Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-12 / 238. szám

4 2005. OKTÓBER 12., SZERDA NOGRAD MEGYE Egy konferencia tanulságai A palóc vendégszeretet csodákra képes Balassagyarmat. Augusztusban országos műemléki konfe­rencia volt a városban. A 23. alkalmához érkezett nagysikerű rendezvény összefoglalására kértük a szervezéssel és bonyolítással megbízott Mikszáth Kál­mán Művelődési Központ igazgatóját, Medvácz Lajost. Mint elmondta, a legnagyobb haszna a rendezvény­nek az volt, hogy sikerült a város és a régió iránt fel­kelteni a szakma fokozott érdeklődését. Ez pedig jó alapot teremthet egy új alapokra helyezett városképi és idegenforgalmi szemlélethez.- Hogyan kerül Szekszárd, Sze­ged és Sopron után Balassagyar­matra egy műemléki konferen­cia? Hiszen köztudott, hogy ezek­hez a városokhoz képest lényege­sen szerényebb műemléki adott­ságokkal rendelkezik a palóc főváros.- Valóban, első hallásra nagy bátorság szükségeltetik ahhoz, hogy egy olyan kisváros, mint a miénk, négy napra vendégül lás­sa a műemlékes, az építész, ön- kormányzati, városvédői és mű­vészettörténész-szakma hazai krémjét. Nógrádból nem is akart vállalkozni rá senki, de azt hi­szem, helyes döntés volt a város- vezetéstől, hogy meghívta a szakembereket. Intézményünk örömmel vállalta el az önkor­mányzat megbízását a szerve­zésre, ehhez megfelelő gyakor­lattal és ismeretekkel rendelke­zünk.- Voltak-e nehézségek a szerve­zés folyamán?- Természetesen, mint min­den nagyrendezvény esetében a pénzek beérkezése miatt izgul­tunk és mi tagadás, izgulunk még ma is a legjobban. A másik nagy gond Balassagyarmaton, hogy nincsen elegendő jó minő­ségű szálláshely a városban. Négy helyen szállt meg a konfe­rencia majd kétszáz résztvevője. A nyírjesi vendégek szállításáról például külön gondoskodnunk kellett. Külön feladat volt, hogy a műemléki konferenciákon szo­kásos szakmai kirándulásokat megszervezzük. Három külön- busszal három túrán mutattuk meg a szakembereknek a Palóc- föld kulturális örökségét. Mind­egyik túrától „el voltak ájulva" a vendégek egyrészt a táj és a tele­pülések eddig nem ismert szép­ségétől, másrészt a túraállomá­sokon tapasztalt vendégszeretet­től. A palóc vendégszeretet cso­dákra képes. Nagy büszkesé­günk, hogy az előzetesen megírt forgatókönyvünk időpontjait vé­gig tartani tudtuk. Érdemes ki­emelnem a rendezvény főszerve­zőjét, Csach Gábor művészettör­ténészt, aki otthonosan mozgott a szakterületen. Egyedül a szom­bati szakmai vita sikerült hosz- szabbra a tervezettnél, mert egy­szerűen annyira otthon érezték magukat a szakemberek, hogy ahelyett, hogy mindenki rohant volna haza, hosszasan vitatkoz­tak a zárónyilatkozatról.- Említette, hogy nem ismerték a vidéket a szakemberek. Hogyan lehet ez?- Nyilván több oka van, de a résztvevők elmondása szerint erdőink, tájaink, településeink és műemlékeink értékéhez ké­pest egészen gyenge hatékony­ságú Nógrád megye marketing­je. Miként a város is ismeretlen volt a számukra. A műemléki to­pográfiák rögzítenek ugyan ti­zenegy védett építményt, de Majdan Béla és Csach Gábor vá­rosvezető-sétáin a szakemberek elámultak városunk rejtett szép­ségén. A legkonkrétabb eredmé­nye a konferenciának egyébként az, hogy e sétáknak köszönhető­en ősszel és tavasszal a Kulturá­lis Örökségvédelmi Hivatal fel­mérést végez a városban, és vél­hetően több építmény kerülhet majd műemlékileg védett státus­ba. A szakemberek, vagy Ráday Mihály figyelme pedig talán a városképre való odafigyelésün­ket is megváltoztathatja majd, mert e területen azt hiszem, van tennivaló.