Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-14 / 240. szám
2005. OKTÓBER 14., PÉNTEK 10 NÓGRÁD MEGYE Ünnep a könyvtárban Rétság. A helytörténet, a Felvidék iránt érdeklődők, valamint az író barátai találkoztak Rétságon. Csáky Ká- rolynak, az Ipolyságon élő termékeny kutatónak, kiváló költőnek a negyvenéves alkotói jubileumát ünnepelték. Nem idegenként érkezett a nyugat-nógrádi kisvárosba, hisz több alkalommal járt már itt köteteivel, verseivel, sőt írásai gazdagítják a Spangár András Irodalmi Kör antológiáját is. Cseh rabló szlovák nyelven Rumcájsz és Csibészke a művelődési ház színpadán Rétság. Nem első ízben érkezett Rétságra a Szarvasi Szlovák Nemzetiségi Színház szlovák nyelvű vendégjátékkal. A Nógrád-Hevesi Szlovákok Egyesülete meghívására ez alkalommal egy gyermekelőadást hoztak ajándékként. A népszerű, közismert mese, amelyről bizonyára mindenki sokat hallott Rum- Cájszról, a híres rablóvezérről szólt, aki hatalmas szívével mindig megvédi azokat, akik a rosszal szemben magukra maradtak. Természetesen nem maradhatott el mellőle ez alkalommal sem Manka, a csupaszív és okos felesége, aki mindig megérzi, ha közeledik a rossz és ezen már csak a jó segíthet, és persze Csibészke sem, aki huncutságával képes borsot törni mindazok orra alá, akik bántani merik. Szerepelnek az előadásban továbbá mindazok, akik mindig mellettük állnak: a manók, bábok és halak különös világa, no és ami végképp elmaradhatatlan, az a híres-nevezetes Jicsí- ni erdő, ahol már nincs hatalma a híres grófi párnak, akik mintha csak utánoznák ezt a szép új világot, amelynek mélyén mindenki meglelheti a boldog idő oly békés nyugalmát. A Rumcájsz és Csibészke egy fergeteges előadás volt, sok-sok humorral, zenével, tánccal, és ami a legfontosabb, a színészek játékos, szerető szívével. Egy biztos: a Rétságra szép számmal érkező közönség egy nagy élménnyel gazdagodva tért haza. Az ünnepelt helytörténészt dr. Hála József, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa köszöntötte a rétsági könyvünnepen. Mint mondta, Csáky Károlynak ez idáig megjelent könyvei, majd másfél ezer tanulmánya és cikke széles körű érdeklődésről és tájékozottságról tanúskodnak. Otthonosan mozog a helytörténet, az irodalomtörténet és a néprajz területén, közölt és közöl verseket, esszéket, publicisztikai, pedagógiai és közművelődési dolgozatokat. A különféle műfajokban megfogalmazott írások többsége megegyezik abban, hogy a szülőföldről, a történelmi Hont megyéről, az Ipoly mentéről és a Börzsöny vidékéről szólnak. Amikor levéltárak és könyvtárak csendjében búvárkodik, amikor néprajzi gyűjtőútjain jegyzetel és fényképez, amikor íróasztala felett töpreng, vagy amikor pedagógusként és közéleti emberként a katedráról beszél, különböző tudományos és ünnepi rendezvényeken előadást tart, ugyanaz hajtja őt: a szülőföld minél alaposabb megismerésének vágya és megismertetésének önként vállalt szolgálata. így vall munkájáról egyik korai kötetében: „Örülök annak, hogy amatőr néprajzkutatóként elődeimnek, szülőfalumnak, szülőföldemnek örök adósa lehetek Hogy visszaadhatom nekik, illetve utódaiknak azt, amit tőlük kaptam. Hogy megismerhettem őket, s hogy megismertethetem hagyományainkat felnövekvő nemzedékünkkel, a még magyarul író és olvasó diákjainkkal. Mert valójában csak azt szerethetjük, amit ismerünk Az önismeret és az önbecsülés pedig kötődéseinket erősítheti. Kötődéseinket önmagunkhoz, közösségünkhöz, nemzeti kisebbségünkhöz, nemzetünkhöz és anyanyelvűnkhöz. ” Munkálkodásának iránytűjeként a honti példaképek szolgálnak: Szeder Fábián, s a jeles előd: Ipolyi Arnold, akinek mottóként idézi is sorait műveinek elő-, vagy utószavában. „A népről, mely múltja emlékét nem képes méltányolni, amely azokat nem ismeri, jelentőségüket nem érti, művészetüket nem képes többé élvezni, el lehet mondani, hogy nem ismeri múltját, sem eredetét és fejlődését, nem bírja annak folytonosságát, nem ismeri saját magát. Azon nemzet, mely emlékeit veszni hagyja, azzal saját síremlékét készíti.” Csáky Károly munkásságát már jó néhány jeles tudós is méltatta. A pozsonyi Turczel Lajos professzor szép szavakkal írt róla, ÚjváryZoltán professzor a debreceni egyetem iskolateremtő tanára pályaképet írt róla, oldalakon keresztül elemzi munkáját. „Csáky Károly a felvidéki szellemi élet kiemelkedő személyisége.” Zalabai Zsigmond így fogalmaz: „felismerve a szülőföld és a hagyományismeret fontosságát, nemzeti, nemzetiségi azonosságtudatunkat erősítő szerepét, a ködfoltos haza helyett -hisz haza csak ott van, ahol jog is van - a tájhaza megtartó televényébe eresztette körmeit, lerakta a hazai magyar 'hontológia' alapjait”. Halász Péter, a honismereti szövetség elnöke - maga is kiváló néprajzkutató - írta róla, hogy „boldog lehet annak a tájnak a népe, amelynek ilyen elkötelezett, fölkent helytörténeti kutatója van, s boldog lehet az a helytörténész, aki ilyen gazdag hagyományú népcsoporthoz tartozik, akinek ilyen szeretnivaló táj jutott szülőföldül. ” A rétsági találkozó zárásaként dr. Szénássy Árpád a révkomáromi KT Könyv- és Lapkiadó igazgatója ajándékozta meg az ünnepeltet. Ez alkalommal nyújtotta át számára negyven éves munkássága repertóriumát tartalmazó kötetet. V.J. Erdészek napja Szarvasbőgést utánoztak az Ipoly Erdő Rt. munkatársai Salgótarján/Eresztvény. Néhány napja adták át Eresztvényben azt a játszóteret, ami a környéken gazdálkodó, balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. anyagi áldozatvállalásával valósult meg. (Az ünnepélyes átadásról hétfői lapszámunkban tudósítottunk.) Az eresztvényi játszótér mellett átadták a szilváskői sétautat is, méltó lezárásaként az erdők hete programsorozatnak. A két Golyóérett gímszarvasbika agancsa lett A nem kevés humorral fűszerezett bemutatón a fiatal, teheneket kereső bika, a középkorú harcos és az öreg szarvas is élethűen szólalt meg a résztvevők ökörszarvból készült bőgőkürtjein, illetve tritoncsigáján. Délután a cég erdészetei mérték össze tudásukat különféle játékokban, szellemi és ügyességi versenyekben. Ezek igazi célja nem is az volt, hogy sorrendet állítsanak fel a résztvevők között, hanem inkább a csapatépítést, a közös gondolkodás fejlesztését szolgálta. Az adottságok miatt ugyanis a dolgozók igen nagy területen, egymástól függetlenül tevékenykednek, .a Medves- vidék keleti peremétől a Börzsöny nyugati széléig. A megmérettetésen szerepelt oszlopdobás, az agytekervényeket igénybe vevő, gondolkodást igénylő teszt, fakorongokon való versenyfutás. Persze a komoly szakmai részről sem feledkeztek el: trófeabíráló versenyt is tartottak az egyik közeli erdő szélén. ünnepélyes létesítményavatás után azonban még nem ért véget a program: az Ipoly Erdő Rt. megtartotta évente szokásos erdésznapját is. Legelőszöris a vállalkozó szellemű erdészek mutatták be szarvasbőgő-tudományu- kat, Guzsik Alfréd, az Ipoly Erdő Rt. vadászati főfelügyelőjének szakavatott műsorvezetése melMufkmcsiga Érsekvadkert Több mint kétezer nagygönc, gyönyörű gobelinek az ifjúsági ház falain, ragyogó napsütés és sok száz látogató jellemezte idén a hagyományos vadkerti falunapot nemrég. Na meg lelkes főzőcsapatok, bolhapiac, Gergely Róbert fellépése, s látványos kánkán a helyi csinos lányok tolmácsolásában. Idén a felső iskolával szembeni hatalmas füves páston várták programok sokaságával az érdeklődőket Érsekvad- kerten. A hagyományokhoz hűen a híres vadkerti göncöt főzte délelőtt négy lelkes csapat, egyenpólóban a helyi nyugdíjasklub, a népviseletbe öltözött kalászosok, a gamesz konyha-hivatal dolgozóiból verbuvált formáció és a csupa virággal dekorált sátorban a beszélgetőklub tagjai. Zsűrizni nem is lehetett az ízlete- sebbnél ízletesebb krumpliételeket, az igazi ínyencek azért végigkóstolták a repertoárt. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ha nem is gönccel, den szintén kivette részét a főzésből, különféle húsételekkel, házilag gyúrt „hasított” tésztával kínálták a vendégeket. A gyerekeket gumivár, zenés műsor és ügyességi vetélkedők szórakoztatták. Az ebéd elköltése után átmenetileg szünetelt a program, hogy este újult erővel folytatódjon a falunap. Míg a páston a borsosberényi Decopyr zenekar Bikini- és Hooligans-számokat adott elő, addig az ifjúsági házban már a művészetek kedvelői gyülekezhettek. Sok ügyes kezű öreg és fiatal gobelinje népesítette be a falakat, szemrevételezésükhöz Kovács Bernadett adott néhány támpontot. Végül ismét a szabadtéri színpad előtt gyülekezett a tömeg, hogy megtekintse Gergely Róbert és Vadász Alexa műsorszámát, s hatalmas tapssal fogadja a csinos hölgyek pazar kánkánját. Szépen fogyott a gönc a falunapon
