Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)
2005-09-06 / 207. szám
2 2005. SZEPTEMBER 6., KEDD NÓGRÁD MEGYE Nógrádban indult a fórumsorozat Több munkahely, magasabb jövedelem, biztonságos környezet és egészségesebb élet a cél (Folytatás az 1. oldalról) a jelenleginél lényegesen közelebb történjen a fejlesztés tényleges résztvevőihez. Valódi fejlődés nem érhető el anélkül, hogy a versenyképesek számát - így szervezetek, egyének, térségek számát - nem növeljük, hiszen a legfontosabb, hogy a gyengébbek is elinduljanak a versenyképesség felé. - Hiszem azt, hogy a társadalmi szolidaritás és a különbségek csökkentése nincs ellentmondásban a versenyképességgel - jelentette ki az alelnök. A környezetvédelem kapcsán megemlítette, hogy az ma már nem csupán a vállalkozások hatékonyságát gyengítő terület, hanem olyan ágazat, amelybe érdemes befektetni. Szólt a társadalmi szervezetek és önkormányzatok egymással való együttműködéséről, amelynek szerepe egyre jelentősebb. Mint megfogalmazta, a fejlesztéspolitika egy olyan ügy, amely komoly motivációt jelent arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az állam szereplői összefogjanak. Több munkahely, magasabb jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű lakókörnyezet, valamint egészségesebb és hosz- szabb élet alkotja az ország fejlesztésében a legfontosabb célokat - összegezte Kovács István Vilmos. A fórum egyik résztvevője, Szabó Ferencné hozzászólásában feltette a kérdést: számíthatunk- e arra a 2007 és 2013 közötti időszakban, hogy Hollókő mellett Ipolytarnóc is a világörökség része lesz? Dóra Ottó az elmúlt egy, másfél évet értékelve kiemelte Ipolytarnóc jelentőségét, majd elmondta: bíznak abban, hogy további fejlesztésekkel a következő 5-7 év alatt sikerül olyan helyzetbe hozni a település ősleletekben gazdag természetvédelmi területét, hogy valóságos eséllyel induljon a világörökség címért. A megyei közgyűlés elnöke szólt a regionális operatív program keretében megvalósuló útfejlesztésekről, a humán és turisztikához kapcsolatos infrastrukturális fejlesztésről, valamint kihangsúlyozta a vízrendezési kérdések megoldásának jelentőségét. Molnár Zoltán hozzászólásában elmondta: számára az NFH tájékoztató füzetéből elsősorban az derül ki, hogy a gazdaság területén a regionális pénzekből megyénkbe nagyságrendekkel kevesebb pénz kerül, mint például Borsod megyébe. A turisztikai programhoz kapcsolódóan megjegyezte továbbá, hogy szakmailag nem tartja jó ötletnek, hogy az észak-alföldi régió az észak-magyarországi régióval közös központot alakítana ki, amelynek bázisa az észak-alföldi régióban lenne. Meglátása szerint így több szempontból is a Nógrád megyei érdekek háttérbe szorulnak. A hozzászólásra reagálva Dóra Ottó kiemelte a nógrádi kezdeményezéssel indult Palóc út jelentőségét, amelybe Heves, Pest és Nógrád megye valamint hosszú távon a szlovákiai magyar települések is bekapcsolódnak majd. Hozzátette: nemcsak az észak-alföldi régióval, hanem közvetlenül a központi régiókkal is kapcsolatunk alakult, alakulhat ki.- A turizmussal foglalkozó vállalkozóknak és különböző gazdasági szereplőknek kell megfogalmazni azokat a konkrét törekvéseket, amelyekre támogatást lehet nyerni - jelentette ki. Molnár Zoltánnak a gazdaság területével kapcsolatban felvetett kérdésére válaszolva a közgyűlés elnöke elmondta: a 21-es út Nógrád megyei szakaszát négynyomúsítani kell - legjobb esetben 2009-ig - valamint kiemelte a belső úthálózat fejlesztésének jelentőségét is. Puszta Béla a szolgáltatásfejlesztési elképzelések között szólt a kistérségi megegyezésen alapuló korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról, illetve bővítéséről. Turisztikai célokat szolgálnak az északi városrészre, a tóstrandra és a téli sportcentrum létesítésére vonatkozó tervek, de fontos az ivóvíz- hálózat milliárdos nagyságrendű rekonstrukciója és a város- központ újjáépítése, korszerűsítése is. A következő időszakban viszont át kell gondolni, merre terjeszkedhet, milyen területeket vehet használatba a város. Hozzátette, nem csak abban kell gondolkodni, amelyeket kiemelt, hanem más, a munkanélküliség és a demográfiai tényezők szemszögéből átgondolt javaslatokat várnak. Dr. Csongrády Béla, lapunk nyugalmazott főszerkesztője hozzászólásában elsőként azt említette, sokan a valós fejlesztések tényét figyelmen kívül hagyva úgy beszélnek a városról, mintha az eredmények meg se születtek volna. Miért van az, hogy szívesen felejtik el rögtön, ami megvalósult? Majd egy országos lap tanulmánya nyomán azt feszegette: kell-e a fejlődés, hiszen a jövő beláthatatlan, következésképpen tervezhetetlen. „Ez tulajdonképpen igaz is, nem is, de el kell, hogy fogadjuk, mert senki nem tudja, holnap mi fog vele történni, mégis tervez másnapra, a következő hétre.” Mégis vannak kérdőjelek ezzel kapcsolatban: hiszen csak az utóbbi tíz-tizenöt évben több terv született Nógrád megye fejlesztésére. Hiányzik a folyamatosság, ellenben gyakori a párhuzamosság