- Milyen mérleget von a szerve ző intézmény vezetője?- Sok ilyen országos rendez­vényt kell a városba csalni! Majd kétszáz vendéget fogadtunk, szállásoltunk és láttunk el gaz­dag szakmai és társasági progra­mokkal. A szakmai gazda szere­pét betöltő Kulturális Örökség­védelmi Hivatal elnöke, dr. Var­ga Kálmán úr köszönőlevelében az utóbbi évtized legjobban szer­vezett és legérdekesebb rendez­vényének nevezte a gyarmati konferenciát. Vagyis kimondat­lanul bár, de kicsinységünk és szegénységünk ellenére pozitív hozzáállással, bízva közös mun­kánk sikerében lepipáltuk Sop­ront, Szegedet vagy Szekszárdot. „A határ a csillagos ég...” Ha valaki csak egy fél órát is beszél Baráz Ádámmal, a balassagyarmati születésű ifjú zeneszerzőjelölttel és érzi, milyen belső tűzzel, lelkesedéssel beszél élete céljáról és értelméről, a zeneszerzésről, rögtön elhi­szi, amit maga fogalmazott meg: „Zeneszerző szeret­nék lenni, s számomra a határ a csillagos ég...” Szabó Andrea Balassagyarmat, a vasútállomá­son bérszámfejtőként dolgozó özvegy édesanya már évek óta egyedül neveli két gyermekét: a ragyogó tehetségű Adámot és a csellistának készülő Renátát. Ádám elmondása szerint édes­apja minden hangszert meg tu­dott szólaltatni, gitározott is, de tanult zenész nem akadt család­jukban. „Valahol el kell kezdőd­nie valaminek” - vallja a fiatal­ember, aki a Kiss Árpád Általá­nos Iskolában kiváló hallásával, tiszta énekével már feltűnt Lelkó Ildikó és Demeter Katalin tanár­nőknek. Aztán következett a Rózsavöl­gyi Márk Művészeti Iskola. Palán- ki Éva oktatta fuvolára a fiút, de mivel ekkor már írt saját szerze­ményeket, úgy érezte, a zongora­tanulás több lehetőséget ad az al­kotásra. Somogyvári Ildikó zongo­ratanárnő keze alá került. Kiváló szolfézstudását Franka Beátától és Czifra Klárától szerezte meg, s mint meséli: először tízévesen születtek meg fejében azok a dal­lamfoszlányok, melyeket rögtön lekottázott, s aztán darabbá álltak össze benne a szólamok. Ádám zeneszerzői szakra fel­vételizett a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépisko­lába, ahol idén érettségizik.- Öten tanulunk Győrben ze­neszerzői szakon. Délelőtt közisme­reti órákon ve­szünk részt, dél­után jön a szol­fézs, a zeneelmé­let, a zeneszerzés, a zongoraóra emelt szinten, a karvezetés, s a kamarazene. Zongorakísérő­ként, korrepetitorként is tevé­kenykedem az iskolában. Gya­korlatilag reggel héttől, a gyakor­lás kezdetétől este nyolcig bent vagyok az intézményben. A sza­bad időm is gyakorlással és kom­ponálással telik. Este tíztől éjfé­lig készülünk a másnapi órákra. Nagyon feszített élettempó ez. A zeneszerzésórán elemezzük sa­ját darabjaimat Reményi Attila zeneszerző tanárommal. A gya­korlaton formai jegyeket sajátí­tunk el, ott meghatározott stílus­ban szerzünk zenét. Partitúraol­vasást, szimfonikus zenekarra való hangszerelést, számítógé­pes zeneszerzést is tanulunk - meséli Ádám, aki zeneelmélet­tel, zeneirodalommal, népzenéd vei szintén foglalkozik. A fiatal zeneszerző idáig mint­egy száz darabot szerzett, köz­tük félórás és kétperces művek egyaránt akadnak. Győrben jövő tavasszal várhatóan előadják zongoraversenyét is, de Pápán, Keszthelyen, Szombathelyen, Tatán, gyakorlatilag az egész Du­nántúlon bemutatkozott már mint zeneszerző. Darabjai a kor­társ zene világát tükrözik, szá­mára a dallam, a szerző egyéni­ségének kisugárzása a közönség felé elsődleges. Sosztakovics, Hacsaturjan, a XX. századi oro­szok, „a francia hatok” és Bartók zenéje van rá igen nagy hatás­sal. Már megrendelésre is szerez darabot, Oláh Margit zongora- művésznő és Herencsár Viktória cimbalomművész pedig felvette repertoárjába Ádám szerzemé­nyeit. Jövőre valószínűleg japán meghívásnak tesz eleget, ahol koncertet adnak műveiből. A ta­valyi balassagyarmati nemzet­közi muzsikustáborban a hege­dűduó az ő szerzeményével nyerte meg az előadói versenyt. Az irodalom és képzőművé­szet igen közel áll hozzá. Decem­berben Győrben Ádám vonósné­gyese kötődik össze egy tehetsé­ges fiatal író novellájának felol­vasásával, kiállítással, fotókkal és karikatúrákkal - a művésze­tek összefonódása jegyében. Az ifjú zeneszerző a zeneaka­démiára felvételizik jövőre, s a zeneszerzés mellett tanítani is szeretne - zongorát és a többi kapcsolódó tárgyat. Szinte bizo­nyosak lehetünk benne: ha ilyen ambícióval folytatja életpályáját, egyszer még büszke lesz rá szü­lővárosa, Balassagyarmat. Kereszténydemokrata tanácskozás Szeptember 2-án tanácskoztak Balassagyarmaton a megye kereszténydemokrata szervezeteinek vezetői, Molnár Bélának, a KDNP alelnökének részvételével. Sz. Andrea Balassagyarmat Az első szabad or­szággyűlési választáson 1990-ben kereszténydemokrata-győzelem született Nógrád megyében. Az időközben belső megrázkódtatá­son átesett párt képviselői azért mindig jelen voltak a parlament­ben és az önkormányzatokban. Legutóbb a Fidesz és az MDF tá­mogatásával és listáján szerepel­tek. Legközelebb is a Fidesz szö­vetségeseként kívánnak indulni a választásokon.- Következik-e ebből, hogy a Fi­desz programját mára teljesen ma­gukénak vallják a keresztényde mokraták? - kérdeztük Kovács Gá­bor megyei elnököt- Programunk több is, keve­sebb is a Fideszénél. Alapvető cél­kitűzéseink megegyeznek, párt­jaink programjában vannak kö­zös elemek és tartalmaznak olyan fejezeteket is, melyek a szövetsé­geséből hiányoznak vagy nem azonos súlyúak. A KDNP önálló programmal kíván megjelenni a választásokon. A keresztény ér­tékrenddel összhangban lévő vá­laszokat keres a társadalmi élet kérdéseire, olyan politikai tevé­kenységet folytat, amely az egész társadalmi élet értékgazdagodá­sát, demokratikus fejlődését, a közjó'előmozdítását és az embe­rek, hazánk és nemzetünk fel- emelkedését szolgálják.- Mivel elnök úr a Magyarok Vi­lágszövetségének is megyei elnöke, érthető, hogy igyekszik nemzetben gondolkodni, de a kettős állampol­gárságról tartott népszavazás ered­ménye és következménye nem ren­dítette meg ebben?