Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-06 / 207. szám

2 2005. SZEPTEMBER 6., KEDD NÓGRÁD MEGYE Nógrádban indult a fórumsorozat Több munkahely, magasabb jövedelem, biztonságos környezet és egészségesebb élet a cél (Folytatás az 1. oldalról) a jelenleginél lényegesen köze­lebb történjen a fejlesztés tény­leges résztvevőihez. Valódi fejlődés nem érhető el anélkül, hogy a versenyképesek számát - így szervezetek, egyé­nek, térségek számát - nem nö­veljük, hiszen a legfontosabb, hogy a gyengébbek is elindulja­nak a versenyképesség felé. - Hiszem azt, hogy a társadalmi szolidaritás és a különbségek csökkentése nincs ellentmon­dásban a versenyképességgel - jelentette ki az alelnök. A kör­nyezetvédelem kapcsán megem­lítette, hogy az ma már nem csu­pán a vállalkozások hatékonysá­gát gyengítő terület, hanem olyan ágazat, amelybe érdemes befektetni. Szólt a társadalmi szervezetek és önkormányzatok egymással való együttműködé­séről, amelynek szerepe egyre jelentősebb. Mint megfogalmaz­ta, a fejlesztéspolitika egy olyan ügy, amely komoly motivációt je­lent arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az állam sze­replői összefogjanak. Több munkahely, magasabb jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű lakókörnyezet, valamint egészségesebb és hosz- szabb élet alkotja az ország fej­lesztésében a legfontosabb célo­kat - összegezte Kovács István Vilmos. A fórum egyik résztvevője, Szabó Ferencné hozzászólásában feltette a kérdést: számíthatunk- e arra a 2007 és 2013 közötti idő­szakban, hogy Hollókő mellett Ipolytarnóc is a világörökség ré­sze lesz? Dóra Ottó az elmúlt egy, más­fél évet értékelve kiemelte Ipoly­tarnóc jelentőségét, majd el­mondta: bíznak abban, hogy to­vábbi fejlesztésekkel a következő 5-7 év alatt sikerül olyan hely­zetbe hozni a település ősleletek­ben gazdag természetvédelmi te­rületét, hogy valóságos eséllyel induljon a világörökség címért. A megyei közgyűlés elnöke szólt a regionális operatív prog­ram keretében megvalósuló út­fejlesztésekről, a humán és tu­risztikához kapcsolatos infrast­rukturális fejlesztésről, valamint kihangsúlyozta a vízrendezési kérdések megoldásának jelentő­ségét. Molnár Zoltán hozzászólásá­ban elmondta: számára az NFH tájékoztató füzetéből elsősorban az derül ki, hogy a gazdaság te­rületén a regionális pénzekből megyénkbe nagyságrendekkel kevesebb pénz kerül, mint pél­dául Borsod megyébe. A turisz­tikai programhoz kapcsolódóan megjegyezte továbbá, hogy szak­mailag nem tartja jó ötletnek, hogy az észak-alföldi régió az észak-magyarországi régióval közös központot alakítana ki, amelynek bázisa az észak-alföl­di régióban lenne. Meglátása szerint így több szempontból is a Nógrád megyei érdekek hát­térbe szorulnak. A hozzászólásra reagálva Dó­ra Ottó kiemelte a nógrádi kez­deményezéssel indult Palóc út jelentőségét, amelybe Heves, Pest és Nógrád megye valamint hosszú távon a szlovákiai ma­gyar települések is bekapcsolód­nak majd. Hozzátette: nemcsak az észak-alföldi régióval, hanem közvetlenül a központi régiókkal is kapcsolatunk alakult, alakul­hat ki.