Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-15 / 241. szám

2005. OKTÓBER 15., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Egy „békebeli gátőr” a tavak mellett.. Salgótarján. Biztosan nagyon sokan emlékeznek még Bacsó Péter: „A tanú” és a „Megint tanú” című nagy sikerű filmszatíráira, amelyben Pelikán Jó­zsef gátőr kalandjait kísérhettük figyelemmel. A gátőrt alakító Kállai Fe­renc 1925. október 4-én született, vagyis nemrég töltötte be nyolcvanadik életévét. Bátran kijelenthetjük, hogy Kállai Ferenc a leghíresebb gátőr, aki bevonult a filmtörténelembe és ott halhatatlanná vált. Ki ne emlékezne a mi magyar „narancsunkra” (ami egyébként citrom volt), vagy a „fekete vá­gásra”, esetleg a nagy fekete autókra, amelyek mindig megálltak Pelikán­ék háza előtt és vitték a gátőrt - valahová. Elvtársaktól elvtársakig. Juhász Anita Megpróbáltuk megkeresni Nógrád megyé­ben a legidősebb gátőrt és meg is találtuk! Víz­választón, a tavak mellett egy kis házikóban él Bartha Károly, elmúlt már 85 éves és egész éle­tét ugyanott élte le. Az egykori erőmű tavai mel­lett, a gátnál... Bartha Károly 1920. január 28-án született Salgótarjánban, pontosab­ban Vízválasztón, a tavak melletti házban. Hárman voltak testvérek, rajta kívül már csak az egyik húga él. Több mint 85 éve ugyanott lakik, ugyanabban a házban Kormos nevű kutyájával, aki hű társa és egyben védelmezője. A házat a szülei építet­ték akkor, amikor összeházasodtak. Közel ötven évet dolgozott le a Sal­gótarjáni Kőszénbánya Részvénytár­saságnál, a Vízválasztón lévő erőmű­ben, mint főelektrikus. Azt mondja, az alacsony nyugdíj ellenére most nagyon jó, hogy neki ke­vesebbet kell fizetnie az áramért- Most is az van, ami régen. Akkor is volt, aki jobban élt és most is ugyanígy van ez - állapí­totta meg, majd odébb terelte kutyáját, aki ép­pen kollégánk nadrágját vette célba. Érthető, vé­di gazdáját, akin még nem látszik, hogy 85 éves. A „békebeli gátőr” - ahogy Petik Péter, az Erő­mű Horgász Egyesület ügyvezető titkára nevez­te Bartha Károlyt - egész nap otthon ül, tesz- vesz a ház körül, hallgatja a rádiót, nézi a tv-t, és mivel testvérének jár a Nógrád Megyei Hír­lap, abba is beleolvas alkalmanként. Szeret a tavak melletti kis házikóban élni, so­ha nem gondolt arra, hogy valaha el kellene költöznie onnét. Ugyancsak nem gondolt arra sem, hogy megnősüljön. Azt mondja, hogy ő így mindig jól érezte magát. Valóban amolyan bé­kebeli gátőr, hiszen egész eddigi élete a tavak körül pergett le.- Sokat horgászott itt? - faggattuk.- Hát, régebben igen. Most már egyáltalán nem - mondja szépen, lassan, érhetően, korát meghazudtolva. Lelkesen kezd mesélni arról, hogy mi is volt itt több évtizeddel ezelőtt.- Nem halastónak épültek ezek, hanem azért, mert az erőműnek víz kellett a működé­séhez. Hűteni kellett a hatalmas turbinákat Az­tán valahogy mégis csak elkezdtek ide járni, nagy fekete autókkal... Pártvezetők, befolyásos emberek, akik valamilyen jó pozícióban voltak. Ide nem engedtek szegény embert horgászni. A munkásemberek például egyáltalán nem jö­hettek, csak az urak. Mikor fiatal voltam, csak csendben figyeltem az eseményeket, a hatal­mas autókat az embereket, hogy kiket ismerek föl. 1938-ban még, ahol most van a víznek a te­teje, az volt itt a gát teteje - mutatta Bartha Ká­roly, majd beszélt arról is, hogy az erőmű ellát­ta árammal az Alföldet, Hatvant, Szolnokot is.- Fűtöttük a várost is, de nem szénnel, hanem pakurával. Termeltük az áramot és bizony eszünkbe nem jutott volna, hogy valaha lebont­ják az erőmű épületét. Aztán egyik nap vége szakadt mindennek. Tönkretették az erőmű­vet. Nem szabad lett volna, hiszen áramot ter­meltünk és az áramra mindig szükségük lesz az embereknek. Akkoriban úgy hallottuk, hogy7 még az amerikaiak is kifogásolták ezt a felelőt­len, ugyanakkor határozott döntést. De akik döntöttek, azok azt mondták, hogy gazdaságta­lan volt a működésünk. Összesen százhúszan dolgoztunk ott - emlékezett vissza, majd arról beszélt: már nem igazán tud járni. Hosszabb út­ra már nem mer vállalkozni, így szívesen elgya­logolna ugyan megnézni, hogy mi van most az egykori munkahelyén, de nem tud addig el­menni.