- Nem. Hiszen nemcsak hogy napirendre került ez a törekvé­sünk, hanem napirenden is ma­rad mindaddig, amíg megoldás nem születik. De visszatérnék ar­ra, hogy programunk vüágos üze­net a társadalomnak: a családok segítése, a nemzet erősítése, a szo­ciális biztonság programja. Érté­ket képvisel, azok megvalósítását szolgálja. Ebből a két párt prog­ramjának átfedései és eltérései is kiolvashatók.- Mivel a Fidesz, mint polgári szövetség mára már gyűjtőpárttá vált, nem jelent-e az önök keresz­tényeszmeisége választóvonalat is?- Indokolt a kérdés, mert két dolgot kell egyszerre cseleked­nünk: a saját értékeink hangsú­lyossá tételét és a szövetségese­inkkel való összefogás erősítését, mindezzel segítve a választási győzelmet.- A kettős párttagság is ezt a célt szolgálja? Nem lát abban veszélyt, hogy ha a Fidesz tagjai belépnek a KDNP-be, ezzel a két párt választá­si szövetségében rögzítendő parla­menti, majd önkormányzati helye­ket is megszerezhetik a keresztény­demokraták elől?- Alapszabályunk rögzíti, hogy csak az lehet a KDNP tagja, aki el­fogadja célkitűzéseinket, gondo­lom, a Fideszben is többen lehet­nek üyenek, mint ahogy az sem meglepő, ha mások más célokat követnek. De nem akarom meg­kerülni kérdését Az előző ciklus­ban egyetértésre jutottunk a Fi­desz megyei vezetőivel abban, hogy minden képviselőjelölt an­nak a pártnak a tagja, amelyik je­löli - ez vonatkozik a kettős tag­sággal rendelkezőkre vagy akár a tagság nélküliekre is. Ha mi jelö­lünk például polgármesternek va­lakit, akkor ő a KDNP (MKDSZ) je­löltje és így válik közös jelöltté, így a megállapodás nem szenved csor­bát Remélem, ez az elv változatlan marad, még akkor is, ha eltérő tö­rekvésekkel is találkozhatunk.- Programjuk ismertetésére lesz- e anyagi lehetőségük, mint a nagy pártoknak?- Anyagi lehetőségeink való­ban eltörpülnek másoké mellett, de a közszolgálati médiának fe­lénk is kell, hogy legyen köteles­sége. így a mi programunk is is­mertté válhat. Ötven év morzsolgatása Szengorádi Ferenc „Tanár úrnak jelentem, a végzős 8. osztály létszá­ma 24,7-en örökre eltávoztak közülünk. Ők a tanár úrral együtt fentről figyelnek minket” erre vagy va­lamilyen hasonlóra gondoltak az 1955-ben végzett diákok, az 50 éves találkozójukon, miközben egy­perces néma felállással adóztak az örökre eltávozot­tak emlékének. Összejöttek, hogy felelevenítsék a diákéveket, elmondják, mit sikerült megvalósítani a kamaszkor vágyaiból, hogyan alakult életük, hogy közösen morzsolgassák az elmúlt fél évszázadot.- Mozgalmas diákéveket éltünk. 1947-ben a szécsényi római katolikus fiúiskolában kezdtük meg tanulmányinkat. Később állami általános is­kolások lettünk. Volt amikor az 1-es, a 7-es az 5- ös volt a legjobb osztályzat - újságolta Kolozsi Jó­zsef, a osztálytalálkozó szervezője. Hogyan alakult az ő élete? Annak idején nem azt mondta az osztályfőnökének én személyszállítás­sal foglalkozó vállalkozó leszek. Azt sem, hogy az országos polgárőrség alelnöke, s arra pályázom, hogy megkapjam a Magyar Köztársaság Érdem­éremrend Ezüst Keresztjét. Többen nyugdíjaskorukig hűségések maradtak ahhoz a pályához, amit tizenévesen választottak. Horváth Béla már akkor vonzódott a motorizált vi­lághoz. Szécsény és környékén jól cseng az