- A turizmussal foglalkozó vállalkozóknak és különböző gazdasági szereplőknek kell megfogalmazni azokat a konk­rét törekvéseket, amelyekre tá­mogatást lehet nyerni - jelentet­te ki. Molnár Zoltánnak a gazda­ság területével kapcsolatban fel­vetett kérdésére válaszolva a közgyűlés elnöke elmondta: a 21-es út Nógrád megyei szaka­szát négynyomúsítani kell - leg­jobb esetben 2009-ig - valamint kiemelte a belső úthálózat fej­lesztésének jelentőségét is. Puszta Béla a szolgáltatásfej­lesztési elképzelések között szólt a kistérségi megegyezésen ala­puló korszerű hulladékgazdál­kodási rendszer kialakításáról, illetve bővítéséről. Turisztikai cé­lokat szolgálnak az északi város­részre, a tóstrandra és a téli sportcentrum létesítésére vonat­kozó tervek, de fontos az ivóvíz- hálózat milliárdos nagyságren­dű rekonstrukciója és a város- központ újjáépítése, korszerűsí­tése is. A következő időszakban viszont át kell gondolni, merre terjeszkedhet, milyen területe­ket vehet használatba a város. Hozzátette, nem csak abban kell gondolkodni, amelyeket kiemelt, hanem más, a munkanélküliség és a demográfiai tényezők szem­szögéből átgondolt javaslatokat várnak. Dr. Csongrády Béla, lapunk nyugalmazott főszerkesztője hozzászólásában elsőként azt említette, sokan a valós fejleszté­sek tényét figyelmen kívül hagy­va úgy beszélnek a városról, mintha az eredmények meg se születtek volna. Miért van az, hogy szívesen felejtik el rögtön, ami megvalósult? Majd egy or­szágos lap tanulmánya nyomán azt feszegette: kell-e a fejlődés, hiszen a jövő beláthatatlan, kö­vetkezésképpen tervezhetetlen. „Ez tulajdonképpen igaz is, nem is, de el kell, hogy fogadjuk, mert senki nem tudja, holnap mi fog vele történni, mégis tervez más­napra, a következő hétre.” Mégis vannak kérdőjelek ez­zel kapcsolatban: hiszen csak az utóbbi tíz-tizenöt évben több terv született Nógrád megye fej­lesztésére. Hiányzik a folyama­tosság, ellenben gyakori a pár­huzamosság és az is, hogy az el­képzelések kioltják egymást. Dr. Csongrády Béla meglátása sze­rint „nagyon körülményesen va­lósulnak meg a dolgaink,” s er­re példának hozta fel a sport- csarnokot. Javasolta a somoskői és a salgói vár közelségének idegen- forgalmi célú kihasználását. Er­re kíván építeni a várfesztivál, amelyet támogatni kell, nem pe­dig mellőzni azzal, hogy nincs erre pénz. Fejlesztés azonban az értékőrzés is, mert a jövő ellen szól, ha a hagyományokat nem ápolják. Szabó Ferencné részben azért kért szót, hogy kifejezze: teljes mértékig, mindenben egyetért az előtte szólóval. Majd jelezte, „felettébb jó ötletnek” tartja a Völgyváros című kiadvány Az én Salgótarjánom című sorozatát, s arra hívta fel a figyelmet: észre kell venni, hogy egyre szebb, rendezettebb a város egy-egy pontja, s nem csak a problémá­kat, ezt is észre kell venni. Mások nevében kérdezte meg: számít­hatnak-e arra, hogy a jövőben új­ra indul „fürdővonat” Salgótar­jánból. Puszta Béla ez utóbbival kapcsolatban mondta: ehhez az autóbusz-pályaudvarihoz hason­ló korszerűsítések kellenek, s a MÁV Rt.-vel folytatott tárgyalá­sokon fel fogja vetni ezt az igényt. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (NMKIK) elnöke a kamara állás­pontját osztotta meg a jelenlé­vőkkel. Eszerint a nemzeti fej­lesztési stratégia sikere azon múlik, milyen széles körben tör­ténik az előkészítés, s hogy mi­lyen mértékben sikerül társadal­mi konszenzust, támogatottsá­got elérni. Cél a gazdaságfejlesz­tésre alapozott városfejlesztés, ehhez pedig fontos a kis- és kö­zépvállalkozások versenyképes­ségének erőteljes növelése. Ezek érdekében erősíteni szeretnék a kamarák szerepét a különféle te­rületfejlesztési