- Már biztosan teljesen lebontották, ugye? Még mindig azt mondom, hogy nem szabad lett volna. A tavak ugyan már megmaradnak és biztosan sokáig fognak még bennük horgászni.- Sokan járnak ide?- Igen. Mindig van itt valaki. Persze hallot­tam többektől, hogy már nem annyi a hal a tó­ban, mint rég. Szoktak ugyan telepítem, de már nem annyiszor, mint régebben. Emlékszem, amikor fiatal voltam és már horgásztak itt, ak­kor szinte nap mint nap egy csónakkal a hal­mester végigjárta a tavat és egy nagy zsák ku­koricát szórt be a halaknak. Akkoriban nem te­lepítették őket, hanem etették, hizlalták, s bi­zony rengeteg volt!-Emlékszik rejtélyes esetekre, amelyek a tavak­hoz köthetőek?- Hát, jó páran belefulladtak már. Én szeren­csére még egyet sem láttam, bár már lassan egy évszázada lesz, hogy itt élek. Mindig meghallom a horgá­szoktól, ha éjjel beleesett valaki, vagy esetleg magától beleugrott a tóba.- Van, vagy volt valami álma?- Igen, mindig is szerettem vol­na elmenni Paksra, az atomerőmű­be. Sajnos, nem jutottam el és azt hiszem, hogy ezután már nem is fo­gok. Még az ötszáz méterre lévő volt munkahelyemig sem tudok el­menni... Az Erőmű Horgász Egyesület ügyvezető igazgatója, Petik Péter elmondta: az általuk csak Karcsi bácsiként tisztelt öreg­úr a tavakon a gátőr - már hosszú évtizedek óta. Az egyesületük 1950-ben alakult, jelen­leg 115 tagja van. Évente körülbelül negyven mázsa pontyot, valamint ennél kevesebb csu­kát, keszeget szoktak a tóba telepíteni. Min­den évben, áprilisban megrendezik a saját házi versenyüket és május 1-jén a gyermekek horgászversenyét is. Mindkét rendezvényre nagyon nagy az érdeklődés, de mégis főként az utóbbira gyűlnek össze szép számmal. Jelenleg két halőr tevékenykedik Vízválasz­tón.-Azon tudomása szerint mekkora volt a leg­nagyobb hal, amelyet Vízválasztón kifogtak?- Én egy 38 kilogrammos busáról tudok, ami körülbelül két éve akadt horogra - mondta Pe­tik Péter.- Ön szokott horgászni?- Sajnos, nagyon ritkán. Viszont az egyesü­letünk ügyeit szinte nap mint nap intézem.- Nincs is a tavaknál kifejezett gátőr státusz?- Nincs. Nem is emlékszem, hogy mikor volt. Karcsi bácsi volt az erőmű gátőre is és még most is az. Amolyan békebeli gátőr. Ünnepélyes iskolaavatás Horváth András (jobbra) szólt az iskolaavatáson megjelent vendégekhez- Az Uzoni Péter Általá­nos Iskolát két és fél éve abban a reményben hoz­tuk létre, hogy azok, akik ide járnak, részesülnek majd a keresztény okta­tás és nevelés áldásos ha­tásaiból - hangsúlyozta Horváth András, a Hit Gyülekezete oktatási igazgatója az egyház által alapított intézmény ünne­pélyes épületava tóján. S. K. Salgótarján. A nagy számú kö­zönség soraiban helyet foglalt mások mellett Puszta Béla, Sal­gótarján polgármestere, ország- gyűlési képviselő, Gusztos Péter honatya, Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, vala­mint a Hit Gyülekezete országos vezetőségének tagjai, a névadó családja, valamint a környező te­lepülések iskolaigazgatói és első emberei. Horváth András, a Hit Gyüle­kezete oktatási igazgatója ün­nepi beszédében elmondta: közoktatási intézményeik közül vidéken az elsők között alapí­tották meg 2003-ban az Uzoni Péter Általános Iskolát. Az egy­ház 1990 óta folytat oktatási te­vékenységet (ekkor alakult a Szent Pál Akadémia), s idén szeptemberben köz- és felsőok­tatási intézményeikbe ország­szerte megközelítőleg 2500 di­ák iratkozott be.