autó­szerelő-mester neve. Csak azt fájlalja, mint tarta­lékost, rövidebb-hosszabb időre 17-szer vonultat­ták be. Zsíros Lajos, Tóth Pál kitartottak a gépla­katos-mesterség mellett. Volt, akinek mozgalmasabban alakult az élete - a szüleim papnak szántak, de nem lett belőle sem­mi, a lányok elég korán eltérítettek. Később Auszt­riába kerültem, több éven át kamionsofőr voltam, most Budapesten élek - mesélte Lórik József. - Volt az életemben fény és árnyék, értek megpró­báltatások, de egy férfinek a nehézségeket, meg­próbáltatásokat fel kell tudni dolgozni.- Amit lehetett mi már megtettük - vélekedett Mangó István. - Ma már a gyermekeink, unoká­ink azok, akik értelmet adnak nyugdíjaséveink­nek - fűzte tovább a gondolatot Varga József. Akárhogy is alakult körülöttük a világ, ők be­csülettel helytálltak benne, a diák emlékek szé­pek és egyre szebbek, mert azok senki másé, csak az övéké. minek nevezzelek? Ami az orosznak kutya vagy kutyácska, az a bolgár­nak hosszú farkú majom, míg az izraeliek leginkább strudlit látnak benne - az internetes e mail címekben nélkülözhetetlen @ (nálunk: kukac) elnevezéseiből gyűjtött össze egy csokrot a The Washington Post. Oroszországban a kukac jel leginkább a kutya, vagy ku­tyácska elnevezéssel ismert és ennek feltehetően az lehet az oka, hogy az e-mail megjelenése­kor nagyon népszerű volt egy komputeres játék, amelyben egy kukac formájú kutyát kellett hajszolni a képernyőn. Amikor Natasa megadja az e-mail címét, feltehetően úgy kezdi: Natasa kutya stb. A lap moszkvai tudó­sítója szerint ezen néha el is vic­celődnek, olyasképpen mint pél­dául: Natasa, ne légy magadhoz ilyen szigorú! A bolgárokat, a lengyeleket és a szerbeket a jel majomra (maj- munszko, maipa, majmun) em­lékezteti, de az albánok is - talán szerb hatásra - ezt az állatot lát­ják benne. A svédek, a hollandok és a német nyelvű svájciak vi­szont a majomból csak a farkát (apsvans, apestaart, affensch- wanz) emlegetik. Horvátország­ban a majom jelének nevezik, de a szót angolul használják - monkey. A németek malacfarok elnevezéssel is illetik, bár manap­ság leginkább a fantáziátlan an­gol „at” elnevezést használják. Koreában és Itáliában a csiga (dalphaengi, chiocciola) dívik, a franciák is kacérkodtak egy ide­ig ezzel az elnevezéssel (escar­got). De végül is micsoda ötlet a postának csiga nevet adni! ­jegyzi meg a lap. Lengyelország­ban a majom mellett használják a kotek, azaz cica nevet is és Finnországban is kunkori farkú kismacskára emlékezteti az em­bereket a jel, így az elnevezése egyenesen hangutánzó miuku mauku. A csehek és a szlovákok felgöngyölített heringet vizionál­nak (zavinac), Svédországban a fahéjas csiga (kanelbulle) terjedt el, míg Izraelben a strudli (strudel - rétes) járja. A nagyot látó dánok elefántormánynak (snabel), a kínai mandarin nyelv pedig kisegérnek nevezi a jelet. Magyarországot sem hagyja ki a felsorolás a maga kukacával. A Herodios.com internetes címen látható lista összeállítója, Scott Herron szomorúan jegyzi meg, hogy a legszínesebb képi megfo­galmazások fakulóban vannak, vagy már el is enyésztek és világ­szerte egyre többen használják a mezei angol „at” elnevezést.

Next

/
Thumbnails
Contents