programokban. Puszta Béla dr. Csongrádi Béla értékmentésre vonatkozó meglá­tása kapcsán egyebek mellett el­mondta: célszerű volna vissza­nyúlni gazdaságtörténeti múl­tunkhoz, ennek jegyében körvo­nalazódik a szándék ipari skan­zen létesítésére, a termelőmunkát bemutató kiállítás szervezésére. Gondoltak arra is, hogy a palóc hagyományok bemutatása a jövő­ben kapjon helyet például az au­gusztus 20-i rendezvényeken. A Tordai Péter által elmondottakra reagálva megjegyezte: meg kell keresni a helyi kínálatra fogékony befektetői kört. Becsó Zsolt kérdéssel kezdte mondanivalóját. Arra kért vá­laszt, hogy a fejlesztési progra­mok benyújtása után, menet közben van-e mód változtatásra? Kovács István Vilmos erre közöl­te: az unió a hétéves költségveté­si időszakra a prioritások, az el­sődleges célok megjelölését kéri, a részleteket tekintve tehát meg­marad a mozgástér. Dóra Ottó ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg, most is van mód egy terv kétlépcsős támoga­tására. Becsó Zsolt felszólalásá­ban elmondta többek közt, hogy út- és informatikai fejlesztések­ben más megyék, országrészek megelőztek bennünket. Szerinte lépéseket kellene tenni a volt népjóléti képzési központért, de mindenekelőtt a foglalkoztatási helyzet javításáért. Nagyon nagy mértékben nőtt ugyanis, a re­gisztrált állástalanok száma a megyében. Egyetértett azzal, hogy fejlődniük kell a kis- és kö­zépvállalkozásoknak, a felsőok­tatásnak, s figyelni kell arra, hogy akik máshol tanulnak, visszajöjjenek Nógrádba. Puszta Béla a népjóléti köz­pontra vonatkozóan jelezte: bele­mehettek volna a megszerzését célzó harcokba, de jobbnak lát­ták azt a megoldást, hogy felső­fokú képzésekre, ehhez elszál­lásolásra használhassák az in­tézményt. Kovács István Vilmos a követ­kezőket fűzte az elhangzottak­hoz: pozitív irányú változásra csak cselekvőképes emberek, szervezetek képesek. Ehhez pe­dig irányokra van szükség. A dilemma valóban az: lehet-e egy ilyen térségben néhány olyan kulcsfontosságú ügyet találni, amire az emberek azt mondják, ez igen! Ezért érdemes erőfeszí­téseket tenni. Ilyen a nyári egyetemek (melyek rendezése sehol sem kifizetődő, azonban rengeteg az áttételes haszna) és a turizmus kérdése is. Hiába csinálnak Salgótarjánban fesz­tivált, ha annak híre nem jut el azokhoz, akik a kedvéért ide lá­togatnának. Az NFH fejlesztéspolitikáért felelős alelnöke osztrák példával élve igyekezett rávilágítani arra, hogy a közös gondolkodásra épü­lő kreativitásnak, a jó irányú vál­toztatásnak, az ötletek megújítá­sának nagyon nagy a jelentősé­ge. Régión belül is olyan alku­helyzet kell, ami arról győz meg, hogy érdemes ide befektetni. A szegényebb régiók több támoga­tásra számíthatnak, de a tapasz­talatok alapján éppen ezek rosz- szabbul tudják felhasználni a for­rásokat. (Budapesten jobban fogy a fejlesztési pénz.) Ezért fon­tos a jó, a meggyőző terv. Kovács István Vilmos végeze­tül azt fogalmazta meg: különö­sen tanulságos olyan térség fej­lesztéséről hallani, ahol nem ma­gától értetődő, hogyan és milyen megoldásokat találnak erre. A légkör azonban „viszonylag ked­vező ehhez, van sok ötlet, s egy irányba mutató gondolkodás is.” Szeles Enikő, Mihalik Júlia A résztvevők értékes hozzászólásokkal, érdekes meglátásokkal érkeztek a fórumra A fórum résztvevői közösen próbáltak ötleteket gyűjteni az elkövetkezendő évekre

Next

/
Thumbnails
Contents