és az is, hogy az elképzelések kioltják egymást. Dr. Csongrády Béla meglátása szerint „nagyon körülményesen valósulnak meg a dolgaink,” s erre példának hozta fel a sport- csarnokot. Javasolta a somoskői és a salgói vár közelségének idegen- forgalmi célú kihasználását. Erre kíván építeni a várfesztivál, amelyet támogatni kell, nem pedig mellőzni azzal, hogy nincs erre pénz. Fejlesztés azonban az értékőrzés is, mert a jövő ellen szól, ha a hagyományokat nem ápolják. Szabó Ferencné részben azért kért szót, hogy kifejezze: teljes mértékig, mindenben egyetért az előtte szólóval. Majd jelezte, „felettébb jó ötletnek” tartja a Völgyváros című kiadvány Az én Salgótarjánom című sorozatát, s arra hívta fel a figyelmet: észre kell venni, hogy egyre szebb, rendezettebb a város egy-egy pontja, s nem csak a problémákat, ezt is észre kell venni. Mások nevében kérdezte meg: számíthatnak-e arra, hogy a jövőben újra indul „fürdővonat” Salgótarjánból. Puszta Béla ez utóbbival kapcsolatban mondta: ehhez az autóbusz-pályaudvarihoz hasonló korszerűsítések kellenek, s a MÁV Rt.-vel folytatott tárgyalásokon fel fogja vetni ezt az igényt. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (NMKIK) elnöke a kamara álláspontját osztotta meg a jelenlévőkkel. Eszerint a nemzeti fejlesztési stratégia sikere azon múlik, milyen széles körben történik az előkészítés, s hogy milyen mértékben sikerül társadalmi konszenzust, támogatottságot elérni. Cél a gazdaságfejlesztésre alapozott városfejlesztés, ehhez pedig fontos a kis- és középvállalkozások versenyképességének erőteljes növelése. Ezek érdekében erősíteni szeretnék a kamarák szerepét a különféle területfejlesztési programokban. Puszta Béla dr. Csongrádi Béla értékmentésre vonatkozó meglátása kapcsán egyebek mellett elmondta: célszerű volna visszanyúlni gazdaságtörténeti múltunkhoz, ennek jegyében körvonalazódik a szándék ipari skanzen létesítésére, a termelőmunkát bemutató kiállítás szervezésére. Gondoltak arra is, hogy a palóc hagyományok bemutatása a jövőben kapjon helyet például az augusztus 20-i rendezvényeken. A Tordai Péter által elmondottakra reagálva megjegyezte: meg kell keresni a helyi kínálatra fogékony befektetői kört. Becsó Zsolt kérdéssel kezdte mondanivalóját. Arra kért választ, hogy a fejlesztési programok benyújtása után, menet közben van-e mód változtatásra? Kovács István Vilmos erre közölte: az unió a hétéves költségvetési időszakra a prioritások, az elsődleges célok megjelölését kéri, a részleteket tekintve tehát megmarad a mozgástér. Dóra Ottó ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg, most is van mód egy terv kétlépcsős támogatására. Becsó Zsolt felszólalásában elmondta többek közt, hogy út- és informatikai fejlesztésekben más megyék, országrészek megelőztek bennünket. Szerinte lépéseket kellene tenni a volt népjóléti képzési központért, de mindenekelőtt a foglalkoztatási helyzet javításáért. Nagyon nagy mértékben nőtt ugyanis, a regisztrált állástalanok száma a megyében. Egyetértett azzal, hogy fejlődniük kell a kis- és középvállalkozásoknak, a felsőoktatásnak, s figyelni kell arra, hogy akik máshol tanulnak, visszajöjjenek Nógrádba. Puszta Béla a népjóléti központra vonatkozóan jelezte: belemehettek volna a megszerzését célzó harcokba, de jobbnak látták azt a megoldást, hogy felsőfokú képzésekre, ehhez elszállásolásra használhassák az intézményt. Kovács István Vilmos a következőket fűzte az elhangzottakhoz: pozitív irányú változásra csak cselekvőképes emberek, szervezetek képesek. Ehhez pedig irányokra van szükség. A dilemma valóban az: lehet-e egy ilyen térségben néhány olyan kulcsfontosságú ügyet találni, amire az emberek azt mondják, ez igen! Ezért érdemes erőfeszítéseket tenni. Ilyen a nyári egyetemek (melyek rendezése sehol sem kifizetődő, azonban rengeteg az áttételes haszna) és a turizmus kérdése is. Hiába csinálnak Salgótarjánban fesztivált, ha annak híre nem jut el azokhoz, akik a kedvéért ide látogatnának. Az NFH fejlesztéspolitikáért felelős alelnöke osztrák példával élve igyekezett rávilágítani arra, hogy a közös gondolkodásra épülő kreativitásnak, a jó irányú változtatásnak, az ötletek megújításának nagyon nagy a jelentősége. Régión belül is olyan alkuhelyzet kell, ami arról győz meg, hogy érdemes ide befektetni. A szegényebb régiók több támogatásra számíthatnak, de a tapasztalatok alapján éppen ezek rosz- szabbul tudják felhasználni a forrásokat. (Budapesten jobban fogy a fejlesztési pénz.) Ezért fontos a jó, a meggyőző terv. Kovács István Vilmos végezetül azt fogalmazta meg: különösen tanulságos olyan térség fejlesztéséről hallani, ahol nem magától értetődő, hogyan és milyen megoldásokat találnak erre. A légkör azonban „viszonylag kedvező ehhez, van sok ötlet, s egy irányba mutató gondolkodás is.” Szeles Enikő, Mihalik Júlia A résztvevők értékes hozzászólásokkal, érdekes meglátásokkal érkeztek a fórumra A fórum résztvevői közösen próbáltak ötleteket gyűjteni az elkövetkezendő évekre