- Az iskolát abban a remény­ben hoztuk létre, hogy azok, akik ide járnak, részesülnek majd a keresztény oktatás és ne­velés áldásos hatásaiból. Fő cé­lunk az volt, hogy az intézmény területet nyújtson az egyházunk által képviselt világ és erkölcsi nézetek hirdetésére és megosz­tására, de kiemelten fontos volt az is, hogy diákjaink magas színvonalú oktatásban részesül­jenek - hangsúlyozta Horváth András, hozzátéve, hogy az el­múlt két évben már elindult egy jó úton az iskola: 2003-ban négy évfolyammal és 57 tanulóval kezdte meg az intézmény a mű­ködését, ma nyolc évfolyamon 140 diák tanul, közel fele jeles, vagy kitűnő eredménnyel. Az iskola beilleszkedett Salgó­tarján társadalmába, oktatási közéletébe, s minden nebuló számára próbál esélyt adni. Az ünnepség során köszöntőt mondott még Mészáros István, volt parlamenti képviselő, Dóra Ottó, Új András, az iskola igazga­tója, Puszta Béla és Hack Péter, egykori országgyűlési képvise­lő. A rendezvényt az intézmény névadójának életéről szóló film­vetítés, valamint a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola és az Uzoni általános iskola növendé­keinek fellépése színesítette. Az ünnepélyes szalagátvágást kö­vetően megnyitották Komka Pé­ter fotókiállítását. , és Ön mnii íép«!'? ... mert ha igen, akkor természetesen ismét résztvevője előfizetői sorsolásunknak! HAROMKO TAKAREKSZOVETKEZET LEHETŐSÉGEK HÍDJA ŐSZI AKCIÓ! MINDEN ÉVSZAKBAN ÚJ LEHETŐSÉG KEDVEZŐ FELTÉTELŰ LAKOSSÁGI HITELEK A HÁROMKŐ TAKARÉKSZÖVETKEZET MINDEN FIÓKJÁBAN. Jelzáloghitel: Éves kamatláb: THM: Hitelcél: 14,00%* 17,90-19,53% szabad felhasználású Személyi hitel Éves kamatláb: THM: Hitelcél: 14,00%* 18,97-18,98% szabad felhasználású ^Lakossági folyószámla-vezetés esetén. Fiókjaink: Salgótarján, Klapka Gy. út 1. Tel.: 32/521-248, 521-230, Bátonyterenye, Ózdi út 47. Tel.: 32/355-708, Cered, Petőfi út 1. Tel.: 32/406-177, Karancslapujtő, Rákóczi út 66. Tel.: 32/447-321, Litke, Kossuth út 18. Tel.: 32/453-115, Mátraterenye, Kossuth út 191. Tel.: 32/362-308, Kazár, Hunyadi út 6. Tel.: 32/341-439, Héhalom, Petőfi út 7. Tel.: 32/482-148, Buják, Felszabadulás út 10. Tel.: 32/488-088, Kálló, Rákóczi út 3. Tel.: 32/477-014, Vanyarc, Veres P. út 54. Tel.: 32/484-400, Bag, Petőfi tér. 14. Tel.: 28/504- 020, Budapest, Teve u. 7-11. Tel.: 1/450-2160. HIRDETMÉNY J Salgótarján megyei jogú város címzetes főjegyzője ezúton tájékoztat-1 ja az érdekelteket, hogy a nyugdíjasok távhő-szolgáltatási támogatá­sáról szóló 212/2005. (X.5.) Korm. rendelet kihirdetésre került A Korm. rendelet értelmében támogatásra jogosultak azok a nyűgei-: : látásban, baleseti nyugellátásban vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgató- j ! ság, Magyar Államvasutak Rt. Nyugdíj Igazgatóság által folyósított j j nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek, valamint az I II. kategó- f I riájú rokkantsági nyugdíjasok és a rokkantsági járadékosok, akiknél j I: a következő feltételek együttesen fennállnak: a) a távhőszolgáltatási díjat közvetlenül - mint díjfizetők - a távhő- j szolgáltatónak fizetik, b) a díjfizetés alapjául szolgáló ingatlanban tulajdonjoggal, bérleti1 joggal, használati joggal vagy haszonélvezeti joggal rendelkeznek j és az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodnak, c) a háztartásban együtt élő személyek nyugellátásának, nyugdíjsze­rű rendszeres szociális ellátásának és egyéb, a szociális igazga­tásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelmének együt­tes, egy főre jutó összege a kérelem benyújtását megelőző hónap-1 ban nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb j összegének egyszemélyes háztartás esetén a háromszorosát - j mely 71 100.-F1/fő-, két- és többszemélyes háztartás esetén két­szeresét - amely 49 400.-Ff/fő. A támogatás összege 2005. október 1-jétől 2006. március 31-éig } 2000 Ft/hónap, 2006. április 1-jétől 2006. szeptember 30-áig I 1000 Ft/hónap. A 2005. október 1-jétől 2006. szeptember 30-áig terjedő teljes idő- j szakra vonatkozó kérelem benyújtásának határideje 2005. október : 30. Ezt követően benyújtott kérelem esetén a benyújtást követő hónap j { 1. napjától jár a támogatás. A kérelmekhez szükséges nyomtatványt - a Polgármesteri Hivatal j s III. emelet 317-es szobájában lehet igényelni és leadni. A jogosultsági feltételekben történő változást a kérelmező köteles - t ; a változás bekövetkezését követő 15 napon belül - a Polgármesteri Hi-1 I vatal szakirodáján bejelenteni. Salgótarján, 2005. október 12. Óvári Péter címzetes főjegyző \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents