Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-08 / 209. szám

4 PF. 9 6 2005. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK- NOGRAD MEGYE jgaagHBWaii)HMB88IMIBIMBSgB88888WB8WWiW<l^***l"HWI*1PW—­A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet, Köszönet a segítőknek Salgótarjánban, augusztus 22- én, délelőtt az 58-as buszon a fe­leségemmel utaztunk hazafelé, amikor hirtelen rosszul lett és el­vesztette az eszméletét. A buszso­főr, Oláh István hívta a mentőket, akik gyorsan a helyszínre érkez­tek és feleségemet a salgótarjáni kórház sürgősségi osztályára szállították. A buszvezető gyors reagálásának, a buszon utazók türelmének és az időben érkezett segítségnek, valamint a mentő­söknek, orvosoknak, nővérek­nek köszönhetően a feleségem jobban van. Köszönet mindenki­nek, akik segítségünkre voltak! Tisztelettel: Id. Révay Endre, a Hírlap előfizetője Kié itt a tér? A barátság A Fő tér Salgótarján szíve. Nincs olyan kiadvány vagy film, amely­ben ne szerepelne, mint a város ar­culatának meghatározója. Pár évvel ezelőtt az itt élők még szerették, tisz­telték a Fő teret, vigyáztak rá. Tény­leg úgy éreztük: miénk itt a tér. Egy emberként hördültünk fel, amikor évekkel ezelőtt egy rendez­vény alkalmával a sörsátor tartópil­lérének helyét légkalapáccsal bon­tották fel. Felháborodtunk, amikor szemét borította el, szomorúan néz­tük évek óta romló állapotát. Az ezer sebből vérző Fő tér látványa minden salgótarjánit elkeserít. Va­lami megváltozott, és napról-napra zavaróbbá válik. A Fő tér elvesztette az emberek tiszteletét. Néha parkolóvá változik, néha extrémsport-bemutatónak ad helyet, máskor magukat autóver­senyzőnek képzelő fiatalok bőgetik a motorokat, csikorgatják a kereke­ket, pörögnek a tér közepén. A mű­velődési központ lépcsőjén reggel­től estig gyerekek és tinédzserek ló­gatják a lábukat, alkoholt fogyasz­tanak, szemetelnek, közvetlenül a bejárat előtt életveszélyes gördesz­ka- és kerékpártrükköket mutat­nak be. A zaj mértéke és a hulladék mennyisége hét végén eléri csúcs­pontját, amelyhez nagyban hozzá­járulnak a közeli szórakozóhelyről illuminált állapotban gyalogosan és autóval távozók. A szülők a gyerekekkel máshol sétálnak, játszanak, mivel a tér balesetveszélyessé vált. Semmiből előtűnő, száguldozó autósok, mo­torosok, kerékpárosok és gördesz­kások fenyegetik a téren sétáló, a művelődési központba igyekvő emberek testi épségét. Betört ajtók, ablakok, összevi­zelt és lehányt lépcsők, festékkel telefújt üvegek és falak... A Fő tér Salgótarján szíve. Nos... most kié itt a tér? Kedvenc mondatom, amelyet nem olyan régen osztott meg velem egy nagyon kedves ro­kon: „A barátság egy lélek két testben!" És milyen igaz: bará­tok nélkül elveszve élnénk ro­hanó világunkban, hiszen kell valaki, akivel tényleg minden velünk megtörtént jó és rossz eseményt, minden gondunkat, bajunkat és persze örömünket is meg tudjuk osztani. Jó, jó, igaz sokan azt mond­ják, hogy erre való a család. Ez azért nem teljesen igaz: a csa­ládnak a legfőbb „feladata”, hogy szeretetet, törődést, biz­tonságot nyújtson, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyéni döntéseinket is elfogad­ná. Barátian. És egyébként is a barátok csodákra képesek. Tá­mogatnak, jókedvre derítenek, vigasztalnak és adott esetben meg is gyógyítanak. Akár lel­ki, akár egy sajnálatos testi be­tegségből, amelyekre szinte nap mint nap találunk példát a médiában. Barátja mindenkinek van és kell is, hogy legyen. Nem fon­tos, hogy öt-hat legyen, elég csak egy, de ő legyen igazi lel­ki társ. Nekem is megadatott egy ilyen jó barát - igaz, rajta kí­vül is még nagyon sok have­rom van - szóval tudom mek­kora gyógyító ereje lehet egy ilyen kapcsolatnak és szinte elmondani sem tudom, meny­nyi köszönet járna és jár a se­gítségéért. így hát mindenki­nek csak kívánni és ajánlani tudom, hogy minél előbb ta­lálja meg azt a testet, amely­ben mélyen elzárva pihen lel­kének másik fele, felfedezés­re várva. Gajdár Gábor Vadásznapi visszatekintő, versenyeredményekkel Méltó módon, lovas szekéren, díszkísérettel érkezett ravatalára és távo­zott onnan a szarvasbika A felravatalozott királyi vadnak sok csodálója akadt Az érdeklődők és látogatók figyelmét sok minden lekötötte a vadásznapon Az elmúlt héten szombaton tar­tották meg a sorrendben immár XIV. Nógrád megyei vadásznapot. Ideális helyszínt sikerült találni a karancslapujtői kastélypark év­százados fái alatt és a környék csendes utcáiban: a tömeg is el­fért, a vásárosok, a vadásztársa­ságok, a kiállítók sátrainak is ju­tott hely, a kiállításoknak ideális helyszínt nyújtottak a zeneiskola szobái, a nagyterem és galériája. Bemutatkozott itt a hazai vadász­festészet egyik legnevesebb alko­tója, Valaczkai Erzsébet, aki pasz­tellképei és olajfestményei mellett néhány, szíve csücskét jelentő grafikáját is bemutatta. A rendez­vény kísérőprogramjai a szabad­téri színpadon zajlottak, s bősé­ges választékot kínáltak minden­kinek. Az Akkord Kohász Fú- vóskisegyüttés térzenéjétől a lapujtői nép-táncegyüttes műso­ráig, a mi-hálygergei szájharmo- nikások előadásától Márkus Ilo­na, Kovács Kati, Koncz Tibor, Dékány Sarolta, Koós János, Osz­vald Marika, Szénái Szilvia, Straub Dezső, Peller Károly fellépéséig számtalan programnak tapsolha­tott a nagyérdemű. Volt vadászru­ha- bemutató, könyvvásár, népi és iparművészeti alkotások be­mutatója. Aki arra vágyott, hogy a környéket behatóbban tanulmá­nyozza, némi anyagiak ellenében igen magas színvonalon is megte­hette: helikopterről. Ahhoz azon­ban nem kellett különösebben te­hetősnek lenni, hogy a sétakocsi­kázáson vagy a sétalovagláson, a sportpályán megrendezett gyer­mekprogramokon, a vadászku­tya-bemutatón vegyen részt vala­ki. Ha valaki a bárvadászat lehe­tőségei iránt érdeklődött volna, az Ipoly Erdő Rt. sátránál erre is le­hetőséget talált. Első tudósításunkból kimaradt, hogy munkája elismerésére Nim- ród-érmet vehetett át ár. Tóth Sza­bolcs (Tarján Bérkilövő Vadász- társaság) és Buga László főhad­nagy, a salgótarjáni rendőrkapi­tányság munkatársa. Versenyeredmények A TÓTH JÓZSEF HfVATÁSOSVADÁSZ-VERSENY MEGYEI HELYEZETTJEI: I. Szalai István Kelet-Cserhát Vt. II. Frenyó Gyula Cserhátvidéke Vt. III. Koplányi Róbert Cserháti Vt. EGYÉNI KORONGLÖVÉSZET: I. helyezett Pitlik Károly II. helyezett: Hegyi Norbert III. helyezett Deczki József IV. helyezett: Macsek Lajos V. helyezett: Pásztor András VI. helyezett: Csizmár Gyula CSAPAT-KORONGLÖVÉSZET: I. helyezett Pilisi Parkerdő Rt. II. helyezett: Cserhátalja Vt. III. helyezett Kelet-Cserhát Vt. FŐZŐVERSENY: LEVES KATEGÓRIA: I. helyezett Nádasd Vt. halászlé II. helyezett: Rákóczi Vt. Romhány, tárkonyos malacleves in. helyezett Hidegvölgy Vt., palóc­leves PÖRKÖLT KATEGÓRIA: I. helyezett Kelet-Cserhát Vt. II. helyezett: Szuhavölgye Vt. III. helyezett Cserhátvidéke Vt. SÜLT HÚS KATEGÓRIA I. helyezett Szánas Vt. II. helyezett: Rákóczi Vt. Romhány III. helyezett Nádasd Vt. EGYÉB I. helyezett Gajdár Zoltán székely töltött káposztája HORGÁSZVERSENY: GYERMEK I. helyezett Kurunczi Dávid II. helyezett: Budai Erik FELNŐTT I. helyezett Almáshegyi Béla II. helyezett Fábián József III. helyezett ifj. Petró Zoltán KÜLÖNDÍJ: Kiszeli Attiláné GYERMEKLÖVÉSZET: Kis csapat 6-10 éves korosztály I. helyezett Kiss Norbert n. helyezett: Zsélyi Bence ín. helyezett Bodó Gabrieüa Nagy csapat 10-15 éves korosztály I. helyezett Agárdi Zsombor II. helyezett Fenes Balázs III. helyezett Teplán Olivér TEREPJÁRÓ AUTÓK VERSENYE: I. helyezett Makár Zsolt-Kiss Tímea Suzuki - Székesfehérvár II. helyezett: Baranyi Zoltán-Barna Judit Jeep - Érd III. helyezett Szabó Ferenc - Keglevics Erzsébet Suzuki Vitara - Biatorbágy TEREPJÁRÓVERSENY FAIR PLAY DÍJ: Baranyi Zoltán-Barna Judit (első borulásért) TEREPJÁRÓVERSENY KÜLÖNDÜ: Csuka Tamás Somoskői Emese porcelánfestő egyik vadászt ábrázoló alkotása Ideális helyszínnek bizonult a karancslapujtői kastélypark Valaczkai Erzsébet, az egyik legkiválóbb hazai vadászfestő két művével

Next

/
Thumbnails
Contents