel, hogy 1999-ben egymás után két jeles vendége Lengyel László politológus és Kányádi Sándor költő - is vendége volt Salgótarjánnak. Kuriózum volt egy orosz író Csongrády által fordított művéből felolvasott elbeszélés. „A cél voltaképp mi is?” című értekezésének felidézésével Madách- ra, egy másik írásának citálásá- val id. Szabó István szobrászművészre, egy további felolvasásával a halhatatlan József Attilára emlékeztetett. Utolsóként a „Szólt az ember” című, a közelmúltban, október 4-én a megyei lapban megjelent Madách-em- lékünnepet méltató jegyzetével „vitte el” hallgatóit Csesztvére. Szándékosan hagytuk cikkünk végére Csongrády Béla sorrendben hetediknek felolvasott opuszát. Ez a „Gondolatok a könyvtárról" című - a megyei napilapban először 2001 decemberében, majd a „Vigaszágon” című könyvében is megjelent - jegyzete volt, amelyben elismerte: „Jószerivel egyetlen publikációm sem készülhetett volna el a könyvtár és a könyvtárosok segítsége nélkül.” Minthogy így vagyunk ezzel valamennyien, akik valaha is tollat vettünk a kezünkbe, leültünk az írógép vagy a számítógép klaviatúrája elé. A felolvasás után Csongrády Béla válaszolt a jelenlévők kérdéseire, majd elbeszélgetett hallgatóságának még tovább érdeklődő tagjaival. Mi pedig itt és most is megállapíthatjuk: hasznos, szellemiséget sugárzó, értékeket felmutató rendezvény résztvevői lehettünk. Köszönet érte a rendezőknek és az előadónak, akihez ez alkalommal is közelebb került hallgatósága és olvasótábora. ■ Baráthi Ottó A közönség soraiban kollégái, barátai is megjelentek